Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
1979. augusztus 22. I Nagygyűlések, munkás-paraszt találkozók, új létesítmények átadása Augusztus 20. ünnepe Szabolcs-Szatmárban Több százan hallgatják az alkotmány napi megemlékezést. A nyírbátori nagygyűlés elnöksége. Ünnepi nagygyűlésekkel, munkásparaszt találkozókkal, létesítmények avatásával, kiállítások rendezésével ünnepelték Szabolcs-Szatmár megye dolgozói alkotmányunk ünnepét. Vasárnap délelőtt Nyírbátorban, a város főterén több százan gyűltek össze arra az ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Haza-^ fias Népfront Országos Tanácsának titkára volt. A nagygyűlésen ott volt dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Tóth Géza, az SZMT titkára, Bihari Albert, a KISZ megyei bizottságának titkára, Nyírbátor párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. — Harminc esztendeje, 1949 augusztus 20-án iktatták törvénybe a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát, amelynek elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, a munkásosztály, a nép kivívott hatalmát szentesítette, nemzeti programként jelölte meg a szocializmus felépítését — kezdte ünnepi beszédét Szentistványi Gyuláné, majd így folytatta: — Az új történelmi korszakot jelző törvény elfogadása új tartalmat adott István király ünnepének is. Évről évre e napon a hagyományokhoz illően idézzük fel történefmi múltunkat, méltatjuk szocialista jelenünket, köszöntjük a munka gyümölcsét és szimbólumát, az új kenyeret. Az alapvető jogokért évszázadokon át folytatott harcról szóló történelmi visszapillantás után az előadó a hazánk felszabadulása óta eltelt közel három és fél évtized eredményeiről beszélt, amelyet az 1972-ben módosított alkotmány is tükröz: rögzíti a szocialista termelési és társadalmi viszonyok győzelmét, a szocialista államiság törvényes jogrendjét, a szocialista demokrácia szüntelen bővülését, azt, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek vállvetve és egységben munkálkodnak hazánk javára. A szocialista Magyar- ország magasra emelte a haladó történelmi hagyományok ápolását. Ennek nemes példája, hogy ma, itt Nyírbátorban, alkotmányunk ünnepért köszöntj ük a város, a település 700 éves jubileumát is. — Belpolitikai életünk jó és kiegyensúlyozott — folytatta beszédét az előadó —. Néf egyságiier munkálk°c XI. pártkongfí?S5zus zatának megvalósítás sán, a soron lévő tervcélok teljesítéséért. Ünnepelünk, de mégis szólunk nehézségeinkről is. Az ötödik ötéves terv céljainak megvalósítását nehéz körülmények között kezdtük el, idei tervünk végrehajtása is nehezebb körülmények között kezdődött a feltételezettnél. A termelés és a nemzeti jövedelem az előzetes számításokhoz képest lassabban, a belföldi felhasználás — elsősorban a készletfelhalmozás — gyorsabban emelkedett, exportkitermelési, értékesítési gondjaink jelentkeztek a mezőgazdasági termelés feltételei is — elsősorban az időjárás miatt — kedvezőtlenebbekké váltak. Pártunk szavára népünk a magasabb követelményekből adódó tennivalók megoldásáért a korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket tesz. Mindezek hatására a munkában, a gazdálkodásban erősödtek a terv megvalósítását segítő kedvező tendenciák és feltételek, — Az utóbbi hetekben sok szó esett közgazdasági kérdésekről. Az emberek azt kérték, ne elvont fogalmakról szóljunk, mondjuk meg: mit és hogyan kell tenni, amivel ellensúlyozzuk a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat; miként oldjuk meg belső gondjainkat, hogy fenntartsuk és a lehetőségekhez képest fejlesszük