Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 26. TANÉVNYITÓ ELŐTT Köpeny, füzetcsomag kedvezménnyel Iskolaavatás, tanszersegély Augusztusban már az isko­lások többsége beszerzi a fü­zetcsomagot, a köpenyt. A szülőknek a kereskedelmi vállalatok vásárokat, kedvez­ményes árusításokat tarta­nak, a nagycsaládosoknak pedig a munkahelyek nagy része tanszersegélyt ad ezek­ben a napokban. Hosszított vonalú, fodros, csipkebetétes, paszpólozással készült iskolaköpenyek sora­koznak a polcokon az üzle­tekben. A Kelet-magyaror­szági Textil- és Felsőruháza­ti Nagykereskedelmi Válla­lat az idén 40 ezer iskolakö­penyt juttatott el a boltokba, május és július között. Űj színekkel, formákkal gazda­gította a gyártó ipar a lány­ka és a bakfis iskolai ruhák kollekcióját. Az új divat sze­rint zsinórozással díszítik a köpenyeket, továbbra is nép­szerű a rövid szabású, elöl csipkebetétes fazon. Sokan viszont a komplett ruha­hatást keltő, hosszú, fodros köpenyt választják. A hagyo­mányos sötétkék mellett pi­ros és enciánkék színekben kaphatók ezek a termékek. A bakfis szintetikus hurkolt köpenyeket most 40 százalé­kos kedvezménnyel árusítják. Eredményesen fejeződött be az idei nyáron is a július 15-től augusztus 4-ig tartó füzetvásár. Körülbelül 30 ezer füzetcsomagot állítottak össze az írószerboltokban és az áruházakban. Az általános iskolásoknak még nem érke­zett meg a 40 lapos kockás füzet, így ez kimaradt a csomagból. Az import beér­kezését minden percben vár­ják a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatánál. A NYlRBER 40 tanterem átadását bonyolította le. Hat tantermes iskolát avattak — az alkotmány ünnepének tiszteletére — Nyírbélteken, ugyancsak ilyen nyílik Ho- dászon. Kisvárdán nyolc tantermeset adtak át műsza­kilag augusztus 22-én, Mán- dokon is hasonló épült. Ez utóbbi helyen konyhát is építenek, valószínűleg a ne­gyedik negyedévben használ­hatják először. Vásárosna- ményban 12 tantermes álta­lános iskolában kezdik az új tanévet a gyerekek. Nagy­doboson még az ősszel befe­jeznek egy 4 tantermes isko­lát. Hónapokkal hozták előre az átadási határidőt a nyír- bogáti iskolánál. A nagycsaládok bevásárlá­si gondjain könnyítenek a munkahelyek az őszi tan­szersegéllyel. A Szabolcs megyei Építőipari Vállalat például az iskolába menő gyerekekre 300, a többiekre 200 forintot ad. Általában a három- és attól több gyerme­kes családok részesülnek a segélyből, de a műhelybizott­ságok javaslata szerint a szo­ciális körülményektől függő­en más családfőnek is ad­hatnak. 250 dolgozó közt osz­tanak szét mintegy 170 ezer forintot. A Nyíregyházi Kon­zervgyárban az iskolás gye­rekek után száz forintot ad a szakszervezet a dolgozóknak, így mintegy 180 dolgozó jut segélyhez a rendelkezésre ál­ló 40 ezer forintból. HÁ KENIK A KEREKET...? Ötszázasok a borítékban Néhány bankjegynek moz­galmas a története. Most hat darab ötszázforintos életé­nek egy különös részletével ismerkedhetünk meg. zenek: a kérelemhez mel­lékletként hat ötszázast is borítékba tesznek. A Kovács család Mátészal­kán lakásra gyűjtötte a pénzt. Az esküvő után a fiatalasz- szony szüleinél találtak ott­hont maguknak, de amikor megszületett az első gyerek, beadták lakásigényüket a tanácsnak. Telt az idő, gyűl­tek az ötszázasok a takarék­ban, de néhány hónapja, amikor a második gyerek is megszületett, a fiatalasszony két ötszázast nem tett