Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1979. október 17. Hívnak a számok Ismeretes, hogy ezekben a hetekben „ütik be” a személyigazolványokba a gépi adatfeldolgozás és népszámlálás miatt nél­külözhetetlen személyi számokat. Kisvárda 17 ezer lakójából 16 ezret érint a személyi számok kiosztása, eddig 6 ezer személyi szám került a helyére, időarányosan ke­vesebb, mint amennyi il­domos lenne. A városi tanács megke­reste a nagyobb munka­helyeket, hogy megszer­vezzék a számok csoportos kiosztását. Mindezek el­lenére vontatottan halad a munka. Ezért a tanács megkezdte a lakosság cí­mére az értesítések kikül­dését. Az értesítésben közük, hogy egy héten be­lül — az illető időbeosz­tása szerint — bármelyik napon felkeresheti a ta­nácsot, személyi igazol­ványával. Egy családból egy felnőtt családtag meg­jelenése is elegendő, aki magával hozza a család többi tagjának személyi igazolványát. Készülődés a télre Homokkal hó ellen Az őszi „nyár” ellenére tu­domásul kell venni, hogy valahol már a tél készülő­dik ... Mit tesznek ellene? A KPM és a városi tanács épí­tési és műszaki szakemberei együttesen készítik el min­den ősszel a haditervet a hó­eltakarításra, söprésre, ho­mokozásra. A városban 18 kilométert tesz ki a tanácsi kezelésben lévő utak hossza. Ezek ke­reszteződéseinél már hord­ják a homokot, készenlétben áll majd a költségvetési üzem ZIL kocsija, amelyre hóeke is szerelhető. Az új rendelet lehetőséget ad a tanácsi dolgozóknak ar­ra is, hogy helyszíni bírsá­golással figyelmeztessék a hótakarításról megfeledke- zőket, — a közületeket és a magányosokat egyaránt —, hogy megtegyék a kötelessé­güket. | AZ ÜGYFÉL ÉRDEKÉBEN | Jövőre: Ngyiél-tájékoztató íródé Néhány sokatmondó szám­adattal kezdtük a beszélge­tést dr. Makra Piroskával, a városi tanács vb-titkárával. Évente 15 ezer ügyiirat érke- Ä a tanács különböző osztályaihoz. A személyesen érkező, ügyes-bajos dolgaikat intézni akaró polgárok száma ennék a duplája. így a város miniden lakója évente kétszer írásban vagy élőben megfor­dul a városi tanácson. Ki­adnak évente 16 ezer okira­tot is — állaitkísérő levelet, anyakönyvi kivonatot, kü­lönböző hatósági bizonyít­ványt, igazolást. Aktatologatás nélkül Hogyan lehetne gyorsítani, egyszerűsíteni az ügyinté­zést? Mi csökkenthetné a hi­vatali szobákban töltendő időt, amely a tapasztalatok szerint, vagy a munkaidő, vagy a pihenőórák rovására írandó. Egyik sem megnyug­tató. Elérhető-e az ügyinté­zés jobb megszervezésével — korszerűsítésével —, hogy a tanácsi alkalmazottak haté­konyabban, eredményeseb­ben dolgozhassanak, kevesebb legyen a sokszor elkerülhe- tetlennek tűnő „aktatologa­tás”. A kérdésekre a tanács tit­kára biztató válaszokat adott. Igenis elérhető, hogy gyorsuljon az ügyintézés, ke­vesebb időt vegyen el az ■utánajárás egy-egy igazolás stb. miatt, és jobban dolgoz­zanak a tanácsi alkalmazot­tak. A közelmúltban felmér­ték a gépíró és adminisztrá­tori „kapacitást” és átcsopor­tosítást határoztak el. Janu­ár 1-től leíróirodát létesí­tenek, így a beérkező ügye­ket egy központi leíróban ve­szik fel, másolják le, illetve hallgatják meg a tervek sze­rint magnószalagról is. Ed­dig ugyanis az ügyék gyor­sabb elintézését a gépelési „ütemkülönbségek” is nehe­zítették. Egyes osztályokon nagy volt a leírók túlterhe­lése, másutt nem mindig volt egyenletesen elegendő munkája a gépírónak. A le­írók „egyesítése” nemcsak a gyorsabb ügyintézést segíti, kiküszöböli a párhuzamossá­got is. Á magnós ügyintéző Az ügyfél-tájékoztató iroda létrehozása — a felszabaduló létszám átcsoportosításával — régi és jogos gond megoldá­sát ígéri. Ide futnak be az intézendő ügyék, így megszű­nik a tanácsi osztályok kö­zötti levelezés, ami idővesz­teséggél