Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 29. Totemoszlop a Tisza-par- ti úttörőtáborban. (Cs. Cs. felv.) Három folyó ölelésében Rét és erdő A három folyó ölelésében a mezőgazdasági termelésnek jobban szükséges alkalmazkodni a természeti viszonyokhoz. Ezért szorgalmazza a város termelőszövetkezete az állattenyésztés korszerűsítését, s hozzá a takarmánybázis megteremtését. Az idén 150 hektáron gyepet telepítettek, 110 hektáron felújították a legelőt. A beregi gyeptársulás segítségével a következő években újabb telepítéseket végeznek. A különben gyenge termőképességű homoki talajon az erdőművelés hozhat hasznot. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet az idén mintegy 1200 köbméter ipari és tűzifát termel ki az erdőkből. A tsz-telepítéseknél viszont a legnagyobb jelentőségű az új aLmaültetvény. Az ősz folyamán 55 hektáron sövényalmát telepítenek, ezzel a korszerű ültetvények területe eléri a 175 hektárt. KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Marad a piac A legutóbbi tanácsülésen új tanácsrendeletet alkottak a piacokról és vásárokról. A városi fejlődés hozta magával, hogy mindjobban megnőtt az érdeklődés a piaci árusítás iránt. A választék bővítésére, a kistermelők ter- melvényeinek eladására az egyik legjobb lehetőség a piac fenntartása. A szokásoknak megfelelően a Kraszna partján nem a hét minden napján, hanem kedden, csütörtökön és szombaton tartanak piaci napot. A heti sertésvásárok minden kedden vannak a vasúti iparvágány és az Árpád utca közötti területen. Országos állat- és kirakodóvásárok pedig egy évben hatszor lesznek. Több mint fele napközis Iskolák és leltételek A beruházások, fejlesztések meggyorsították a nevelés, oktatás tárgyi feltételeinek javítását. Lehetővé vált a nevelés, az oktatás tartalmi és metodikai korszerűsítése, eredményesen alakult a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Éppen ez adja a jelentőségét a visszatérő számvetésnek, a közoktatás felmérésének Vásárosnaményban. Az óvodai hálózat fejlődése felgyorsult. Két éve társadalmi összefogás eredményeként egy 100 gyereket befogadó óvoda létesült, a ger- gelyiugornyai városrészben pedig új foglalkoztató terem épült. Mindezek hatásaként a foglalkoztatott csoportok 7- ről 13-ra, az óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma 231-ről 432-re emelkedett, s emellett négyszeresére nőtt az óvodai szemléltetőeszközök értéke. Fontos az a társadalmi összefogás, mely az óvodai ellátottság helyzetének mennyiségi és minőségi megváltozását eredményezte. A városban és a város környéki községekben négy általános iskola működik 52 tanulócsoporttal, eltérő személyi és tárgyi feltételek között. 1965 és 1977 között központi keret terhére tanterem nem épült. A jelenlegi 34 tanteremből 12 szükségtanterem. Az 1. sz. általános iskolában most átadásra kerülő 12 tanterem és tornaterem a vásá- rosnaményi városrészben enyhíti a zsúfoltságot — a lakónépesség folyamatos növekedését figyelembe véve — előreláthatóan 4—5 évre. Szembe kell nézni azzal is, hogy nyugtalanító különbségek alakultak ki a külső városrészek kárára. A változó és változatlan tárgyi körülmények között is emelkedett a tanulócsoportok, a nevelésben részt vevő pedagógusok száma (jelenleg 92), s ezen belül mérséklődött a szakos nevelők hiánya. A tantermek számának viszonylagos csekély változása ellenére a napköziotthonos ellátás aránya a 37 százalékról 56 százalékra, a tanuló- szobai ellátással együtt 61 százalékra emelkedett. A hiányzó foglalkoztató helyiségek (ebédlő, tanulószobák) hiánya miatt ' viszont 40—47 gyerek dolgozik egy-egy csoportban. A legkritikusabb a helyzet a Vitkai 3. sz. Általános Iskola napközi otthonában alakult ki, ahol a két tanyai tagiskola teljes körzetesítése során a napközis csoportfejlesztésen kívül semmiféle támogatást nem kapott az iskola az ellátás színvonalának javítására. A színvonalában emelkedő szintű óvodai nevelés, az óvodai és iskolai keretben megszervezett iskolai előkészítés, a differenciált beiskolázás és tanulói foglalkoztatás