Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

1979. augusztus 31.

KELET-MAGY ARORSZAG

3

Újítás,

felárral

H

lvastam: az Almásfüzitői Timföldgyár ban a szokásostól többet fizetnek az energiát megtakarító újításokért. Sőt, az újítási kedv további fokozására pályázatot _is hirdettek a gyár vezetői.

Elgondolkodtató kezdeményezés. Energiaéhes és energiaszegény világunkban minden csepp olajnak és minden volt áramnak, amit felhasználunk, vagy megtakarítunk, nagy a jelentősége. Felhasználásban az ésszerűség: minimális energiával a lehető legnagyobb teljesítmény a szükséges, a megtakarítás hasznát viszont nem kell külön magyarázni.

Itt Szabolcsban is az üzemek többségében, ahol sok villamos áramot, vagy benzint, olajat fogyasztó gép üzemel, szükséges lenne az almásfüzitői módszer. Minden bizonynyal sok olyan energetikus, gépeket és berendezéseket üzemeltető szakember, avagy gépkocsi- és erőgépvezető van itt is, aki tudna energiát meg- takarítóan ésszerűsíteni, újítani.

Tudnának, de kell az érdekeltség. Nem azért, mintha az emberek többsége anyagias. Ám ámi- nek tétje van, ott nagyobb a lendület. A timföldgyári kezdeményezés tétje, hogy a 25 ezer forinton felüli energiát tnegtakarító újítónak külön jutalmat is adnak. Hogy ennyi energia megmaradjon, ahhoz nem feltétlenül valamiféle ördöngős szerkezetet kell megalkotni, kitalálni. Elképzelhető egy-egy olyan egyszerűnek tűnő javaslat is, ami a gépek üresjáratát csökkenti, avagy a gépjárművek útjait rövidíti.

A milliókat érő energiát nem egyszerre, és nagy tételben használjuk és nem is nagy tételben pazaroljuk. A feles energiafelhasználás „sok kicsi sokra megy” gyakorlat alapján történik. Huszonöt- ezer forint évente akármelyik mezőgazdasági szárítónál, vagy a gyáriparban a nagy teljesítményű gépeknél, berendezéseknél könnyen megtakarítható. Csak keresni kell a módját.

K

eresni a megtakarítások módját és lehetőségeit, okos ösztönzéssel senkitől sem kíván különösebb erőfeszítéseket. Jobban oda kell figyelni. Nemcsak a saját, de mások munkájára is és ilyenkor szinte magától adódnak a hasznot hajtó ötletek. Bár nem számít újításnak, de az is megszívlelendő, hogy az energiamegtakarítást ne bízzuk csak az ipari és mezőgazdasági üzemekre. Újítsunk a háztartásban is azzal, hogy oltsuk el a feleslegesen égő lámpákat, kapcsoljuk ki az üres hűtőgépeket, csavarjuk le a gázt, ha nincs semmi a tűzhelyen és ne túráztassuk, állítsuk le a személy- gépkocsik motorját a tíz percnél tovább is zárva tartható vasúti sorompók előtt. így is megmarad néhány ezer forintot érő energia, és bár, ha ezért nem is jár újítási díj, a háztartás kasszája sokat nyer vele.«

S. E.

KIFOGOTT RAJTA A „HOGY

ii

Masinája: göibfejes IBM

Percenként félezer leütés

— Nem sokkal verseny előtt mintha megbabonáztak volna, egyszerűen képtelen voltam jól leírni a „hogy” szócskát. Folyton kihagytam egy betűt. Aztán addig-addig gyakoroltam, míg a hibátlansági versenyen véletlenül kétszer is leírtam egymás után, s ezzel szereztem egy hibapontot.

Világbajnokság a palotában

Fürjes Ferencné titkárnő, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója a Belgrádban megrendezett gépíró-világbajnokságra emlékezik.

— Maga a verseny csupán egy napig tartott. A gyorsasági keretében fél órán át másoltunk. Percenként 505 leütést teljesítettem, s ezzel a 88. lettem. A hibátlansági versenyben egy percre 428 leütés jutott, s egy hibapontot szereztem. így a 48. helyre kerültem.

