Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
I 1979. augusztus 8. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Terv és rugalmasság ROSSZUL HANGZIK a mondat első fele, a gyárigazgató arcán mégis elégedettség tükröződik. Azt mondta ugyanis: nem teljesítettük a tervet, de többre jutottunk, mint ameny- nyit reméltünk. Tavaly, amikor az esztendő utolsó negyedében elkészítették éves tervüket, sok minden úgy látszott.. . azután közbeszólt az élet. A dilemma: a papíron lévőkhöz ragasz- kodjanak-e makacsul, vagy fölismerve az új lehetőségeket, a kínálkozó alkalmakat, éljenek velük? Az utóbbit választották, s ennek következménye az év első hat hónapjának furcsán hangzó mérlege. Természetes: az évi program a termelőhely számára fontos iránytű, nélkülözhetetlen forgatókönyv a beszerzés, előállítás, értékesítés mmél jobb összhangjának megteremtéséhez, a sokféle cselekménynek és szereplőinek helyt adó színpad megtervezéséhez. Előrelátás nélkül nem lehet dolgozni, ez olyan igazság a vállalkozó számára, mint tanulónak az egyszeregy. Napjainkban azonban az előrelátás más tartalmat — s értelmezést — kap, mint korábban. Akkor a főként mennyiségeket magába foglaló terv — gyakran kerül, amibe kerül alapon is — olyasfajta szentírásnak látszott, amitől vétek eltérni, mert hiszen a meny- nyiségi cél elérése adta a társadalmi, gazdasági elismertetésre az alapot. Most oda jutottunk az élet nagyon sok területén: nem a mennyiségé a főszerep ebben az elismertetésben, annál inkább meghatározó elem, miként igyekeztek a célhoz, milyen áron, milyen eredményt értek el. BEVEZETŐBEN EMLÍTETT példánkhoz visszatérve: a gyár négy fő termékéből csak kettőnél tartotta magát a tervhez. A másik két árunál — eladták ugyan, volt rá vevő, de csekély a haszon, a jelentős anyaghányad miatt gyorsan kúsztak fölfelé a költségek — januárban nagy hajrával előállították az első negyedévre leszerződött meny- nyiséget, s a második fél évre már nem fogadtak el megrendeléseket. Az így szabaddá tett emberek és eszközök új feladatot kaptak. Eredetileg a negyedik negyedévre tervezték annak a friss konstrukciónak a gyártásba vételét, amelyhez a fejlesztők és a kereskedők egyaránt nagy reményeket fűztek. A munka meggyorsításával — igaz, rengeteg gondot, többletfeladatot vállalva — elérték, hogy a második negyedévet már az új termékkel kezdhessék a gyártósorokon, s hatnapi — buktatókat is tartogató — próbatermelés után folyamatosan szállíthattak a közben megnyert vevőknek. Akiknek véleménye —, s ami fontosabb: pénze — igazolta a remélt üzleti sikert, bár ez a siker papíron nem egyezett a tervben rögzített feladatokkal. Mondhatnánk: így kézenfekvő. S valóban az, ám sajnálatosan tipikusnak aligha nevezhető az ilyen termelői magatartás. Az általánosan követett gyakorlat éppen az ellenkezőjére szolgáltat bőven példát, az egyszer eltervezettek merev betartására, a papír túlzott tiszteletére, arra, amit a gúnyoros üzemi szóhasználat így jelöl: ne hagyjuk magunkat a tényéktől befolyásoltatok SZOKATLAN a termelőhelyeknek az, ami a nemzetközi kereskedelemben természetes: nem a már készülő árura kutatják a vevőt, hanem azt gyártják, amit a vásárló, a felhasználó keres. Igaz, gyarapodnak a biztató példák a gépiparban, a nehéziparban egyaránt, s hasonlóképpen rendeződnek át a