jelentősen segítette a tankötelezettségi törvény végrehajtását. E munkafázisok összhatásaként csökkent a bukott és a lemorzsolódott tanulók száma, s míg korábban az első osztályban indulók 78 százaléka fejezte be 14 éves korig általános iskolai tanulmányait, addig jelenleg ez az arány 80,3 százalékra, a kisegítő iskolával együtt 92 százalékra emelkedett. A nyolcadik osztályt végzettek 95 százaléka tovább tanul. A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban 1972 és 1978 között a tanulócsoportok száma 15-ről 12-re, a tanulók száma 512-ről 298-ra csökkent. Az 1978. évi, a megye középiskolai hálózatát érintő átszervezés következményeként csak gimnáziumi osztályok szervezésére nyílik lehetőség, s a beiskolázási körzethatár 1979- ben történt növelésével az új tanévet már 13 tanulócsoportban 356 tanuló kezdi el. Feszítő gond a kollégiumi ellátás helyzete, melyet tovább mélyített az előbb említett körzethatár bővítése. Egy volt Befejező munkálatok az új, 12 tantermes általános iskolád nál. földesúri kastély „átalakítása” révén létrehozott kollégium 120 gyereknek nyújt pedagógiai és egészségügyi szempontból egyaránt joggal kifogásolható elhelyezést. Az ipari szakmunkásképző intézet éveken át tartó' Sorvasztása oda vezetett, hogy jelenleg a város ipara által támasztott képzési követelmények mennyiségi kielégítésére nem képes. Tanulók százai ingáznak gyakran igen mostoha utazási körülmények között Nyíregyházára, Mátészalkára, Kisvárdára. Az iskolának helyet adó épület hat tantermének a közeli napokban történő teljes átadásával kialakult egyik tárgyi lehetősége annak, hogy a jelenlegi esztergályos, vasszerkezeti lakatos, kőműves szakmák mellett a gyors ütemben fejlődő ruha-, faipar és az írógéo- gyártás szakmunkás-utánpótlását helyileg képezzék. Miklós Elemér SOK BÁBA KÖZT... Újjászületik a társulás Ha egy dédelgetett gyermekhez hasonlítanánk a közművelődési társulást: nem járnánk messze az igazságtól. Vannak „szülői”, akiktől az ötlet származik, aztán bábái, akik létrejötténél segédkeztek, s vannak dajkáiéi, gondozói, akik most növekedésén, megerősítésén fáradoznak ... A korábbi kezdeményezések után főleg a hetvenes évek elejétől lehetett hallani az ország minden részéből kulturális társulások megalakításáról. Azóta már bőven vannak tapasztalatok, melyek szerint sok helyen hasznosnak bizonyult a kulturális integráció, az anyagi erők koncentrálása, illetve bizonyos intézmények közös fenntartása. Sokak számára cseng már ismerősen a városban a kulturális társulás kifejezése, hiszen 1973 óta nemegyszer szerepelt napirenden a különböző fórumokon. A városi tanács pedig ez év végéig ad jelentést a párt- bizottságnak : hogyan valósítható meg új keretek között a naményi kulturális társulás. Filep Gizella, a városi párt- bizottság munkatársa így ösz- szegezte a párthatározatból adódó helyi feladatokat: — Meg kell vizsgálnunk, • Új keretek • Szót érteni • Támogatók • Érdekeltség hogy azok az üzemek, melyek eddig nem vállaltak részt a helyi kulturális élet támogatásából, hogyan kapcsolódhatnának be áldozat, megerőltetés nélkül. A naményi üzemek ugyanis még sokáig a művelődési központtól várják a dolgozók művelődésére, szórakoztatására vonatkozó szabad idős elképzeléseik valóra váltását. Rudda Mihály, a tanács művelődésügyi osztályvezetője három kategóriába sorolja a helyi üzemeket: — Az áfész, a Serköv, a a vegyesipari szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat és a gabonaforgalmi vállalat együttesen 130 ezer forinttal most is támogatja a közművelődést. . Ezek a munkahelyek saját maguk tervezik a kulturális alapokat. NeheÜJ MÉH-TELEP ÉPÜLT az Ilk felé vezető úton. A kivitelező helyi vegyesipari szövetkezet a 6 millió forintos létesítmény műszaki átadását kedden kezdte meg. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő telep olyan elhelyezést nyújt a hulladékok és még felhasználható anyagok tárolására és feldolgozására, amely évtizedekre megoldja a környék ez irányú gondjait. (Gaál Béla felvételei) zebb szót érteni a megyei székhelyű, s még nehezebb az országos központú üzemekkel, de a tsz-szel is. Ha minden sikerülne, a távlatokban 30Ó ezer forinttal számolnánk, amit 10—12 üzem adna össze, eleinte súllyal a művelődési központ, később pedig a többi kulturális intézmény támogatására. Gergely Ferenc, az áfész- igazgatóság elnöke főleg vezetői döntésnek tartja: ki hogyan óhajt hozzájárulni ahhoz a nemes feladathoz, mely a szépülő város kulturális felemelkedését szolgálja: — Legutóbb 70 ezer forintot utaltunk át a Kraszna táncegyüttes kiadásaira, de szívesen fogadjuk a TIT-elő- adásokat, a színházbérieteket, továbbá támogatjuk a sportköröket, a bélyeggyűjtőket stb. Ezek haszna úgy térül meg, hogy az nem mérhető. Tudom, nagyon nehéz lesz a művelődést támogatók körét szélesíteni, de meg kell találni a megoldást, amivel jól járnak az üzemek, s amivel tartalmasabb lesz a művelődési program. Sánta Miklós, a művelődési központ igazgatója gazdag népművelői tapasztalataival így összegzi véleményét: — Ne társulást csináljunk Naményban, hanem ami helyileg kivihetőbb: tartsuk fenn közösen a művészeti együtteseket. A már működő kórus, táncegyüttes, bábcsoport, fúvószenekar stb. teljes joggal részt vesz majd a támogató üzemek színeiben a különböző fesztiválokon, így az üzemek érdekeltsége nyilvánvaló. Ügy alakítsuk újjá ezt a társulást, ahogy a gazdaságok vezetői értelmét látják. Naményra sokan figyelnek a megyében, hiszen a közművelődésben már eddig is számos példaadó tett híre hallatszott a Bereg központjából. Nem fenyeget az a veszély, hogy sok bába közt elvész a gyermek... BE Táncos lábbal M erész vállalkozásnak tűnt egy évvel ezelőtt külföldi szereplésre küldeni a fiatalokból álló Kraszna tánc- együttest. A szereplés viszont bizonyított: érdemes foglalkozni az együttessel, olyan lehetőségei vannak a beregi táj népművészetének ápolásában, amelyre másutt kevésbé akad vállalkozó. A táncos lábú és kedvű fiúk és lányok szívesen járnak a próbákra, áldozzák fel szabad idejük nagy részét, hogy méltóan képviseljék egyben Vá- sárosnaményt is. Ehhez a megfelelő anyagi támogatás sem marad el. Különösen az ÁFÉSZ segítsége jelentős. Azonban az együttesről szólva a megbecsülést is említeni kell. Mert amennyire jó elmondani, hogy van egy táncegyüttes, amely vállalkozott a hagyományok őrzésére, ápolására, annyira rossz azt hallani az együttes tagjaitól, hogy a munkahelyi vezetők sokszor fanyalogva veszik tudtul, hogy próbára járnak. Pillanatnyilag vezető nélkül van az együttes. A kisvárdai napokon történt fellépés után nagy nyári szünet következett. Jó lenne, ha ez valóban csak szünet maradna, s nem annak a jele, hogy megbomlott az egyensúly a táncosoknál. A népi tánc, a múlt emlékeinek őrzése egyfajta küldetés is. Lebegjen ez azoknak a szeme előtt, akik féltő figyelemmel kísérik az együttes sorsát. Régi medicinák N agyot fordult a világ Vásárosnaményban és környékén, a híresen szép beregi tájon. Hol vannak már azok az idők, amikor azt az ételt, amit ma legtöbben látni sem szeretnek, gyógyításra is felhasználták? A krumplis tésztáról van szó, amit ha úgy hozta a sors, elfertőzött pattanások kezelésére alkalmaztak. Amúgy melegen rátétték és a forró étel fellazította a kelést. De nem maradt kihasználatlanul a kenyérsütés után sokáig melegítő kemence sem. Az időjárás viszontagságainak kitett emberek között bőven akadt olyan, aki az ízületeivel bajlódott, hasogatott a csontja, jajgatott, amikor idő járás változás volt várható. Ha kisült a kenyér, kivették a kemencéből és helyére tették az embert, persze csak nyakig, hogy feje azért kint legyen. Sokan mondták, az volt az igazi, jobb mint a fürdő, amiért utazni kell, de csak az a bökkenő, hogy kemencét találni ezen a tájon is ritkán lehet már. Valaha nagy hírű, gyógyító öregasszonyok éltek ezen a vidéken, a fák és a fűvek nagy ismerői, ök kihaltak, és a tudományukra sincs többé szükség. Van orvos és van patika, a krumplis tészta sem kell már annyira, a kemencék is kihűltek, a növények pedig hasznosítás nélkül elvi- rágzanak. (speidl)
