Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 8. Ifjúmunkásnapok Már nyáron elkezdődtek a megyében az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok eseményei, melyeket idén kilencedik alkalommal szerveznek meg. Szeptemberben a kereskedelemben dolgozó és tanuló fiatalok napját rendezik meg. A szeptember 22-i egész napos program igen változatosnak ígérkezik. Lesz munkavédelmi és politikai vetélkedő, sportversenyek egész sorozata, hobbikiállítás és prózamondó verseny. Ugyanekkor tartanak tapasztalatcserét a kereskedelem fiatal szak- • szervezeti bizalmijai, KISZ-vezetői és ifjúsági bizottsági vezetői is. A nap a szövetkezeti művészeti csoportok bemutatójával zárul. ^^^hang Ugyanarról többször A Kelet-Magyarország rövid időn belül többször közölt felvételt a Vásárosna- ményban épülő és remélhetőleg szeptember folyamán átadásra kerülő általános iskoláról. Szeptember 2-án, vasárnap, a címlapon közölt kép aláírása szerint az ÉPSZER 18 tantermes létesítményt épít Vásárosnamény- bain. Ennek a megállapításnak ellentmond a második oldal „Csúsznak a határidők” című írása, amely — helyesen — 12 tantermes iskoláról tesz említést. Örvendetes és figyelemre méltó kezdeményezés, hogy a lap törekszik a megye városainak bemutatására. Tény az is hogy Vásárosnaméhy, az ifjú város még nem bővelkedik új, modem létesítményekben. Néhány nap alatt többször ugyanazt a beruházást bemutatni — ennyire azonban mégsem vagyunk szegények. Dr. Barabás Bertalan Vásárosnamény, Szabadság tér 9. KI TUD TÖBBET A HEGYÉRŐL? Vetélkedő szövetkezetiek Több jelentős eseményre kerül sor az esztendő végéig, melyhez az ÁFÉSZ-ek megyei szövetsége, a MÉSZÖV segítséget nyújt, illetve melyet maga szervez. Több éves hagyomány már például, hogy évente két alkalommal vándortárlatot szerveznek a fogyasztási szövetkezetekben. 1979 első fél évében Kerülő Ferenc festőművész alkotásait ismerhették meg a szövetkezeti dolgozók. Novembertől mintegy másfél tucat ÁFÉSZ-nél mutat ják be Kru- tilla József képeit és Nagy Mihály szobrait. Október végétől rendezik az őszi megyei könyvhete^ eseménysorozatát. A megyei megnyitó Nyírbátorban lesz 29-én, s ezzel egyidejűleg az ÁFÉSZ-ék fiataljait könyvterjesztési versenyre kéri föl a megyei szövetség. A könyvhetek programjában szövetkezetenként három-négy író- olvasó találkozó szerepel. Idén a harmadik megyei szellemi versengést szervezik a MESZÖV-ben az ÁFÉSZ- ek fiatal dolgozói számára: novemberben „Ki tud többet Szabolcs-Szatmárrról?” címmel mérhetik össze a megyénkről szerzett ismereteiket a résztvevők. Előbb háziversenyeket rendeznek, majd területi és megyei döntőn dől el a díjak sorsa. (tgy) Osztályfőnöki óra dr. Bíró Lajosné osztályában. Iskolatejet már az első napon kaptak a diákok. Akik nem vették meg a tankönyveket a szünidőben, azok az első napon még megkaphatták az iskolában. RIPORT HELYETT Felfedezni a jót is Zöld alagútban fut a busz, napfénnyel labdáznak a falevelek. Szép. Van egy teleírt cetlim Bakta- lórántházáról, kérdéseim Nyírjákó, Nyírkércs és Ramocsaháza együttéléséről. Meg akarom nézni a műemlék templomot, az új történelmet szeretném kérdezni helyi vezetőktől. — És kihez megy? — A kérdés olyan közvetlen és természetes, hogy már régen válaszolgatok, amikor rájövök, hogy voltaképpen idegennel beszélgetek. — Á, ne gondolja, hogy béke van itt! — mondja a testes néni. — A múltkor is egy órát veszekedtek a tanácson, hogy hol legyen a kérési presszó ... Nincs béke itt sem? A busz már elment, süt a nap, fátylat csinál a porból. Teherautó rakodik, gyermekkocsi parkol az ÁFÉSZ-áruház előtt, egy bolondos veréb á parányi pocsolyától