Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-04 / 181. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 4. Üzemi lapokban olvastuk A káder- és személyzeti munkát vitatta meg a Száév pártbizottsága, amiről részletesen beszámol az üzemi újság. Idézünk néhány figyelemre méltó megállapítást. „A különböző szintű vezetői munkaköröket betöltők közül két év alatt ötvenhármán kerültek magasabb beosztásba — kilenc kivételével vállalati dolgozók voltak. Ebből 4 nő, 15 pedig 30 éven aluli. Évente 4,5—5,5 százalékos bérfejlesztést biztosítanak számukra és növekvő éves prémiumkeretet. 1962-től a különböző szintű vezetők 436 kitüntetésben részesültek. 1977 decemberétől 51 lakás került szétosztásra. Jelenleg az ösztöndíjasok száma 17, melyből 7 egyetemi, 10 pedig főiskolai tanulmányt folytat. Az évenként végzős szakmunkás-bizonyítványt szerző fiatalok 70 százaléka létesített munkaviszonyt a vállalattal. A nagycserkeszi Kossuth Tsz ifjúságának gazdasági tevékenységéről nyilatkozik Magyar Mihály KISZ-titkár. A nyilatkozatból megtudjuk, hogy a fiatalok a csúcsidőben minden kérés nélkül ftyújtott műszakban dolgoznak. Az őszi betakarítás segítségére felajánlották egyik Vasárnapjukat. A gépészeti ágazatban dolgozó brigádok vállalták, hogy az idén különböző alkatrészekből 3,5 százalékos, az energiahordozókból pedig 2 százalékos megtakarítást produkálnak. A növénytermesztésben dolgozó brigádok 5 százalékkal növelik az exportképes alma mennyiségét. Társadalmi munkával segítik a fáradt olaj tárolására, „pihentetésére” készülő helyiség építését. Az Elekterfém Ipari Szövetkezet kállósemjéni galvanizáló részlegének partneri kapcsolatairól közöl cikket az üzemi lap június—júliusi száma. Készül itt alkatrész kempingbútorokhoz, a Hajdúsági Iparművek háztartási gépeihez, a BHG telefonközpontjaihoz. A moszkvaj olimpia berendezésein is ott lesz a kállósemjér ek keze munkája. Többfén csavart horgonyoznak, galvanizálnak. Közvetve exportra is végeznek bérmunkát. Mintegy harminc üzemmel, vállalattal tartanak álla dó partneri kapcsolatot. —^HÍRADÓ ■■■BB5Z3E5ÖEL. ' — „Párbeszéd a főiskolán” címmel jelent meg cikk az üzemi lap júliusi számában. A cikkíró a főigazgatói hivatal és a tanulmányi osztály vezetőjével beszélget a hallgatók tájékoztatásáról, a fórumok, eszmecserék lehetőségéről. A beszélgetésből kiderül, hogy a főiskolán jól szervezett információs rendszert dolgoztak ki, melynek révén mindenki tudomást szerezhet a számára fontos eseményekről. A hallgatók két tagjukat delegálhatják a főiskolai tanácsba, ahol ők teljes szavazat1 joggal képviselik a diáktársaikat. A tájékoztatás, még inkább az eszmecsere fóruma a csoportpatronáló tanárok és a hallgatók közti párbeszéd. Már az első évfolyamon minden csoport kap, illetve választ egy-egy patronáló tanárt, aki a tanulmányi kérdésektől kezdve egészen a szakmai, mozgalmi munkáig mindenben együtt tart a hozzá tartozó fiatalokkal. Először szocialista brigádban Kisinyovi hallgatók Nyíregyházán Életükben először dolgoztak szocialista brigádban a kisinyovi Frunze mezőgazdasági főiskola hallgatói közül tizennyolcán, akik a nyíregyházi testvérintézményben töltöttek most húsz napot. Az 1973-ban létesített egyezmény nemcsak a két főiskola közös, gyümölcstermesztéssel foglalkozó kutatási programjára terjed ki, hanem csoport keresi fe a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosát, illetve Nyíregyházát. — így sem könnyű bekerülni az utazó csoportba — kezdi a beszélgetést Koszov Vilhelm Prohorovics vezető tanár. — A 3500 hallgató közül csak azok pályázhatnak, akik komoly tudományos kukással foglalkoznak, s az eredményekről rendszeresen tájékoztatják is társaikat. Évente