Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
2 KEL'ET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 13. A közelmúltban engedték vízre az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszalöki hajójavító üzemében azt a 200 tonnás folyami uszályt, amely a Tiszán Tokajból szállít követ Dombrád és Szeged irányába. (Elek Emil felvétele) Á megyei könyvtárban Eisert-emlékülés Az országhatárokon túl is ismert sebész, Eisert Árpád emlékét idézi az az ülés, amelyet Nyíregyházán tartanak szeptember 15-én. A Magyar Sebész Társaság tiszántúli szekciója és a megyei kórház tudományos bizottsága a megyei könyvtár előadótermébe hívja mindazokat, akik az ismert nyíregyházi sebész életművét tisztelik, akik egykor tanítványai voltak, vagy az általa alakított iskola neveltjei. A délelőtt 11 órakor kezdődő emlékülésen először dr. Dohanics Sándor emlékezik a nagy sebészre, majd Szelecz- ki Gyula professzor a korszerű epesebészetről, Petri Gábor professzor pedig a sebészképzés időszerű problémáiról tart előadást. Heghalt egy ember Munkavédelmi hónap — balesetekkel szakszervezeti vezetői egyébként a közelmúltban ellenőrizték és értékelték a kis- várdai gyár munkavédelmi helyzetét. Nemcsak beruházásokkal Mivel öntödét csak öntödével lehet összehasonlítani, a vezetők kielégítőnek értékelték a kisvárdai üzem biztonságát. Felsőbb határozat van arra, hogy a beruházásokra szánt összegek felhasználását minden eddiginél jobban meg kell fontolni. Az életvédelem, a balesetvédelem azonban nem képezheti megfontolás tárgyát. De az is igaz: baleset ellen nemcsak beruházásokkal lehet védekezni, hanem szemléletváltozással, figyelmesebb munkával is. Nábrádi Lajos Kallódó levelek nyomában Szénakazalban a tűt... Előfordul, hogy feladott postai küldeményeinkről lefelejtjük az utcanevet, vagy a házszámot, esetleg pontatlanul adjuk meg a címet. Ilyenkor a levél hosszú utat jár be mielőtt eljut a tulajdonosához. A küldemény első állomása a cím szerinti kézbesítő hivatal. Itt beosztják járat szerint a levelet. A kézbesítő, miután meggyőződött arról, hogy a címzett ismeretlen, Visszaviszi a postahivatalba a küldeményt ... Ha a címnyomozás nem vezet célra, visszaküldik a feladónak a levelet. Feltéve, ha az fel van tüntetve a borítékon. Ha nincs, a külföldről érkezett leveleket visszairányítják a küldő országba, a Magyarországon feladottakat pedig eljuttatják Budapestre a 72-es postahivatalba. Az ide került levelek sorsáról Budai Sándor forgalmi osztályvezető elmondta: — Az ország minden hivatala hozzánk küldi a „gazdátlan” leveleket. Itt igyekszünk különböző segédeszközökkel, címjegyzékekből megállaoíta- ni. ki lehet a címzett. Ezek irányítószám-jegyzékek, Vállalatok neveinek rövidítése, boltok szám szerint feltüntetve, fiókbérlők névsora és a telefonkönyv alapján is kísérletezünk a tulajdonos azonosításával. Ha eredménytelen, akkor egy háromtagú bizottság felbontja a küldeményt és a levél tartalma alapján megpróbáljuk megkeresni a két fél közül legalább az egyiket. Szerencsésebb napokon 300— 400 levélből 150—180-nak sikerül megtalálni a gazdáját. Sok esetben találunk a levélben utalást: egy telefonszámot, vagy esemény leírását, amelyből kövétkeztethetünk a feladóra vagy a címzettre. — Szénakazalban keresik a tűt... — Valóban, de érdemes, mert nem teljesen reménytelen. — Mi lesz a gazdátlan levelek sorsa? — Letétbe helyezzük őket. Az ajánlott leveleket egy évig, a sima leveleket 3 hónapig őrizzük. Ha addig nem jelentkeznek értük a várakozási idő lejárta után megsemmisítjük a tulajdonos nélküli küldeményeket. F. J. Adóbevallás