Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
XXXVI. évfolyam, 214. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 13., csütörtök A kritika D ezető beosztású emberek beszélgettek a termelőszövetkezeti irodában. Mondta az egyik: „Elszúrtam a rám bízott feladatot, ha kára származik belőle a közösnek, fegyelmit kérek magam ellen. De megpróbálom elintézni.” Akaratlanul voltam fültanúja a beszélgetésnek, nem is nekem szánták a szavakat, így hát elnézést, ha nevet, a gazdaság címét nem írom le. Nem is perdöntő. A tény a fontos. Egy szakember nemcsak beismeri, hogy hibázott, de igyekszik kijavítani. Ha nem tudja, fegyelmit kér, vállalva annak erkölcsi, anyagi bélyegét. Egyébként — később megtudtam — a kár nem lehet több húszezer forintnál. Természetesen húszezer forint is pénz, még akkor is, ha töredéke az említett szövetkezet 100 milliós árbevételének. Mi lett az ügyből, nem tudom, csupán a megnyilatkozást próbálom helyére rakni, mert szokatlan, mert „ritka, mint a fehér holló”. Az emberek általában inkább kendőzik, ha tévedtek, hibáztak. Ha napfényre kerül is egyik, másik ügy, a reagálás többnyire a kimagyarázkodás, az igazolás, a felelősség el- vagy áthárítása. Bírálat esetén nem ritka a támadás, a duzzogás, sőt a megsértődés. A kritika, de még inkább az önkritika névre szólóan, üzemi szinten mintha divatja múlt fogalmak lennének. Nem azért, mintha nem adódnának hibák. Hiszen érvényes ma is, csak az nem követ el bakit, aki nem dolgozik. Tévedni nem szégyen, bárkivel előfordulhat. Természetesen nem erény és dicsérendő dolog a szándék nélküli botlás. Egy a fontos, a megtörténteket vállalja az, akire tartozik. Tartás, gerinc, józan ész, öntudat és még sorolhatnám, mi minden szükséges ahhoz, hogy valaki ítélőszék elé álljon önszántából. Kell ehhez az erő és a hit. Erő, amely nemcsak a beismeréshez, de a hiba jóvátételéhez is szolgáltat energiát. A hit lényege, hogy bízik önmagában, tudásában a hiba elkövetője, de bízik abban is, hogy felettesei nem a fejét veszik, hanem alkalmat adnak a korrigálásra. ^^■a jobban akarunk I dolgozni, a bírálat ■PkU és önbírálat nélkülözhetetlen. A jobb munkára való törekvéseket hangoztatjuk, a kritikát és önkritikát viszont gyakorolni kell. Valahogyan úgy, mint a példában szereplő szakember. S. E. Szabilcs egészségügyi ellátásáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK MEGYEI CSOPORTJA SZERDÁN — HOSSZÚ LÄSZLO ELNÖKLETÉVEL — ÜLÉST TARTOTT NYÍREGYHÁZÁN. A KÉPVISELŐCSOPORT ÜLÉSÉN RÉSZT VETT ÉS FELSZÓLALT BISZKU BÉLA, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA, NYÍREGYHÁZA 2. SZÁMÜ VÁLASZTÓKERÜLETÉNEK KÉPVISELŐJE. OTT VOLT AZ ÜLÉSEN DR. PÉNZES JÁNOS MEGYEI TANÁCSELNÖK ÉS DR. MOLNÁR IMRE, A KNEB ELNÖKHELYETTESE. A képviselőcsoport ülésén dr. Magyar János, a megyei tanács vb egészségügyi osztályvezetője számolt be a képviselőknek az egészség- ügyi törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a megye lakosságának egészségügyi ellátásáról. Elmondta többek között, hogy a megye sokat, fejlődött, egészségügyi ellátottsága nemcsak az egészség- ügyi dolgozók gyógyító-megelőző munkájának köszönhető, hanem meghatározó volt ebben a társadalmi-gazdasági fejlődés. E változások eredményeket hoztak a demográfiai viszonyok alakulásában: 1970 után megszűnt a vándorlási veszteség, a növekvő lélekszámú megyék közé lépett Szabolcs-Szatmár. Az élveszületés az 1970-es 13,6 ezrelékről 23 ezrelékre nőtt, a csecsemőhalandóság 38 ezrelékről 30,7 ezrelékre csökkent ugyanez idő alatt, de még mindig magasabb az országos átlagnál. Ez összefügg azzal, hogy megyénkben 42 ezer a cigánylakosság száma. A megyei főorvos elmondta, hogy míg 1970-ben 314 millióval gazdálkodott az egészségügyi ágazat, addig tavaly 686 millió állt rendelkezésükre. Megkétszereződött, s elérte az 1 milliárd 642 milliót az egészségügy állóeszközeinek értéke, 13,4- re nőtt a tízezer lakosra