Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-25 / 198. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 25. Üzemi balesetek hétfőn és kedden Munkavédelem számokban „A munkavédelmi helyzet alakulása a számok és té­nyek tükrében” címmel je­lentette meg a SZOT munka- védelmi osztálya a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összefoglalóját az 1966—77. között keletkezett balesetekről. Az összefogla­ló alapos elemzéssel először népgazdasági szinten, majd — lebontva — az iparban, illetve annak különböző ágai­ban, a kereskedelemben, a vízgazdálkodásban, a minisz­tériumoknál és egyéb fő ha­tóságoknál vizsgálja a kér­dést, végül a foglalkozási megbetegedéseket érinti. Nézzük az adatokat: az említett 12 év alatt népgaz­dasági szinten a balesetek számának jelentős csökkené­se tapasztalható. Éves átla­gokban 1966—70-ben 143 ezer, 1971-75-ben 129 800, 1976­ban 119 763, 1977-ben 117 895. Csökkent a halálos üzemi balesetek száma is, de még mindig több száz gyermek marad árván, apa, anya nél­kül. Az üzemi halálos bal­esetek száma 1971-foen volt a legmagasabb, 673, 1966-hoz képest ekkorra 14,4 százalék­kal emelkedett. 1972-ben 18 százalékkal csökkent, 1971 és 1974 között a csökkenés 26 százalékos volt, viszont 1975- ben 9-cel emelkedett, 1976- ban 49-cel csökkent, 1977-ben 9-cel ismét emelkedett. Az összes halálos balesete­ken belül a közlekedési ha­lálos balesetek növekedése 1960 és 1970 között Magyar- országon 160 százalékos, Ausztriában 22 százalékos, Franciaországban 30 százalé­kos, Lengyelországban 149 százalékos, az USA-ban 23 százalékos. A háztartásokban, szabad­idő-eltöltésben, sportolás, szórakozás közben stb. — te­hát a kevésbé ellenőrzött te­rületeken is — sokkal na­gyobb figyelmet kell a biz­tonságra fordítani. 1971-ben 82 983 otthoni balesetet je­gyeztek, 883 volt a halálos, 1976-ban már 124 204-et, kö­zülük 1097 volt halálos. Az összes üzemi balesetek több mint 30 százaléka a 20— 29 évesek közötti korosztály­ra, 22 százaléka a 30—39 éves korosztályra, 19 százaléka a 40—49 éves korosztályra, 11 százalék az 50—59 éves kor­osztályra esik. A 12 év alatt — évenként alig változóan — az összes üzemi balesetek 17—18 százaléka érte a nő­ket. A 14—19 éves korosz­tály 15 százalékkal részese­dik. Az összes üzemi baleset 16,8 százaléka három hóna­pot még el nem érő munka­viszony alatt történt. Sokat mond az az adat is, amely szerint 12 év alatt az összes üzemi baleset 18,7 szá­zaléka kedden, 18,4 százalé­ka hétfőn történt. A hét töb­bi napján az arány kevesebb. Három kép­zőművész al­kotásait láthat­ták a látogatók néhány napon át a Nyíregy­házi 15. számú Általános Is­kola aulájában. Krutilla József, Nagy Mihály és Margittay Jenő akvarell- jei, szobrai il­letve grafikái kerültek a ven­dégek elé a tár­laton, melyet a „jósavárosi na­pok” alkalmá­ból rendeztek. Szép színfoltja volt a ren­dezvénysorozatnak e kiállí­tás, s örvendetes maga a tény is, hogy az utóbbi idő­ben gyakoribbakká váltak az efféle bemutatkozások. Sok­szor elhangzott már: helyet, zük nyomán olyan művek születnek, melyek művészi színvonalúak, érdemesek ar­ra, hogy közönség elé kerül­jenek. A képen: a jósavárosi kiállítás részlete. (Mikita Viktor felvétele) ASZTALOSTÓL VASBETONSZERELŐIG Kevés a kőműves, az ács Ösztöndíj a szakmunkásjelöltnek Az asztalos mesterség­től a vasbetonszerelőig 83 különböző szakmát oktat­nak a megye szakmun­kásképző intézeteiben. Jú­liusban köiztel 2800 ifjú szakmunkás vette kézhez bizonyítványát. Legtöb­ben, szám szerint 2300-an az ipari intézetekben vé­geztek, míg kereskedelmi­ben 310, mezőgazdasági­ban 200 diák kapott okle­velet. Visszamennek az anyaüzembe Az ipari szakmák közül ki­emelkedik a vasas és a gép­gyártással összefüggő mester­ségek csoportja. A forgácso­lók száma 210-zel emelke­dett ez évtől, gép-, valamint vas- és fémszerkezet-lakatos szakmában háromszázan vé­geztek. A képzés során a nyíregyházi HAFE-ban, a MEZŐGÉP vállalat gyáregy­ségeiben, a Fémmunkás Vál­lalatnál és a mátészalkai ISG-nél gyakoroltak, s a diá­kok legtöbbje visszament dolgozni a már megismert üzembe. Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Fehérgyarma­ton, Tiszavasváriban egy-egy, Nyíregyházán 2 ipari szak­munkásképzőben összesen 64 ipari és építőipari szakmát tanulnak a diákok. Évek óta népszerű a kötő-hurkoló, konfekció és a szabó szakma. A konfekció csoportban 130- an szereztek képesítést. Többségükben a 138-as szá­mú mátészalkai szakmunkás- képzőből kapott bizonyít­vánnyal helyezkednek el, el­sősorban a BFK helyi üze­mében. A többiek a nyíregy­házi 107-esből a háziipariba mennek. Ugyancsak itt képe­zik a szabókat is: a 80 férfi- és 120 női szabó >a megye sok-sok ipari szövetkezeté­ben vállal állást. Nagyobb számban kapnak még bizo­nyítványt a cipészek és a ci­pőfelsőrész-készítők, mint­egy 100—110 fő évenként. A nyíregyházi Szabolcs és a nyírbátori Minőségi Cipőgyár foglalkoztatja őket. Az építőiparban általában 220 tanuló kap szakmunkás­bizonyítványt. A tananyagot a SZÁÉV-nél és az ÉPSZER- nél egészítik ki gyakorlati ismeretekkel. Még mindig sokszoros a túljelentkezés festő, víz-gáz- és fűtésszerelő szakmákban, ugyanakkor ke­vesen akarnak kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők len­ni. Ha felborul az egyensúly... A kereskedelemnek és a vendéglátásnak az egyetlen nyíregyházi intézetben képe­zik az utánpótlást. Az idén 310-en végeztek, de már a következő tanévre is válo­gathattak a jelöltek között, háromszor annyian kérték felvételüket, mint ahányat megállapítottak előzőleg. Az ágazaton belül is átirányítot­ták a jelentkezőket, ha a szakmák egyensúlya felbo­rult. A mezőgazdasági szakmun­kásképzőből ebben a tanév­ben 200-an kerültek ki. A nyíregyházi, mátészalkai, baktalórántházi és a tiszaber- celi iskolákban szinte min­dig kevés a kertész, az állat- tenyésztő. A tartósító, a hús és a sütő szakmákban az élelmiszer-gazdasági ágazat­ban a beiskolázással még nincs gond. Ösztöndíj a szakácsnak A pályaválasztási tájékoz­tatók, az osztályfőnöki órák beszélgetései, a pályairányí­tás ellenére még mindig há­romszoros a túljelentkezés az autószerelő szakon, a mű­szeriparban másfélszer, a ru­házati iparban kétszer, a ke­reskedelemben és vendég­látásban háromszor több di­ák felvételezik a rendelke­zésre álló helyekre. Ugyan­akkor például a gépi forgá­csolóknál a 280 helyre csak 135-en jelentkeztek, az átirá­nyítással 220 tanulót képez­nek itt ősztől. Kőművesnek is csak a fele' jelentkezett, 150 helyett 75 gyerek. Az 1979/80-as tanévet a 3500 fős keretnél 3200 diák kezdi, jú­niusban 91 százalékos beis­kolázást könyvelhettek el a tanácson, ősszel emelkedik ez a szám, mivel az érettségi után szakmát tanulók számát akkor tudják meg pontosan. A SZÁÉV 250—300 forin­tos társadalmi ösztöndíjjal hívja a vállalathoz a tanuló­kat. A törzsgárdatagságba is beszámítják a három évet, s rendszerint a lakásjuttatás­nál is figyelembe veszik a folyamatos munkaviszonyt. A szálloda- és vendéglátó vállalatnál 50 ifjúmunkás kezdi most a munkát, felszol­gálókból van a legtöbb. A szakácsoknál, cukrászoknál 2—3 éves ösztöndíjat kötnek, mivel itt a legtöbb a szak­képzetlen dolgozó. A Nyírség Ruházati Szövetkezetben hat hónapig bérkiegészítést ad­nak. (tóth) RÓLUNK ÍRTÁK A Taurus Gumiipari Vál­lalat új nyíregyházi terme­lőegységében a tervhez ké­pest fél évvel korábban kez­dődhet a gyártás. Kik dol­goznak az ultramodern gyár­ban? — Erre a kérdésre ke­resi a feleletet a Népszabad­ság augusztus 12-i számában megjelent riport. HAZATALÁLÓ NYÍRSÉGIEK