járt. Egyszerűbb iga­zolásokat is megkaphatnak az ügyfelek, tervezik, hogy itt bonyolítanák le a lakás ki- és bejelentkezéseket is. De a legfontosabb, hogy az idejö­vök tájékoztatást kapjanak, hová forduljanak ügyükben. KARRIERRE VÁR Á harmadolt csirke A HUNNIACOOP Baromfi­feldolgozó és Értékesítő Vál­lalat feladata a lakosság el­látása jó minőségű baromfi­hússal. Mióta belépett az új üzem, a kisvárdai gyár látja el a megyét, de jócskán akad tennivalója helyben is. Az üzem működésbe lépése után az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat baromfiszakbol­tot nyitott a városiján, amelynek forgalma kielégítő. Egyre több hagyományos ki­sebb húsbolt, és fűszerbolt is keresi a lehetőséget, hogy baromfit áruljon. A kisvárdai baromfiszak­boltba hetente öt alkalom­mal, a 2-es ABC-foe, az 55-ös és a 94-es boltokba heten­ként 2-3 alkalommal, öt bolt­ban hetenként 2 alkalomma* további tíz boltba hetenként egy alkalommal szállítanak baromfihúst és tojást. Kis­várda és a járás ellátását a vállalat kiemelt feladatnak tekinti. Mióta a csirkecomb ára emelkedett, a forgalom meg­csappant. Ennek ellensúlyo­zására új „termékkel” je­lentkeztek, a harmadolt csir­kével, amely olcsóbb a csir­kecombnál, mégis van ben­ne comb is. De, sajnos még. sem Kisvárdán, sem másutt, nem futott be a harmadolt csirke. A kereskedelem óva­tos, sőt mintha nem venné észre a baromfihúsban rejlő lehetőségeket. Keveset ren­del; nem kockáztat. És ez nemcsak kisvárdai jelenség... Ml A HEVED ÚJSZÜLÖTT? 145 boldogító igen Ebben az évben 1243- mal gyarapodott a város lakossága, ennyien szü­lettek Kisvárdán. (Tavaly 1280-an.) Az anyakönyv- böl azt is megtudhatjuk, melyek a legdivatosabb lány- és fiúnevek. A leg­több „ifjú hölgy”-nek szü­leik a következő neveket adták: Tímea, Melinda, Anita, Brigitta, Renáta. A fiúk közül vezet: a Zsolt, Krisztián, Attila, Csaba, Gábor és Szabolcs. Egyre kevesebben vise­lik a régebben gyakori ne­veket, mint Jolán, Ilona, Irén, Erzsébet, Katalin, Ágnes. A fiúknál László, György és Sándor egyre ritkább. Még egy adat: tavaly 119, az idén eddig 145 há­zasságot kötöttek Kisvár- dán. Bírság a „vadbekötöknek“ Vadibeköitőknek azokat ne­vezik, akik rákötötték házi derítőjüket a városi csapa­dékvíz-elvezető hálózatra. Egészségügyi, környezetvé­delmi okokból nem köthető rá szennyvíz a csapadékvizet elvezető csatornára. Mégis sokan megtették ezt, mert telkükön magas a talajvíz és a terület nincs bekötve az egységes szennyvízhálózatba. A tanács szakemberei fo­lyamatosan ellenőrzik a vad­bekötéseket és megbírságol­ják azokat, akik a megadott határidőn túl is szennyezik a környezetet. Akik a fel­szólításra megszüntetik a be­kötést, nem kapnak bünte­tést. Az oldalt összeálhtotta: Páll Géza Remélhetőleg megszűnik az ügyfelek osztályról osztályra való járkálása is, hisz — ha előzőleg nem írta le kérel­mét, panaszát, ügyét az ér­kező — egy gombnyomás és magnóra mondhatja, amelyet a leírószobában gépre „tesz­nek” és továbbítanak az il­letékeshez. Azt is tervezik, hogy az ügyfél-tájékoztatási iroda szerdai napokon meghosszab­bított munkaidővel áll a dolgozók rendelkezésére, 18 óráig. így másfél órával meghosszabbodik a hivata­los idő, amelynek egyik cél­ja, hogy minél kevesebben kérezkedjenefc el a munká­ból, csökkenjen az ilyen ügyek miatt kieső munka­órák száma az üzemeknél, vállalatoknál, intézmények­nél. Az ügyintézés korszerűsí­téséhez tartozik, hogy köz­ponti iktatóiroda is létesül, s valamennyi ügyirat az iro­dán megy keresztül. A ta­nács vezetői azt várják az ügyintézés korszerűsítésétől, hogy csökkenni fog az ügy­iratok száma, gyorsabbá vá­lik az ügyek intézése, ezzel javul a tanácsok és a lakos­ság kapcsolata, s minőségi­leg jobbá válik a tanácsi dol­gozók