Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 16. EGY FÉLIDŐS ÉVAD r Átépítik a színházat Nyolcvan előadás — Nyitáskor: Traviata Szeptember 16-án Verdi: Traviata című operájával, a debreceni Csokonai Színház művészeinek előadásában, elkezdődik az 1979—80-as színházi évad a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Milyen változásokat tartogat a közönségnek az új évad? — elsőként ezt kérdeztük Pankotai István igazgatótól. — Elég jelentős változás, hogy az idei színházi évad egy félidős, csonka évad lesz — mondta az igazgató. A tizenhét éve — az átépítés óta — folyamatosan — igénybe vett színházi épület jócskán rászorul a felújításra, korszerűsítésre. Ez vonatkozik nemcsak a külső és belső felújításra, hanem a színpadtechnika és nézőtér teljes rekon- stukciójára. Megújulnak és a mai színházi követelményeket minden bizonnyal képesek lesznek kielégíteni a hang- és fénytechnikai eszközök is. Az 508 ülőhely is kényelmesebbé válik, hisz jelenleg az első sorokból nem jól lehet látni a színpadot. Ezért az első nyolc sort az átépítés során megemelik. Befedik a zenekari árkot, így a prózai daraboknál ennyivel nő a színpadtér. — Meddig tart a csonka évad? — December végén a Tra- viatával és a Szerelem, óh! című zenés darabbal zárjuk az évadot. Az alig négy hónap alatt, továbbra is a debreceni Csokonai Színház művészeinek vedégszereplésével, négy- darabot láthat a nyíregyházi közönség, melyekből egyenként 16 bérletes előadást szervezünk. A 64 bérletes színházi esten kívül gondoltunk az úgynevezett szabadelőadásokra is, melyeket a pénztárban váltható jegyekkel látogathatnak az érdeklődők. Ebben az évben tartHétfőtől a kultúrparkban táplálkozási kiállítás Túlsúlyban vagyunk... Diétás nővér, telefondoktor a helyszínen Az egészségtelen életmód: a túlzott táplálkozás, a mozgás hiánya, s a mindezekből következő elhízás napjainkban általános a civilizált országokban, így hazánkban is. Nem véletlen hát, hogy a WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet 1979-et a helyes táplálkozás évének nyilvánította. Sok a túlsúlyos — Égető gond ez nálunk, ahol a felnőtt lakosság 35—40 százaléka túlsúlyos — szögezi le dr. Walter Edit, a megyei egészségnevelési csoport csoportvezető főorvosa. — A magyar konyha híres az ízletes, nehéz nemzeti ételeiről, melyek mellett a kevésbé hizlaló de magas biológiai értékű főzelékeket, salátákat, tejtermékeket gyakran mellőzzük. Az egészségnevelés kiemelt feladata évek óta az emberek ránevelése az ésszerű táplálkozásra. Ezen belül reflektorfényben van a gyermekek étkezési szokásainak helyes kialakítása. Ezt a célt szolgálja a Táplálkozzon egészségesen című kiállítás, melyet a megyei egészségnevelési csoport szeptember 17. és 24. között rendez meg a Sóstói Kultúrpark kiállítási csarnokában. A Nyírségi Ősz keretében megnyíló bemutatón megtudhatjuk, miből mennyit és mikor fogyasszunk, naponta mennyi vitaminra, fehérjére van szükségünk, s ezeket a tápanyagokat az egyes élelmiszerek milyen mértékben tartalmazzák. Mindezt tablók, élelmiszerek segítségével szemléltetik. Fogyókúra — ésszerűen — Minden látogatót tájékoztatunk — testsúly- és magasságmérés után —, hogy ideális-e a súlya. A molette- ket megismertetjük azzal, hogyan kell ésszerűen fogyókúrázni, s milyen veszélyeket rejt magában az elhízás. Az alultápláltak a hizó- kúrához kapnak ötleteket, a többiek pedig ahhoz, miként stabilizálhatják ideális súlyúkat. A korszerű életmód követelményeihez igazodva sportszer-, konzerv- és tejtermékbemutató is lesz a csarnokban. Az érdeklődők megtudhatják, milyen a szépen terített asztal, a higiénikus konyha, s hogyan tároljuk az élelmiszereket. Az édesanyák a csecsemő táplálásához kapnak tanácsokat, a cukarbete- geket pedig diabetikus ételek kiállítása várja. — A