Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
1979. szeptember 5. KELET-MAG YARORSZAG 3 HATÉKONYSÁG, MINŐSÉG MUNKÁSŐRJELÖLTEK ■ ■ Ösztönzőbb munkadíjazást a tsz-ekben Ismeretek az esküig A MEGYE AKTÍV KERESŐINEK több mint negyede, 62 700 ember a termelőszövetkezetekben dolgozik. Ezért nem mindegy, hogy egy ilyen jelentős rétegnél hogyan alakul a bérezés, annak milyen formái vannak. A párt megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban erről szóló jelentést hallgatott meg és határozatot fogadott el a további feladatokról. A munkadíjazás színvonala, rendszere és formái az utóbbi években jelentős mértékben fejlődtek. A módosított termelőszövetkezeti törvénynek történelmileg is nagy jelentőségű az a rendelkezése, mely alapján garantált és rendszeres — általában havonta — fizetett munkadíjazás valósul meg közös gazdaságainkban. A vezetői tevékenység része lett a munkaügyi, nyugdíjazási, s ezek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésével való foglalkozás. A különböző munkák norma- és bértételei a kiadott központi kiadványok ajánlásain alapulnak, azonban lassú és nem megfelelő a technikai változásokat követő normamódosítás, a nagyobb teljesítményekre való ösztönzés. A termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak 88,3 százaléka fizikai dolgozó. A mezőgazdasági munka szak- képzettség iránti igényét és fejlődését mutatja, hogy a fizikai dolgozók 18 százaléka szakmunkás, 72 százaléka betanított és 10 százaléka segédmunkás. Az elmúlt három év folyamán 9,6 százalékkal csökkent az aktív dolgozók száma és ugyanennyivel a ledolgozott munkaidő. A családtagok, nyugdíjasok és járadékosok által ledolgozott munkaidő is jelentős mértékben csökkent. A termelőszövetkezeti la- gok személyes jövedelme a közösből származó háztáji jövedelmet is beszámítva, a megyei pártértekezlet határozatának megfelelően, a munkásosztályéval is azonos arányban növekedett. A megkülönböztetett állami támogatás eredménye, hogy nincs lényeges különbség a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú üzemek jövedelemszínvonala és annak növekedési üteme között. A szövetkezeti dolgozók jövedelmének színvonala állománycsoportonként, szövetkezetenként különböző. Az eddig elért fejlődés ellenére az egy foglalkoztatottra jutó, országoshoz viszonyított havi átlagkereset megyénkben még mindig 590 forinttal alacsonyabb, amely nem indokolt. Az elmúlt évben az összmunkadíj kétharmadát teljesítménybérként, 27 százalékát idő- és havi bérként. 3 százalékát prémium, 3 százalékát részes művelés címen fizették ki. A munkadíjazásnak ez a rendszere nem ösztönöz kellően gazdaságpolitikai céljaink teljesítésére. A bruttó jövedelem felhasználásán belüli alacsony felhalmozási arány sem kedvező. A PART XI. KONGRESZ- SZUSÁNAK HATÁROZATAI, a társadalmi-gazdasági változások szükségessé teszik a munkadíjazás további korszerűsítését. A bruttó jövedelem felosztása, a munkaerő-gazdálkodás, a személyes jövedelmek színvonala, a jövedelemelosztás rendszere és formái nem felelnek meg a megnövekedett hatékonysági követelményeknek. A végrehajtó bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy ezekkel a kérdésekkel az illetékes szervek és a termelőszövetkezetek behatóbban foglalkozzanak. Alapvető érdekek fűződnek a munkaerő tervszerű és hatékony felhasználásához, az aktív korú dolgozók folyamatos foglalkoztatásához, a családtagok, nyugdíjasok, járadékosok munkaerejének közös és háztáji gazdaságokban történő jobb hasznosításához. Folyamatosan 'kell arról gondoskodni, hogy a magasabb követelményeknek megfelelő felkészültségű és hozzáértő munkaerő álljon rendelkezésre. s a termelőszövetkezetekben annyi dolgozót foglalkoztassanak, amennyire szükség van. Ezért a VI. ötéves terv időszakára minden tsz- ben szükséges a munkaerőmérleg elkészítése, s a munkaerő-gazdálkodással, szociális és oktatási, személyügyi kérdésekkel foglalkozó csoportok létrehozása. A lehetőségek jó kihasználása érdekében szélesíteni kell a feldolgozó és kiegészítő tevékenységet, tovább korszerűsíteni a termelési szerkezetet. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATA felhívja a figyelmet arra, hogy a munkadíjak az elvégzett munka mennyiségétől, minőségétől, társadalmi-gazdasági fontosságától, a szövetkezet gazdálkodásának eredményességétől, az egyéni teljesítményektől függően alakuljanak. Az eddigitől nagyobb gondot kell fordítani a felhalmozás növelésére, a minőség, a hatékonyság, gazdaságosság, takarékosság, az export fokozására, mert csak a több és jobb eredmények alapozhatják meg a személyes jövedelmek további emelkedését. A VI. ötéves terv munkadíj-színvonala a párt életszínvonal-politikájával összhangban határozható meg, a teljesítmények és a gazdálkodás eredményei alapján kell törekedni arra, hog£ a munkadíj színvonala közelítsen az országos szinthez. A megváltozott és a változó feltételekhez kell igazítani a munkanormákat és a díjtételeket, s gondoskodni kell ezek folyamatos korszerűsítéséről. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN továbbra is garantálni és rendszeresen fizetni kell a munkadíjakat. Törekedni érdemes arra. hogy növekedjen a munkadíj ösztönző szerepe, emelkedjen a teljesítmény utáni díjazás, szélesedjen a premizálás köre. Részes .művelést ott alkalmazzanak, ahol azt a dolgozók elfogadják és magas az élőmunkaigény, mint téli alma, dohány, zöldség stb. kultúráknál. Tovább szükséges korszerűsíteni a munkafeltételeket, csökkenteni a nehéz fizikai munkát. megelőzni a baleseteket. Az eddigitől jobban szükséges gondoskodni a szövetkezetekben dolgozó emberek erkölcsi megbecsüléséről, szociális, kulturális és egészség- ügyi ellátásáról. A dolgozó emberekről való fokozottabb gondoskodás igényli a politikai, az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését, a szakmunkásképzés szélesítését, a képesítettség anyagi és erkölcsi elismerését. A párt nőpolitikái határozatának megfelelően fokozottabban kell segíteni a nők egyenjogúságának, anyagi, szociális, kulturális, egészségügyi igényeinek kielégítését. Fokozottabb gondot indokolt fordítani a háztáji gazdaságokban meglévő lehetőségek jobb kihasználására. El kell érni, hogy a háztáji gazdaság a közös gazdaság szerves részeként mindenütt külön üzemágat alkosson. A végrehajtó bizottság felkéri a tanácsokat, a termelőszövetkezeti területi szövetséget, a termelőszövetkezeti vezetőségeket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a határozat megértetése és következetes végrehajtása érdekében. MINDEN PÁRTTAG tekintse alapvető feladatának a termelés intenzív fejlesztését, a hatékonyság, a minőség, a gazdaságosság, a takarékosság, az export fokozását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a munkaerő racionális hasznosítását, a dolgozók élét- és munkafeltételeinek rendszeres javítását, a műveltség emelését. Ragyogó a napsütés a nyár végi szombaton, a szatmári házikertekben is akadna munka. strandolást. vagy egyéb családi programot is lehetne szervezni. De a Munkásőrség Mátészalkai városijárási Parancsnokságának előadótermében a munkásőr- jelöltek fegyelmezetten ülnek a padokban és érdeklődéssel figyelik a foglalkozásvezetőt. A feszült figyelmet oldja majd a „kinti" foglalkozás, amelyet délután terepen tartanak. egv szatmári falucska Nagy Simon közelében. Az itt ülő férfiaknak (többségük családapa) januárig még jó néhány szombatjukat fel kell áldozniuk, hogy alkalmasak legyenek önként vállalt kötelességük teljesítésére. Az előképzés után januárban lesz munkásőreskü. amelyben fogadalmat tesznek a haza védelmére. a közösség szolgálatára. A munkatársak példája Nagy Simon, a porcsalmai konzervgyár munkása már tudja, hogyan zajlik az ünnepélyes eskütétel. — Tudom, hiszen mindkét bátyám munkásőr. Négyen vagyunk fiútestvérek, s va-_ lószínű. hogy idővel az öcsénk is munkásőr lesz. Nem a bátyáim beszéltek rá. hogy vállaljam a szolgálatot a munka és a két gyermekem nevelése mellett. Inkább a gyárban dolgozó munkásőrök adták a jó példát, meg a biztatást. Példamutatóak. összetartóak. Ha kampány- munka van. ha kommunista szombatot kell szervezni, a gyár vezetői a munkásőrök szervezését és segítségét kérik. Mert tudják, hogy rájuk elsők közt lehet számítani. Nálunk az üzemben és a faluban nagy tekintélyük van a munkásőröknek. Aztán olyasmit is tanul itt az ember. aminek a magánéletben is hasznát veszi. Fontos pártmegbízatás Homonnai János művezető a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat mátészalkai gyáregységében. Öt is elsősorban érzelmi okok vezették 3 munkásőrségbe. — Gyáregységünk párt- titkára munkásőr. Jól megértjük egymást. közéleti munkánk is közös, mivel az üzemben én vagyok a szak- szervezeti bizottság elnöke. Sorkatonai szolgálatomat a karhatalmistáknál teljesítettem, gondolom, az ott szerzett ismereteimet a