Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

Védeni, gyarapítani E gy kommunista párt történelmi életútjá­ban a legjelentősebb mérföldkövek a kongresz- szusok. A magyar párt most a soron következő XII. kongresszusára készül, mely már nem egyszerűen a tör­ténelemnek fontos, hanem az életnek, a jövőnek és nemcsak a pártnak, de az egész országnak, az ország népének. „Pártunk, a munkásosz­tály pártja, de történelmi felelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nemzetünkért vagyunk fele­lősek, és e szerint kell meg­oldanunk az előttünk álló feladatokat” — mondta Ká­dár János felszólalásában azon a pártaktíván, amelyet Budapest kommunistái a Csepeli Sportcsarnokban tartottak az MSZMP XII. kongresszusára való felké­szülés jegyében. A XII. kongresszusra ké­szülődve az a célunk, hogy „a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irány­vonalát". Ügy a külpoliti­kait, mint a belpolitikait. Miközben teljes joggal álla­píthatták meg az aktíván, hogy belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, szocialis­ta rendszerünk szilárd, hangsúlyozták annak fon­tosságát is, hogy politikánk az új feladatokra felkészül­ve rugalmasan követni tud­ja a körülmények változá­sát. Pártunk élő, eleven szer­vezet, ezért — ez talán a legfigyelemreméltóbb jel­zése volt Kádár elvtársnak — nem engedhetünk teret sem a dogmatizmusnak, sem a revizionizmusnak. Ha nem is olyan élességgel, mint amikor meghirdettük a kétfrontos harcot két év­tizeddel ezelőtt, dé azért az ma is érvényes még abban a vonatkozásban is, hogy „saját, mondjuk 15 évvel ezelőtti megállapításunk se válhasson dogmává”. A magyar párt politikai gyakorlatának megfelelően Kádár elvtárs természete­sen szólt nehézségeink és fogyatékosságaink forrásai­ról is. Elmondta, hogy a vi­lággazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, az a gazdasági folyamat, amely a takarékossággal, az éssze­rű gazdálkodással, az árvi­szonyok figyelembevételé­vel most kibontakozik — nem valami kampány, ha­nem hosszú távon a szocia­lista gazdálkodás velejáró­ja, annak része. Mert „a szocialista társadalomban is van pénz, van árutermelés, a piacnak a szocialista tár­sadalomban megvannak a maga törvényei”. Csak mi mindezeket a tényezőket a szocialista társadalom kö­rülményei között, szocialis­ta módon kezeljük. Nekünk kötelező jól, hatékonyan gazdálkodni, mert a gazdál­kodás eredményei az egész nép jólétét szolgálják. És ezeknek az eredmé­nyeknek a fényében erő­södtek társadalmunk szo­cialista vonásai. z egész szocialista tár- I 1 \ sadalom ereje nyilvá- uJ nult meg abban a bi­zalomban, megértésben és cselekvőkészségben, amely- lyel közvéleményünk az ár­emeléseket, ezeket a kény­szerű és szükséges intézke­déseket fogadta. Erre a bi­zalomra, tenniakarásra min­dig számítani kell a kommunistáknak. Ez a nép teljes támogatását fejezi ki, azt, hogy az emberek tud­ják ebben az országban, hogy ami történik, az ér­tük történik, azért, hogy a dolgozó emberek élete ne rosszabb, hanem jobb le­gyen, hogy az elért vívmá­nyok megvédelmezését, gya­rapítását szolgáló okos és szükséges céljainkat a lehe­tőségek ismeretében álla­píthassuk meg, biztosítva — szorgalmas munkával — azok reális elérését. XXXVI. évfolyam, 227. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 28., péntek Elfogadták az egészségügyi törvény végrehajtásáról, a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolót Befejezte munkáját az országgyűlés Folyamatosan szerelik a gépeket a Fémmunkás Vállalat balkányi üzemének új csarnokában. Az új üzemrészben a jövő év elejétől kezdik meg az acélból készült ajtók, abla­kok gyártását. Felvételünkön a vállalat dolgozói a festőbe­rendezéseket állítják össze. (Gaál Béla felvétele) Megtárgyalta a megyei tanács vb Az lj)72-es egészségügyi törvény végrehajtásáról szó­ló miniszteri beszámoló fö­lötti vitával folytatódott csü­törtökön 10 órakor a Parla­mentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban foglaltak helyet: Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Aczéí György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Je­nő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottság titkára, valamint a kormány tagjai, s — az emeleti páho­lyokban — a budapesti dip­lomáciai testület képviselői. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke a vitában elsőként dr. Lakatos Pál (Komárom) képviselőnek adta meg a szót, majd sorrendben felszólalt: Kosztolánczi Jánosné (So­mogy) és Solyomi Gyuláné (Budapest). Az egészségügyi törvény végrehajtásával fog­lalkozó hozzászólások után, a vitában elhangzottakra dr. Schultheisz Emil miniszter válaszolt. Elöljáróban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasznos felszólaláso­kért, amelyek széles társadal­mi rétegek — a választópol­gárok — véleményét is köz­vetítették. Segítő szándékkal, bírálattal. Az alapellátással kapcsola­tos képviselői észrevételekre a miniszter így reagált: — Az alapellátásban, nem­csak a körzeti orvosi, hanem az üzemegészségügyi ellátás­ban is — már valóban túllép­tünk a mennyiségi fejlesztés szükségességén. Elérkeztünk a minőségi fejlesztés szakaszá­ba, előtérbe került mind az elméleti, mind az instrumen- tatív fejlesztés. Az orvosképzés feladatai­ról szólva hangsúlyozta: — Az egyetemekről olyan orvosokat kell kibocsátanunk, akik elméletileg és szakmai­lag jól felkészültek — első­sorban a gyakorlatra. Nem tudósjelölteket kell nevel­nünk ezerszámra. Olyan or­vosokra van szükségünk, akik szakmai felkészültségük mel­lett, tudásukat hasznosítva megfelelő érzelmi — ezt a klasszikus emberi viszonyt kifejező — kapcsolatba ke­rülnek a betegekkel. A rehabilitáció kapcsán ki­tért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések felül­vizsgálatakor egy fogalmat is tisztázni kell. Csökkent mun­kaképességű emberek helyett megváltozott munkaképessé- güekről kell beszélnünk. Az Ugyanis a későbbi jogi szabá­lyozás folyamán segít abban, hogy megnyugtató legyen en­nek az igen népes és — egyé­ni és társadalmi szempontból egyaránt — fontos réteg hely­zetének a rendezése. Erősíteni a vezetést a szövetkezetekben — Többen hangsúlyozták a vitában — folytatta a mi­niszter —, az egészségügyi in­tézmények rekonstrukciójá­nak fontosságát. Valóban, a rekonstrukciós beruházások kerültek az utóbbi időben és kerülnek a következő eszten­dőkben is előtérbe, hiszen beruházási lehetőségeink — mint ismeretes — korlátozot­tak. A kormány úgy határo­zott, hogy a felújítási és be­ruházási keretek ilyen célú összpontosításával kell javí­tani a helyzeten. Koncentrált fejlesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőinket. A képviselői felszólalások — köztük a Szabolcs, Győr és Zala megye eredményeiről, Hajdú-Bihar, Veszprém me­gye és különösen a főváros gondjairól elhangzottak — a miniszter véleménye szerint hasznosan egészítették ki az egészségügyről szóló orszá­gos beszámolót. — Igen jól tükröződött a vitában, hogy nem fejeződött — nem is fejeződhetett — be az egészségügyi törvény vég­rehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a'képviselők is — A beszámolóra nagy fe­lelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mon­dotta az államtitkár. — Er­re kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fenállása óta ilyen formában — elő­ször tesz jelentést az ország- gyűlésnek. Továbbá az, hogy két évvel ezelőtt párt- és ál­lami ellenőrzési rendszer, és ezen belül külön a népi el­lenőrzés továbbfejlesztésére. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés eddigi tevékenysé­gét, fejlődését, munkájának hatékonyságát. — Az elmúlt 20 év tapasz­talatai igazolják, hogy szo­cializmust építő társadal­ahhoz adtak biztatást, hogy a megkezdett úton halad­junk tovább. — Feladataink — a legfia- talabbaktól az idős korú nem­zedék ellátásáig — társadal­mi méretekben jelentkeznek, túlnőnek az egészségügy ke­retein. De mind az egészség- ügyi, mind a szociálpolitikai feladatokat egységes szemlé­lettel kell kezelnünk és meg­oldanunk. Az emberért! Az emberért kell munkálkod­nunk. Végül közölte a miniszter, hogy a vitában érintett min­den kérdést — az érdekelt miniszterekkel együtt — megvizsgálják, s a javaslato­kat hasznosítani' fogják. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés dr. Schulteisz Emilnek az egész­ségügyi törvény végrehajtá­sáról szóló beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vet­te. Ezt követően Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke számolt be a népi ellen­őrzés munkájáról. — Rendeltetésének megfe­lelően a népi ellenőrzés sok­rétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kap­csolódik a kormányzati fel­adatok megoldásához. Mun­kánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának átfo­gó, elemző vizsgálata — a (Folytatás a 4. oldalon) Az építőipar továbbfejlesz­téséről és a második 15 éves lakásépítési programról szóló előterjesztést tárgyalta és hagyta jóvá csütörtöki ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az 1990-ig szóló lakásépítési program a me­gyei tanács következő ülésén kerül elfogadásra. A három szövetkezeti szek­tor — ipari, mezőgazdasági, fogyasztási — káder- és sze­mélyzeti munkájáról, a to­vábbi feladatokról szóló je­lentést a szövetkezetek me­gyei szövetségei vezetőivel együtt vitatta meg a végre­hajtó bizottság. Többek kö­zött megállapította, a megyé­ben működő szövetkezetek káder- és személyzeti munká­ja a párt káderpolitikai alapelveivel összhangban sa­játos körülmények között ágazatonként differenciáltan fejlődött. Javult az állami’ törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi és érdek- képviseleti szervek együttmű­ködése. Jelentős gazdasági eredményeket értek el a szö­vetkezetek. A szövetkezeti élet, a gaz­dálkodás továbbfejlesztése érdekében még következete­sebbé kell tenni a káderpoli­tikai alapelvek alkalmazását, emelni a személyzeti munka színvonalát. Gondosan kell előkészíteni, végezni a veze­tők kiválasztását, káderután­pótlás-nevelését, a képzés, és továbbképzés tervszerűségét. Megkülönböztetett segítséget kell nyújtani a kedvezőtlen adottságú, a kis területű, vala­mint a gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek a vezetés, a szakemberellátottság javí­tására, alkalmas és kipróbált vezetők, szakemberek átirá­nyításával, valamint tanul­mányi ösztöndíjasok számá­nak növelésével. Gyorsabb és hatékonyabb intézkedést szükséges tenni a felsőfokú iskolai végzettséggel rendel­kező főkönyvelők beállításá­ra. Magasabb követelménye­ket kell támasztani a szövet­kezetek személyzeti appará­tusának munkájával szem­ben. A végrehajtó bizottság fel­hívta az állami felügyeletet gyakorló tanácsi szervek ve­zetőinek figyelmét, illetve felkérte a szövetkezetek me­gyei szövetségeit, hogy erő­sítsék tovább az együttműkö­dést, hatékonyabban segítsék és ellenőrizzék a szövetkeze­tek káder- és személyzeti munkáját. Előterjesztést vitatott meg, és fogadott el a végrehajtó bizottság az 1979. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési- alap-terv első félévi teljesí­téséről. Többek között meg­állapították: továbbra is fel­adat volt az alapvető társa­(Folytatás a 4. oldalon) Hamarabb érett a kukorica Szakali József beszéde munkban a népi ellenőrzés rendszere bevált, alapvetően betölti hivatását. Munkájá­ban rászolgált a bizalomra, a szocialista demokrácia jelen­tős tényezőjévé vált. Azzal, hogy a dolgozók tízezreit ak­tivizálja, vonja be a köz­ügyek intézésébe, fontos sze­repet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésé­ben. A népi ellenőrzés — a maga lehetőségeit hasznosít­va — a vezetés minden szint­jén hozzájárul a döntések jobb megalapozásához, vég­rehajtásának elősegítéséhez, a rend és a fegyelem megszi­lárdításához, a dolgozók kez­deményezéseinek felkarolásá­hoz, a jó tapasztalatok ter­jesztéséhez. Olyan ellenőrzé­si intézmény, amely egyre inkább alkalmas a vele szem­ben támasztott politikai és szakmai követelmények tel­jesítésére. Meg kell gyorsítani Sza- bolcs-Szatmárban a kukorica betakarítását — hangzott el a megállapítás csütörtök dél­előtt Nyíregyházán, a megyei szervezési bizottság ülésén. A 95 ezer hektáros terület­nek 18 százalékát takarítot­ták be eddig megyénk gazda­ságai, ami kevés. Pedig a kukorica az idén a ko­rábbinál hamarabb érett, s még arra sem lehet hivat­kozni, hogy a silókukorica betakarítása akadályozza a törést, hiszen annak nyolc­van százalékával már végez­tek. Néhány helyen már a fagy is megcsípte a tengerit, ami gyorsabb ütemre figyelmezte­ti a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat. Tény, hogy a nedvességtartalom még sok helyen magas, de ez nem lehet akadálya a törés­nek. Mert amit megtakarít­hatnak a gazdaságok a szá­rítás költségein, arra sokszo­rosan rá lehet fizetni a fa­gyok miatt. Szabolcs-Szatmár kertjei­ben 25 ezer vagon almát szedtek le eddig, tehát már jócskán túl vannak a munka felén. A forgalmazó szervek eddig 13 500 vagonnal vettek át s 7500 vagonnal exportáltak. A hetek óta tartó száraz­ság kedvező ugyan néhány növény betakarítására, vi­szont akadályozza a kiszá­radt, megkeményedett talaj a burgonya, a cukorrépa szedé­sét és a kalászosok vetését. A burgonyának eddig 61 szá­zalékával végeztek a gazda­ságok, míg a napraforgónak csak a kétharmadánál tarta­nak. Akadozik a vetés, a ter­vezett területnek a negyedén került földbe a mag, ráadásul a talaj-előkészítésnél is gon­dok vannak, hiszen az egész munkának alig 67 százaléká­val végeztek eddig a gazda­ságok. A szárítóberendezéseket mindenütt három műszakban szükséges üzemeltetni, mert csak így érhető el a termény minél előbbi biztonságos helyre történő juttatása. A MEZŐGÉP és az AG- ROKER az aratáshoz ha­sonlóan ősszel is betaka­rítási ügyeletet tart. Az AGROKER-nél munka­napokon este hétig szolgálják ki a gazdaságokat gépekkel, alkatrészekkel, míg a MEZŐ­GÉP valamennyi gyáregysé­gében hétköznap este 7-ig, munkaszüneti napokon pedig 13 óráig várják a bejeleme­seket. (b. g.)- p Ha** SXSS £ ; ■ w ' r ‘"Vi ■* .v ’ Y « *, t' \ f ^ T I r7" fr. j t j h ír i t T i r \ jn |. r j, i' / i i ■ | »I

Next

/
Thumbnails
Contents