helyszínen egy játékos feladatot is kapnak a vendégek: felkérjük őket, becsüljék meg, hogy hetenként átlagosan mennyit fogyasztanak az egyes élelmiszerekből. A kijáratnál egy tablón mindenki ellenőrizheti, mennyiben tér el táblázata az ideálistól. Az anyagot a táplálkozással kapcsolatos filmvetítés és diaflex bemutató gazdagítja. Az élelmiszer-kisker. vállalattal közösen étrendjavaslatokat is készítettünk az óvodások, a kisiskolások és serdülők táplálásához külön a nyári-őszi és a tél-tavaszi időszakra. A diabetikus élelmiszerek bemutatója mellett egy diétás nővér várja a kérdéseket, s ad tanácsot az érdeklődőknek. Kiköltözik a kultúrpark- ba a telefondoktor-szolgálat is. A helyes táplálkozás szabályait ismertető magnószalagokat öt telefonkészüléken hallgathatják majd a látogatók. 0») ják hazánkban a szovjet színházi napokat, a debreceni társulat Tolsztoj Élő holttest című darabját mutatja be otthonában és tíz előadásban Nyíregyházán is, bérleten kívül. Egy darab előadására, a Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékával, szintén számítunk, így összesen az egy félidős évadban nyolcvan színházi előadáson vehet részt a szabolcsi közönség. Ezenkívül havonként két előadást tart a legifjabbaknak a nyíregyházi színház, a Hamupipőke és az Árgyilus királyfi című mesejátékokból. — Milyen darabokat láthatunk szeptembertől? — A négy darab, melyet a debreceni művészek hoznak a következők: Murray Schisgal: „Szerelem, óh! (játék zenével), Móricz Zsigmond: „Légy jó mindhalálig!” (színmű), Ben Jonson: „Volpone” avagy A pénz komédiája, magyar színpadra alkalmazta Illyés Gyula és Verdi: „Traviata” című operája. A négy bérletes előadáson kívül pedig, a már említett, Lev Tolsztoj: „Élő holttest” című drámát láthatjuk. A miskolci művészek egy zenés darabbal jönnek majd Nyíregyházára. — Mi lesz a filharmóniai előadások sorsa? — Mint ismeretes, eddig a filharmóniai előadásokat a színházban tartottuk. De fél évadra nem lett volna szerencsés a helyszíneket cserélni, ezért az új zenei évad színhelye a megyei művelődési központ nagyterme. — Mikor fejeződik be a színház felújítása? — A tervek szerint a jövő év január 1-én kezdődik a munka. Most tárgyalunk több fővárosi tervezőintézettel, remélhető hogy rövidesen elkészülnek a felújítási tervek és sor kerülhet a tényleges munkára. Sajnos, befejezési dátumot még nem tudok mondani, magunk és a megyei, városi művelődési szervek is nagyon szeretnék még a jövő év vége előtt birtokba venni a megújított színházat. Ez nagy összhangot, erőteljes munkát kíván minden közreműködő vállalattól, amelynek, reméljük, meg is lesz az eredménye. (P) Alig egy hete nyílt meg Nyíregyházán a vetőmag-mintabolt Herbária-részlege. A gyógy- teakeverékek, -serkentők, különleges fűszerek naponként 15—20 ezer forintért fogynak a boltban. (Mikita Viktor felvétele.) MINDEKBŐL HASZNOT HÚZOTT A dohánymilliomos üzelmei Hívták már dollárpapának, Győri „bárónak” is Szakolyban, meg a volt nagykállói járás területén Győri János szakolyi lakost. Ha mindegyik „keresztnévben” van is egy kis túlzás, egyik sem jár túlságosan messze az igazságtól. Győri évek óta 100 hólánál is nagyobb területen termel dohányt, bár egy tenyérnyi földje sincs. Hogyan lett e föld nélküli emberből mégis milliomos? Győri János szülei ember- emlékezet óta dohánytermelők voltak. Ahogy fiuk felnőtt, elvégezte a mezőgazda- sági technikumot, nem keresett magának munkahelyet, mert rájött, hogy a dohány- termelésből — különösen amióta felemelték az árát — egészen jól meg lehet élni. Szakolyban nem volt nehéz földre szert tenni. Ebben a községben a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor csak szakszövetkezet alakult, így id.