Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-28 / 200. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 28. Újabb 116 lakás épül a megyeszékhelyen Népi ellenőrök vizsgálták Nyírbátorban Sávház cölöpökön Újabb 116 lakásos sávház építését kezdték meg Nyíregyházán, a Kossuth utca és a Jókai tér között. A négy- emeletes épület U-alakban (készül és észak felől bezárja majd a régi Irodaház, valamint a mellette lévő épületek alkotta félkör. Az épület alatt úgynevezett szolgáltató sor lesz, ahol a lakosság közvetlen ellátását biztosító létesítményeket alakítanak ki. Előregyártott cölöpcsoportok képezik majd az épület talajszimt alatti tartópilléreit. Gaál Béla felvételén: felállítják és a cölöpverő gép alá helyezik a soron következő vasbeton oszílopot. Á zene csúcsain Á nyírbátori zenei napok befejező hangversenyei Augusztus 25-én és 26-án hangzott el a nyírbátori zenei napok utolsó két hangversenye. Sok szép felemelő és művészi produkciót hallottunk a 13 éve tartó zenei sorozaton, de a két utolsó napon elhangzott hangversenyek a csúcspontot jelentették. A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus Ferencsik János vezényletével hosszú időre szóló élményt nyújtottak a műemlék templomot zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak. Szombaton este Brahms Német requiemje került előadásra. Ez a zeneköltemény erős gyökerekkel nyúlik visz- sza Bachhoz, sőt a Bach előtti német klasszikusokhoz. A requiem előadását olyan karmester vezényelte, aki otthon érzi magát Brahms költészetének világában, aki a brahmsi melankólia és borongó pátosz felhőin át visz- sza tudja tükröztetni a boldogság napsugarát is. Ez az előadás — Kincses Veronika mélyen poétikus és Gáti István komoly, stílusos szólóival — hű képet adott a mű alaphangjáról és koncepciójáról. Vasárnap este Beethoven: V. szimfóniáját és Kodály: Psalmus Hungaricusát hallottuk. Az V. szimfóniát ritkán hallottuk ilyen lenyűgöző előadásban. Benne van ebben a műben az emberiség végső diadalába vetett rendíthetetlen hit, a beethoveni álmok misztikus sejtése és a beethoveni küzdelmek viharának elementáris lendülete, letipró erejű monumentalitása. Kodály: Psalmusában mintha egyszerre szabadult volna el a szenvedély, a fájdalom és lázadás minden démona — úgy zendültek meg Ferencsik intésére a zenekar bevezető taktusai. Igazságért kiáltó, eget ostromló hangok szent haragjukban Szinte megrepesztették a templom csodálatos boltozatát. Ferencsik magas művészetű karmesteri pálcája, Simándy József egyedülálló énekművészete, a nagyszerű zene- és énekkar hangtömbjei nagy kifejező erővel varázsolták elő az érzelmek, indulatok, szenvedélyek világának mérhetetlen gazdagságát. Simándy József önmagát múlta felül a tenorszóló rendkívül nehéz feladatának megoldásával. A Psalmus partitúráját talán még egyetlen együttes sem szólaltatta meg olyan fölényes virtuozitással és művészettel, mint az Állami Hangversenyzenekar. A Budapesti Kórús kitűnően énekelt, ami elsősorban igazgatójának Margittay Sándornak érdeme. Vikár Sándor A rendőrre támadt Miután Orgován Gizella 60 éves nagycserkeszi lakos megivott egy féldecit és három üveg sört, fiával és menyével minden indok nélkül nekiestek egy helybeli lakosnak. Megtudta a dolgot a körzeti megbízott, a megtámadott embert visszahívta a bisztró elé, hogy tisztázzák a dolgot. Orgován Gizellát és családját a rendőr jelenléte sem zavarta: amikor meglátták, hogy ismét közelükben van a nekik nem tetsző férfi, újból megtámadták. A rendőr többször is felszólította őket a verekedés abbahagyására. Szóváltás, dulakodás közben Orgován Gizella a rendőrre támadt, s megakadályozta abban, hogy a hivatalos intézkedést befejezze. A körzeti megbízott Orgován Gizellát feljelentette hivatalos személy elleni erőszakért. A Nyíregyházi Járásbíróság 8 hónap szabadságvesztésre ítélte Orgován Gizellát, idős korára való tekintettel azonban a büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Kétnapos betegség? Megtesznek-e mindent a munkavédelmi és baleset- elhárítási szabályok megtartásáért, á balesetek megelőzéséért? Milyen intézkedéseket hoztak a dolgozók szociális ellátásának javításáért? Hogyan lehet csökkenteni a táppénzes napok számát? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a népi ellenőrök Nyírbátorban, a VOSZK üzemegységében, a ruházati szövetkezetben, a Minőségi Cipőgyárban és a ZÖLDÉRT hűtőházában. Hiányzó vizsgák Általános tapasztalat: a megvizsgált munkahelyeken elkészítették a munkavédelmi szabályzatot s ismertették is a dolgozóikkal. Csupán a hűtőházban emeltek kifogást, mert az átszervezést, a tevékenységi kör kibővítését nem követte a szabályzat „testre szabása”. A munkahelyek vezetői meghatározták a munkavédelmi, balesetelhárítási vizsgára kötelezettek körét, de a hűtőházban egyetlen vezető és dolgozó sem rendelkezett érvényes biztonságtechnikai és egészségvédelmi vizsgával. Megtartották az elméleti és gyakorlati balesetelhárítási oktatást, a biztonsági szemléket, megfelelőnek találták a veszélyes helyek, a mozgó gépek feltűnő színű festését, óm az érintésvédelmi és földelésellenállás-mé- résefc által feltárt hibákat nem szüntették meg a cipőgyárban, a VOSZK üzemében, a ruházati szövetkezetnél. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ipari tanulók oktatására szolgáló műhely egyáltalán nem felel meg a biztonságos munkavégzés feltételeinek: egy esetleges zárlat áramütéses balesetet okozhat. Szigorúbb ellenőrzést Ellátták az üzemrészeket az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésekkel, csak éppen a cipőgyár kivételével egyetlen olyan dolgozó sem volt, aki értett volna a szakszerű elsősegélynyújtáshoz. A dolgozók szociális ellátottságának vizsgálata vegyes képet mutat: a tisztálkodási lehetőségek elfogadhatóak, a W. C.-fc tisztasága azonban nem mindenütt elfogadható. Bár konyhája egyik üzemnek sincs, az üzemi étkezést megoldották: ebédlővel és az étel melegítéséhez szükséges felszereléssel rendelkeznek. Jól oldják meg a dolgozók munkába és hazaszállítását, nagy figyelmet fordítanak a terhes nők védelmére, a fiatalkorúak foglalkoztatására. Kedvezőtlen tapasztalat volt, hogy emelkedett mind a három napon belüli, mind a három napon túli táppénzes dolgozók száma. A hosz- szabb ideig táppénzen lévők között a terhes nők vezetnek: sok volt a veszélyeztetett terhesség, illetve a gyermekek betegsége miatti távolmaradás. A három napon belüli táppénzes napok számának emelkedése a szigorúbb ellenőrzésre hívja fel a figyelmet, annál is inkább, mert azt az összeget a vállalatoknak saját pénzből kell fizetni. Függetlenített betegellenőre csak a cipőgyárnak van, náluk fordult elő az is, hogy a táppénzes fegyelem megsértőit fegyelmi úton felelősségre vonták, társadalmi bírósági eljárást folytattak le, a táppénzes okmány meghamisítóját pedig feljelentették az ügyészségen. A brigád vállalja... Kedvező tapasztalat volt. hogy a megvizsgált üzemekben szervezett szocialista munkaverseny hozzájárult a munkavédelem javításához, a fegyelem megszilárdításához, hiszen mindenütt szerepelt a brigádok vállalásaiban a balesetvédelem javítása. Az pedig már a munkahelyek vezetőinek érdeme, hogy a mulasztókat felelősségre vonják, a jól dolgozók munkáját pedig mind anyagilag, mind erkölcsileg elismerésben részesítik. B. J. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT CSARODA Beküldte: Romanovits István, Nyíregyháza, Ószőlö u, 109. IV/27. 3KÉPERNYŐ ELŐTT A tragikus sorsú Stuart Mária életéről szóló művészi feldolgozások száma ismét szaporodott eggyel. Kocsis István erdélyi író korábbi színművét adaptálta tévéjátékká, A korona aranyból van címmel. A csillogóbb és derűsebb francia udvarból — királyi férje halála után — a zord Skóciába királynőként hazatért Stuart Mária uralkodásának első hónapja egyetlen hosszú tárgyalás, kölcsönösen kíméletlen vita közte és a hatalmat ténylegesen gyakorló koronatanács között. A vita tárgya az uralkodás gyakorlásának módja, a tétje pedig maga a hatalom. A darab azt az első, szükségszerű összeütközést ábrázolta, ami a Franciaországban humánusabb szellemben nevelt királynő és a látszólag csupán a skót hagyományokhoz ragaszkodó, valójában pedig a megfélemlítésre és kegyetlenségre támaszkodó koronatanács között következett be. A még tapasztalatlan Mária fölött egyelőre diadalmaskodtak az országna- gyok: a királynő emberiességi elveinek feladására kényszerült. Az író rokon- szenve természetesen (és persze a tévénézőjé is) Stuart Máriáé. Ennyiben a darab meg is felelt igazságérzetünknek. Csakhogy ez a darabbeli királynő az igazi hatalmasok