Sorban állunk a pult előtt a Nyíregyházi Városi Tanácson az adóügynél. A várakozók legtöbbjének kezében a sokak által ismert forma- nyomtatvány, az óvodai, napközi otthoni ellátáshoz szükséges jövedelem- igazolás — a térítési díjak megállapításához. A sorra kerülő szülő odanyújtja a már elég fáradtnak tűnő hölgynek a papírt, ő megkérdezi: van valami?... Ha nem is pontosan így mindenkitől, de a lényeg végül egy: ráüti szó nélkül a pecsétet,- aláírja — és kész. Ennyi az egész, mondhatnánk, ha nem furdalná az oldalunkat: tavaly ennyi sem volt. Régebben kinek-kinek a saját felelősségére bízták, bevallja-e külön jövedelmét, melyre adót is fizet. Igaz, most is ott áll a nyomtatványban, hogy „büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, más jövedelmem nem volt” — már tudniillik ami a térítési díjaknál számba jöhet. Mégis: a szülőknek el kell zarándokolniuk a tanácsra, ahol tulajdonképpen semmi más nem történik, mint hogy egy pecsét ellenében jelentik ki ugyanazt... Annál is különösebb ez, mert a nyomtatvány kitöltési útmutatójában ez áll: „Ha a díjfizetésre kötelezett ... terhére jövedelemadót is megállapított az illetékes tanácsi szerv,... a III. részt is ki kell töltetnie az illetékes adóhatósággal.” HA... Mégis megkövetelik a szülőktől a bölcsődében, óvodában, iskolában: töltesse ki mindenképpen. Nyilván nem az intézményekben találták ezt ki... A kérdés csak az: mi szükség volt erre? Hogy már-már közhelyszámba menő kifejezéssel éljünk: kinek van erre energiája? Mert mint sok-sok példa mutatja, sem az adóhatóságnak. sem a szülőknek és nyilván az óvodáknak, iskoláknak sincs.... (tarnavölgyi) II csodatevő aranygyökér Az ősi altáji monda szerint 200 évig boldogságban, szerencsésen és egészségben él az, aki megleli az . aranygyökeret”. A népi hiedelem szerint ez az orvosság több baj ellen is — kimerülés, vér- szegénység, gyomorbántal- mak, idegbetegségek — sikerrel alkalmazható. E legendás növény nem más, mint a rodiola fű, amely 70 centiméteresre is megnő. Virága aranysárga, gyökere erős bornz színű. Nevét is valószínűleg innen kapta. Leggyakoribb előfordulási helye a dél-szibériai hegyvidék. A Tomszkban működő orvosi intézet tudósai végére akartak járni az ősi legendának. Korszerű műszerekkel, modern laboratóriumokban vizsgálták a rodiolát, és a tudományos alapossággal végzett kutatás igazolta a néphagyományt. Megállapították, hogy a gyógyfűből készült preparátum jelentősen javítja a közérzetet, s elősegíti a munka- képesség fokozását. Biológiai hatóanyagai egyaránt serkentik a szellemi és a fizikai munkavégzőképességet. Különösen hatékony túlterheltség esetén, amikor is jelentősen csökkenti a regenerá- lódási időt. A kutatások eredményeképpen megkezdték a rodiola gyökérkivonat gyártását, és már ebben az évben mintegy 500 000 csomagot készítenek az új gyógyszerből. Tervezik még egy alkoholmentes frissítő gyártását is, amelynek e fű volna a hatóanyaga. Üzemi baleset következtében tavaly ősszel meghalt egy munkás az Öntödei Vállalat kisvárdai gyárában. A halálos baleset után is romlott a gyár baleseti statisztikája, ezért júliust munkavédelmi hónappá nyilvánították. Azt remélték, hogy az egy hónapig tartó kampány hosz- szabb ideig ébren tartja a figyelmet, az emberek óvatosabbak lesznek és javul a •baleseti statisztika. Sajnos, nem így történt. A munka- védelmi hónap alatt tovább nőtt a sérülések, és a munkából kiesett napok száma. A gyár, régi nevén a Vulkán veszélyes üzem. Milyen intézkedéseket hoztak a további balesetek, az esetleges tragédiák megelőzésére? — erre