ős emberek földjén, elhagyott területeken látott hozzá Győri a dohánytermeléshez. Búcsú a munkától... Kezdetben ő maga is dolgozott, de ahogy nőtt a terület, úgy kötötte le idejét egyre jobban a szervezés: munkaerőt, műtrágvát kellett szerezni, élelemről kellett gondoskodni á napszámosoknak, szárítóra volt szükség, „ELLOPJÁK" A TULAJDONOST? Jobb az albérletnél Á fizető-vendéglátás Szabolcs-Szatmárban — Nem lopjuk el egymás házigazdáját az Ibusz-szal — szögezi le elöljáróban Csal- lány Géza, a megyei idegen- forgalmi hivatal vezetője. — Jó partnerkapcsolatunk tiltaná a fizető-vendéglátás szállásadóinak „elcsábítását”. Szabolcs-Szatmárban is egyre népszerűbb a két utazási iroda tevékenységében ez az üzletág. Mivel új szállodák építésére egyébként sincs pénz, az államnak is sokkal jövedelmezőbb a fizető-vendéglátást szorgalmazni. Gondos Lajosné, az Ibusz munkatársa: — Az a jellemző, hogy a vállalatok vesznek ki hosszabb időre munkás- szállásnak, vagy a kiküldetésen levő alkalmazottaiknak fizető-vendégszobát. Az utóbbi években ugrásszerűen emelkedett a néhány napos vagy hetes turisták száma. A közhiedelemmel ellentétben az utazási irodának nem valami busás hasznot hoz a fizető-vendéglátás. Annál nagyobb keresethez jutnak a szállásadók. Az ő szemszögükből nézve még az albérletnél is jobb, ha alkalmi vendégeknek kínálják fel a szobájukat vagy a lakásukat. Az anyagi haszon mellett jogilag is függetlenebbek maradnak, mint az albérlővel szemben. Általában egy-két szobát adnak ki a tulajdonosok, ritkábban az egész lakást. Ezt csak akkor tehetik meg, ha igazolják, hogy sorkatonai szolgálatra vonul be a szállásadó, huzamosabb ideig külföldre utazik vagy kórházban tartózkodik. Amikor a szerződést megköti az iroda, a lakás állapotától függően első vagy második kategóriába sorolja és így állapítja meg a fizetendő összeget is. A fürdőszoba és a konyha használata nem „jár”, azt külön lehet igényelni és azt hozzáírják a számlához. Az elektromos berendezéseket, a vasalót, a tévét, rádiót ugyancsak külön kérheti a vendég. Az Ibusz-nak a megyében 490 szobában összesen 1431 szálláshely áll rendelkezésére. A legtöbb Nyíregyházán van, a 138 szállásadó 207 szobát ajánlott fel, 409 vendéget helyezhetnek el bennük. A nyári szezon végén a Nyírségi Ősz rendezvényei még a nyári forgalomhoz hasonlóan vonzzák a turistákat. Bakta- lórántházán 12, Balkányban 21, Beregdarócon 14, Fehér- gyarmaton 74, Mátészalkán 21, Nagykállóban 34, Nyírbátorban 106, Rakamazon 77 és Vásárosnaményban 26 hellyel gazdálkodhat az Ibusz. A Nyírtourist a megyeszékhelyen 230, Sóstón 30—40, Kisvárdán 160—180, Záhonyban 50—80, Nyírbátorban 30. Nagykállóban és Vásárosnaményban 10—15 vendégnek adhat szállást. (Az ingadozást az okozza, hogy időszakonként egyes szállásadók szüneteltetik a vendégfogadást.) Az utóbbi években a megnövekedett idegenforgalmat csak a fizető-vendégszolgálat révén tudta a megye lebonyolítani. T. K. szóval a termelőből egyre inkább termeltető vált. És Győri termeltetett. Bár nem volt szakszövetkezeti tag. szerződést kötött a szakolyi szakszövetkezettel, mert ilyeru, módon könnyebben jutott növényvédő szerhez, s egyszerűbbnek ígérkezett a dohány értékesítése is. Az effajta segítségre Győrinek nem sokáig volt szüksége. Ahogy nőtt a dohánytermő terület, ahogy emelkedett a bevétel, úgy vették körbe Győrit egyre jobban a segítőtársak, s az utóbbi években több támogatást kapott, mint egy járás minden gyenge adottságú tér-» melőszövetkezete. 