munkásőrségben is hasznosíthatom. Vállalom a kiképzést és a szolgálatot azért is, mert a testületben nagyón jó a kollektív szellem. Mint külső szemlélő is észrevettem, hogy a munkásőrségben a fegyelem és a demokratizmus jól megfér egymás mellett. Csernyi László a MOM mátészalkai gyárának gondnoka. A mozgékony, lelkes fiatalember tavaly lett párttag és szeretné, ha pártmegbízatását a munkásőrségben teljesíthetné. — Segédmunkásként kezdtem a gyárban. Az elmúlt néhány évben sok mindent kaptam a gyártól és a várostól. Azt hiszem, jó munkámmal és munkásőri szolgálaHnmonnai János , jjlliloR ÍJ u ’. i "V ;•! SÍStiOimtll Ofu.v | tómmal valamelyest viszonozhatom a közösség segítségét. A rrii gyárunkban a szó szoros értelmében fontos pártmegbízatásnak veszik a munkásőrszolgálatot. Nem titkoljuk, hogy a MOM-bun idén is többen jelentkeztek munkásőrjelöltnek. mint a felvehető létszám. Diplomásokkal együtt Sándor András ősz hajú munkásőr. az előképzősök parancsnoka: — A testületben a párttaggá nevelést is segítjük. A városban, illetve a járásban minden évben 4—5 fiatal munkásőrt vesznek fel a pártba. A kollektíva formálóereje szembetűnő. Az itt Csernyi László ülő munkásőrjelöltek között találunk munkásokat, középvezetőket, sőt két egyetemet végzett fiatalt is. A tudnivalókat valamennyien szorgalmasan elsajátítják. Az összetartásra, a lelkesedésre jellemző: ha azt mondanám nekik, el kell mozdítani egy hegyet, nem azt kérdeznék. hogy mivel, hanem, hogy mikor. N. L. B enne vagyunk a vízben. A nyár utolsó napja ez, augusztus végi ajándék. A nagykál- lói strand pihenőmedencéjének vize langymeleg és olvasom a már sárguló levelű hársfákra akasztott táblákat: „A pihenő medencében ugrálni, labdázni, úszóövet használni tilos!’- Másik tábla: „A medencében étkezni tilos!” A beszélgetést és beszélgetőkre való figyelést semmi sem tiltja. A gyerekhad a pihenő- medencében ugrál, labdázik, úszik, úszóövet használ és csapkod. A két férfit nem ez izgatja. A valamelyik tsz nyugdíjasa azért háborog: — Hát akarta itt valaki a tsz-t? Még a szakszövetkezetei is nyűgnek tartották. És mi lett belőle, az utóbbi években ötszáz hektár elhagyott földet szedtünk le. — Ja, kérem — mondja a pedagógus kinézetű, aki szabadságának töredék napjait élvezte hasznos pihenéssel — az emberek megöregszenek. Nem önszántukból hagyják el a földet. A fiatalok menekülnek a városba, az iparba, kereskedelembe, hivatalba. — Mit tudják ezek a fiatalok, hogy mi a mező- gazdasági munka — veszi át a szót a nyugdíjas. — Én még kaszával arattam, tüzessel csépeltem ... A nap süt, felhőket hajt A vízben eléje a kese szél, de ez nem befolyásolja a kézi aratás keservének részletes taglalását. Egészen odáig, amíg a termésbecslésbe torlódik a szavak folyama. — Most kevés búza termett. Ezt elszúrták valahol. — Nem a. Ilyen volt az időjárás. — Az persze sokat számít, hogy milyen az időjárás. A dohányra például nagyon jó. Én az egy hold háztájimat dohány- termesztésre, részes művelésbe adtam. Meghozza a nyolcvanezer forintot. Meghozta, hiszen már bent van a pajtában. A pedagógus kinézetű férfinak az a véleménye: mégiscsak könnyebb a megélhetés a mezőgazdaságban. Úgy beszél, hogy a vízbe hullott sárga-barna leveleket halászgatja. — A háztáji maga egy fizetés. Akkor a kert. a zöldség, az udvarról az aprójószág mind kikerül. — Ha nem lusta az ember — mondja a nyugdíjas. — Én mondom, többre tartana ez az ország, ha egy kicsivel többet dolgozna mindenki. A pedagógus nem ellenkezik. csak másként érvel. — Mi az. hogy többre tartana? Ez az ország sokat fejlődött. Hát volt nekünk fele ekkora jódolgunk a múltban. Sokat mondtam. Negyed ekkora. És etetjük Európát. Hát miért szeretnek ide jönni a turisták. Jóllakni, fillérekért. Itt most a friss belpolitikai helyzet kétoldalú értékelése következett, és Irán. és a sebességkorlátozás, és az olajárak. És ment a beszélgetés végig^ járva jó néhány országot. A frikánál én kiszálltam. A vízből. Napoztam. hevertem a fűben és a káliói strand egykori mivoltán meditáltam. Akkor csak két medence volt. ma három, akkor a kanálisból töltötték fel a medence vizét, most termálkutakból... Jó óra elteltével újra kívántam a vizet. A két ember még akkor is mondta a magáét. Ismét hazai témáról: — Most viszont jó lesz a kukorica, csak nehezen érik. Még a korai .fajta is tejes. Mi lesz. ha hidegre fordul. — Nem kell aggódni. Szép őszünk lesz. Ügy legyen. S. E.