kerestünk választ a gyárban és az SZMT munkavédelmi osztályán. Leállíttatták a termelést Olvastunk egy történeti összefoglalót, amelyből megtudtuk, hogy az üzemet 1922- ben alapították. Kezdetleges, mondhatnánk primitív körülmények között folyt itt a termelés 1945-ig. A felszabadulás után javították a munkafeltételeket, lényegesen jobbak lettek a szociális körülmények is. De az öntöde még tíz évvel ezelőtt is az ország egyik legkorszerűtlenebb öntödéje volt. Sőt, mi több: az SZMT munkavédelmi osztálya tavalyelőtt a temper üzem egy részében leállíttatta a termelést. Az üzemrészt felújították, azóta itt kiegyensúlyozott és biztonságos a termelés. A temper üzem többi része ma is korszerűtlen. (Talán nem véletlen, hogy a temper üzemben történt a halálos baleset is.) Tavaly júliusban 3 sé- rüléses balesetet számoltak a gyárban, a munkából kiesett napok száma 39 volt. A vállalat központja az utóbbi tíz évben jelentős ösz- szegeket költött a kisvárdai gyárban a munkakörülmények és a szociális körülmények jayítására. 1976-ban például 16 millió forintért modern szociális létesítmény épült a gyár udvarán, s korszerűbb lett az öntödei üzemrész is. A baleseti statisztika azonban tovább romlott, ezért a munkavédelmi osztály közbenjárására a gyár gazdasági és szakszervezeti vezetői részletes, mindenre kiterjedő munkavédelmi vizsgálatot — ha úgy tetszik, önvizsgálatot — indítottak. Hasznos intézkedések A munkavédelemnek azonban nemcsak anyagi és technikai oldala van. A munka- fegyelem, az óvó rendszabályok megtartása is befolyásolja a baleseti statisztika alakulását. Nevelőmunkával, s megfelelő propagandával is eredményt lehet elérni. A gyár vezetői egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyek később mindenképpen hasznosak lesznek. Ami az anyagi intézkedéseket illeti: a vállalat központja a közelmúltban soron kívül 200 ezer forintot adott egy biztonságos, mozgatható szerelőállvány beszerzésére. Jövőre 6 millió, 1981-ben 5 millió forintot költ a gyár a temper üzem teljes felújítására. A vállalat gazdasági és Az üvegnek van egy jó tulajdonsága, hogy eltörik. S akinek a szájából a szokatlan kijelentés elhangzott: Paulenszki János — természetesen üveges. — 170x220 centiméteres táblákban kapjuk az üveget az orosházi vagy a salgótarjáni gyárból. (Az orosházi jobb, de ezt ne írja meg!) — Van itt, kérem, mindenféle vastagságú. A kettes (2 mm vastag), ahogy a vevő mondja: ablaküveg. A hatos leggyakrabban kirakatok elé kerül. — Az utóbbi években az üvegezés szezonmunkává vált. Karácsonyra, húsvétra igyekszik pótolni mindenki a törött üveget. Meg ilyenkor, ősz táján. Az első hűvösebb nap után szinte megrohamoznak bennünket. — Jöjjön, átviszem a tükrösökhöz is! Sándor János, a Nyíregyházi Kárpitos- és Üvegesipari Szövetkezet egyetlen üvegcsi- szoló-tükörkészítő szakmunkása. A tükörgyártással már ő ismertet meg. A méretre szabott üveg három, illetve 4 korongon kapja jellegzetes, ék alakú szélét. Ez a fazetta. A fazettás üveget zsírtalanítják. Ez után kerül rá az a keverék, aminek látható eredményét a tükörhasználók foncsornak hívják. A foncsor ezüstnitrátból, káliumból, szalmiákból áll. S ha valaki otthon netán tükörkészítéssel próbálkozna: a folyamat során mindvégig csak desztillált vizet használjon. — Vannak-e ma is gyártási titkok? — Feltétlenül. Debrecenben például jódos eljárással készül a tükör. Mikor mi megpróbáltuk, nem sikerült. Maradtunk a saját, cukorszi- rupos receptünknél. De őrzi titkát az a pesti cég is, ahol a sárga, fényvédős kirakatüveg készül. A szomorú csak az, hogy a tükörkészítő