Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

1979. augusztus 22. I Nagygyűlések, munkás-paraszt találkozók, új létesítmények átadása Augusztus 20. ünnepe Szabolcs-Szatmárban Több százan hallgatják az alkotmány napi megemlékezést. A nyírbátori nagygyűlés elnöksége. Ünnepi nagygyűlésekkel, munkás­paraszt találkozókkal, létesítmények avatásával, kiállítások rendezésével ün­nepelték Szabolcs-Szatmár megye dol­gozói alkotmányunk ünnepét. Vasár­nap délelőtt Nyírbátorban, a város fő­terén több százan gyűltek össze arra az ünnepi nagygyűlésre, amelynek szóno­ka Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Haza-^ fias Népfront Országos Tanácsának tit­kára volt. A nagygyűlésen ott volt dr. Tar Imre, az MSZMP Sza­bolcs-Szatmár megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke, Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára, Tóth Géza, az SZMT titkára, Bihari Albert, a KISZ megyei bizottságának titkára, Nyír­bátor párt-, állami és társa­dalmi szerveinek vezetői. — Harminc esztendeje, 1949 augusztus 20-án iktat­ták törvénybe a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát, amelynek elfogadása törté­nelmi jelentőségű vívmány volt, a munkásosztály, a nép kivívott hatalmát szentesítet­te, nemzeti programként je­lölte meg a szocializmus fel­építését — kezdte ünnepi be­szédét Szentistványi Gyulá­né, majd így folytatta: — Az új történelmi korszakot jelző törvény elfogadása új tartal­mat adott István király ünne­pének is. Évről évre e napon a hagyományokhoz illően idézzük fel történefmi múl­tunkat, méltatjuk szocialista jelenünket, köszöntjük a munka gyümölcsét és szimbó­lumát, az új kenyeret. Az alapvető jogokért év­századokon át folytatott harc­ról szóló történelmi vissza­pillantás után az előadó a hazánk felszabadulása óta eltelt közel három és fél év­tized eredményeiről beszélt, amelyet az 1972-ben módosí­tott alkotmány is tükröz: rögzíti a szocialista termelé­si és társadalmi viszonyok győzelmét, a szocialista álla­miság törvényes jogrendjét, a szocialista demokrácia szün­telen bővülését, azt, hogy munkások, parasztok, értel­miségiek vállvetve és egység­ben munkálkodnak hazánk javára. A szocialista Magyar- ország magasra emelte a ha­ladó történelmi hagyomá­nyok ápolását. Ennek nemes példája, hogy ma, itt Nyírbá­torban, alkotmányunk ünne­pért köszöntj ük a város, a te­lepülés 700 éves jubileumát is. — Belpolitikai életünk jó és kiegyensúlyozott — foly­tatta beszédét az előadó —. Néf egyságiier munkál­k°c XI. pártkongfí?S5zus zatának megvalósítás sán, a soron lévő tervcélok teljesítéséért. Ünnepelünk, de mégis szólunk nehézségeink­ről is. Az ötödik ötéves terv céljainak megvalósítását ne­héz körülmények között kezd­tük el, idei tervünk végrehaj­tása is nehezebb körülmé­nyek között kezdődött a fel­tételezettnél. A termelés és a nemzeti jövedelem az előze­tes számításokhoz képest las­sabban, a belföldi felhaszná­lás — elsősorban a készletfel­halmozás — gyorsabban emelkedett, exportkitermelé­si, értékesítési gondjaink je­lentkeztek a mezőgazdasági termelés feltételei is — első­sorban az időjárás miatt — kedvezőtlenebbekké váltak. Pártunk szavára népünk a magasabb követelményekből adódó tennivalók megoldásá­ért a korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket tesz. Mind­ezek hatására a munkában, a gazdálkodásban erősödtek a terv megvalósítását segítő kedvező tendenciák és felté­telek, — Az utóbbi hetekben sok szó esett közgazdasági kérdé­sekről. Az emberek azt kér­ték, ne elvont fogalmakról szóljunk, mondjuk meg: mit és hogyan kell tenni, amivel ellensúlyozzuk