Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

iXXVI. évfolyam, 217. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. szeptember 16., vasárnap SZEPTEMBER 26-RA Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Al­kotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést szeptember 26-án, délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolta, hogy az országgyűlés tűz­ze az ülésszak napirendjére az egészségügyi minisz­ter beszámolóját az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról, valamint a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentést. (MTI) tízezer vagonnal várnak Felkészültek a kukorica fogadására Képzés H mezőgazdasági, élel­miszeripari és fa­gazdasági vállalatok ezekben a napokban kap­ták kézhez a MÉM Mér­nök- és Vezetőtovábbkép­ző Intézet 1980. évi tájé­koztatóját. A minisztérium továbbképző központja több mint kettőszázhatvan féle tanfolyamot ajánl a következő évre. Gazdasági, társadalmi vezetők, szak­emberek egyaránt megta­lálhatják a munkakörük­nek, szakképzettségüknek, érdeklődésüknek megfele­lő továbbképzési formát, szaktanfolyamokat, ame­lyek a korszerű ismere­tek elsajátítása mellett egyben biztosítják a kö­vetkező ötéves tervre való felkészülést is. A felső szintű vezetők részére az eddig jól bevált gyakorlat szerint négy-hat hetes komplex tanfolya­mok indulnak, melyek célkitűzése, hogy érzékle­tesen és elmélyülten szem­léltessék a népgazdasági és vállalati összefüggése­ket s ezzel segítséget nyújtsanak a hatékony vállalati (szövetkezeti) gazdálkodáshoz. Azoknak, akik már részt vettek eb­ben az oktatási formában, jövőre az eddiginél na­gyobb szintű, úgynevezett emelt szintű tanfolyamok indulnak. Az ágazat- és üzemvezetők (középveze­tők) részére meghirdetett tanfolyamok felépítése ha­sonló a felső szintű tanfo­lyamokéhoz. A négy fő té­makör: társadalom- és gazdaságpolitika, vezetés- tudomány, vállalat-gazda- ságtani ismeretek, terme­lésfejlesztés. Tovább fejlődik az inté­zet szervezésében folyó művezetőképzés. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a brigádvezetői tanfolyamo­kat is. A három-négyszáz órás tananyag elsősorban a munkahelyi vezetők mun­kaszervezői tevékenységét segítő ismereteket tartal­maz. A művezetők és bri­gádvezetők tevékenysége adott technológiai rend­szereken belül érvényesül. A fő hangsúly a gyakorla­tias oktatásra, különböző döntési szituációk megol­dására, a vezetői ellenőr­zés módszereinek ismerte­tésére kerül. A most már 24 féle szakiránynak meg­felelő művezetői tanfolya­moknál is kombináltan alkalmazzák a bentlaká­sos és a levelező formákat, □ tanfolyamokra tör­ténő jelentkezés módját az intézet ál­tal kiadott tájékoztató részletesen ismerteti. A to­vábbképzési tervek össze­állításánál a vállalatok­nak, szövetkezeteknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy 1980 egyben az ötödik ötéves terv záró­éve is, tehát a feladatter­veket úgy célszerű kiala­kítani, hogy az minél in­kább elősegítse a jelenle­gi időszakra előirányzóit továbbképzési követelmé­nyek teljesítését. Több mint tízezer vagon kukoricát vesz át ebben az esztendőben a szabolcsi gaz­daságoktól a gabonaforgalmi és malomipari vállalat. Az idén hetvenkilenc szabolcs- szatmári termelőszövetke­zettel és két állami gazda­sággal kötött szerződést, s a vállalat szakemberei idő­ben felkészültek a nagy mennyiségű szemes termény fogadására. Az elkövetkező hetekben a vállalat telepei közül különö­sen a fehérgyarmati, a kis- várdai és a mátészalkai szá­rítóüzemre vár kemény pró­ba, itt szárítják ugyanis a gabonaforgalmihoz érkező kukorica jelentős részét. Megyénk három építőipari vállalatánál idén különösen előtérbe került a takarékos­ság. Különböző építőanyag­ból és üzemanyagból — a mi­nőség megőrzése mellett — jelentős mennyiséget takarí­tottak meg az építők az első fél évben. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál az első hat hónap után 2 millió 756 ezer forint fajlagos megtaka­rítást könyvelhettek el. Év elején ésszerűbb készletgaz­dálkodást vezettek be, csök­kentették a raktáron felhal­mozott készleteket, ezzel megnőtt az építőanyagok for­gási sebessége. Tovább kor­szerűsítették a szállítást. A szocialista brigádok konkrét felajánlásokat tettek a taka­rékos munkavégzésre. Fél év alatt cementből a fajlagos megtakarítás 3230 tonna volt. A megtakarítás nem ment a minőség rovásá­ra. Acélhuzalból 111 tonnát sikerült megtakarítani. Ez még akkor is jelentős, ha fi­gyelembe vesszük, hogy el­terjedt a szerkezetes építke­zési mód. Hegesztett acélcső­ből 39 tonnát takarítottak meg a Száév dolgozói. A drá­ga — főleg az importból szár­mazó — festékekből 165 ton­A vállalat berendezései naponta, három műszakban 170-180 vagon termény szárí­tására képesek, ez elegendő­nek tűnik a négyezer vagon kukorica szárítására, hiszen a fennmaradó mennyiséget raktározható állapotban ve­szik át. Az első kukoricaszállítmá­nyok hamarosan megérkez­nek az átvevő telepekre, hi­szen megyénk néhány gaz­daságában már megkezdték a kombájnolást. A nagy csúcs azonban még hátra van, hi­szen a kukorica betakarítá­sának kezdete általánosan szeptember utolsó harmadá­ban várható, (bg) nát takarítottak meg. Ben­zinből a fajlagos megtakarí­tás 10 százalék volt az elmúlt év első feléhez viszonyítva. A Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat fél éves anyag- és energiamegta­karítása 2 millió 500 ezer fo­rint volt. A Kemév dolgozói egész évre szóló vállalásokat tettek a takarékos munkavég­zésre. Betonacélból például 20 ton­na megtakarítást vállaltak, s fél év alatt 10,4 tonna beton­acélt takarítottak meg. Vas- kohászati termékekből 40 tonna megtakarítást vállaltak és az év közepéig 19 tonna megtakarítást sikerült elér­niük. Faanyagból és cement­ből viszont túlteljesítették vállalásukat. Deszkából, ge­rendából és különböző ha­szonfából erre az évre 134 köbméter megtakarítást vál­laltak. A féléves megtakarí­tás 84 köbméter volt. Cement­ből 260 tonna megtakarítást vállaltak, s hat hónap alatt 135 tonna cementet takarítot­tak meg. A jobb szervezés ré­vén jelentősen csökkent a tehergépkocsik üzemanyag­felhasználása is. (Folytatás a 4. oldalon) Ésszerűbb készletgazdálkodás Takarékoskodtak az építők Szabolcsi termékek a vásáron Hatodszor nyitotta meg kapuit az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár a fogyasztási javak vására. Az idei kiállítás érdekessége, hogy az ENSZ által meghirdetett nemzet­közi gyermekév alkalmából a látogatók megtekinthetik az Interplayexpo játékkiál­lítást, melynek akár jelszava lehetne Einstein mondása: „A játék a legkomolyabb mun­ka.” Szabolcs-Szatmár megye gyárai, ipari szövetkezetei is képviseltetik magukat a kiállítási csarnokokban. Többen — mint a BFK, a VOR, a Minőségi Cipőgyár —. az anyavállalatokkal együtt mutatják be mun­kájukat, de számosán vannak, akik önálló kiállítóként vesznek részt. Első helyre talán a Szatmár Bútorgyár említendő, mely nagy területen vonultatja fel garnitúráit, bősé­ges választékot kínálva funkcióban és mi­nőségben is, s a vásárlóknak nem nehéz meg­jósolni, hogy a szép színekbe, tetszetős ki­vitelben látható bútorok érdeklődésre tart­hatnak számot, noha a kiállítás tanúsága sze­rint a versengés nagy. Üde látványt nyújtanak a Nyíregyházán készült gumimatracok, melyek tarka virá­gos rétként csalogatják a nézelődőket. Szín­ben, méretben nagy a választék. A tejipar kiállítói között található a mátészalkai tejüzem is, mely csomagolt te­héntúrót és a méltán népszerű Túró Rudit vonultatta fel a tejtermékek sorában. Együttesen mutatják be produktumai­kat a megye ipari szövetkezetei, melyek el­sősorban ruházati cikkeket vittek a vásár­ra. Ruhát láthatunk Fehérgyarmatról és Kisvárdáról, cipőket mutatnak be a gáva- vencsellői Viktória Szövetkezet, a Nyíregy­házi Cipőipari Szövetkezet és a Nagykállói Kallux. (Elek—Speidl) Tejipar termékei között a mátészalkai gyártmányok. Pálma gumimatracok. A legnagyobb megyei kiállí tó ezúttal is a Szatmár Bútor­gyár. A D. pavilonban a gyermekév jegyében a játékok és sporteszközök seregszemléjét ren­dezték meg. VOR-férfiruhák.

Next

/
Thumbnails
Contents