taka­rékba, odaadta édesanyjának, hogy közösen vegyenek egy hűtőszekrényt. A történet másik négy ötszázasa a férj július elején kapott fizetésé­ből került a hűtőgépre eltett két ötszázas mellé. A városi tanács lakásügyi főelőadója július 10-én hiva­tali szobájában fogadta Ko- vácsnét, aki az előző napon szóban elmondott kifogásait nyújtotta át egy borítékban. A főelőadó kinyitotta a bo­rítékot és a levél mellett megpillantotta az ötszázfo­rintosokat. A szomszéd szo­bából áthivatott két tanút, a pénzt együtt számolták. Ko- vácsné csak akkor szólalt meg, amikor a vb-titkárhoz vitték, hogy jegyzőkönyvez­zék a történteket. Beszélik — mondta —, hogy csak pénzért lehet lakást kapni, de konkrét nevet nem tudott mondani. A jegyzőkönyv el­készült, a tanács pedig átad­ta az ügyet a rendőrségnek. Mátészalkán június köze­pén függesztették ki a városi tanács hirdetőtáblájára a la­káskiutalásban részesített családok névjegyzékét. Ko­vács Ferencné július 9-én járt arra, s megnézte: szere­pelnek-e rajta. Csalódottan távozott, de nem is hazafelé vezetett az útja, a tanács la­kásügyi főelőadójához ment, hogy kifogást tegyen a sze­rinte igazságtalan elosztás el­len. Elmondta észrevételeit, a lakásügyi előadó pedig azt javasolta: írásban nyújtsa be kifogásait, s indokolja is meg azokat. Kovácsné nekilátott ott­hon a levélírásnak, s három család ellen is kifogást emelt. Egyik családban szintén csak két gyerek van — hangzik a levél — és pénzük sincs, hogy a használatba vételi dí­jat befizessék, a másik két család pedig nem is máté­szalkai, nagy házuk, egyikük­nek kocsija van, ők sem kap­hatnának lakást. Míg Kovácsné írta a leve­let, édesanyjának is elmond­ta, hogy az idén sem kapnak lakást. Mindjárt kéznél volt a válasz: az kap itt csak la­kást, aki egy kis pénzt is ad a kérelme mellé. Ez elég is volt ahhoz, hogy megegyez­Mátészalkán a tervek sze­rint 900—1000 lakás épül fel ebben az ötéves tervben, amelyből 300 az állami, eny- nyit oszthat szét öt év alatt az igénylők között az a 7 ta­gú társadalmi bizottság, amelyben a város lakóinak minden rétegét képviseli va­laki. A lakás kevés, az igény­lő sok, így alapos mérlege­lés után döntenek abban, hogy kik a legrászorultabbak. Mivel mindenki saját sorsát érzi a legnehezebbnek, gyak­ran előfordul, hogy elfogult­sággal vádolják a tanácsi dolgozókat, jóllehet a laká­sok elosztását nem is ők vég­zik. Kovácsné jogosult arra, hogy lakást kapjon, de elfo­gyott a türelme, s fenntartás nélkül elhitte az édesanyja által hiresztelt pletykákat. E miatt állnak majd bíróság elé, ahol Kovácsnét veszte­getésért, édesanyját pedig felbujtásért vonják felelős­ségre. (balogh) A KONZERVTŐL A TÉVÉIG Árucsere a határ mentén Hiánypótlás, választékbővítés Konfekcióéra Ungvárra Sör Cseh­szlovákiából „Hetek" az áruházakban Divatos bőrdíszműáruk, hordozható televízió, ízléses üvegpoharak, szőlőprés, tég­la, sör, halkonzerv, műszőr­me és még ki tudja mennyi holmihoz juthatnak hozzá megyénk lakosai a kishatár- menti áruforgalom révén. A Kelet Szövetkezeti Kereske­delmi Vállalat nyolc évvel ezelőtt kötötte az első meg­állapodást a Szovjetunióval, Ungvár szövetkezeti vállalata akkor másfél millió forint ér­tékben küldött Nyíregyházá­ra műszaki cikkeket, kerék­párt, motorkerékpárt, kis té­vét, mézet, rádiót, téglát, szőlőprést. 