1978-ban — ekkor 120 holdon termelt Győri dohányt — bejelentették a dohánybeváltónak, hogy a dohányt pero- noszpórafertőzés érte. A beváltó megállapította, hogy a fertőzés szórványos, és nem éri el még a 20 százalékot sem. A legtöbben nem kaptak kártérítést, kapott viszont a Győri család sok tíz ezer forintot. — De ősszel — érdekes módon — csupa jó minőségű termést takarítottak be. így történt nagyjából Győri és a Győri család jég- biztosítása is: 1977-ben közel 1 millió forintot vettek fel jégkártérítés címén, ám ezen a dohányon sem sok kárt okozott — az átvétel minősítése szerint — a jég. Hások nevén vállalt Ezt a tapasztalatát egy évvel később továbbfejlesztette: utólag a biztosítási díjat is visszautalták neki. Tavaly ugyanis kétféle dohányt biztosítottak. de mert egyiket sem verte el a jég, a nagykállói dohánybeváltó vezetőinek javaslata alapján a biztosító visszautalt 135 ezer forintot, mondván: tévesen vonták le kétszer a termelőtől ezt az összeget. Győrinek ez év január 1- től a szakolyi szakszövetkezet termelőszövetkezetté szervezése miatt egy kicsit bonyolultabbá vált a termőterület megszerzése. A szakszövetkezeti tagok többsége földjével együtt tsz-tag lett. s Győri csak egy 18 holdas emberrel tudott megegyezni, hogy maradjon kívül, ő megfizeti holdanként azt a háromezer forintot, vagy húszhuszonöt mázsa kukoricát. Azért a terület most sem csökkent. Igaz. néhány héttel ezelőtt egy népi ellenőri vizsgálat konkrétan csak 53 hold „Győri-birtokot” talált, de a Győri által beszerzett vetőmag, az általa előállított dohánypalánták mennyisége, a beszerzett műtrágya most is egyértelműen amellett szól, hogy ebben az évben sem termel 120 holdnál kevesebb területen dohányt. Pedagógusok illetményföld iét, tsz-ta- gok háztájiját, idős emberek földjét bérelte ki, mások nevén vállalt részes művelést, aztán korábban a szakszövetkezettel, most pedig a tszszel kötött szerződést saját és szűkebb családi köre nevére. Győrinek mindent? Ekkora területet Győri csak nagy segítséggel tudott megművelni. Szakemberek számítása szerint a tavalyi 120 hold dohány megtermeléséhez mintegy húszezer munkanapra volt szükség. Ezt a „Győri-brigád” néven ismert 60—70 szakolyi lakossal oldotta meg, akiket szezonban napi 150 forintért és élelemért foglalkoztat, szezon végén pedig naponta hordja brigádját a debreceni dohánybeváltóba, hogy „enyhítsen” a munkaerőgondokon. És ez újabb összefonódást jelent: Győrinek eddig ott volt a munkakönyvé, bár január 1-től belépett a szakolyi tsz-be. Szervezőként kapott fizetést, s természetesen dohányát soron kívül és igen jó minőségben vették át. Kivételeztek Győrivel az Agroker- vállalatok is. Ha tsz-ek, szak- szövetkezetek nem kapták meg a dohányterülethez szükséges műtrágyát, Győrinek akkor is volt, ha a tsz-ek saját dohánya nem fért be a szárítóba, a Győriének akkor is helye volt, ha saját dohányuknak nem volt fuvareszköz, a Győriét akkor is beszállították és ha valakitől nem vették át a dohányt. Győri zsebből fizetett, s ö adta át ettől jóval magasabb áron. Mindezekre — és Győri más űzelmeire — a Népi Ellenőrzési Bizottság derített fényt, s ezzel tulajdonképpen csak elkezdődött az ügy. Haszon adó nélkül Győri és szűkebb családja az 1978-as dohánytermésből a biztosítással együtt 7 millió forintot vett fel, igaz, 120 hold termését adta érte az államnak. Mi hát akkor a bűne? Az, hogy 1979-ben még mindig 60—70 embert dolgoztat (kihasznál) anélkül, hogy ezeket az embereket a társadalombiztosításba is bevonta volna; milliókat vág zsebre anélkül, hogy ezután jövedelemadót fizetne, százezres haszonhoz juthatott azzal, hogy a szakszövetkezet, majd a tsz bélyegzőjével vásárolta a műtrágyát, és zsebrevágta azt az állami támogatást, amit csak közös gazdaságok kaphattak volna. Ideje most már mindezeknek véget vetni! Nem fogadható el, hogy a tsz-nek Nyír- adonyból kell a munkaerőt Szakolyba hordani, mert az ottaniakat Győri foglalkoztatja, s nem engedhető meg, hogy gazdasági vezetők működjenek közre a föld nélküli „földbirtokos” manipulációinak leplezésében, mert ezek lényegesen több kárt okoznak a fejekben, mint amennyi hasznot hajt Győri a 120 hold dohánnyal. Balogh József