jutó orvosok száma, de ez még mindig jóval az országos átlag alatt marad. A kórházakban 92 százalékos a szakorvos-ellátottság. Az igényekhez képest nem fejlődött eléggé az intézményhálózat: 10 ezer lakosra ma 71 kórházi ágy jut. Üj kórház épült Kisvárdán, bővült a mátészalkai és a nyíregyházi kórház, de gyakran ma is hosszabb-rövidebb várakozás után jutnak a betegek kórházi elhelyezéshez. Alapvető változások következtek be a korszerű vizsgálóeszközök biztosítása terén: 1970-ben 70 millió, tavaly 247 millió értékű műszer segítette a gyógyítómunkát. Kiemelten szólt a járóbeteg-ellátás legfontosabb formájáról, a körzeti orvosi ellátásról, ahol 3 millió beteg jelent meg egy év alatt rendelésen. Jelentős eredmény, hogy ma már csak 21 a betöltetlen körzeti orvosi állások száma. Sokat javult a fogorvosi ellátás, de még ma is 7836 beteg jut egy hatórás rendelésre, 80 százalékkal több, mint az országos átlag. Szólt még az előadó az üzemegészségügy, a nő-, a család- és a csecsemővédelemben elért eredményekről, majd az egészségügy dolgozóinak feladatait ismertette. A vitában felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja. Elmondta, hogy az egészségügy csak gazdasági növekedésünkkel arányosan fejlődhet, ami. azt jelenti, hogy kevés lehetőség látszik az anyagi erő növelésére, a meglévő eszközökkel kell Magyarország—Csehszlovákia 2:1 (2:0). Szerdán délután, először a szabolcsi sport történetében nemzetek közötti válogatott labdarúgó-mérkőzést rendeztek Nyíregyházán. Képünkön: Kuti megszerzi a magyar csapat második gólját. (A találkozóról szóló részletes tudósításunk a lap 8. oldalán.) jobban gazdálkodni. Az üzemegészségügy fejlesztésének lesznek nagyobbak a lehetőségei, mert ebben az üzemek anyagilag is többet tehetnek. A megelőző tevékenység — mondta a Politikai Bizottság tagja — nemcsak az egészségügy dolga, hanem össztársadalmi feladat: az, hogy a következő generáció egészséges lesz-e, az most, az iskolákban dől el. Ezért kell jobban együttműködni az egészségügynek az oktatásüggyel. Szviridov Ivánná a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának gondjairól, a táppénzes fegyelem megszigorításáról szólt, Széles Lajos a fehérgyarmati járás lakóinak egészségügyi helyzetében bekövetkezett változásokat ismertette, de azt is elmondta, hogy ott még 16 ezer beteg jut egy fogorvosra, s ezen változtatni szükséges. Sőrés István Nyírcsászári és Nyír- derzs lakóinak érdekében kérte új körzet kialakítását, Pethő Ferenc Nyíregyháza északi részének erdősítését sürgette, Grácsin András a foglalkozási ártalmak miatt beteggé lett dolgozók rehabilitációjáról beszélt. Szót kért dr. Pénzes János megyei tanácselnök. Elmondta, hogy a jelentős eredmények ellenére sok tekintetben még ma is kedvezőtlen a helyzet: ebben a megyében nagyobb feladatokat jelent az egészségügy dolgozóinak a betegellátás, amelyet csak az intézményhálózat és a gyógyítóeszközök jobb kihasználásával oldhatnak meg. Nagy tartalékok vannak a megelőzésben: az egészségnevelés, az iskolaegészségügy területén kell alapvető változásokat elérni ahhoz, hogy kevesebb ember kerüljön az egészség- ügyi intézményekbe. A vitát követően Dajka S. Bertalan, a megyei NEB megbízott elnöke számolt be a népi ellenőrzési bizottságok tevékenységéről. Elmondta, hogy megyénkben, 2133 népi ellenőr tevékenykedik, évente 120—130 között van az elvégzett vizsgálatok száma, s 160—200 közérdekű bejelentés és panasz érkezik a népi ellenőrökhöz. A vizsgálatok után tavaly például 681 javaslatot tettek, 92 esetben kellett kezdeményezni a törvényes állapot helyreállítását, 15 szabálysértési eljárást kezdeményeztek, több, mint 22 ezer forint bírságot szabtak ki a különböző szabálytalanságok miatt. Hetvenöt fegyelmi eljárás indult vizsgálataik nyomán, 19-en fizettek kártérítést. A beszámolót követő vitában felszólalt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Eredményesnek