Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

Hétszáznál több küldött részvételével Moszkvában Világkonferencia a gyermekekről Leonyid Brezsnyev üzenet­ben üdvözölte azt a világ- konferenciát, amely pénte­ken nyílt meg Moszkvában a gyermekek békés és' biz­tonságos jövőjéről. A ta­nácskozáson több mint 700 küldött vesz részt, különbö­ző nemzeti és nemzetközi szervezetek, gyermek- és if­júsági intézmények, szakszer­vezetek, politikai pártok és más szervezetek képvisele­tében. Képviselteti magát a konferencián az Egyesült Nemzetek Szervezete, vala­mint annak több szakosított szervezete is, elsősorban az UNICEF és az UNESCO. A tanácskozáson magyar kül­döttség is részt vesz. Leonyid Brezsnyev a ta­nácskozáshoz intézett üze­netében rámutat: a Szovjet­unió a nemzetközi gyermek­év megtartásáról hozott ENSZ-határozat jelentőségét mindenekelőtt abban látja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek helyzetére, arra, hogy sok országban a gyer­mekek millióit sújtja nyo­mor, éhség, betegség. Freda Brown, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség elnöke, aki egyben a moszk­vai világkonferencia elnöki tisztét is betölti, mondott megnyitó beszédet. A megnyitó ülésen felszó­lalt dr. Aldaba him asszony, az ENSZ különmegbízottja is, akinek feladatköre a nem­zetközi gyermekév esemé­nyeinek koordinálása. Lim asszony tolmácsolta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üd­vözletét is. A konferencia délután négy bizottságban folytatta mun­káját. A magyar küldöttség mind a négy bizottságban képviselteti magát. EL NEM KÖTELEZETTEK * Készül a záródokumentum Az el nem kötelezett csúcs- értekezlet bizottságaiban megegyezés született az elfo­gadásra kerülő záródoku­mentum több pontjáról. A hatodik csúcsértekezle­ten csütörtökön délelőtt, dél­után és este is plenáris ülése­ken folyt az államok legfőbb vezető tisztségviselőinek fel­szólalása. E beszédek döntő többsége állást foglalt az el nem kötelezettség alapelvei­nek érvényesítése, az impe­rializmus és a gyarmatosítás minden formája ellen. A csúcsértekezlet két bi­zottságában, a politikaiban és a gazdaságiban egyaránt gyorsított ütemben folyik a tanácskozás a záróokmányok végső formájáról. Kudarccal végződött a Pe- king-barát véres Pol Pot- rendszer megbízottjának az a kísérlete, hogy a kambodzsai nép képviselőjeként szere­peljen az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén. A csúcsértekezlet elnökségé­nek Fidel Castro elnökletével megtartott ülésén olyan hatá­rozat született, hogy Kam­bodzsa helye a jelenlegi ér­tekezleten betöltetlen marad, és hogy a kambodzsai képvi­selet kérdését leveszik a csúcsértekezlet napirendjéről. Negyven szövetkezet mérlege Kevesebb szolgáltatás A megye ipari szövetkeze­tei összességében 1979 első fe­lében 6 és fél százalékkal nö­velték szolgáltatásaik értékét 1978 hasonló időszakához ké­pest, azonban az egyes ága­zatokat összevetve, meglehe­tősen nagy ingadozás érez­hető. A megye negyven javító és szolgáltató tevékenységet folytató szövetkezete közül 16, — tehát a szövetkezetek négytizede — kevesebb árbe­vételt mutatott fel az idén, mint tavaly. A Tarpai Ve­gyesipari Szövetkezet például csak a felét teljesítette a múlt évi árbevételének, a Nagy- kállói Vasipari Szövetkezet pedig még gyengébben dolgo­zott. Miközben a gépjárműjaví­tásban, a háztartási kisgépek karbantartásában, az elektro­akusztikai berendezések javí­tásában felfutás mutatkozik, addig elmaradás látható olyan fontos ágazatban, mint a mosás, ruhatisztítás. Ennek egyik oka a szerveztlenség és a hosszú, vállalási határidő. A gyenge propaganda, a rossz