Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

XXXVI. évfolyam 211. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. szeptember 9., vasárnap A nyírtassi Dózsa Tsz almáskertjében nagy teljesítmé­nyű olasz konténerláda-szállító gép segíti az anyagmoz­gatást. (Gaál Béla felvétele) Tanácskozik a moszkvai világkonferencia Készülnek a záródokumentumok Magyar felszólalás is el­hangzott szombaton a gyer­mekek jövőjéről tárgyaló vi­lágkonferencia harmadik bi­zottságában, 'amely Romesh Chandra elnökletével a kü­lönlegesen hátrányos társa­dalmi, gazdasági és politikai körülmények között élő gyer­mekek megsegítésével foglal­kozik. Szűcs Istvánná, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára beszédében hang­súlyozta: a gyermekek hely­zetét a világon nem lehet ál­talában vizsgálni, hiszen az alapvető szükségletek, az egészségügyi ellátás, élelme­zés, vagy az oktatás helyzete ,az adott ország gazdasági és társadalmi fejlettségének szintjétől is függ. Mindamel­lett, a leggazdagabb tőkés or­szágok sem voltak képesek a társadalmi nyomor, ezen be­lül pedig a gyermekeket súj­tó nyomor felszámolására. A gyermekek problémái kétségkívül a fejlődő világ­ban legsúlyosabbak, ezen be­lül is azokban az országok­ban, ahol gyarmati rend, faj- üldözés uralkodik, vagy há­borús konfliktus pusztít. Az alapvető problémák megoldását mi az új, igazsá­gosabb nemzetközi gazdasági rend megteremtésében lát­juk, amelyet — a fejlődő or­szágok haladó erőivel karölt­ve — a szocialista országok, a világ demokratikus erői kö­vetkezetesen támogatnak — mutatott rá Szűcs Istvánná, majd megállapította: Mindez természetesen csak­is néhány korunkra jellemző kérdés megoldása esetén va­lósulhat meg. Mindenekelőtt biztosítani kell a legfontosabb emberi és gyermeki jogot: a béke feltételeit. A négy bizottsággal egy időben megkezdte a munkát a szövegező bizottság is: a konferencia résztvevői két dokumentumot fogadnak majd el. Szombaton este a nemzetközi könyvkiállítás te­rületén az ifjúsági s gyer­mekkönyvek írói számára rendeztek kerékasztal-talál­kozást. Ma folytatódnak a bi­zottsági ülések és délután megkezdi munkáját az ifjúsá­gi fórum is. Jó minőségű az idei dohány A termés kilencven százalékát már betakarították Nyolcezer hektáron ter­mesztenek dohányt az idén Szabolcs-Szatmár megyében. A terméskilátások kedvező­ek, különösen a nagy levelű fajtáknál, amelyeknél már biztosra vehető, hogy az idei termés felülmúlja az 1977. évi rekordot, akár 16—17 mázsa is lehet a hektáronkénti át­lagtermés. Az igényesebb Virginia fajták azonban (ame­lyek a megye dohánytermő területének közel egyharma- dát adják) sokkal érzéke­nyebbek voltak a szeszélyes időjárásra, ezért a várható termésnövekedés ezeknél mérsékeltebb, de a tavalyinál így is sokkal jobb termésho­zamok várhatók. Összességé­ben a megye dohánytermő területén 13—14 mázsa körü­li átlagra lehet számítani. A dohánytermesztés szem­pontjából rendhagyó az 1979- es esztendő: évtizedek óta nem kezdődött ilyen korán — a szokásosnál egy hónappal hamarabb — a dohánytörés. Július elejétől e hét végéig a dohánytörési-betakarítási munkák 90 százalékát már el­végezték — kaptuk a tájé­koztatást Jóna Páltól, a Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat igazgatójától. — A dohánytörés előrehozatala miatt a felvásárlás is koráb­ban kezdődött. Eddig már a várható össztermés több, mint húsz százalékát, 2200 tonna dohányt vásárolt fel az ipar. Szeptember első hetéig korábban legfeljebb a termés hat-hét százaléka került a felvásárlóhelyekre, tehát a mostani előny tetemes. A fel­dolgozás már augusztusban teljes kapacitással megindult. Jó a minőség. Különösen az exportminőségű Virginia ará­nya kedvező, húsz százalék körüli, az előző évek öt-hat százalékos arányaival szem­ben. Ez azonban szükséges is ahhoz, hogy a vállalat az idei tervben előirányzott mérték­ben, három és félszeresére emelhesse a tőkés export mennyiségét. A jó minőség az ipar és a termelők javuló kapcsolatának, a