Szép környezetben, a belgrádi kongresszusi palotában zajlott le a világbajnokság. A háromszáz írógép mellett többek közt olaszok, spanyolok, ausztrálok, jugoszlávok, csehek, a Föld számos nemzetének versenyzői foglaltak helyet. Végül közel 250 résztvevő teljesítménye volt értékelhető.

Naponta 2-3 óra

— Arra számítottam, hogy talán bekerülök az első száz helyezett közé. Az eredmény így nem várt sikert hozott.

Magyarországot 12-en képFürjes Ferencné munka közben.

viselték a bajnokságon. Für- jesné a hatodik legjobb lett, a honfitársak közül olyan neves versenyzők előzték meg, mint például a szabolcsi származású Ulbrichné Varga Erzsébet, akinek sikerült megvédenie a világbajnoki címet.

— Két-három óra gyakorlás: ez a napi fejadagom. Az az idő nem elég, amit itt a munkahelyemen töltök az írógép mellett. Ugyanis elsősorban titkárnő vagyok. De közvetlenül a verseny előtt még sokkal többet kell gyakorolnom — bár úgy érzem, hogy a felkészülésre fordított idő így is kevés.

Az első elismerő oklevelet még gyors- és gépíróiskolás kqrában kapta Fürjesné. Felnőtt fejjel 1973—74—75-ben első lett a megyei gépíróversenyen. A következő évben elektromos írógépet kapott, s a szokatlan masinával nem

tudott jó eredményt elérni. De az 1977-es megyei bajnokságon — első alkalommal — meghívták a következő év tavaszára az országos döntőre. Idei kiemelkedő teljesítménye alapján pedig részt vehetett a belgrádi világbajnokságon.

Csak

egy van belőle

— Fél éve, hogy új géppel ismerkedeVn. IBM gömbfejes írógépen dolgozom, értéke 130 ezer forint. Tudtommal ebből a típusból csak ez az egy található a megyében. Sokkal gyorsabb, mint a régi masinám volt, de ezt is meg kell szokni. Belgrádban is IBM-en írtam. A következő világbajnokság két év múlva az NSZK-ban lesz. Szeretnék eljutni oda is. (házi)

fi; —.„„LI, —| Vásárosnaményban az irodagépipari válUJ CSarnOKKai gaZaagOaiK lalat üzeme. A kétezer négyzetméter alap- területű csarnokot a mátészalkai TÖVÄLL építi, az átadására az év végén kerül sor. Ezzel lehetővé válik az üzem létszámának jelentős bővítése, az írógép-alkatrészek gyártásának kiterjesztése. (Gaál Béla felvétele)

A kisipar megbecsülése

Beszélgetés Molnár Józseffel, a KIOSZ elnökével

A közelmúltban avatták Nyírbátorban az ország második kisiparos szolgáltatóházát. Az ünnepségen részt vett Molnár József, a Kisiparosok Országos Szövetségének elnöke. Arra kértük ez alkalommal, válaszoljon néhány, a megye kisiparát, a szolgáltatás helyzetét érintő kérdésre.

— Milyen meggondolások alapján kezdtek hozzá szerte az országban szolgáltatóházak építéséhez?

— Két éve hosszú távú fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amelynek az a lényege, hogy bekapcsolódunk az országos szolgáltató hálózatba. Az állami vállalatok és szövetkezetek mellett azokon a helyeken létesítünk szolgáltatóházakat, ahol az ellátás kívánnivalót hagy maga után. Ebben a tevékenységben az állami szervekkel egyeztetünk, az Országos Tervhivatal 6 millió forintot hagyott jóvá, hogy pályázat útján egyes helységek elnyerjék szolgáltatóház létesítésére. Az első ilyen házunk Somogy megyében, Ka- darkúton épült fel. A nyírbátori után Hódmezővásárhelyen és Salgótarjánban avatunk még az idén szervezeti székházat és szolgáltatóházat. A megyei szervekkel egyeztetve Nyíregyháza munkásnegyedében, a Ságvári-te- lepen és Tiszavasváriban szeretnénk újabb szolgáltatóházat építeni.

— Hogyan ítéli meg a KIOSZ megyei titkárságának munkáját, a szabolcsi kisiparosok tevékenységét?