Megtudjuk, hogy három év alatt a Pesten megfordult 368 betanulóból a gyár ösz- szesen hatvanhatot vesztett el. Többségük családi okok­ból távozott. Előéletük sze­rint „a Taurus hatvankettő­jüknek az első munkahelye, hetvenhatan jöttek más ipar­ágakból, harminchétén a me­zőgazdaságból, harminc­egyen pedig a kereskedelem­ből, a közlekedésből”. Élet­koruk alapján „a leendő gép­kezelők 81,5 százaléka har­minc év alatti, a többséget a 18—22 évesek adják, az át­lagkor 22,8 év”. A háromszáz KISZ-korú közül csupán nyolcán segédmunkások. Egyszerű betanított munkás kategóriába százhúszan, bo­nyolult betanított munkási- ba nyolcvanheten, egysze­rű szakmunkásiba hetven­kilencen, bonyolult szakmun­kás besorolásba hatan tar­toznak. Iskolai végzettségük: csupán hatan nem fejezték be a nyolc általánost. Hatva- nan érettségiztek. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség folyóirata, az MHSZ ÉLET 15. számában több szabolcsi témával is foglal­kozik. A 18. oldalon a nyír­egyházi városi rádiósklubot mutatja be. SIKERSPORT: A RÁDIÓZÁS A rádiósklub bázisklubjá a megye rádióssportjának. 68 igazolt versenyzője van. Egy nemzetközi minősítésű, 11 első osztályú, aranyjelvé­nyes, 12 másodosztályú, ezüstjelvényes sportoló. Mi a siker titka? A klubtitkár szerint „a klubtagok, a ver­senyzők úgy jönnek ide, mintha csak hazamennének. Versenyzőink nem közömbö­sek egymás problémái iránt, ha kell segítenek, szerények, fegyelmezettek. Ezenkívül a felkészültséghez is minden adottságunk megvan”. Ezen túl, nagy gondot fordítanak az utánpótlás-nevelésre is. Ebben sokat segítenek a Nyíregyházi 4-es és 12-es számú Általános Iskola ta­nárai. Szeptembertől há­rom középiskolában működ­tetnek szakkört. Őriás park közepén áll a gyár épülete. Színe üde pi­ros. Merész fantáziával ter­vezett egészségügyi létesít­ményre, modern lakótelep bölcsődéjére hasonlít. Virág mindenfelé — így kezdődik az az írás a Képes Űjság 33. számában, mely az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyáregységét mutatja be. AZ ORSZÁG LEGSZEBB GYÁRA Bujdosó Kati, a gyár dol­gozója mondta: „A munkás­sá válás időszakának kezde­tét éljük Üjfehértón. Az át­menet nem könnyű. De aki egyszer helyet foglalt ma­gának a szövő-, fonógép mel­lett, szakmát tanult, az ne­hezen válik meg tőle ... Most már kevés a kilépő”. És nemcsak a kereset miatt ma­radnak. „Mióta brigádok ala­kultak, figyelemmel kísérjük társaink munkáját is, és ha kell, segítünk. Eddig húsz brigádunk van. Közülük már több megkapta a bronzkoszo­rús brigád címet. A minőség sokat javult. A késztermé­keknek több mint háromne­gyede első osztályú szövet. Már exportra is gyártunk” — mondta a gyári munkás­nő. Bölcsődét, óvodát építe­nek még ez évben a gyár mellé, hamarosan avatják a faluban a Szövő utcát, ahol gyári hozzájárulással, az itt dolgozó fiatal házasok építik családi házaikat. SZABOLCSI KOLLÉGIUMOK Szabolcs-Szatmárban tan­évről tanévre nagy gond a kollégiumhiány — olvastuk a Népszava július 23-i számá­ban. A középiskolások 30.8 százaléka, a szakmunkásta­nulók körülbelül 30 százalé­ka mindmáig bejáró-ingázó diák. 1960-ban mindössze 1700 gyereknek jutott hely. A nagyobb arányú építés eredményeként 1975 vé­gére már 3047 diák kapott kollégiumi ellátást. Az V. ötéves terv alatt a megye újabb 1260 hellyel akarja bő­víteni a helyek számát. Mindez azonban még nem elég. Ahhoz, hogy valóban jól ellátottnak mondhassa magát Szabolcs — a felmé­rések alapján egyharmadá- val kellene máris növelni a kollégiumi helyek számát. S ez körülbelül 1400—1500 hely. Hogy miből telik majd még több kollégiumra? Na­gyobbrészt állami támoga­tásból. De ahogyan ezt Sza­bolcs óvodaakciója már bizo­nyította — nem maradnak ki belőle a munkahelyek, s a szülők sem. A mikor Robika hetedszer nyi­tott be a ren­delő ajtaján, a váró­teremben ülők sem először néztek össze. Robika ugyanis há­roméves létére bete­gesen mozgékonynak tűnt. Egy pillanatra meg nem állt, szapo­rán szedte a lábait körbe-körbe, lerán­gatott az asztalokról mindent, ami a keze ügyébe került, felfor­gatta a sarokban ki­feszített nedves er­nyőket — és amikor éppen kedve szoty- tyant, rácsimpaszko­dott a gyermekorvo­si rendelő kilincsére. Az ajtó kinyílt, Robi­ka szélesen mosoly­gott, amíg az anyuká­„HÁT NEM ARANVOS?