értékelte a népi ellenőrök tevékenységét, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ezután jobban össze kell hangolni a különböző ellenőrző szervek munkáját. Elismeréssel szólt arról a kétezernél több népi ellenőrről, aki nagy tisztességgel végzi ellenőri munkáját. Elmondta, hogy tovább kell erősíteni a népi ellenőrfolytatás a 4. oldalon) Szedik a jonatán almát a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz almáskertjében. (Elek Emil felvétele) Tanácskozás az őszi mezőgazdasági munkákról Az őszi betakarításé növények az idén 8—10 nappal előbb érnek be, mint tavaly, így kedvezőek a feltételek arra, hogy valamennyi őszi munkát, tehát a mélyszántást is kellő időben befejezik — mondotta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a MÉM-ben az őszi munkák előkészületeiről tartott tanácskozáson. Egyben felhívta a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőinek, továbbá a tárcához tartozó trösztök és vállalatok vezetőinek a figyelmét arra, hogy egyetlen hektár földünk sem maradhat műveletlen, ezt az alapvető követelményt mindenütt érvényesíteni kell. Erre most különösen nagy szükség van, mert a kalászosokban tapasztalt terméskiesést jól szervezett munkával és hatásos intézkedésekkel lehet csak részben is ellensúlyozni. A következő három hónapban 3 millió hektár szántó, 320 ezer hektár rét, 83 ezer hektár zöldség, körülbelül ugyanennyi gyümölcsös és 169 ezer hektár szőlő termése vár betakarításra. Ugyanakkor 1,7 millió hektár őszi vetést, 2,4 millió hektár szántást, 4 millió hektár műtrágyázást, 350 ezer hektár szerves trágyázást kell elvégezni úgy, hogy az őszi búza vetése országosan október 20-a körül befejeződjék. Váncsa Jenő nyomatékosan hangsúlyozta az energiatakarékosság nagy jelentőségét. A mezőgazdaság az utóbbi években már 17 500 milliárd kilokalória energiát használt fel, ami egy és háromnegyedmillió tonna olajnak felél meg. Reális lehetőségek vannak arra, hogy az energiafelhasználás az idén már ne emelkedjék tovább. Ehhez mindenütt körültekintő intézkedésekre van szükség. Az őszi felkészülést valamennyi megyében szeptember 13-a és 20-a között megtárgyalják az illetékesek a gazdaságok vezetőivel. A tanácskozáson a mező- gazdaság 1980. évi tervezési és pénzügyi szabályozásával is foglalkoztak. Ezt a napirendet Bíró Ferencnek, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesének előadása vezette be. Az őszi munkacsúcs nagy feladata a szállítás: a mező- gazdaság szállítási munkáinak 60—65 százaléka erre a csúcsidőszakra esik. A MÁV és a Volán nagy erőfeszítéseket tett a feladat lebonyolítására. Felszámolják a cigánytelepet Nyírbátorban öt éve határozatban utasította a Nyírbátori Városi Tanács a végrehajtó bizottságot, hogy a szakigazgatási szervekkel készíttessen feladattervet a Vágóhíd utcai cigánytelep teljes és a nagy cigánytelep részleges felszámolására. Szerdán ennek a feladattervnek a végrehajtásáról számoltatta be a végrehajtó bizottság a szakigazgatási szerveket. Az öt évvel ezelőtti határozatot végrehajtották a szak- igazgatási szervek: a Vágóhíd utcai cigánytelepet felszámolták, a nagy cigánytelep tqbb volt lakója is új lakásba költözött. Nagy segítséget kaptak ehhez a műszaki osztálytól és az OTP-től, az építkezést vállalók munkahelyei viszont egyetlen dolgozójuk lakásépítéséhez sem járult' hozzá anyagilag, mert a kollektív szerződések többsége törzsgárdatagsághoz köti a kamatmentes kölcsönök folyósítását, s kevés cigány dolgozó rendelkezik legalább ötéves munkaviszonnyal. A cigánygyerekek oktatása mellett a művelődési osztály nagy gondot fordít a felnőtt lakosság oktatására is: az elmúlt évben 16 felnőtt korú cigány tett eredményes vizsgát az általános iskola különböző osztályaiban. A tanév folyamán 25 cigánygyerek részesül óvodai ellátásban, amely a közösségi élethez szoktatáson kívül az iskolaérettség megszerzésének fontos állomása.