dohányter­mesztési rendszernek és a gondos munka mellett a ter­mesztett jó fajtáknak is kö­szönhető. Mindez a felvásár­lási átlagárban is tükröződik, amely a jobb minőség révén mázsánként 340 forinttal ma­gasabb a tavalyinál. A vállalat a várható nagy termésnek veszteség nélküli, jó minőségben történő fel­dolgozása érdekében több szervezési intézkedést tett. Munkába állították az új au­tomata kocsányprést, már tavasszal átcsoportosították a szabad szombatokat, hogy a szezonban minél kevesebb legyen a munkaidő-kiesés, az anyagi érdekeltséget a minő­ség szolgálatába állították. Áttértek a bértömeg-gazdál­kodásra, s ezzel differenciál­tabb béremelést és jobb anyagi ösztönzési formákat alakítottak ki. Mindezek ré­vén a tavalyival azonos, vagy nagyobb munkát várhatóan átlagosan hatvan fővel keve­sebben végzik — jó minőség­ben. (ms) Ilyen a környék madártávlatból. Sok esztendő építőipari gyakorlata bizonyította: az idő — az évek, hónapok, he­tek — az építők legnagyobb ellenfele. Most pedig mintegy mindenre rácáfolandó, új elemmel gyarapodott a „kon- kurrensek” tábora: ez a ked­vezőtlen időjárás. Ezt állít­ják a Beregdaróc határában serénykedő építők, szerelők, gázipari szakemberek. Akadt olyan hét, amikor egyszerűen képtelenek voltak még megközelíte­ni is a munkahelyeket. A szakadó esők után az amúgy is ingatag, agyagos, sáros talaj okozta a legna­gyobb fejtörést a kivitele­zőknek. Közös összefogással, a helyszínen dolgozó több vál­lalat együttes gondolkodásá­val próbálták orvosolni az időjárás okozta vesztesége­ket. Azóta nem múlt el nap, hogy ne készülne napi prog­ram a műszakok legfonto­sabb teendőiről. Az építési munkákat végző Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat megtette a magáét. Kollektívájára már csak a tereprendezés néhány tennivalója vár. Ugyancsak néhány be­csatlakozó vezeték össze­szerelése van hátra, s néhány nap múlva kez­dődhet a próbaüzem. Ez utóbbi itt, Beregdarócon mást jelent a másutt megszo­kotthoz képest. Száznyi fon­tos alkatrészt, műszert és szerkezetet kell kitenni a próbáknak. Ilyenkor a takti­ka, hogy egyenként vizsgál­ják át valamennyit a hideg­próbák során. S ha nem ta­lálnak hiányosságokat, kö­vetkezhet a másik láncszem, a másik szerkezet, aztán a harmadik, a tizedik s a so­kadik ... S ha minden rendben ta- láltatik, indulhatnak meg teljes kapacitással az ál­lomás egyenként 14 ezer lóerős kompresszorai. Végezetül, csupán emlékez­tetőül, hazánk eleddig épült legnagyobb ilyen jellegű lé­tesítményének néhány para­métere: 850 millióért épül, csaknem tucatnyi vállalat közreműködtével. A Testvé­riség gázvezetékben áramló gáz nyomását az ide érkező 37-ről 67 atmoszférára növeli meg. Lehetővé téve ezzel az eddig szállítandó fontos ener­giahordozó mennyiségek meg­duplázását. S hogy mindezt mikorra? Az építők ígérik: az idei fűtési szezonra min­denképpen ... Szöveg: Kalenda Zoltán Kép: Paál László Jobban kihasználják a lehetőségeket A Nyíregyházi Konzerv­gyár újabb vállalásokkal bő­vítette az 1979-es munkaver- senyben meghatározott cél­jait. Az MSZMP XII. kong­resszusa, valamint hazánk felszabadulása 35. évforduló­ja tiszteletére rendezett ver­senyhez csatlakozva újítá­sokkal, ésszerűsítésekkel leg- 'alább 10 százalékkal akarják növelni a nagy értékű terme­lőberendezések kihasznált­ságát. Az önköltséget 2 mil­lió forinttal csökkentik, a termelői munkaidőalapot pe­dig 3000 órával növelik, a nem termelő munkával fog­lalkozók bevonásával. A gyümölcsfélék nyers­anyaghiányát a zöldségfélék feldolgozásának növelésével pótolják, a hatékonyabb gaz­dálkodással pedig a selejt- veszteséget csökkentik 10 szá­zalékkal. A Volán 5. számú Vállalat a nagy szállítási csúcsidősza­kot figyelembe véve a kap­csolt, illetve a pótfuvarok számát igyekszik megnövel­ni. A gépjárművek szombati és vasárnapi kihasználtságá­nak növelésével az év első fe­léhez képest további egymil­lió forintos bevételt szándé­koznak elérni. A vállalás 1980-ra vonatko­zó részében az üzemképes