Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

XXXVI. évfolyam, 196. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 23., csütörtök 175 nap r U j korszakot nyitott az űrállomások tör­ténetében a Szaljut —6, amely második gene­rációs űrállomás. A világ­űrben tartózkodásnak most már gyakorlatilag csak az emberi szervezet tűrőképessége szab ha­tárt. A Szaljut—6 három alapszemélyzetének min­degyike a világűrben tar­tózkodás új rekordját ál­lította fel. Romanyenkó es Grecskó űrhajósok 96 na­pos űrrepülésükkel meg­döntötték az amerikaiak által tartott 84 napos csú­csot. Kovaljonok és Ivan- csenkov ezt az időtarta­mot is túlszárnyalva, 140 napot töltött a Szaljut—6 fedélzetén. Most pedig, néhány nappal ezelőtt fe­jeződött be minden idők leghosszabb űrutazása, amely során két szovjet űrhajós, Vlagyimir Lja- hov és Valerij Rjumin 4200 órát, vagyis 175 na­pot töltött munkával a vi­lágűrben. Az egyre hosszabb ide­ig tartó űrrepüléseket az ember hosszan tartó űrre­püléséhez szükséges felté­telek megteremtésének szükségessége hozza létre. Az űrben végzett folya­matos munka előnyei vi­tathatatlanok. Ám az em­ber el akar jutni nap­rendszerünk más bolygói­ra is, ami a legkedvezőbb esetben is 1—1,5 évet vesz igénybe. Nem indulhat el űrhajós ilyen útra anél­kül, hogy ne ismerné a hosszan tartó expedíció so­rán rá váró helyzeteket, főleg pedig azt, hogyan őrizheti meg testi és szel­lemi képességeit. Ilyen vonatkozásban is jelentős volt a 175 napos űrutazás. Az a tény, hogy Lj’ahov és Rjumin a visz- szatérés után két órával saját lábán hagyta el az őket Bajkonurba szállító repülőgépet, bizonyítja ki­váló kondíciójukat. Jogos tehát a feltevés, hogy az ember még ennél is hosz- szabb időt képes eltölteni a világűrben. Ha tehát a jövőben egy másik páros a 175 napos rekordot is megdönti — márpedig ez biztosan bekövetkezik majd —, akkor még köze­lebb ju*unk ahhoz az idő­tartamhoz, amely szüksé­ges a szomszédos boly­gók felderítéséhez. A Szalut—6 az első nemzetközi űrállomás szerepét is betöltötte. Fe­délzetén dolgozott az első csehszlovák, lengyel és NDK-beli űrhajós. Az In- terkozmosz keretében foly­tatott nemzetközi együtt­működés célja: a világűr békés célú kutatása és az eredményeknek országa­ink népgazdasága érdeké­ben történő hasznosítása. E célból az eddigieket to­vábbi nemzetközi legény­ségek űrrepülései követik majd, amelyek során a Szaljut—6, vagy a Szaljut —7 fedélzetén az első ma­gyar űrhajós is elvégzi azokat a kísérleteket, amelyeket tudósaink állí­tottak össze és eredmé­nyük népünk és az egész emberiség javát szolgálja. Harmincéves együttműködés Gazdag Harminc évvel ezelőtt ír­ták alá a magyar—szovjet tudományos-műszaki együtt­működésről szóló kormány­közi megállapodást. Az év­forduló alkalmából gazdag programot rendeznek. Szerdán Osztrovszki György akadémikus a programot is­mertette az újságírókkal. El­mondta: a két ország több mint 300 szervezete műkö­dik együtt, csaknem 400 té­ma kidolgozásában. Eddig összesen mintegy 140 nagy ipari létesítményünk épült fel, illetve épül szovjet mű­szaki-gazdasági közremű­ködéssel. A szovjet technika min­dennapi életünk részévé vált, energiahordozó- és nyers­anyagimportunk közel négy­ötöde, gép- és berendezés- importunk jelentős hánya­da származik a Szovjetunió­ból. Ugyanakkor a magyar vállalatok, gazdaságok ter­mékei jó hírnévnek örvende­nek a Szovjetunióban. Szeptember 19.—október 7. között rendezik meg a vá­rosligeti kiállítási pavilonban a szovjet tudomány és tech­jubileumi program A magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot tartanak hazánkban. A képen Oszt­rovszki György a programot ismerteti. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) nika vívmányait, valamint a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés eredményeit szemléltető kiállítást. Szekér Gyula beszede Románia felszabadulásának 35. évfordulóján A Román Szocialista Köz­társaság felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából szerdán nagygyűlést rende­zett az MSZMP KB és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa Angyalföldön, a Láng Gépgyár művelődési házában. A himnuszok elhangzása után Molnár Béla, a HNF OT titkára köszöntötte a meg­emlékezés résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárát. Trautmann Rezsőt, az Elnö­ki Tanács helyettes elnökét, Raffai Saroltát, az ország- gyűlés alelnökét, valamint a kormány több tagját, továb­bá a főváros és Angyalföld párt- és állami szerveinek, dolgozóinak képviselőit. A nagygyűlés szónoka Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese volt. A Román Szocialista Köz­társaság dolgozó népe — mondotta, augusztus 23-án ünnepli hazája felszabadulá­sának 35. évfordulóját. A szovjet fegyveres erők olda­lán küzdő román csapatok először saját országuk teljes felszabadításáért vívott harc­ban vettek részt, majd a szovjet hadsereggel együtt tovább harcoltak a fasiszták ellen, Magyarországon is. A magyar nép tisztelettel adó­zik a fasizmus elleni harc­ban részt vett román kato­nák áldozatkészségének és kegyelettel őrzi azok emlé­két, akik e harcok során fel­áldozták életüket. Egybevágó nemzeti es nem­zetközi érdekeinknek megfe­lelően következetesen erősít­jük barátságunkat és szövet­ségünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Nemzetköziségünk egyik leg­nagyobb nemzeti értékünk. Mindig is azt vallottuk, hogy a szocialista országok egysé­ge, egyöntetű nemzetközi fel­lépése a béke és a nemzetkö­zi biztonság legdöntőbb té­nyezője. — Nagy és megtisztelő fel­adatunk, hogy tovább erő­sítsük országaink együttmű­ködését minden területen, s szorosabbra fűzzük barátsá­gunk szálait, népeink és a közös szocialista ügy javára. A mai ünnepi évfordulón őszinte szívből köszöntjük a Román Szocialista Köztársa­ság valamennyi dolgozóját, a Román Kommunista Pártot, a testvéri román népet. Kí­vánjuk, hogy hazájukban si­keresen munkálkodjanak to­vább a szocializmus építésén — mondotta befejezésül Sze­kér Gyula. A nagy tapssal fogadott be­széd után Viktor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete emelkedett szólásra. Először .a három és fél évtizede le­zajlott történelmi napokra emlékezett, szólt a szocialista Románia eredményeiről, majd aláhúzta: — a szocialista építés éveiben tartalmasabbá váltak a román—magyar ba­ráti, együttműködési és jó­szomszédi kapcsolatok. A nagygyűlés ünnepi mű­sorral, majd az Internacioná- lé hangjaival ért véget. EZER FIATAL RÉSZVÉTELÉVEL Egyetemisták, főiskolások találkozója Nyíregyházán Varga László, a KISZ KB titkára nyitotta meg a több napos eseménysorozatot Sátorváros épült a sóstói ifjúsági parkban, ahová az ország minden megyéjéből érkeztek az egyetemisták, főis­kolások. Képünkön: Borsod és Hajdú megyei fiatalok meg­beszélése táborépítés közben. Szerdán este megnyitották Nyíregyházán az Egyetemis­ták, Főiskolások IV. Országos Turisztikai Találkozóját. Az eseményen részt vett Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, dr. Nagy Tamás, az OTSH elnök- helyettese. Ott volt Obrano- vics József és Strinni Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa. A Sóstói Kultúrpark sza­badtéri színpadához a talál­kozó zászlójával és fáklyák­kal érkeztek a fiatalok, aki­ket nyíregyházi főiskolások köszöntöttek. A találkozó egyik jelképét, a „vándorbo­tot” az előző EFOTT rende­zőjétől, a Veszprém megyei KISZ-bizottság képviselőjé­től vette át Nagy László, a Szabolcs-Szatmár megyei KISZ-bizottság első titkára, aki a vendéglátó megye és Nyíregyháza fiataljainak ne­vében üdvözölte a találkozó­ra 59 felsőoktatási intéz­ményből érkezett közel ezer diákfiatalt. Ezt követően fel­kérte Varga Lászlót, a KISZ központi bizottságának tit­kárát a IV. EFOTT megnyi­tására. A testnevelés és sport, a turizmus szerepéről beszélt elsőként a KISZ KB titkára és kiemelte annak fontossá­gát az ifjúság életében. El­mondta: az ifjúsági szövetség gazdag programokat szervez, a sportoláshoz, testedzéshez, turizmushoz jó lehetőségeket kínál a fiatalság minden ré­tegének. A turisztikai tevé­kenységnek már jó hagyomá­nyai vannak: az országjáró diákok, a dolgozó fiatalok találkozóihoz hasonlóan im­már kialakulnak a hagyomá­nyai az egyetemisták, főisko­lások találkozójának is. Nyír­egyházán is újabb formákkal gazdagodik a rendezvényso­rozat. Az ifjúságmozgalmi ha­gyományok ápolásának fon­tosságáról, dinamikus fej­lesztéséről beszélt a továb­biakban a KISZ KB titkára, majd az Edzett ifjúságért tö­megsportmozgalom időszerű feladatairól szólt, végül