— Szervezeteink többsége az új iránt fogékony, kezdeményező. Ebben a sorbán a szabolcs-szatmári szervezet a legjobbak között van. Mindinkább jellemző munkájábarí a mozgalmi módszer, hogy valóban a kisiparosok érdek- védelmi szerveként működik. Ezért nagyobb súllyal esik a latba az oktatás, a kisiparosok közéleti részvételének támogatása, falvakban a községpolitikai feladatok ellátása. A párt XI. kongresszusa óta a kisipar társadalmi megbecsülése erősödött. Ebben az időben tízezerrel nőtt a létszám, elsősorban vidéken, s azokban a szakmákban, ahol hiányzott az iparos. Szervezetünk tagságának több, mint a fele kimondottan a lakossági szolgáltatásban dolgozik, az éves termelési érték eléri a 16 milliárd forintot. Kedvező, hogy országosan és a megyében is egy bizonyos öntisztulási folyamat indult meg a kisiparosoknál. A szerencselovagokra, a munka nélkül magas jövedelmet akarókra

/

gyekszünk befelé ezzel a drága kis- vonattal a Nyírség fővárosába, Nyíregyházára. Hírlik, hogy nem gazdaságos, az autóbusz olcsóbb, ilyesmi. Ám ha mindenkor csak erre gondolnánk, lassan életünk minden íze-zamata elveszne. Ilyesmiről beszélgettünk régebbi ismerőseimmel, Mónikával és Ákossal, akik mostanában házasodtak össze. Helyesebben a szüleiket ismerem én inkább; hisz ők meg sem igen születtek még akkor, amikor én már elkerültem a faluból. Mónika és Ákos között fesztelen és vidám volt a légkör, a fiatalasz- szony arcáról még nem múlt el a nászéjszaka újdonságos hamva.

Egyszer csak az ifjú férj felállt, s kiment. Már eltelhetett öt perc, még mindig nem jött vissza. Mónika arcára halálos sápadtság ült.

— Nézzük már meg, mi van vele — mondotta.

Pattantunk, s mentünk.

— Hagyj. Meg akarok halni.

— De az ég áldjon meg, miért?

— Azt hittem eddig,

Galambos Lajos:

Szerelem

A peron ajtaja nyitva volt.

Ákos a felszálló lépcső alsó fokán állt. Inge kigombolva, nyakkendőjét zászlóként lebegtette a szél.

— Ákos! — sikoltott Mónika.

Kaptam a fiatalember karja után én is, visszahúztuk őt a peronra s az ajtót lezártam a biztonsági kal- lantyúval is.

— Ákosom, mindenem — csüngött rajta a fiatalasszony.

csak az én szemembe tudsz olyan szépen nézni. Csak nekem tudsz beszélni. Csak rám tudsz mosolyogni. Mit tegyek én most már magammal?

— Rád csak a boldogság várhat, ha nem vagy ilyen gőzös — mondottam a fiúnak. — Hiszen mi a Mónikával tulajdonképpen rokonok vagyunk.

— Hogyan?

— Az ő anyja, meg az én édesanyám két egytestvér.

— Akkor mért nem voltak ott a lakodalomban?

— Meghívtatok?

— Nem emlékszem

már, kiket hívtunk

meg.

— Nem hívtatok

meg, pedig szívesen elmentem volna.

— Én marha. Szétverem a fejemet!

— Nem kell azt szétverni, gyermek. Csak a nappalokon bölcsebben kell szeretni. Az indulatot hagyd az éjszakáknak. Ha nappal bezárod a társadat, s eltiltod a tiszta emberi kapcsolatok elől, lassan, esetleg több év múlva, megsavanyod- nak az éjszakák is. Két ember csak úgy egyenlő, ha mindkettő szabadnak tudja magát a kötelékben is. A szabadság, fiam, az a legerősebb kötelék. Én sem tudtam ezt sokáig, s lám, öregségemre egyedül maradtam. Most már tudnám, de

az idő kifutott alólam.

— Leszállunk a városban — lelkendezett a fiatalember — s csapunk még egy murit. De olyat!

— Nem, gyermek, nem. Majd ha gyermeketek születik, elmegyek boldogan keresztapának. Ha meghívtok, persze, csak úgy.