gépkocsik 90 százalékának szerződéses lekötését, a te­herfuvarozásban 1 tonnára jutó állásidő 6 százalékos csökkentését, a rakodógépek üzemórájának növelését je­lölték meg célul. Javítják a személyszállí­tást is. Az üzemanyag-fel­használást 1 százalékkal csök­kentik, gondoskodnak a fá­radt olaj felhasználásáról. A tanácsi építőipari válla­latnál többek között az ener­giamegtakarítást szeretnék növelni. Ennek érdekében a tüzelőolajat fogyasztó beren­dezések üzemanyag-távveze­tékét zárt rendszerűvé alakít­ják. Az egyéb intézkedések­kel együtt a fűtőolaj-fel­használás 4—5 százalékos csökkentését érik el. Növelik a munkagépek és a teherszállító járművek ki­használtságát. Emelik a munkagépek hatékonyságát, jobbá teszik a karbantartók, munkáját. A Szatmár Bútorgyár a munkaerő és munkaidő ész­szerű kihasználásával kíván nagyobb eredményt elérni. A normaóra-megtakarítás 14 millió forint termelésiérték­növelést jelent, többletlét­szám nélkül. A termelőbri­gádok anyagmegtakarítása eléri a másfél millió forin­tot. Javítják a termékek mi­nőségét is, hat százalékkal. A Kelet Szövetkezeti Ke­reskedelmi Vállalat évi ár­bevétele 730 millió forint, s kereskedelempolitikai szem­pontból fontos követelmény, hogy elősegítsék a lakosság minél szélesebb körű ellátá­sát. Ezért bővítik a választé­kot, és hiánypótló cikkeket hoznak be a kishatármenti forgalomban, elsősorban a kárpátontúli szovjet szövet­kezetekből. Emellett bővül a cseh és román kishatármenti forgalom is. A szállítási és egyéb költségek kétszázalé­kos csökkentését, a gépkocsik kihasználásának pedig ötszá­zalékos növelését tervezik. Suba alatt A suba alatt alkalma­zott újításokból, öt­letekből, apró ügyes megoldásokból el­sősorban az egyén profi­tál. Növeli teljesítményét, magasabb lesz a keresete. Szűklátókörű az a gazda­sági és műszaki vezető, aki nem veszi észre, hogy a suba alatt megvalósuló ötlet csak egy-egy ember­nek haszon. Ezzel nem kerül így sok ötlet, újítás széles körben alkalmazás­ra, holott ez lenne a cél. így növelhetnék a terme­lékenységet, a termékek minőségét. A népgazdasági, a vál­lalati és az újítók érde­keit egyeztető főmérnök arra törekszik, hogy min­den hasznos ötlet munka­padra kerüljön és a tech­nológiai utasításokban elő­írják gyári alkalmazását. Sajnos nem minden üzem­ben törekednek erre. Van-e a vállalatoknál fel nem használt ötlet? igen. Kulcsár László, a HAFE főmérnöke szólt erről. El­mondta, bár az új újítási törvény növelte az újítási kedvet, de még mindig előfordul, hogy nem ke­rül közhasznosításra sok kezdeményezés. Két hónap alatt dönte­ni kell egy-egy benyújtott újítás elbírálása ügyében. Több üzemünkben ezt az időt egy hónapra, három hétre csökkentették. Rá­döbbentek arra, hogy az újítások gyors elbírálásá­val és gyakorlati alkal­mazásával anyagot, ener­giát, importot takaríthat­nak meg. Egy-egy ötlet bevezetése lerövidítheti az exportra gyártott termé­kek előállítási idejét. A MOM mátészalkai gyárá­ban két újítással az ex­portra gyártott szemüveg­lencse-gyártó gépek élet­tartamát, üzemeltetésük idejét növelik meg. Eddig a szemüveglencsék fénye­zését műanyaggal végez­ték. Ez drága anyag. Egy másik újítással ennek az anyagnak az élettartamát növelik meg: a műanya­got szintetikus gyantával impregnálják. így a mű­anyag élettartama négy­szeresére növekszik. V annak technológiát és konstrukciót érintő újítások. Az utóbbiak elbírálása még mindig bürokratikus, ne­hézkes. Pedig a nagyobb hasznot ezek hozzák. Fe­jekben maradnak az ötle­tek. Ha nem ösztönzik, nem segítik ezeket, ha nem kapnak zöldutat, megva­lósulatlanok maradnak. Igaz a kivitelezésük komplikáltabb műszaki megoldást igényelnek, több gondolkozással, töp­rengéssel járnak, de alkal­mazásukkal néhol ugrás­szerűen javulna a minő­ség, a termelékenység. S ez nemcsak az újítóknak lenne hasznos, hanem a vállalatnak, a népgazda­ságnak. F. K. Rövidesen kezdődik a próbaüzem CSATLAKOZÁSOK A MUNKAVERSENYHEZ Gázbázis Beregdarócon

Next

/
Thumbnails
Contents