jó versenyzést, kellemes progra­mokat kívánt a találkozó résztvevőinek. Az ünnepélyes megnyitó után gazdag kulturális prog­ram vette kezdetét, amely a kultúrparkban több helyszí­nen zajlott. A „Re-Show” együttes adott műsort, han­gulatos diszkóban szóra­koztak a fiatalok, mások sportfilmvetítéseken vettek részt. Ma megkezdődnek a ver­senyek: délelőtt lesz a tájé­kozódási futóverseny, éjszaka pedig a természetjáró aka­dályversenyt rendezik meg a sóstói erdőben. Délután kerül sor az Egye­temisták, Főiskolások IV. Or­szágos Turisztikai Találkozó­jának egyik kiemelkedő ren­dezvényére, a politikai fó­rumra, amelyen gazdaságpo­litikai és ifjúságpolitikai kér­désekre kaphatnak választ a fiatalok. A nap további prog­ramjai között színes kultúr­műsor, karikatúraverseny, karatebemutató szerepel. Lakások, üzemcsarnokok Beruházások határidő előtt Lakásokat, üzemcsarno­kokat adott át a tervezett határidő előtt a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Válla­lat 1979 első felében. A hat hónap alatt 571 millió forint értékben építettek, idén ösz- szesen 1,215 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Egy dolgozójuk átlago­san 213 ezer forintot „épít” a SZÁÉV-nek 1979-ben, s ez közel 15 százalékkal haladja meg a tavalyi eredményt. Nyíregyházán 257 lakást adtak át az első hat hónap­ban. Nyírbátorban 64-et, Zá­honyban 33-at, Sátoraljaúj­helyen húszat, összesen 374 lakást készítettek el eddig. A tervekben mindössze 300-ra számítottak. Nyíregyházán, a Téma: a szabadtartás Állattenyésztők tanácskozása Nyirmadán A Szikszói Állami Gazda­ság rendszergazdaságához tartozó szarvasmarha-te­nyésztő szakemberek augusz­tus 22-én konzultációs ta­nácskozást tartottak a Nyír- madai Állami Gazdaságban. A hatvan szakember a kon­zultáció és a filmvetítés után az állami gazdaság tiszaszal- kai kerületében megtekintet­te a szabadtartású szarvas­marhatelepet. Szamuely téren jelentősen meggyorsították az építkezést, egyedül ezen a területen 3d5 lakást szereltek össze az első fél évben. A Körte utcai 200 szemé­lyes óvodát a jövő évi befe­jezés helyett még ebben az évben átadják. A 8 millió fo­rintos beruházást a SZÁÉV brigádjai kongresszusi mun- kaverseny-felajánlásuk ré­vén hozzák előbbre. Ugyan­csak hónapokkal korábban adják át a kisvárdai oktatá­si kombinát 8 tantermes is­kolai szárnyát, így még ez év őszén megkezdhetik itt a tanévet a gyerekek. A 27 millió forintos létesítmény­ben még egy százszemélyes Szlovák geodéták Nyíregyházán Augusztus 21. és 25. között Nyíregyházán tartózkodik a Kelet-szlovákiai Geodéziai Tudományos Egyesület dele­gációja. A szakemberek ta­nulmányozzák a helyi geodé­ziai és kartográfiai munkát és együttműködési munkater­vet készítenek a helyi szak­emberekkel. Ugyancsak Nyír­egyházán tartózkodik Ladis- lav Kral, a Kassai Technika Házának igazgatója. Vele és a geodéziai szakemberekkel az MTESZ megyei vezetői is tárgyalásokat folytatnak. óvodát és egy 60 személyes bölcsődét épít a vállalat. A Csepeli Szerszámgép- gyár nyírbátori üzemének nagycsarnokát márciusban adták át, azóta a technológi­ai szerelést végzik, s még ebben az évben folyamatosan termelnek az üzemben, ösz- szesen 95 millió forintos be­ruházásra kapott megbízást a SZÁÉV. Hozzákezdtek Csengerben a cipőgyár üzemcsarnokához, amelyet a kongresszusi mun­kaverseny révén 1981. május 31. helyett még a jövő év végén befejeznek. A beruhá­zás 33 millió forintba kerül. Ezenkívül meggyorsították a Testvériség gázvezeték be- regdaróci kompresszorállo­másának építkezését, a 44 milliós létesítményt ez év de­cemberére tervezték, de a szocialista brigádok segítsé­gével korábban átadhatják. Az első fél évben szociális épületet avattak a HAFE- ban és a gabonaforgalmi vál­lalat nyíregyházi üzemében. Az építő- és szerelőválla­lat 158 milliós termelési ér­téket állított elő 1979 első fe­lében. Nyíregyházán 2. egyenként 28 lakásos tömböt adtak át, a körúton újabb épület készül el hamarosan. Mátészalkán alagútzsalus la­kásokat építenek a város- központban, 28 lakást még az idén avatnak. Vásárosna- ményban 18 UNIVÁZ-szer- kezetes lakást alapoznak, Kisvárdán, a Felszabadulás lakótelepen láttak hozzá 56 lakás építéséhez nemrég. Jö­vő évben fejezik be ezeket.

Next

/
Thumbnails
Contents