1971 óta a szovjet partner­rel folytatott árucsere bizo­nyult a legdinamikusabbnak: tavaly már 17 millió forintot bonyolított le mindkét fél, 1979-re 19,5 milliós kereske­delmi megállapodást írtak alá. Szovjetunióbeli testvér- városunk, Ungvár és a kör­nyék elsősorban a női és fér­fi konfekcióárukat, bőrdísz­műveket, kötött holmikat, konzerveket, tollakat és más írószereket, kozmetikumokat vásárol cserébe. Keresik a híres magyar borokat, a mus­kotályból és a badacsonyiak­ból kérnek leggyakrabban. Romániával egy esztendő­vel később, 1972-ben kötött szerződést a vállalat. Nagy­várad és Szatmárnémeti bo­nyolítja az árucserét. A ro­mán partner gyermek és fel­nőtt kötöttárut, fehérneműt, műszőrme bundát, vaskály­hát, üvegárut, halkonzervet küld nekünk, addig cserébe kozmetikai cikkeket, mosó­port, függönyt, kötött holmi­kat, levesízesítőt kérnek a Kelet-Szövkertől. — Lengyelországgal 1975-ben létesítettünk kapcsolatot. Az idei évre mintegy másfél millió forintért adunk-ve- szünk a lengyel szövetkezeti vállalattól. Főként műszaki cikkeket, magnetofont, rá­diót, motorkerékpárt, törül­közőt, ágyneműt tesznek a Nyíregyházára induló szál­lítmányba — mondja Gát­falvi Barnabás igazgató. Csehszlovákiában a kassai Prior Áruházzal állapodtak meg. Eddig áruházi hét kere­tében vásárolhattuk a cseh­szlovákiai termékeket, idén először kötöttek szerződést a kishatármenti árucsere bo­nyolítására. Tízmillió forin­tot jelent mindkét partner­nek ez a kereskedelem. Hu­szonötezer hektoliter sört ho­zunk be így Csehszlovákiá­ból. Cserébe pálinkát, szá­raztésztát, kozmetikai árut és textíliákat exportálunk. Kölcsönösen megrendezik az áruházi hetet az NDK-val, Bulgáriával, Romániával, Lengyelországgal és Cseh­szlovákiával. Román és cseh áruféleségekkel főként az áruházi héten találkozhatnak a vásárlók. Egyszer már ko­reai árut is hozott be a Ke- let-Szövker. Az idén 50 mil­lió forint értékben szerepel­nek áruk a kishatármenti forgalomban, s ebből 21,5 millió forint az áruházi he­teken kapható importholmik értéke. Szeptemberben lesz a ro­mán, októberben a szlovák és október—november környé­kén a bolgár és a lengyel hét. AHOL SOHA SINCS VAKÁCIÓ Terápia gyermekeknek Kiknek ad tanácsot a megyei nevelési tanácsadó intézet? Ho­gyan segítenek a gyermeknek, a szülőnek, a pedagógusnak az inté­zet munkatársai? Ezekre a kérdésekre kaphat választ az érdeklődő a nevelési tanácsadó intézet munkatársaitól, akik a napokban össze­gezték egyéves munkájuk eredményeit és a tennivalókat. Itt nyáron sincs vakáció, az intézet a szünidőben is fogad­ja a gyermek és felnőtt láto­gatókat. Egy év alatt 839 gyermek és felnőtt fordult meg a Szarvas utca 24. szám alatti tanácsadóban, 503 eset­ben gyermekkel, 122 esetben szülővel, 92 esetben pedagó­gussal, a többi esetekben pe­dig egyéb személyekkel — köztük gyámhatósági, taná­csi szakemberekkel — foglal­koztak. Az óvodákból és az általá­nos iskolák alsó tagozataiból 343 gyermeket vizsgáltak meg a pedagógiai-pszichológiai képzettségű szakemberek, ez az összes vizsgálati esetek 76 százaléka. Ezt jónak minősí­tik, mert a nevelési tanácsadó alapfeladata a pedagógiai­pszichológiai megelőzés, Ahogy leszedik a zsalukat, úgy bontakozik ki a nyíregyházi megyei műve­lődési központ új épületének körvonalai. (Elek Emil felvétele) amely annál hatásosabb, mi­nél korábbi időszakban kez­dődik. Az új tanévtől mun­kájukat méginkább igyekez­nek kiterjeszteni az óvodás korú gyermekekre, hogy