Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 8. ÚJ TANÉV ELŐTT Iskolavárosi gondok # ■■ ■■ ■ ■■ es oromok Röviden Közmegelégedést váltott ki az a tanácsi rendelet, amely szerint Kisvárda boltjai és üzletei előtt és 50 méteres körzetükben a szeszes ital fogyasztása ti­los. Reméljük, az illeté­kesek ellenőrzik a rende­let megtartását... NŐK a vezetésben, munkában, tanulásban Vendéglátó kombinát építése kezdődik a város­ban: ezeradagos konyhá­val, 400 személyes étte­remmel, ételbárral és új cukrászati termelőüzem­mel rendelkezik majd. A tervek szerint a kombinát a jövő év végére készül el az ÁFÉSZ beruházásában. Elismerő emlékplaket­tel és oklevéllel jutalmaz­ták a legjobb társadalmi munkásokat, akik harmin­cán sokat tettek a város fejlődéséért. Nem éppen idegenfor­galmi látványosságként díszeleg a város központ­jában, a cukrászda szom­szédságában a szanálásra ítélt, egykori ruházati di­vatszalon épülete. Ellepte a szemét, s még illem­helyként is használják. Vajon meddig rontja a közízlést, a környezetet, meddig bűzlik még — mindenki, — az illetéke­sek szeme láttára ... Az eltelt kilenc év alatt a városban számos intézkedés született a nők helyzetének könnyítésére, munkába állí­tásuk elősegítésére, politikai, közéleti aktivitásuk kibonta­koztatására. A határozatot követően a városban 24 nőbizottság jött létre, melyek eredményesen dolgoznak. Folyamatosan és egyenletesen emelkedik a nők aránya a párt- és a tö­megszervezeti oktatásban. A határozat megjelenése óta 151 nő nyert felvételt a párt­ija, s ez az összes felvettek 36,4%-a. A városi tanács­ban a nők száma, a határozat megjelenése óta megduplá­zódott. A politikai, társadalmi ak­tivitás jól érzékelhető mér­céje a nők vezetésben betöl­tött szerepe. Míg 1970-ben a városban két elsőszámú ve­zető volt nő, jelenleg 11-en töltenek be vezetői posztot. A város lakónépességének 51%-a nő. A munkaképes ko­rú nők 64,7%-a áll munkavi­szonyban. Olcsó szálloda Dolgozó nők az Egyesült Izzó kisvárdai alkatrészgyárában. Az összes foglalkoztatot­tak száma a városban 10 832 fő, ebből 4568 a nők száma. Ez a foglalkoztatottak 42,1 %-ának feleel meg. A város ipari fejlődésének kezdeté egybeesik a nőpolitikái hatá­rozat megjelenésével. A Vil­lamosszigetelő- és Műanyag­gyár, az Egyesült Izzó, a Hun- niacoop Vállalat, az Elektro­akusztikai Gyár. Kisvárdára való települése, az új kórház felépítése 2412 női dolgozó al­kalmazását tette lehetővé. Az iparban foglalkoztatott nők mintegy 75%-a fizikai munkás és ennek két­harmada betanított munka­körben dolgozik. A mezőgaz­daságban dolgozó nők 68—70 %-a az idénymunkát adó nö­vénytermesztésben vesz részt. (Ez a szám kb. 320). A nők szakképzettségének hiányát felismerve sok he­lyen — pl. Egyesült Izzó, Vil­lamosszigetelő- és Műanyag­gyár, a Hunniacoop Válla­lat — szakmai tanfolyamo­kat szerveznek, ahol a nők részvétele 23—25%-os. A ta­nulási kedvet különféle anya­gi ösztönzőkkel, kedvezmé­nyekkel segítik. A szakkép­zettség növekedését gátolja, hogy még mindig sok a dol­gozó nők családon belüli le­terheltsége, valamint a szak­munka és a betanított munka bérezése közötti kevés kü­lönbség sem fejt ki ösztönző hatást. Ugyanakkor gond az is, hogy viszonylag sok nő­nek nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége, amely pe­dig alapját képezi a szakmun­kásképzésnek. Ezért az utób­bi években a város kilenc üzemében rendszeresen kihe­lyezett általános iskolai osz­tályok működnek, sikerrel. A nők foglalkoztatásának kiszélesítése magával hozta a gyermekintézmények gyor­sabb ütemű fejlesztésének igényét. A férőhelyek — kü­lönösen az óvodai — növelé­sére jelentős társadalmi ösz- szefogás bontakozott ki a vá­rosban. Az V. ötéves tervben a Szeszipari Vállalat egymil­lió forinttal, a Hunniacoop, a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár 500—500 ezer fo­rinttal, az Öntödei Vállalat 334 ezer forinttal, a vasipari szövetkezet 280 ezer forinttal járul — illetve járult — hozzá a gyermeki ntézrríények bőví­téséhez, a