túlságosan gyenge ellenfelének bizonyult, így valódi drámai feszültség eleve nem lehetett a játékban. (Pedig a „tárgyalásos” forma ezt különösképpen megkövetelte volna.) Ez a Mária csak azt tudta — leginkább érezte — még, hogy a félelemre bűn építeni, vagy hogyan nem lenne szabad kormányozni, de azt már nem (és ellenfelei jogosan vághatták ezt szemébe), hogyan kellene... Hozzájárult a hatalomerkölcsi dráma féloldalasságához az is, hogy a koronatanács tagjai súlyos karakterfigurák voltak, Tordy Géza, Márkus László, Kér- dy György és mások remek, hatásos megformálásában, Tarján Györgyi Stuart Máriájából viszont teljesen hiányzott a királynői fenség és a minimálisan szükséges keménység. Inkább csak női bájosságával, kedvességével próbált hatni a zord urakra, no meg a tévénézőkre. (Hogy ez nem sikerült, ebben ludas volt a darab mellett a tehetséges, kedvelt művésznő most erősen kifogásolható dikciója is.) Radó Gyula rendezése alapos mesterségbeli tudását ugyan bizonyította, de talán nem segített eléggé a tévéjáték gyengéinek palástolásában. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Hogyan hallgat nyáron rádiót az ember? Azt hiszem, nem olyan nyugalmas figyelemmel, mint az őszi, téli hónapokban. Nyáron többet mozog, még a lakásban is többször változtatja a helyét, egyébként is sokkal kevesebbet tartózkodik zárt helyen, gyakrabban fordul meg közterületeken, embersokaságban, mindeközben rádiót is hallgat. Figyelme ezért megoszlik. Nyáron tehát több a „háttérrádiózás”, a más és több mozgással járó tevékenység közben való rádióhallgatás. A rádió műsorszerkesztősége, de még előbb: a műsorok összeállítói, készítői, megtervezői rugalmasak a téma és az adás időpontjának kiválasztásában; több régi adást és újabb műsort megismételnek, több zenét adnak. E határozottan tapasztalható rugalmasság, a hallgatói szokásokhoz való alkalmazkodás ellenére se igen lehet tudni biztosan, hogy melyik műsorhoz melyik a legalkalmasabb időpont a napi adásidőn belül. Pedig a rádióműsorok hallgatottságát és fogadtatásának minőségét vizsgáló intézet bizonyára eléggé pontosan „bemérte” már ezeket az időpontokat. Az élet azonban néha rácáfol még" a biztosnak látszó, sőt a megalapozott felmérésekre is. Szombaton például délután fél kettő táján kezdődött a Húszos stúdió adása. Vállalom címmel Hegyi Imre műsora hangzott el egy negyvennégy éves asz- szonyról, aki csodálni való hősiességgel vállalta — az orvos tanácsa ellenére — az életét is veszélyeztető terhességet. A műsornak, illetve a riporternek figyelemre méltó érdeme, hogy nemcsak az asszonyról adott képet, hanem arról a társadalmi környezetről is, amely segítette az anyát. Biztosan sokan hallották ezt az adást, de nyilván még többen meghallgatták volna, ha alkalmasabb időben sugározzák. Megérdemelte volna a műsor is, Hegyi Imre is. A Meditáció adásait értelmiségi rétegműsornak tartják. Azt hiszem — ahogyan visszaemlékezem —, nem mindegyik szólt csupán az értelmiségiekhez, s ezt nem tarthatjuk hibájának. Jó, ha ennek az állandó műsornak az adásait a nem értelmiségiek is megértik, jó lenne, ha közülük is mind többen hallgatnák. Akkor, amikor olyan a téma. Ehhez viszont az kellene, hogy ne késő este adják. A múlt héten kedden este negyed tíz után olvastak fel egy írást a mindennapok kultúrájáról. A téma nemcsak értelmiségi körben érdekes. Ezért ismételték meg másnap. Kora délután. A harmadik programban. Ezt még kevesebb nem értelmiségi hallgatja. Az adások statisztikája viszont javult. Seregi István Mikrobiológusok kongresszusa Budapesten Hétfőn Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen dr. Schult- heisz Emil egészségügyi miniszter a fővédnöke a tanácskozásnak, amelynek három napos programja több mint 170 előadást ölel fel. Több száz hazai résztvevő mellett európai szocialista országból érkezett kutatók, tudósok is jelen vannak a kongresszuson. Az egyik fő témakör — amelyet hazai és külföldi előadók is elemeznek — a mikrobás fertőző betegségek felismerésével, illetőleg megelőzésével kapcsolatos eredmények a humán egészségügyben, az állatgyógyászatban egyaránt. Számos előadás foglalkozik a mikrobák hasznosítási lehetőségeivel — igen nagy gyakorlati jelentőséggel — a mezőgazdaságban és az iparban, például a talajjavításban, a bányászatban.
