Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) Új vendég kopogtat (3. oldal) Vállalati kollektívák a minőség javításáért, a tartalékok feltárásáért, a takarékos gazdálkodásért Felajánlások a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordolója tiszteletére Vállalatok egész sorától ér­kezett hír arról, hogy a Köz­ponti Bizottság június 29-i határozatának ismertében szocialista brigádok, mun­káskollektívák határozták el: a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére újabb felajánlásokat tesznek, illet­ve kiegészítik korábbi válla­lásaikat. A kongresszusi ver­senyben a minőség javítását, a tartalékok feltárását, az ésszerű takarékosság kibon­takoztatását tűzik ki célul, hogy ezzel is hozzájáruljanak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A borsodi szénbányák brigádjai azzal kívánják se­gíteni az ország energiamér­legének javítását, hogy idei tervükön felül 115 ezer ton­na szenet termelnek, elsősor­ban a nagyobb fűtőértékű fajtákból. Ezért a munkaerőt úgy csoportosítják át, hogy több brigád jusson a nagy termelékenységű és egyben jobb minőségű szenet szol­gáltató ' munkahelyekre. Ugyanakkor — mivel a ter­melés növelése az előkészített széntermelőhelyek gyorsabb kimerülésével jár — azt is vállalták, hogy gyorsítják az újabb munkahelyek előkészí­tését. összesen 69 kilométer­nyi vágatot, vagyis föld alatti folyosót készítenek el a kö­zelmúltban üzembe helyezett öt új elővájó kombájn hasz­nosításával. A feltárás gyor­sításával már a jövő évi terv teljesítéséhez készítenek elő munkahelyek egyebek között a lyukóbányai, a feketevölgyi és a Rudolf-telepi bányák számára. A bányászok a folyamatos üzemeltetésben rejlő lehe­tőségekkel számolva azt is el­határozták, hogy az idén több mint egymillió forint értékű energiát megtakarítanak. A Dunai Vasmű munkásgyűlésén elsősorban a gazdaságos export fokozásá­nak lehetőségeit vitatták meg. A kokszvegyészeti gyár a tervezettnél ezer tonnával több telitőolajat, a meleghen­germű 20 ezer tonnával, a lőrinci hengermű 16 ezer ton­nával több hengerelt árut gyárt exportra, míg a finom­acélmű az úgynevezett kiho­zatal javításával, vagyis a nyersanyag jobb felhasználá­sával 7000 tonnával növeli exporttermelését. Több más részleg is elhatározta, hogy jobban gazdálkodik a nyers­anyaggal, az energiával. A kokszolómű szocialista bri­gádjai például 5000 tonnával több kokszot nyernek techno­lógiai korszerűsítéssel, a nagyolvasztómű kollektívá­ja pedig egy-egy tonna nyers­vas gyártásához a korábbinál 7 kilóval kevesebb kokszot használ fel és ezzel 390 ezer dolláros importtól mentesíti a népgadaságot. A meleghen­germűben dolgozók egy-egy tonna acélszalag gyártásánál takarítanak meg két kiló acélt, e megtakarításból az év végére ezer tonna acél kere­kedik. összeségében a válla­lat 5 százalékkal csökkenti a tőkés országokból származó anyagok felhasználását, a tő­kés exporttervét pedig 12—15 millió dollárral kívánja túl­teljesíteni. A konverter acélmű beru­házásában érdekelt részle­gek dolgozói azt ajánlották fel, hogy munkájuk javításá­val, gyorsításával az acélmű I-es számú konverterblokk­ját 1981. június 30-ára át­adják rendeltetésének. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói arról határoztak, hogy a termékszerkezet kor­szerűsítésével kapcsolatos feladataik megoldására össz­pontosítják erőfeszítéseiket, fokozatosan növelik az UV- cikkek gyártásának termelé­kenységét. A vállalatnál 15— 17 százalékos termelékenység­növekedést kívánnak elérni. A mérnökök, a technikusok, a termelést előkészítők a munkásokkal közösen gon­doskodnak arról, hogy a kor­szerű termeléshez szükséges beruházások ütemesen meg­valósuljanak, zavartalan le­gyen a futóműgyártás átszer­vezése. A vállalat műszaki és gazdasági szakemberei azt is vállalták, olyan feltételeket teremtenek, hogy a termelés jelentős mérvű