— Máris, és máris.

— Ne olyan vehemensen. Higgadtan és bölcsen, Ákos. Minden emberi kapcsolatnak ez az alapja. Addig még számtalanszor meggondolhatjátok.

Amikor elbúcsúztunk a végállomáson, Mónika hálásan, igen erősen szorította meg a kezemet. Siettem a 12-es buszhoz. Az ember oly gyorsan szabaduljon meg az ilyenfajta problémáktól, amilyen gyorsan csak tud, elvégre valóban nem fiatal már.

nincs szükség. Ez is érdekvédelmi feladat, hogy a becsületes többség érdekében képviseljük a kisiparosokat.

— Gyarapodik a munkaviszony melletti ipargyakorlók száma. Többen vannak a nyugdíjasok közül is, akik ipart váltanak. Mennyire hasznos ez a tevékenység?

— Az a véleményem, hogy mindinkább szükség van a munkaviszony melletti ipargyakorlásra. Elsősorban az apróbb falvakban van nagy szerepe. Itt egy főfoglalkozású iparosnak nem volna elég munkája. A másik előny: az így ipart váltók akkor végzik a javítást, amikor a megrendelők, a lakosság is otthon tartózkodik. Nem fogadható el a gazdasági egységek vezetőinek idegenkedése ettől, hiszen az ilyen dolgozók sokkal jobban ellenőrizhetők akár munkaügyi, akár a társadalmi tulajdon szempontjából, mint azok, akik fusiznak minden engedély nélkül. A nyugdíjasok részaránya 11 százalékos a kisiparon belül. Ezt kevésnek tartjuk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a nyugdíjba menő szakembereket bevonjuk a kisipari munkába, hiszen ők olyan univerzális szakemberek, akik több mesterséghez is értenek. Államunk szociálpolitikai kedvezménnyel, hogy 36 ezer forint jövedelemig nem kell adózni, segíti a nyugdíjas iparosokat.

— Milyen új módszerek vannak, amelyek elterjesztését szorgalmazzák?

— Az országban két helyen van mesterek háza. Lényege, hogy a szervezetünk a helyi fanáccsal közösen műhelyt ad, azt ellátja kisgépekkel, megszervezi a munkaviszony melletti és nyugdíjas kisiparosoknak a rendelések felvételét. Ez — különösen a városi lakótelepek esetén — igen eredményes. Békéscsabán például tizenhét szakmában vesznek fel így rendelést. A másik módszer az át- járásos mozgalom. A kisebb falvakban felvevőhely van, ahol a hét bizonyos napján megjelenik a szerelő, javító kisiparos. Az országban ösz- szesen 800 települést vontunk be ebbe a formába.

— Hogyan látja az állami és szövetkezeti szektor, és a magánkisipar munkamegosztását?

— A prognózisok szerint hosszabb ideig fennáll a há- romszektorúság. Ezért az együttműködésben a következő ötéves tervben előrébb kell lépni. Megnő a helyi és megyei tanácsok koordináló szerepe is, hiszen nekik kell megszabni, hogy melyik területen melyik szektort érdemes fejleszteni. Kilenc megyében, köztük Bács, Vas, és Komárom megyében már igen gyümölcsöző kapcsolatot alakítottunk ki a szövetkezetekkel. tgy többek között közös felvevőhely van a lakáskarbantartásra, a téli időszakban a kisiparosok a szövetkezetek által elvállalt munkákban segítenek. Egyeztetik az anyagbeszerzést, a fuvarozást. Ugyancsak új a szegedi kezdeményezés, ahol a helyi szervezetnél veszik fel a megrendelést, készítik el a költségvetést, számláznak. Ez könnyíti a kisiparos adminisztratív munkáját, másrészt biztonságot jelent a megrendelőnek. Kevesen tudják, hogy a lakáskarbantartás 82 százalékát az országban a kisiparosok látják el. Ezért is fontos az együttműködés. Ugyancsak az állami és szövetkezeti szektorral való koordinálás szükséges a lakásépítésben, hiszen a 15 éves lakásépítési tervben a kismarosokra egymillió lakás felújítása mellett 400—450 ezer új lakás építése vár.

Lányi Botond