minőségű munka miatt a fényképészet is elmaradt, egyre kevésbé képes verse­nyezni a terjedő amatőr fény­képezéssel. Ebből következik, hogy egyre kevesebben kere­sik fel a műtermeket. A fontosabb szerepet betöl­tő szövetkezetek közül a nyíregyházi fotó- és mű- anyagipari, a nyíregyházi bú­toripari, a fehérgyarmati asztalos- és vasipari, a nyír­egyházi építőipari és a nyír­bátori építő- és szakipari szövetkezetek maradtak el az 1978-as teljesítménytől. A kisvárdai vas- és gépipari, a nyíregyházi vas- és fémipari szövetkezetek, valamint a mátészalkai építő-szerelő- és szakipari szövetkezetek vi­szont fiayelemre méltó fej­lődést értek el. S. Z. Tanácskozás a téli alma betakarításáról XXXVI. évfolyam, 210. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 8., szombat MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) Felfedezni a jót is (2. oldal) Büntetésként ' egy műszakba... (3. oldal) Újítási Záhonyban Újszerű kezdeményezéssel kívánják növelni az újításo­kat a záhonyi vasúti átrakó­körzetben. Szeptember 1. és november 30. között újítási negyedévet hirdettek, ame­lyen belül az egyes munkahe­lyek versengenek egymással. Különösen sokat várnak a szervezők azoktól az ötletna­poktól, amelyeket a brigádok között tartanak. Ezeken a kö­tetlen megbeszéléseken ja­vaslatokat várnak a munka jobbítására, az áruszállítási feladatok könnyítésére, a gazdaságos tevékenységre. Az itt elhangzó javaslatok kidol­gozásához a vezetők minden segítséget megadnak. A javaslatok ■ elbírálásánál kiemelten díjazzák azokat, amelyek az energiatakaré­kosságot segítik, vagy ame­lyekkel létszámot lehet meg­takarítani. Az üzemfőnöksé­gen megalakult Alkotók klubjának javaslatait, a fia­talok aktív részvételét is vár­ják ebben a negyedévben. A díjazásnál a legjobb munka­hely 15 ezer forint jutalom­ban részesül. A téli alma betakarításá­nak szervezéséről tartottak országos tanácskozást szep­tember 7-én Vásárosnamény- ban és Máriapócson. A ta­nácskozást mindkét helyen tapasztalatcserék, üzemi be­mutatók egészítették ki. A ta­nácskozáson részt vett Laka­tos Tibor, MÉM-miniszter- helyettes, Laub István, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, a téli almát exportáló és forgalmazó vál­lalatok vezetői. A részt vevő több mint száz kertész szak­embernek a télialma-ter- mesztéssei kapcsolatos fel­adatokról Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője tartott meg­nyitó előadást. Legfőbb vezérelv — mond­ta többek között az osztály- vezető — a téli alma betaka­rításának olyan szervezése, amely lehetővé teszi, a meg­termett minőség megóvását. Szabolcs-Szatmár megye té- lialma-termesztésben az or­szág legjelentősebb területe, ezért is kiemelkedő szerepe van az exportnak. Alapvető gond, hogy a fán lévő alma 80 százalékban export minő­ségű, de a feldolgozásban ezt az arányt az üzemek nem tudják megtartani. A betakarítás szervezésénél ismétlődő, hogy az üzemek­nek a munka nagy részében külső munkaerőkre kell szá­mítani, többségében iskolai tanulókra. Ez év őszén is 55 ezer fiatal, közöttük 15 ezer felső iskolás szedi majd a megyében az almát. Nemcsak a tanulókon, a fiatalokon mú­lik, hogyan dolgoznak, de az üzemek szakemberein, a ker­tészetek állandó dolgozóin, akik irányítanak és ellen­őriznek. Zsitvay Attila MÉM főosz­tályvezető-helyettes előadásá­ban elmondta r országosan a téli alma termesztésében jó eredményeket értünk el, de hangsúlyozta, hogy az eddig Gyakorlati bemutatón Vásárosnaményban a tanácskozás résztvevői. végzett munka nem ad okot az elbizakodásra. Számos ob­jektív és szubjektív ok aka­dályozza, hogy mezőgazdasá­gi üzemeink kiváló minőségű