meglévők fejleszté­séhez. Összességében megállapítha­tó, hogy a párt nőpolitikájá­nak érvényesülése eredmé­nyeként a városban az elmúlt kilenc év alatt jelentős mér­tékben javult a nők társadal­mi helyzete. (V. P.) Szóvá tették A Felszabadulás lakótele­pen az elmúlt év őszén út, járda, parkírozó épült. A foly­tatás ebben az évben elma­radt. Az itt lakók nem is ezt sérelmezik elsősorban, ha­nem: tavaly több helyről el­hordták a földet, a gödrök­ben „ingyenes uszoda” szol­gálja a gyermekek „szórako­zását .. Az itt lakók már többször kérték, több helyen is szóvá tették a környék elhanyagolt állapotát. Javaslatot is tet­ték, kérték, a gödrös terüle­tekre hordjanak földet, s az itt lakók majd társadalmi munkában elegyengetik, meg­szüntetik a kátyúkat. Kéré­sük — azóta is kérés maradt csupán. A föltöltéshez szük­séges föld nem érkezik ... városi tanács művelődésügyi osztályvezetője elmondta; lé­nyeges változás ősztől nem várható. Az általános iskolákban 39 tanterem áll rendelkezésre, a gyermeklétszám 21 051. Két­százzal több, mint négy évvel ezelőtt. Egy tanteremre több mint 52 gyermek jut, s ezen a közeljövőben elkészülő új nyolc tantermes általános is­kola enyhít majd valame­lyest, de lényegesebb javulást a tervezett újabb általános iskola megépítése hozhat. Néhány jellemző adat az általános iskolai helyzetről: 972 gyermek részesül napkö­zis ellátásban, a tanulók 47,4 százaléka, amely jobb a me­gyei és az országos átlagnál. Tipikus városi gond, hogy az új lakótelepen zsúfoltak az iskolák, s emiatt a körzetha­tárokat nem mindig tudják tartani. A nevelői ellátottság százszázalékos, 129 pedagógus dolgozik az általános iskolák­ban, akik valamennyien szak­képzettek. A város két középiskolájá­ban 1400, a szakmunkáskép­ző iskolában >3 fiatal tanul. A két középiskolában 90 ta­nár dolgozik, a szakmunkás- képző iskolában 28 pedagó­gus és 17 szakoktató. A szak­munkásképzőben a pedagó­gusok, illetve szakoktatók 7,3 százaléka képesítés nélküli, ami nehezíti az oktalfj-neve- lő munkát. Kisvárdát joggal nevezik iskolavárosnak; az általános, közép- és szakmunkásképző iskolákban összesen csaknem ötezer fiatal tanul. Ez az át­lagosnál nagyobb feladatot ró az oktatásügy irányítóira. GONDOSKODÁS AZ ÖREGEKRŐL Felkeresték őket otthonukban Mivel gazdagodnak az iskolák? Mennyivel kezd­hetik jobb körülmények között az új tanévet? Mi­lyen tartalmi feladatok foglalkoztatják az oktatás­ügy vezetőit? Ezekre kér­tünk választ a városi ta­nács művelődési osztályán. Az iskolagondnokságon megtudtuk, hogy a tantermek tatarozása, festése, csinosítá­sa jó ütemben halad. A ta­nács költségvetési üzeme 350 ezer forintos munkát végez ezekben a hetekben. Az 1. számú általános iskola tata- rozási, festési munkálatait több szocialista brigád is se­gíti, az öntödei Vállalattól, az Egyesült Izzó gyáregységéből három-három brigád dolgo­zik a mielőbbi befejezésen. Korszerű fűtést kap a 2. számú általános, 800 ezer fo­rintos költséggel központi fű­tésre állnak át, amely azon­ban csak december 30-ra ké­szül el. Taneszközökre, búto­rok és egyéb berendezési tár­gyak vásárlására 120 ezer fo­rintot költöttek a nyár folya­mán az általános iskolákban. Mintegy 340 ezer forint ér­tékben különböző alaptan­eszközöket vásároltak. Saját költségvetésből is ja­vítják a tárgyi ellátottságot, a zeneiskola és a Kodály Zol­tán nevét viselő zenetagoza­tos általános iskola 117 ezer forintért vásárolt új hangsze­reket. A tanterem-ellátottságról, a tanulócsoportokról, a napkö­zis nevelésről, a középiskolai helyzetről Kelemen Lajos, a Az idős emberek bizalmát megnyerni, — nem mindig könnyű. Mégis erre vállalkoz­tak a tanács szociálpolitikai munkatársai és társadalmi se­gítőik, amikor a két középis­kola diákjainak részvételével felkeresték a városban élő idős embereket. A mátészal­kai minta alapján 2400—2600 hatvan éven felüli embert kérdeztek meg a fiatalok. Akik sürgős segítségre szorul­tak, azonnal jelezték a tanács illetékes előadójának. Első­sorban azt igyekeztek