“ ja le nem szedte a kilincsről. ' Az egész jelenetben nem is ez volt a legkülönösebb, hanem az: az anyuka sem ült egy percig sem. Loholt Robika után, szelíden motyogott neki valamit, rendbe rakta a lerángatott dolgokat, becsukta az ajtót. Valóságos kör­menet tanúi voltak a padokon ülők: elöl a gyerek, mögötte a mama. Megállás nél­kül. Az anyuka mind­eközben időnként bo­csánatkérő pillantá­sokat vetett körbe. Ám ez sem tudta megállítani a kitömi készülő ingerültséget; egy másik mama vé­gül megszólalt: „Tes­sék már leültetni azt a gyereket! Hogy le­het ennyire...” S nem folytatta, mert attól tartott, hogy megsérti az ismeret­len családot. A váró­teremben helyeslő morgás hallatszott. Az anyuka megfogta Robika karját, s meg­kísérelte a pad felé terelni a gyereket. Természetesen ered­ménytelenül, mivel az kitépte magát, és ráförmedt az anyjá­ra: „Hagyjál békén! Fúj, de ronda vagy!" N éma csend lett. A megrótt ma­ma viszont igen furcsa dolgot tett: körbehordozta diadalmas mosolyát a várakozókon. S mindenki meghök­kent, mert ez volt a mosolyban: „Hát nem aranyos?!” (tarnavölgyi) Ö szóval tartotta, társai kifosztották Tengeriárus batyuval Huszonöt kiló tengerivel a batyujában állított be június 21-én délelőtt egy tiszavas- vári özvegyasszony lakására Lakatos Sára 33 éves helybe­li lakos. Míg elmondta, hogy eladná portékáját, a hetven­éves özvegy erős kutyauga­tásra lett figyelmes. Meg is kérdezte hívatlan vendégé­től: maradt-e valaki kint, de Lakatos megnyugtatta, hogy egyedül érkezett. A házigaz­da nem nagyon hitt a bá­tyus tengeriárusnak, de sem az udvaron, sem a kapuban nem talált idegent. Ezután a tengeri mérésére került sor, majd megegyez­tek az árában is, de Lakatos még egy kicsit húzta az időt: megkérte az idős asszonyt, ő is hadd mérje meg magát. Lakatos Sára néhány perc múlva távozott. A házigazda bement a szobába, ahol nagy felfordulást talált. Rögtön azt a dobozt kereste, ame­lyikben a pénzt tartotta, s nem is csalódott: hétezer fo­rintjának hűlt helyét találta. Feljelentést tett a rendőr­ségen, s a nyomozás során kiderült, hogy Lakatos Sára kukoricája csak csalétek volt, mert míg ő szóval tartotta az özvegyet, két társa, Balogh Mária 25 éves és Balogh Ka- rolin 27 éves helybeli lako­sok bementek az egyedül élő asszony lakásába, megkeres­ték a pénzt és mire a tenge­rivásár lezajlott, már rég kint voltak a lakásból. A hétezer forintból hatot megfeleztek, Lakatos Sárá­nak pedig azt mondták: csak ezret találtak, s így fejen­ként 333 forint jut a zsák­mányból. A rendőrök 5813 forintot még megtaláltak a három tolvajnál, így ennyit vissza­fizettek a károsultnak. Ä bíróság Balogh Máriát és Balogh Karolint 8—8 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te, büntetésük végrehajtását azonban 3—3 évi próbaidőre felfüggesztette. Lakatos Sára öt hónap szabadságvesztést kapott, az ő büntetését is felfüggesztették két év pró­baidőre. Balogh Máriát és Balogh Karolint a bíróság kötelezte az özvegy pénzéből már elköltött összeg visszafi­zetésére is. Az ítélet jogerős. Kiauuasi leneiosegei Ken biztosítani azoknak az em­bereknek, akik szabad ide­jük feláldozásával alkotnak, munkájuk mellett festenek- rajzolnak, szobrászkodnak. E tárlat is bizonyította: ke-

Next

/
Thumbnails
Contents