munkája is. Fogadóóra az üzemben Ezzel együtt tovább foly­tatják az üzemi, vállalati, helyszíni fogadóórák bevált gyakorlatát és szorosabb kapcsolatot alakítanak ki az üzemi szakszervezeti jogse­gélyszolgálattal. A jövő év januárjától tervezett ügyin­tézési korszerűsítéstől a vá­ros lakóit tanácstagok és városkörzeti tanácskozásokon tájékoztatják, hogy minél többen szerezzenek tudomást a mindenkit érdeklő és min­denki érdekében történő po­zitív változásokról. ff r ff r f Lángolások Gy. Vad Erzsébet kiállítása Kisvárdán Gy. Vad Erzsébet neve va­lószínűleg nem ismeretlen a megye képzőművészetet sze­rető közönsége előtt, hiszen a kisvárdai kiálh'tást megelő­zően Nyíregyházán két üzemi tárlattal is szerepelt. A kis­várdai művelődési központ­ban megnyílt kiállításon 24 olajképét ill. akvarelljét lát­hatják az érdeklődők. A turkevei származású, ma Budapesten élő és alkotó fes­tőművésznő mai, korszerű festő, annak ellenére, hogy hagyományosan lát és alkot. A kiállított képeket szemlélőt mindenekelőtt a széles, a na­gyon érzékletes, hangulat- keltő, nyugalmat árasztó, ér­zelmi kötődésű színösszháng ragadja meg, amely akár olaj- akár akvarellképeiből sugárzik. A nyugalmat, a ki­egyensúlyozottságot adó har­mónia, a színekkel való tö­kéletes bánásmód Gy. Vad Erzsébet művészetének a lé­nyege és legnagyobb ajándé­ka. Művészetét nehéz lenne a szerteágazó művészi iskolák, törekvések, csoportok vala­melyikébe beskatulyázni. Ké­pei tárgyát tekintve legin­kább az ún. alföldi festők, az alföldi művészet körébe tar­tozik. Azon a megkezdett úton jár, amelyet Tornyai Já­nos, Endre Béla, Koszta Jó­zsef és a gyulai Kohán György neve fémjelez. Képei, akár csendéletek, tüzes színű, lángoló virágok (Virágok kö­csögben, íriszek, őszi lángo­lás) akár a falusi, a kisváro­si élet mindennapjaiból elle­sett pillanatokat, munkarész­leteket ábrázolnak (Beszélge­tők I., II., Ruhaszárítás) tele vannak érzelmi kötődéssel, rokonszenvvel. Az öreg há­zakat, kopár udvarokat, si­vár, üresnek ható tájakat áb­rázoló képei sem lehangoló­ak (ősz és tél, Kenesei-öböl) mindegyikén a megtalált har­mónia adta nyugalom, a gaz­dag líraiság, a mindennapi élet apró dolgaiba, kérdései­be való belefeledkezés jelent­kezik. A kiállított képeket októ­ber 23-tól üzemi tárlaton mu­tatják be az érdeklődőknek, a kisvárdai HUNNIACOOP- üzemben. (A. Z.) A fogak orvosainak randevúja ötödik alkalommal ren­dezték meg Kisvárdán a fog- orvosok-fogtechnikusok ta­lálkozóját és tudományos konferenciáját a kórház ta­nácstermében. A tanácskozás több mint 350 résztvevője az ország különböző részéből — Szolnok, Budapest, Salgótar­ján, Miskolc, Eger, Székesfe­hérvár stb. — a fogászati el­látás fejlesztéséről, új tech­nikai eljárásairól, tapaszta­latokról hét előadást hallha­tott. A konferencián bemu­tatták a „Medident” és az „Adapta” című, új fogászati technológiát felsorakoztató filmeket. Dr. Orsó Lajos, a Központi Stomatológiai Intézet igazga­tója és dr. Bernáth Zoltán, a Fogtechnikai Vállalat igaz­gatója vázolta a fogorvosi szolgálat és a Fogtechnikai Vállalat elkövetkezendő idő­szakának fejlesztési terveit. A tudományos tanácskozás résztvevőinek a tanácskozást követően a rendező bizottság város- és múzeumlátogatást, s kinek-kinek egyéni szóra­kozása szerint, teniszezést és lovaglást is szervezett. Avatás előtt November 1-én két jelentős létesítményt avatnak Kisvár­dán. Délelőtt a 111. sz. ipari szakmunkásképző intézet hi­vatalos átadására kerül sor, ahol mái megkezdődött a ta­nulás. Ezt követően avatják a városi-járási ifjúsági és művelődési házat. A két léte­sítmény beruházási összege meghaladja a százmillió fo­rintot. Az új szakmunkásképző intézel A művelődési ház külső képe.

Next

/
Thumbnails
Contents