tudományos diákköri konferenciát tart mindkét intézmény, s erre meghívják a testvérintézmény képviselőit. Az itt elhangzott előadások közül a legjobbak készítőit delegálják Nyíregyházára. A hallgatók július 16-án érkeztek, s először a nyíregyházi MEZÖGÉP-nél kaptak munkát. Valamennyien gépész karra járnak, így nem akadt nehéz dolguk. — A műszaki nyelv közös említi Pjotr Karpovics. — Megnéztük a rajzokat, a leírásokat, a hibát hamar észre lehetett venni akár az amerikai, akár a magyar gépen. A szovjet gyártmá- nyúakat már odahaza megismertük. Most dolgoztunk először szocialista brigádban, jól megértettük magunkat a magyar munkásokkal. — Remekül összejöttünk az itt dolgozó fiatalokkal — folytatja Konsztantyin Arsi- hin. — Sóstón a vállalati üdülőben saslikot sütöttünk. A focimeccset 6:3-ra elvesztettük, viszont győztünk röplabdában. Közös koncerttel fejeztük be ezt a hetet. Nyica Gennagyij otthoni tudományos kutatásához is keresett anyagot. A Dieselmotorok mérgező gázainak csökkentésével foglalkozik. Konsztantyin Arsihin érdekes területet választott: a használt alkatrészek galva- nizációs módszerrel történő helyreállítását tanulmányozza. — Oly hatalmas terület, s még csak egy éve dolgozom ezen a témán. Minél többet ismerek meg belőle, annál bonyolultabbnak tűnik. Lehet belőle diplomamunka is. Szűk tudományágat választott Pjotr Karpovics. Az üzemanyag-berendezések új módszerrel való kialakítását vizsgálja. Eddig még csak laborban kapott jó eredményt. Az a célja, hogy mielőbb a gyakorlatban is megbizonyosodjék a tételek helyességéről. Néhány napot a Nyírmadai Állami Gazdaságban töltöttek. Megismerték a gazdaság fejlődését. Nyíregyházán pedig találkoztak a párt- és KISZ-bizottság néhány vezetőjével, a mezőgazdasági főiskola főigazgatójával. Szabad délutánjaikon kirándultak Miskolcra, Debrecen^ be, Aggtelekre, Mátészalkára, elmentek az ilonatanyai tangazdaságba. A vendéget budapesti és balatoni kirándulásra vitték a harmadik héten. T. K. Közös műhely Szabolcsi művész a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepen Augusztus 3-án délután nyitották meg „Közös műhely” címmel a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep zárókiállítását a hajdúböszörményi városi művelődési központban. Az augusztus 20-ig látható tárlaton Szabolcs- Szatmár megyéből Lakatos József festőművész alkotásai is szerepelnek. A művész a következőkben foglalta össze élményeit, melyeket a nemzetközi művésztelepen szerzett: — 1973-ban vettem részt először a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepen, majd 1974—75—76-os években folyamatosan. Most ez évben két év kihagyásával, tértem vissza újra. Tanulságos együtt látni itt kilenc ország képzőművészetét. Kialakult mindig egy ki nem mondott versengés is, a zárókiállításon való szereplés, vagy az esetleges díjak, egyikünk számára sem közömbös, dolgok. Ezek is inspirációt jelentenek. — Mit festettem az egy hónap alatt? Részben folytattam a korábbi években elkezdett sort a kapukról, a fából készült tárgyi néprajzi emlékekről, ezekből rrierítve, ezeket feldolgozva. Ugyanakkor továbbléptem, próbáltam megragadni a jellegzetes városképet, a zugok, az udvarok, a tűzfalak, a górék, a palánkok sajátos szövevényét. Képpé formálódtak a piacon álldogálók, vagy a búzatáblán szembejövő, modern formájú kombájnok is. Ügy látom, hogy az itt töltött eddigi öt július termése összeáll egy egységes folyamattá, az összkép ez évben is teljesebb lett. Járdafelújítás Több mint félmillió forint értékű járdafelújítást végez a Fehérgyarmati Városi Tanács költségvetési üzeme Csegöld, Darnó és Császló községekben, tanácsi megrendelésre. Kozma András, a cipőipari szövetkezet