kérdezi, hogy elég szép-e már az őszi szerelemhez? A tanácsházán mondják, hogy nincs itthon az elnök, a népfront titkárával mentek ki valamelyik faluba. A pártbizottság titkára meg vendégekkel ment el, azokat kíséri. Akár a kérdéseim is eldobhatom, hiszen nem lesz már ez riport. Kovács Györgyné, a nagyközségi tanács titkára kedvesen hív, hogy jöjjek máskor, van miért jönni. A megszüntetett szülőotthon — bölcsőde lesz — felújítása vajúdik, kevés a pénz, még késik a terv is. Omladozik a könyvtár, forint kellene több mint száz épület felújításához. Dolgozik a kertszövetkezet, nemrégen róluk volt vita a népfrontnál, hatodikén a veszélyeztetett gyermekek helyzetéről tartottak tanácskozást. És kellene még járda, út, villany, víz. Sokfelé, új üzletek is kellenének ... Búcsúznom kellene, ebédidő van, de nyakig vagyunk már a községpolitikában. Közepes a termelőszövetkezet, kevés az üzem, a lakosság is segít, de támogatás nélkül félő, hogy belebuknak a bölcsőde építésébe, összedül a könyvtár... Várom a buszt, rosszkedvűen az elmaradt írás miatt. Diákhad zsibong körülöttem. Vidám világ, mai gondjaink, hétköznapjaink jussolói. Hátam mögött a gerendákkal megtámasztott könyvtár. Idős ember, a pusztadobosi Juhász László, meséli kéretlen: — Hej, de sok embert besoroztak valamikor innen, és hányán vissza se jöttek. Aki visszatért belőlük az se tudta, hogy mire jön .,. — És mire jött? — Ahogy az ember szokott. Rosszra is, jóra is, aztán a rossza megszelídül. Én Pusztadobost és Nyírmadát tudom. Ami előtte volt, meg ami van. Egy unokaöcsém évekig kihúzta magát, hogy három és fél ezer forintot keres. Hazajött. Négy és félnél még nem kapott kevesebbet, igaz a mesterséget Pesten tanulta, de hazahozták a gyümölcsfák. Most már a téesz épít üzemet ... Bartha Gábor H áromhónapi szünet után újra gyermekzsi- valytól hangosak a Nyíregyházi 4-es számú Általános Iskola tantermei. Az új tanévben 118 elsős most ízlelgeti az új környezetet, a második otthont, az iskolát. Képeink az első tanítási napon készültek az iskola életéről. Császár Csaba képriportja Üzemi lapokban olvastuk ben a szövetkezet Hollandia részére fog gyermekkabátokat gyártani bérmunkában. Az NDK sportjackett rendelésével jelentkezett. A vállalati célkitűzések megvalósítása érdekében április 1-től módosított munkarendben dolgoztak a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat dolgozói — olvastuk az üzemi lap legújabb számában. A portás és vagyonőri munkakörök kivételével a vállalat valamennyi dolgozója 1979. április, május, június hónapokban az egyébként előírt munkarend szerinti szabadnapokon túlmenően további hat szabadnapot kapott (minden héten szabad szombat volt) aminek visszapótlására 1979. szeptember, október, november hónapokban kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a második fél évben a szárítási idény befejező szakaszában valamint a fermentált dohánytermelés csúcsidejében a hasznos munkaidő- alap dolgozóként 33 órával növekszik. Az átmeneti jövedelemcsökkenés pótlására áttérési előleget biztosítottak, amit a második fél évben a magasabb jövedelemből kell visszafizetni. A Nagykállói Textilruházati Ipari Szövetkezetei mutatja be a lap augusztusi számában Orbán József. Az 1949 decemberében alakult szövetkezetben tíz szabó kisiparos és három szabósegéd kezdett el dolgozni saját varrógépén. Kezdetben szolgáltató tevékenységet láttak el. Az első megrendelést 1950 tavaszán kapták. Az első női munkásokat — szám szerint tízet — 1958-ban vették fel. 1965/66- ban a szalagszerű termelésre alkalmatlan műhelyeket korszerűsítették, átalakították, majd bevezették a két műszakot. 