exportra és belföldi fogyasz­tásra alkalmas gyümölcsöt termeljenek. A téli alma je­lentősége országosan, de me­gyei szinten is, a gazdálko­dásban meghatározó. Az élel­miszer-ipari export nem kis hányadát adja a téli alma. Az export viszont csak akkor lehet eredményes, ha az álta­lunk termelt gyümölcs a pi­acon versenyképes marad. Beszélt az előadó a télial- ma-termesztés egészét átfo­gó gondokról, arról, hogy a minőségi termelés nem csu­pán a szüret idején kulcs­kérdés, de már a fajtánál, a művelési módnál, a növény- védelemnél és a gépesítésnél is. Utalt arra, hogy az alma­szüret eredményes lebo­nyolítása ma már elképzel­hetetlen megfelelő tárolótér kialakítása nélkül. A követ­kező évek nagy feladata a tárolótér-kapacitás bővítése, a feldolgozás tökéletesítése. Helyes, hogy a mezőgazdasá­gi üzemekben a minőség ér­dekében előtérbe került az ösztönző bérezés. Ennek al­kalmazásával egy időben nö­velni szükséges a szüreti munka intenzitását. Lényeges a szedési időpont helyes meg­határozása, hiszen a gyakran előforduló kései szedés, túl- érés, szintén minőségrontó. Utalt arra az előadó, hogy o minőség nem csupán pilla­natnyilag, de hosszú távon meghatározója lesz a télial- ma-termesztésnek. Vásárosnaményban Kiss István, a termelőszövetkezet főkertésze ismertette az üzem betakarítási szervezési sémá­ját, az alkalmazott minőségi bérezést. A máriapócsi Rá­kóczi Termelőszövetkezet gyümölcstermesztéséről Pasz­ternák József, a termelőszö­vetkezet elnöke mondott tá­jékoztatót. Az ÉDOSZ megyei bizottsága megtárgyalta T el jesítmény bér és munkavédelem A munkaidőalap kihaszná­lásának egyik fontos eszköze a teljesítménybérben dolgo­zók számának növelése. Mit tettek ennek érdekében a Növényolaj-ipari és Mosó­szergyártó Vállalat nyírbáto­ri gyárában? Ez a téma sze­repelt az ÉDOSZ megyei bi­zottságának szeptember 7-i ülésén. A testület megállapí­totta, hogy a gyár gazdasági és társadalmi vezetői a szak­A Nyírség Ruházati Szövetkezet kemecsei üzemében fél éve átszervezték a ter­melést. A varrás alatt lévő ruhákat tolókocsis rendszerrel szállítják az egyes műve­leteket végző varrónőkhöz. Az új módszer bevezetésével nőtt az üzem termelekeny- sége. Képünkön NSZK-megrendelésre női ruhákat varr az egyik csoport. Munkáju­kat Geri Lajosné ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) emberek bevonásával tavaly szeptemberben felülvizsgál­tatták a gyártási folyamato­kat, a teljesítmény-bérrend­szer bevezetésének lehetősé­geit. Egy esztendő tapasztalatai bizonyítják: sikeres volt az áttérés az időbérrendszerről a teljesítménybérezésre. Az olajgyárban alkalmazott tel­jesítmény-bérrendszer ered­ménye, hogy a termékek gyártásának a mennyisége emelkedett, a minőség javult, gazdaságosabbá vált a terme­lés, jobban kihasználják a munkaidőalapot. Az ülésen a Szabolcs-Szat­már megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat munkavédelmi tevékenysége is napirendre került. 1979- ben hét hónap alatt hét üze­mi baleset történt a válla­latnál. Rontja a statisztikát, hogy egy baleset halállal végződött. A többi baleset is figyelmetlenségből követke­zett be. A vállalat az el­múlt években jelentős össze­geket költött a munkakörül­mények javítására, a mun­kavédelmi oktatás, a propa­gandamunka is jónak ítélhe­tő. Az év első felében öt al­kalommal filmvetítéssel szemléltetett munkavédelmi oktatást tartottak. A munka- védelem terén a jövőre vo­natkozóan konkrét feladato­kat határoztak meg. Bővíte­ni akarják a munkavédelmi őrök tevékenységét, sokat várnak a szocialista brigádok megelőző munkájától. VÁSÁROSNAMÉNYBAN, MÁRIAPÓCSON

Next

/
Thumbnails
Contents