dolgozója a cipők gyorsjavításával foglalkozik. N yíregyházán, a Kun Béla és a Sóstói út kereszteződésében lévő emeletes lakóházak földszinti részében négy ipari szövetkezet — 1974-től — üzemeltet szolgáltatórészlegeket. Császár Csaba képriportja Az Elekterfém Szövetkezet Ramovill szervizében Péter • József hazai és külföldi tranzisztoros tévé- és rádiókészülékeket javít. A Tempó Szövetkezet ha- risnyaszem-felszedő és gombbehúzó üzletében Nyíri Péter- né munka közben. A Nyírség Ruházati Szövetkezet ruhajavító részlegében Kalán Lászlóné nőiruha-átalakításokat, -igazításokat és függönyszegéseket végez. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kirabolta ivótársát Bár Balcsa Béla kisvárdai lakos már betöltötte 18. életévét, ez év január elsejétől szülei nyakán élősködőit, mert munkahelyéről, a Hajdú—Szabolcs megyei Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól a szokásos próbaidő után elengedték, annyi kifogás volt munkája és magatartása ellen. Március 10-én Baksa testvérével elindult sörözni. Egyik italboltból a másikba mentek, a „kiisbakanosban” aztán találkoztak egy ismerőssel, a büntetett előéletű Simon István 33 éves kisvárdai lakossal. Innen már együtt folytatták útjukat a Kinizsi, majd a Halász étterembe, ahol Simon belekötött , a szomszéd asztalnál ülő ittas fiatalemberbe. Azzal sértegette, hogy nincs pénze, csak „lejmai”, ezért a fiú válaszként Simonéknak Is rendelt 3 féldecit 3 sörrel, s megmutatta, hogy van még 1600 forintja. Zárórakor egymás után szállingóztak el a vendégek, Baksa az új asztaltárssal ment el. Kint minden ok nélkül megütötte, majd amikor a fiú kerékpárját tolva elindult hazafelé, Baksa utánament, hátulról leütötte. Még ez sem volt elég, addig rugdosta, míg az eszméletét is el nem vesztette, majd kiszedte zsebéből a pénzt és otthagyta a földön áldozatát. Az esetet látta Simon is, s hogy hallgasson, Baksa neki is adott a rabolt pénzből 540 forintot. A sértett súlyos sérülést szenvedett. Amint megkezdődött a büntető- eljárás, kiderült, hogy Baksának nem csak ez a rablás és súlyos testi sértés terheli lelkiismeretét. Egy hónappal korábban Budapesten összefutott egy volt iskolatársával és a találkozás örömére koccintottak egyet. Mindketten ráértek, igy kitalálták, hogy még moziba is együtt mennek. Előtte beadták kabátjukat a ruhatárba, a két jegyet pedig Baksa tette zsebre. Felénél tartottak á vetítéssel, amikor Balcsa elnézést kért — neki ki kell menni! — aztán kiváltotta mindkettőjük holmiját a ruhatárból, s lelépett véle. Barátja bőrkabátját eladta, a pénzt, amit a barát szatyorjában talált, azt clitta. A Kisvárdai Járásbíróság, dr. Kutas István tanácsa Baksa Bélát 3 és fél év szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. Simon Istvánt orgazdaság miatt 5 hónapi börtönre ítélték, 1 évre eltiltották a közügyektől, és mindkettőjüknek kényszerelvonó kezelésen is át kell esniük a szabadságvesztés ideje alatt. .AT..ítélet nem jogerős. A tarpa—gulácsi közös gazdaság üzemi lapja a vezetőségválasztó közgyűlésről közöl terjedelmes tudósítást. Faggyas Jenő elnök beszédében részletesen elemezte az elmúlt öt év munkáját. Megemlítette, hogy minden évet nyereséggel zártak és a főbb fejlesztési feladatoknak eleget tettek. A pénzügyi helyzet minden évben stabil volt, fizetési kötelezettségeiknek mindig eleget tudtak tenni, a muníkadíjakat kivétel nélkül havonta rendszeresen fizették. A termelési rendszereket továbbfejlesztve, ma már a földterület 56 százalékán korszerű gazdálkodás folyik, öt év alatt az állóeszköz-fejlesztés több mint 72 millió forint volt. Az eltelt időszakban a tsz tagsága 100 hektáron téli almát, negyven hektáron oltott dióst telepített.