növekedése ellenére abszolút értékben is csökkenthessék a nem rubel- elszámolású importot. A Chinoin gyár dolgozói 4 százalékkal akar­ják túlteljesíteni dollárelszá­molású exportjukat, a gazda­ságosság egyidejű növelésé­vel. Ugyanakkor a fehérje­program keretében gyorsít­ják takarmánykémiai' kuta­tásaik eredményeinek hasz­nosítását. Ezzel jelentős im­porttól mentesíthetik az or­szágot. Bővítik azoknak a műszaki és gazdasági intéz­kedéseknek a körét, ame­lyeknek minél több anyag és energia megmentése a célja. Korábban 40 millió forint ér­tékű anyag és energia meg­takarítását vállalták, mert úgy látják, hogy 60—80 mil­lió forintos megtakarításra is lehetőségük van. Folytatják a termelési szerkezet korszerű­sítését is. Ehhez szorosabb kapcsolatokat építenek ki más vállalatokkal, az ország jó néhány egyetemi és kutató intézményével. Céljuk, hogy a kutatásfejlesztés eredményeit minél előbb hasznosíthassák a termelésben. A Pamutfonóipari Vállalat kollektívája főként az export gazdaságosságának javításá­ra törekszik, hogy az V. öt­éves terv időszakában a ter­vezettnél 4 millió dollárral emelkedjék a vállalat export­ja. Ugyanakkor gondoskod- ’ nak arról, hogy a hazai fel­dolgozó iparnak minél keve­sebb pamutfonalat kelljen külföldről importálnia. Ezért a mostani tervidőszakban 3500 tonnával több pamutfo­nalat gyártanak a tervezett­nél, mégpedig olyan összeté­telben. hogy a feldolgozó inar termékstruktúrájának korsze­rűsítését is elősegítsék. Mivel a többletmunkához újabb munkaerőkre nem számíthat­nak, a termelékenységet 3,2 helyett évi 5 százalékkal nö­velik. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói külön figyelmet for­dítanak az Ajkai Timföld- gyár és Alumíniumkohó be­ruházásának pontos megva­lósítására, továbbá arra, hogy a veszprémi Haszkovó úti 12 tantermes iskola a tanév kez­detére elkészüljön. A főváros lakásgondjainak enyhítésére idén és jövőre összesen ezer lakás komplex kivitelezését vállalják Budapesten, egyen­letesen jó munkával. Jövőre például az első negyedévben az egész évre tervezett laká­soknak 21, a második negyed­évben 27, a harmadik negyed­évben 28, az utolsó évnegyed­ben pedig 24 százalékát ad­ják át szándékaik szerint. A vállalati szervezés kor­szerűsítésével az átlagos 1150 óráról 1000 óra alá csökken­tik a házgyári lakások gyár­tási, illetve építési idejét. A budapesti lakásépítkezésen pedig — az egy összegű utal­ványozás továbbfejlesztésé­vel — bevezetik az úgyneve­zett zlobin munkaszervezést, vagyis úgy takarékoskodnak az élőmunkával és az anyag­gal, hogy egyben javítják a minőséget. A sombereki „Béke Őre“ Tsz tagsága az aszálykár okozta termeléskiesés pótlására az állattenyésztés hozamainak 11 százalékos növelését, továbbá azt ajánlotta fel, hogy a gaz­daság takarmánykészleteit másodvetésekkel és a mel­léktermékek hasznosításával bővíti. Fokozottan védik a föld termőképességét, s a mű­velést eddig nem hasznosí­tott területekre is kiterjesz­tik. Egyben azt is megállapí­tották, hogy a technológiai fe­gyelem megszilárdítása to­vábbi számottevő tartaléko­kat jelent. Az egy tehénre ju­tó tejtermelés jövőre — 12 százalékkal — 4000 literre nö­velhető. Jövőre a termelést a ter­melékenység 12 százalékos ja­vításával növelik, s elérik, hogy egy-egy dolgozóra évi 400 ezer forint termelési ér­ték jusson a szövetkezetben. Nagyobb figyelemmel, körül­tekintőbb szervező munkával azt is elősegítik, hogy a ház­táji és kisüzemi termelés 5 százalékkal növekedjék. A Nagykőrösi Konzervgyár dolgozói elhatározták, hogy a rendkívüli időjárás okozta ki­esések ellenére is teljesítik idei tervükét. A gyár a fa­gyok hatására a tervezettnél kevesebb sárga- és ősziba­rackhoz, a szárazság miatt kevesebb zöldborsóhoz jutott. Ezért a gazdaságokat arra ösztönzik, hogy a zöldborsó, uborka, zöldbab másodveté­seivel pótolják a kiesett nyersanyagokat. A