1972-ben kapták az első exportmegrendeléseket. Megtudjuk, hogy az elmúlt év első felében legyártott ruhaféleségek darabszáma 13 ezer, az idén már 20 ezer 500. Ebből a mennyiségből 16 ezer női műbőr kabát került Bulgáriába; bérmunka jelleggel pedig 4300 női szoknya az NSZK-ba. A második fél évA szabad idős tevékenységet, a könyvtári munkát és az ismeretterjesztő munkát vitatta meg a vállalat köz- művelődési bizottsága, amiről részletesen beszámol az üzemi újság. Idézünk néhány eredményt. A fehérgyarmati és nyírbátori gyáregységeket kivéve valamennyi gyáregység rendelkezik üzemi könyvtárral. A könyvtári propagandában hasznos kezdeményezések alakultak ki. Tiszavasváriban irodalmi discóval próbálkoznak, Mátészalkán havonta könyvviták megrendezését tervezik. A gyáregységek 22 alkalommal rendeztek vetélkedőt ötszáz résztvevővel. A most folyó levelező vetélkedőben a harmadik forduló után ötven brigád 781 taggal maradt bent. A vándor- és önálló szervezésű kiállításokat ötezren tekintették meg. Közös mozi-, színház-, hangverseny-, látogatáson nyolcszázan, kiránduláson 1260-an, sportversenyeken közel 4 ezren vettek részt. Hármasban verték Barnabást Enyhén szólva paprikás volt a hangulat január 11-én este a kemecsei cukrászdában. Egyik asztalnál L. Barnabást ráncigálta Tóth Csaba 20 éves, Jónás Géza 39 éves és Rózsa Béla 20 éves helybeli lakos, egy másik asztalnál is dulakodtak, s közben elveszett a nagy kavarodásban B. István táskája is. A cukrászdában zárurát rendeltek el, s Jónás úgy távozott, hogy hajánál fogva kihúzta az útra a táskáját kereső fiatalembert is. Itt már nem bajlódott tovább a hajhúzgálással, mert Tóth és Rózsa egy másik fiatalembert üldözött, így ő is utánuk eredt. Hamar utolérték a fiút, és hármasban verni kezdték. L. Barnabásnak sikerült kiszabadulni közülük, de egy mellékutcában ismét utolérték, s addig ütötték, míg egy járókelő rájuk nem szólt. Öt is megfenyégették, aztán mégsem támadtak rá, visszafordultak a cukrászdg felé, mert gyanították, hogy ott még tart a verekedés. Jónás nyomban beavatkozott, Tóth pedig annak a fiatalembernek sietett segítségére, aki a táskáját kereste. Tóth ügyesebb volt, hamar megtalálta az eltűntnek hitt táskát, de ahelyett, hogy visz- szaadta volna, verni kezdte a táska tulajdonosát. A verés rövid ideg tartott, mert Tóth hagyta magát megvesztegetni: amint a fiú egy üveg sörrel kínálta, a verekedésnek vége szakadt. A Nyíregyházi Járásbíróság Tóth Csabát és a büntetett előéletű Jónás Gézát 6—6 hónap börtönre ítélte, Rózsa Béla 5 hónap szabadságvesztést kapott, de ennek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették. A garázdákra kiszabott büntetés még nem jogerős. „Egyenlő bérezés?” címmel a MÁV körzeti üzemfőnökség lapjából tallóztunk egy érdekes írást. A cikkíró a záhonyi 3-as számú őrhelyen dolgozókkal beszélgetve számos sok embert foglalkoztató kérdésre kért és kapott választ. Idézünk néhány választ. „Hogy elégedett vagyok-e? Attól függ, hogy hogyan nézem. Ha eszembe jut, hogy én már 21 éve vagyok itt, s egy új ember ugyanannyit kap mint én akkor nem.” Egy újabb vélemény: „Sérelmesnek tartom, hogy aki két éve jött ide de mivel érettségizett 500 forinttal több az alapfizetése.” Egy fiatal mozdonyvezető válaszából kiderül, hogy „a mozdonyvezetőknél ugyan van különbség az idősebbek és a fiatalok között, de minimális ... helytelennek tartom ezt az elenyésző differenciálást. Nem a miénknek kellene kevesebbnek lenni, hanem az övéknek többnek.” Egy másik fiatal szerint „figyelembe kellene venni a szolgálati időt, mert csak gyakorlottabbak, többet tudnak a vasútról mint én, hiába magasabb a beosztásom.”