szakma kihalóban van. Nincs, akinek átad- * jam tapasztalataimat. S így van ez az üvegcsiszolással is. Az ezüstnitrát-keverékkel bekent üveg szárad, majd a tetejére lakk, és — védőréteg A két rendőr egy önkéntes rendőrrel gépjárműellenőrzést tartott Nyírmihálydi és Szakoly között. Egy motoros már messziről gyanúsnak tűnt nekik, így őt is megállították. A papírjait — a jogosítványt és a forgalmi engedélyt — kérték, de a motoros nem igyekezett előszedni az iratokat. Hímezett-hámozott, míg végül kibökte; sajnos otthon maradtak az iratai, de ha elkísérnék, vagy megengedik, hogy elhozza, akkor néhány perc múlva bemutatja. Míg beszélt, csak úgy áradt belőle az ital szaga, s a szondázás be is bizonyította, hogy ittas. A rendőrök ennek ellenére engedékenynek bizonyultak: beleegyeztek, hogy a motoros bemutassa iratait. Amikor azonban kijött a lakásból, nem a jogosítványt hozta, hanem 3 darab ötszázforintost adott át, hogy ne tegyenek ellene feljelentést. — festék kerül. Ez után már „csak” fúrják — különlegesen kemény fúróval melyre hűtésként szünet nélkül terpentin csepeg —, keretezik s lehet belenézni. — És ha torz a tükör? — Torz tükör nincs, csak torz üveg. Sajnos, ha nincs más, abból kell dolgoznunk. A tükörüveg ma már nagyon ritka. Csendes Csaba A rendőrök eltették a pénzt, a motorost pedig előállították a kapitányságra, s jegyzőkönyvet vettek fel a vesztegetésről. Percek alatt az is kiderült, hogy a motorosnak, a 32 éves, többszörösen büntetett előéletű, Zimán István, szakolyi lakosnak nincs is jogosítványa, mert egyik bűn- cselekménye elkövetése után három évre eltiltották a járművezetéstől. A bíróságon Zimán azzal védekezett, hogy ő nem vesztegetni akart, csupán a büntetés fejében adta át az 1500 forintot a rendőröknek, amit természetesen nem fogadott el a bíróság. Zimán Istvánt kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettéért és közlekedési vétségért 10 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mellékbüntetésként 2 évre eltiltotta a közügyektől és 2 évre a járművezetéstől. Természetesen elkobozták az 1500 forintot is. Az ítélet jogerős. Forgácsok SOR Nehezen mozdul a sor az üvegvisz- szaváltásnál. Láthatóan lassan dolgozik a pult mögött álló hölgy, az arcára van írva: unja ezt az egész dolgot, ami megszégyenítése a kereskedő szakmának Néha végigmosolyog a hosszú soron, bosszantván ezzel is bennünket. Igen, most az ő kezében van a sorsunk, otthon hadd ordítson csak a gyermek a vacsoráért, majd elhallgat az istenadta. Különben is, minek visznek el annyi sört, meg kólát, paradicsomot. Kész pazarlás — akkor meg nyughassanak csak a sorban. Így megy ez 10 perceken át, de az igazi kegyelemdöfés még hátra van. Végül ugyanis minden üvegvisz- szaváltó ellentmondást nem tűrő hanaon kinyilat- kozza: — Kérek kilenc harminc aprót ... Kérek ötöt apróban ... Mindez, persze — apróság. DIVAT — Mit szólsz az új ruhámhoz? — Szóhoz sem tudok jutni. — Na ugye! A férjem pedig azt hajtogatja, hogy ezt a hivalkodó összeállítást megszólják az utcán. BIZALOM A főosztályvezető a kölcsönös bizalom termékenyítő hatásáról készült beszélni a termelési tanácskozáson. Ideje fogytán hazavitte a hivatali magnót, s vacsora után rámondta a tervezett felszólalását, amit reggel majd gyorsan áttesz papírra Mancika, a titkárnő. , Jóval éjfél után "" a főosztályvezetőre rászólt a felesége, igazán lefekhetne már, mi dolga még azzal a magnóval? — Visszajátszom, hogy vajon azt' vette-e fel, amit rámondtám ... (a. s.) Igazolvány helyett ötszázas... A vesztegető motoros Ki őrzi a titkot? „Nem a tükör torzít..."