vállalat szocialista brigádjainak mint­egy 2000 tagja pedig azt vál­lalta, hogy a pótlólagos fel­adatokat kiváló minőségben oldja meg, a berendezések lehető legteljesebb kihaszná­lásával. Folytatják a termék- szerkezet változtatását is: mindenekelőtt csemegeubor­kából tartósítanak a koráb­binál többet, mert külföldön ez különösen előnyösen érté­kesíthető. A brigádok vállalták, hogy folyamatosan 3 műszakban dolgoznak, mert csak így tudják pótolni az időjárás okozta elmaradást, sikerül feldolgozni a második fél év­ben egyebek között a hatezer tonna paradicsomot, mégpe­dig jó minőségben, vesztesé­gek nélkül. A Közlekedési és Metróépítő Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy a metró Nagyvárad tér—Kő­bánya—Kispest közötti mint­egy 4,8 kilométer hosszú sza­kaszát határidő előtt, 1980 második negyedében átadják a forgalomnak. A Deák tér— Élmunkás tér közötti szaka­szon növelik a munka terv- szerűségét, szervezettségét. A három felszíni csomópont át­építésénél úgy végzik el a munkákat, hogy minél kevés­bé zavarják a lakosságot. A Lenin Kohászati Művek­ben, ahol a rekonstrukciós munkákban vesz részt a vál­lalat, ésszerűsítésekkel, újí­tásokkal olyan műszaki-szer­vezési megoldásokat alakí­tanak ki, amelyek csökkent- hetik a költségeket, megtart­hatják, illetve rövidíthetik az építési határidőket. Korszerű átrakó Eperjeskén. (MTI fotó) Magyar—vietnami nap a KEMÉV-nél A vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövet­ség magyarországi titkára Nguyen Kim Khang vezetésé­vel augusztus 3-án Nyíregy­házára érkezett 11 fiatal a délkelet-ázsiai országból. A magyar—vietnami barátsági napot a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­latnál tartották. A szervezés­ben a nyíregyházi városi KISZ-bizottságon kívül a KEMÉV, a TITÁSZ és a Tau­rus gumigyár is részt vállalt. Az indokínai politikai hely­zetről és Vietnam életéről Nguyen Kim Khang tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. Nagyra értékelte a vietnami nép függetlenségé­ért, szabadságáért megnyil­vánuló nemzetközi szolidari­tást, kiemelte Magyarország jelentős támogatását is. Este hat órakor barátságig nagygyűléssel folytatódott a program. Tóth László, a KISZ -Nyíregyházi városi Bi­zottságának titkára méltatta a hős vietnami nép hosszú éveken át vívott szabadság- harcát. Utalt arra, hogy az 1954. évi genfi értekezlet után — amely két részre osztotta az országot — két évvel ké­sőbb újra egyesíteni kellett volna Vietnamot. A partizán­mozgalom 1961-től folyama­tosan erősödött, majd 1973­ban a párizsi béketárgyalások után nyilvánvaló lett az USA politikai, erkölcsi, katonai veresége. Nem vietnami barátainkon múlott — hangsúlyozta az előadó —, hogy még hat esz­tendő sem telt el, s a kis or­szágnak újból fegyvert kel­lett fognia szabadsága meg­védéséért. 1979. február 17-ét soha nem felejtik el Viet­namban. A nagyhatalmi tö­rekvéseket nyílt eszközökkel is támogató Kína megtá­madta szocialista szomszéd­ját. A térben és időben kor­látozottnak nevezett háborút az északi nagyhatalom csak Vietnam megleckéztetésének szánta, ám a háborút hama­rosan be kényszerült fejezni. Igaz, még mindig nem békés a vietnami—kínai határ, de a Vietnami Szocialista Köztár­saság arra törekszik, hogy politikai, diplomáciai és ka­tonai síkon is igazolja tár­sadalmi berendezkedése iga­zát. Ugyanakkor gazdaságát is fellendítse a háború utáni veszteségből. Kötetlen beszélgetésen is­merkedtek meg a vietnami fiatalokkal a nagygyűlés után az érdeklődők. A klubban if­júsági bál, disco zárta a magyar—vietnami barátsági napot. l\M A MAGYAR ES A VIETNAMI NÉP MEGBONTHATATLAN BARATSAGA A vietnami vendégek rögtönzött műsorral kedveskedtek a KEMÉV fiataljainak. (Császár Csaba felvétele) | XXXVI. évfolyam 181. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 4., szombat I

Next

/
Thumbnails
Contents