életszínvonalunkat. Úgy kell dolgoznunk, hogy termékeink exportképesek legyenek, hogy a hazai piacokon is megfeleljenek a minőségi követelményeknek, hogy a bérek és keresetek jobban függjenek az egyéni teljesítményektől. Feladataink sok- irányúak, de a megoldás során a döntő, hogy ki-ki a maga területén fegyelmezetten dolgozzék. Beszédét így fejezte be: augusztus 20-a piros betűs ünnep a naptárban, de a piros betűk mögött a hétköznapok gazdagsága áll. Kívánom, hogy e munkás hétköznapokon a szocialista ember felelősségével, közös, egységes akarattal dolgozzunk tennivalóink megoldásán. Az ünnepi beszédet követően a nyírbátori Uj Barázda Termelőszövetkezet vezetői újkenyérrel köszöntötték a nagygyűlés elnökségének tagjait, majd ünnepi műsor következett, amelyet az Építők Hajdú táncegyüttese szolgáltatott. Nyíregyházán már augusztus 14-én megkezdődött a jjsavárosi napok rendezvény- soroSSÍg, 18-án este ünnepi nagygyűlésT'taít^ttakjamely- nek dr. Csatári Ernő, íRG-* gyei tanács vb-titkára volt a szónoka. Az ünnep két napján munkás-paraszt találkozókat szerveztek több nagyüzemben, Jósavárosban pedig mindkét nap gazdag program várta az érdeklődőket. Mátészalkán a tejüzemet avatták alkotmányunk 30. születésnapján, Tiszaszalkán pedig dr. Pénzes János megyei tanács elnök 18-án mondott ünnepi beszédet azon a nagygyűlésen, amelyen a község vízmüvét is felavatták. A járási székhelyeken, á megye városaiban ébresztőzene köszöntötte 20-án a lakosságot, s csaknem minden településen egész napos kulturális és sportműsor szórakoztatta az ünneplőket. Fehérgyarmaton például az alkotmány napi ünnepségen adták át hat városlakónak a „Kiváló Társadalmi Munkáért” kitüntetést, a MEZŐGÉP gyáregységében rendezett ünnepségen pedig a Kárpátontúli területi párt- bizottság adományozott zászlót a háromszoros kiváló üzem dolgozóinak. Üj iskolát avattak augusztus 20. tiszteletére Nyírbélteken. A jósavárosi napok egyik legsikeresebb műsorát a Pókháló együttes szolgáltatta. Emléktábla a búza tudósának Kosutány-emlékiinnepség Nyírlugoson Régi adósság törlesztésére került sor Nyírlugoson. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek összefogásával augusztus 19-én leplezték le Kosutány Tamás, a nyírlu- gosi születésű kiváló agroké- mikus emléktábláját a művelődési ház falán. Az ünnepség után az épületben a tudós életútját, munkásságát bemutató kiállítás nyílt. Kosutány Tamás 1848. március 7-én született a nyírségi kis faluban. Középiskolái elvégzése után a keszthelyi Felsőbb Mezőgazdasági Tanintézetben, 1869- től pedig a pesti egyetemen Than Károly, a magyar tudományos kémia megalapítója tanítványaként folytatta ^tanulmányait. Ismeretei bővítésére egy évet Halléban, az agrártudományok akkori központjában töltött. Hazatérése után a magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára lett. 1903-ban kinevezték a budapesti Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás vezetőjévé. Ebben a tisztségben dolgozott 1915 januárjában bekövetkezett haláláig. Négy évtizedes munkássága során a mezőgazdasági kémia számos ágával foglalkozott. Élete legjelentősebb szakaszának azt tartják, melyben a magyar búza, liszt és kenyér minőségét, beltartalmi értékét kutatta. Űj vizsgálati módszerek kialakításával hat év tapasztalatait összegezte ma is figyelemre méltó művében, az 1907-ben megjelent „A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából.” R. G. Népi táncosok műsora. Tóth Sándor szobrászművész alkotásai a nyírbátori múzeumban. A Kosutány Tamás-emlékszoba első látogatói Nyírlugoson. 3 KELET-MAGYARORSZÁG