sorok az élelmiszeriparban is. A példák azonban csak any- nyit bizonyíthatnak: van mód a rugalmasságra, a tervezés — de a mindenkori állapotoknak utat nyitó tervezés — és a friss kereslet, szükséglet egyeztetésére. Amihez — ne hallgassuk el — nélkülözhetetlen a gyár rugalmassága mellett a másik üzem — a kooperáló partner — rugalmassága is, ahogy az egész gazdasági környezet friss jeleket fölfogó érzékenységének növelése szintén elengedhetetlen. Tervezés és rugalmasság egy gyékényre hozásának vannak feltételei tehát, amiktől senki sem tekinthet el, ám az az igazság: a meglévő források sem kihasználtak itt. L. G. Az IKSZV nyíregyházi tel ephelyén javítják és ellenőrzik a vállalat gépi berendezéseit. Tassy Pál és Kanyári József egy IFA útseprő és felszedő gépet javít. (Császár Cs. felv.) A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet géptermében Koczka Mihály műszerész egy Ascota könyvelőautomatát javít. (Császár Csaba felv.) Egy szint = négy műszak Átadás előtt a Kossuth utcai „cifra palota'* Amikor egy éve a SZÁÉV építői a Kossuth utcán átvették a régi földszintes házak szanálása után építésre előkészített terepet, nemigen gondoltuk, hogy itt alig 12 hónap elteltével az utca szintje fölött 30 méter magasságban már lakni fognak. 1970-ig magas ház három volt ebben az utcában. Liftes pedig csak 4 éve épült ide. A Kun Béla és Sarkantyú utcai szakaszon most az ötödik 10 szintes ház váz- szerkezetének utolsó darabjait emeli be a toronydaru. Az év végéig: — Bizony külső megjelenésében és szerkezeti megoldásaiban is eltér az eddig megszokottaktól — mondja Halászi Ferenc építésvezető. Itt, ahol most vagyunk, a hiánypótlásokat végzik az embereink. A nagytakarítással is a földszintre értek már. Ezt a 30 lakást hamarosan birtokba vehetik boldog tulajdonosaik. Ha a KEMÉV végez a távfűtés-, víz-, szennyvíz-, csapadékvíz-, valamint a gázbekötési munkáival, szabaddá tesszük a ház körüli területet és megyünk eggyel odébb. — Igyekeztünk mindent úgy megszervezni, minél gyorsabban emelkedjen a magasba mind az öt 10 szintes épület. Ez év végéig szeretnénk átadni valamennyit. Nem sok iskola engedheti meg magának az országban, hogy volt növendékei a levegőben ünnepeljék diplomakiosztó ünnepségük öt esztendős évfordulóját. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola mindenesetre közéjük tartozik; a napokban találkoztak a nyíregyházi repülőtéren azok a mezőgazdasági pilóták, akik 1974-ben azzal búcsúztak el egymástól, s az iskolától: viszontlátásra 1979-ben. ★ — Dugó..., bukfenc..., bukfenc hátán dobott orsó — kommentálják a repülőtéren álló pilóták a fenti produkciót. A levegőben Tóth László, Pászti Tibor és Molnár András, a magyar műrepülő válogatott tagjai, a nyíregyházi repülőtér oktatói. Lélegzetelállító dolgokat produkál a három fiú, még a volt csoporttársak is csak csodálkoznak. Pedig ők sem akármilyen legények, hiszen ha elkezdenék számolni, ki hány órát töltött már el eddig a levegőben, igencsak szép szám jönne ki. Fejenként két- háromezer óra, vagy még annál is több. Segít a Stetter szivattyú Egy szint összeszereléséhez 4 műszakra van szükség. Az ötödikben öntik a Mixer keverőkocsik által ide szállított nagy szilárdságú betont. Meggyorsítja a betonozást a nemrég vásárolt Stetter betonszivattyú, mellyel 4—5 órára rövidül az egyébként egy műszakra tervezett munka. 