meg­tudni a kérdezők, kik azok a magukat ellátni képtelen, egyedül álló öreg emberek. A felmérés eredményeként sikerült — létszámban ugyan nem nagy— de nyolc-tíz idős emberre kiterjeszteni a gon­doskodást. Az öregek napkö­zi otthonában jelenleg 28-an járnak, kilencen részesülnek házi szociális 'átásban, s mintegy 26-an veszik igény­be a szociális étkeztetést. A tanács a szociális gondozás céljaira évente 1,2 millió Ft- ot költ, — e. kből fedezik a rendszeres és rendkívüli szociális segélyeket és a szo­ciális étkeztetést. A házi szo­ciális gondozás költségeire 219 ezer forintot fordítanak évente. Az öregek napközi otthonának fenntartása évi 200 ezer forintba kerül. A növekvő idegenforgalom egyre sürgetőbbé teszi a szál­láshelyek bővítését. A jelen­legi 52 férőhely állandóan foglalt. Szálloda építése pe­dig belátható időn belül nem kerül megvalósításra. E sür­gető helyzeten némileg eny­hít, hogy a Nyírtassi Állami Gazdaság megvásárolta a vá­rosi tanácstól a fürdő szom­szédságában lévő kertészeti üzem területét, s az ott lévő épületek átalakításával to­vább bővül a szálláshelyek száma. Az átalakítások után az olcsó szálláshelyek üze­meltetését a már meglévők­kel együtt a NYIRTOURIST üzemelteti. Rövidesen átadásra kerül az az épületrész, melyben hat háromágyas és egy két­ágyas komfortos szobák ke­rültek kialakításra. így a már meglévő 52 hely hússzal bővül. Képünkön: a rövidesen át­adásra kerülő épület. Hit tud a várdai bőrhálósító? Az égési sebekkel szenve­dők gyógyítását szolgálja a kisvárdai kórház baleseti sebészorvosának, dr. Faze­kas Imrének eredményesen alkalmazott újítása. A dr. Fazekas-féle bőrhálósító ké­szülék. segítségével eddig 15—20 beteget gyógyítottak meg a kisvárdai kórházban. Egy belga orvos jött rá, hogy a bőrfelületet szét le­het húzni, ha több helyütt bemetszik. Az így létrejövő bőrháló között azután meg­indul az új bőr képződésé­nek biológiai folyamata. Készülékeket is szerkesztet­tek a hálósításhoz. Ez a ke­zelés 1964-től terjedt el az égési sebek gyógyításában. Azóta több készülék került piacra, az egyik legelterjed­tebb külföldi készülék ára 1100 dollár körül vall. Prob­lémája viszont, hogy olyan alátéttel működik, amit csak egyszer lehet felhasználni, s a kezelése nehézkes. Egy műtéthez pedig több alátét szükséges. A készülék egy­szerűsítése dr. Fazekas Im­rét is sokáig foglalkoztatta. ötletét a MEDICOR deb­receni orvosi műszergyárá­nak egyik kollektívája való­sította meg. A készülék lé­nyege, hogy könnyen kezel­hető, nem szükséges nagy erőkifejtés — a fogaskerék- áttételek segítik a kezelő munkáját. Az alátét hasz­nálatát is kiküszöbölte az alsó negatív hengerrel. A készüléket 1978 már­ciusa óta rendszeresen hasz­nálják a kisvárdai kórház­ban. Ez a megyében az egyetlen bőrhálósító készü­lék. A hozzá szükséges bőr­vevő készülék gyakorlatia­sabb, jobban használható változatának teljes műszaki dokumentációját is elkészí­tette dr. Fazekas Imre. Sajnos, a bőrhálósító ké­szülék sorozatgyártása, a szakemberek szerint nem gazdaságos, de egyedi gyár­tása minden bizonnyal sok betegnek segítene a gyógyu­lásban. A dr. Fazekas-féle bőrhálósító készülék Barilló Jánosné, szociálpo­litikai főelőadó és munkatár­sai továbbra is támaszkodnak a felmérés tapasztalataira, igyekeznek rábírni az idős embereket, hogy fogadják el a közösség gondoskodását. Az idős emberek közül azon­ban sokan vonakodnak igény­be venni a szociális étkezte­tést, pedig jócskán vannak, akik nem tudnak maguk főz­ni és rendszertelenül étkez­nek. A házi szociális gondozásra is többen rászorulnak, mégis elég nagy az idegenkedés az öregek részéről. Tudna még fogadni újabb tagokat az öregek napközi otthona is, de nincs nagy tolongás, pedig az ott lévők napi háromszori étkezést kapnak és vasárnap és ünnepnap is nyitva tart a napközi otthon. Jó lenne, ha az idős embe­rek a bizalomra bizalommal válaszolnának és nem röstell- nék megfogni a feléjük nyújtott kezeket, a nagyobb közösség gondoskodását.

Next

/
Thumbnails
Contents