lehe­tőleg már a középső csoport­ban felismerjék a problémás gyermekeket, s minél előbb megkezdjék a velük való spe­ciális foglalkozást. A vizsgálatban részt vett gyermekek 29 százaléka volt nyíregyházi, a többség a me­gye különböző helyeiről kért segítséget. A nevelési tanács­adó intézet munkáját mind­inkább igénybe veszik a me­gyeszékhelyen kívüli iskolák, szülők is. Sokat javult az együttműködésük a megye egészségi hálózatával, szakor­vosok, ideggyógyászok irá­nyítják szükség esetén a gyer­mekeket a nevelési tanács­adóba, szakrendelésre. Sokat tehetnek a tankötele­zettségi törvény jobb megol­dásáért. Az egyik út ehhez a súlyos beszédhibás gyerme­kek, úgynevezett logopédiás gondozása, tanítása. Ez az egyik legnagyobb akadálya a későbbi fejlődésnek, az isme­retszerzésnek és lélektani ha­tása sem lebecsülendő. A be­szédhibás gyermekek gyak­ran válnak gátlásossá, külön­böző pszichés, magatartásbeli zavarok nehezítik a közös­ségbe való beilleszkedést, a tanulást. Az öt logopédus szakember — akik szakmai irányítása a nevelési tanács­adó intézethez tartozik — egy év alatt 320 gyermekkel fog­lalkozott. A megyeszékhely- lyel együtt 400 gyermek ré­szesült szakszerű beszédjaví­tásban. A logopédusok eredménye­sen dolgoztak, 165 nagycso­portos óvodásból 92 teljesen gyógyultan, 63 javultam tá­vozott és mindössze 8 gyer­mekkel kell tovább foglal­kozni. Ugyanilyen jó arányt értek el az első osztályosok­nál: 76-ból 40 gyógyult, 34 javult, mindössze kettő szo­rul további gondozásra. Sok baj származhat abból, ha valamilyen ok miatt még nem érett gyermeket külde­nek iskolába, ráadásul nor­mál osztályba. Persze az sem jó, ha az érett gyermek ki­marad, egy évet késik. A vi­tás esetek eldöntésének szak­mai „bírái” az intézet mun­katársai. Egy év alatt 259 is­kolaérettséget megállapító vizsgálatot tartottak. A gyer­mekek közül 59-et iskola­érettnek nyilvánítottak, 118- at korrekciós osztályba java­soltak, 38-at egy évre felmen­tettek az iskolába járás alól. Többségüket testi fejletlenség miatt kellett felmenteni. Akiket viszont olyannak ítéltek, hogy korrekciós osz­tályban elkezdhetik az isko­lát, azokat oda irányították, ahol egyéni foglalkozással fel­zárkóztatják őket. Sokat fejlődött az intézet tanulmányi munkát segítő te­vékenysége is: időben és megfelelően elvégezték az is­kolák kérésére a tanulási ne­hézségekkel és magatartási zavarokkal küszködő gyer­mekek vizsgálatát. Tanulási nehézség miatt 103, magatar­tási zavar miatt 64 tanulót vizsgáltak meg. Egy év alatt — hosszabb-rövidebb ideig — 32 gyermek részesült terápiás kezelésben, akik közül 2 pe­dagógiai, 30 perdig pszicholó­giai eset volt. A kezeltek kö­zül teljesen gyógyultan távo­zott 13, lényegesen javult 10, folyamatos kezelésben vesz részt 9. A terápiás kezelést és a gondozást az új tanévben még jobban szorgalmazzák, mivel lehetőség nyílt szak­képzett pszichológus alkal­mazására. Munkájukat hátráltatják a szűkös elhelyezési, tárgyi kö­rülmények, amelyek a kor­szerűbb vizsgálati eszközök használatát is nehezítik. Ugyancsak a tanácsadó inté­zet munkájának gyenge pont­ja, hogy nem tudtak elegendő esetben családlátogatást tar­tani, családgondozásra pedig nem került sor. Az intézet munkatársai szükségesnek ta­lálnák egy családgondozó al­kalmazását, akinek a részvé­tele ma már nélkülözhetetlen a korszerű tanácsadó munká­ban. PG.

Next

/
Thumbnails
Contents