1970 óta dolgoznak komplexbrigádban a Nagyhalász, Tiszavasvári, Tiszalök és Nyíregyháza környékéről bejáró munkások. Vannak köztük szerelők, hegesztő, villanyszerelő, vasszerelő szakemberek. — A hagyományos értelemben vett kőművest, amint meszes habarccsal dolgozik, itt nemigen talál. Az elkészített alagútba a japán KATO- daruval beemeljük a debreceni házgyárban készített 4 tonnás fürdőszobákat, a Tünde utcai telepünkön gyártott papírvékony válaszfalakat, utána már csak a technológiai házagokat és az esetleges hibás részeket kell kijavítani. — És kívülről? Nem szorul meg a bútor — Ott szinte teljes egészében műanyagokkal dolgoTizennyolcan végeztek annak idején a főiskolán, s tizenhármán jöttek el a találkozóra. Itt volt Erdélyi János és Csicsák György, akiket annak idején az egész főiskola csak a „pályi fiúk”-ként emlegetett, lévén mindketten ópályi születésűek. Csodálkozott is a kezdet kezdetén mindenki, miféle emberek teremnek abban a Mátészalka környéki faluban, amely egyszerre két pilótát is ad az országnak. Jancsinak volt könnyebb a dolga, hiszen már középiskolás korában elkezdte a repülést, hosszú ideig vitorlázott. Hétköznapokon Szálkára járt a középiskolába, vasárnap hajnalonként pedig indult Nyíregyházára, vitorlázni. Hányszor, de hányszor hallotta anyja hajnali intő szavát: „Lassan eredj fiam, s minél közelebb a földhöz!” Honnan is tudhatta volna az édesanyja, hogy a pilótáknak éppen az ilyen repülés hozhatja a legtöbb veszélyt. Hiszen húsz-harminc méteres magasságban ha elromlik a gép, nem sok idő van a gondolkodásra, sokszor még a zunk. Fölragasztják a nikecelt, arra szövet kerül, majd erre jön a ház külső színét is megadó fehér, illetve kékeszöld DRYWYT védőréteg. A 6 személyes, bútorszállításra is alkalmas liftből kiszállva tűnik csak fel, hogy a lépcsőház is jóval szélesebb, mint a házgyáriaknál. Nem lesz gond a nagyobb méretű bútorok költöztetése sem. Az ablakaival keletre és nyugatra néző 3 és 2 szobás lakások kényelmesek és tágasak. A szép, tagolt homlokzatú ház legfelső emeletéről mesz- sze ellátni, alattunk kicsik már a járókelők, de idefent legalább csend van. A 375 ezer Ft-ba kerülő tanácsi értékesítésű, 76 négyzetméteres, 3 szobás lakások méltán ötvözik magukban a praktikusságot, kényelmet és A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalat (TSZ- KER) 1971. évben alakult a megyében, 52 termelőszövetkezet csatlakozásával. Az idei cselekvésre sem. S hányszpr látták anyjukat éjszaka otthon a kiskapuban várakozni: hazajönnek-e a fiúk épségben? Aztán elmúltak az iskolás évek, s következett a munka, meg persze ismét a tanulás. Hiszen a három év alatt csak a merev szárnyú gépekkel ismerkedtek meg a fiúk, a helikopterek kezelését már munka közben kellett elsajátítaniuk. ★ De ez már nem volt nehéz, hiszen a nemrég negyven esztendei repülés után nyugdíjba vonult főpilóta, Kotrás Gábor vezette oktató garnitúra remek munkát végzett. Tökéletesen felkészített mezőgazdasági repülősöket bo- csájtott ki a nyíregyházi iskola. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy négy volt nyíregyházi diák már a MALÉV-nél dolgozik utasszállító gépeken. S ami még ennél is fontosabb: az 1974-ben végzett pilóták közül mindenki ép, egészséges. ★ Mindenki tudja: a repülés veszélyes üzem. A pilóták szerint azonban semmivel sem veszélyesebb, mint mondjuk a gépkocsivezetés. Persze tökéletes idegállapotra, s rendkívüli óvatosságra van szükség. Mert itt tévedni egyszer sem lehet. Legalábbis a levegőben. Zsákkészítők Nyári zivatar veri a port az érpataki Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet udvarán. A dörgő ég és a zuhogó eső hangja sem tudja elnyomni a telep egyik épületéből kiszűrődő munkazajt. Asszonyok serénykednek odabenn. Papírzsákokat készítenek kézzel, majd fából való súlyokkal verik végig, erősítik a hajtásokat. — Egyszerű munka ez! — legyint Árnyas Jánosné, aki a kezdetektől, 1964 óta dolgozik a melléküzemágban. — A papírhüvelynek sablon segítségével aljat formálunk, súlyokkal meglapogatjuk, aztán ragasztjuk — magyarázza és mutatja is. — Csak pár művelet az egész, de a kezem sokszor úgy el van zsibbadva éjjel, hogy alig bírom arrébb mozdítani — sóhajt Szűcs Jánosné. De mit szóljon Aranyász Jánosné és Orosz Pálné — negyvenes asszonyok — a két anyagmozgató? Kézzel, vállon hordják a nehéz papírzsák kötegeket: több, mint 900 mázsa súlyt mozgatnak meg egy nap! Beszélgetés közben csifct- csatt dolgoznak az asszonykezek. Egy nap átlagosan 1300 darab zsák személyenként a teljesítményük. Muszka Sán- dorné, Pisák Mihályné, Papp Lászlóné a legfiatalabbak — alig túl a harmincon — egyben a legügyesebbek is: sokszor 1800 zsákot is meghajto- gatnak-ragasztanak műszar- konként. Reggel 7-től délután 4-ig sürgölődik a 36 asszony. Ha kell, csúcsidőben mennek a földre is. Ezen a délelőttön például dohányt törtek, de bezavarta őket a zivatar. Ha megérkezik a négy óra, sze- delőzködnek. Igyekszik mindenki hazafelé. Szerencse, hogy délben meleg ebédet kapnak a tsz-ben, de így is várja őket a háztáji dohány, a disznó, a baromfiudvar. Csak győzzék. (h) tervük meghaladja a félmil- liárdot: 525 millió forint és a megye szövetkezeti gazdaságai négy kivétellel tagnak számít. Az első fél évben a műtrágyák beszerzése és kihelyezése volt a legjelentősebb: közel 60 millió forint értékben. Göngyölegek 47 millióért. Zöldségfélék értékesítési elhelyezésére 17,5, gyümölcsöké 10 millió forint értékben történt. Járművek beszerzése 13 millió forintért valósult meg az első fél évben. A felvásárlási forgalomból tőkés exportra került 800 mázsa meggy és 500 .mázsa ribiszke. A mostani zöldségfelvásárlási csúcsot a zöldpaprika és paradicsom jelenti. Előbbiből bonyolítja most a vállalat a legtöbb szovjet exportot, 50 vagonnal. (Korábban ez 25—30 vagont tett ki.) A megyei termésű gyümölcsök közül jelentős a körte is, fő szállító az ököritófülpösi tsz. 3 vagon körte már elment, s még 60 vagon exportjára van kilátás. A vállalat idei forgalmazási tervében a zöldség-gyümölcsfélék, az exportlehetőségek jobb kihasználása következtében meghaladja a 300 millió forint értéket. A legtömegesebb gyümölcscikk, természetesen itt is az alma. Értékesítési közvetítésére már megtörtént a felkészülés. A belföldi piacra is kellő gondot fordít a közös vállalat. így többek közt mintegy 300 vagon burgonyát, 40—50 vagon nyári almát, paprikát, paradicsomot és zöldségfélét közvetítenek belföldi ellátás céljára. Találkozó a levegőben szépséget. Sánta János A TSZKER forgalma Zöldség, gyümölcs 300 millióért Balogh Géza A. B.