a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat; mi­ként oldjuk meg belső gond­jainkat, hogy fenntartsuk és a lehetőségekhez képest fej­lesszük életszínvonalunkat. Úgy kell dolgoznunk, hogy termékeink exportképesek legyenek, hogy a hazai piaco­kon is megfeleljenek a minő­ségi követelményeknek, hogy a bérek és keresetek jobban függjenek az egyéni teljesít­ményektől. Feladataink sok- irányúak, de a megoldás so­rán a döntő, hogy ki-ki a ma­ga területén fegyelmezetten dolgozzék. Beszédét így fejezte be: augusztus 20-a piros betűs ün­nep a naptárban, de a piros betűk mögött a hétköznapok gazdagsága áll. Kívánom, hogy e munkás hétköznapo­kon a szocialista ember fele­lősségével, közös, egységes akarattal dolgozzunk tenni­valóink megoldásán. Az ünnepi beszédet köve­tően a nyírbátori Uj Baráz­da Termelőszövetkezet veze­tői újkenyérrel köszöntötték a nagygyűlés elnökségének tagjait, majd ünnepi műsor következett, amelyet az Épí­tők Hajdú táncegyüttese szolgáltatott. Nyíregyházán már augusz­tus 14-én megkezdődött a jjsavárosi napok rendezvény- soroSSÍg, 18-án este ünnepi nagygyűlésT'taít^ttakjamely- nek dr. Csatári Ernő, íRG-* gyei tanács vb-titkára volt a szónoka. Az ünnep két nap­ján munkás-paraszt találko­zókat szerveztek több nagy­üzemben, Jósavárosban pe­dig mindkét nap gazdag program várta az érdeklődő­ket. Mátészalkán a tejüzemet avatták alkotmányunk 30. születésnapján, Tiszaszalkán pedig dr. Pénzes János me­gyei tanács elnök 18-án mon­dott ünnepi beszédet azon a nagygyűlésen, amelyen a köz­ség vízmüvét is felavatták. A járási székhelyeken, á megye városaiban ébresztő­zene köszöntötte 20-án a la­kosságot, s csaknem minden településen egész napos kul­turális és sportműsor szóra­koztatta az ünneplőket. Fe­hérgyarmaton például az al­kotmány napi ünnepségen ad­ták át hat városlakónak a „Kiváló Társadalmi Munká­ért” kitüntetést, a MEZŐ­GÉP gyáregységében rende­zett ünnepségen pedig a Kárpátontúli területi párt- bizottság adományozott zász­lót a háromszoros kiváló üzem dolgozóinak. Üj iskolát avattak augusztus 20. tiszteleté­re Nyírbélteken. A jósavárosi napok egyik legsikeresebb műsorát a Pókháló együttes szolgáltatta. Emléktábla a búza tudósának Kosutány-emlékiinnepség Nyírlugoson Régi adósság törlesztésé­re került sor Nyírlugoson. A helyi párt-, állami és társa­dalmi szervek összefogásával augusztus 19-én leplezték le Kosutány Tamás, a nyírlu- gosi születésű kiváló agroké- mikus emléktábláját a mű­velődési ház falán. Az ün­nepség után az épületben a tudós életútját, munkássá­gát bemutató kiállítás nyílt. Kosutány Tamás 1848. március 7-én született a nyírségi kis faluban. Közép­iskolái elvégzése után a keszthelyi Felsőbb Mezőgaz­dasági Tanintézetben, 1869- től pedig a pesti egyetemen Than Károly, a magyar tu­dományos kémia megalapí­tója tanítványaként folytat­ta ^tanulmányait. Ismeretei bővítésére egy évet Hallé­ban, az agrártudományok akkori központjában töltött. Hazatérése után a magyar­óvári Gazdasági Akadémia tanára lett. 1903-ban kine­vezték a budapesti Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás veze­tőjévé. Ebben a tisztségben dolgozott 1915 januárjában bekövetkezett haláláig. Négy évtizedes munkássá­ga során a mezőgazdasági kémia számos ágával foglal­kozott. Élete legjelentősebb szakaszának azt tartják, melyben a magyar búza, liszt és kenyér minőségét, beltartalmi értékét kutat­ta. Űj vizsgálati módszerek kialakításával hat év tapasz­talatait összegezte ma is fi­gyelemre méltó művében, az 1907-ben megjelent „A ma­gyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából.” R. G. Népi táncosok műsora. Tóth Sándor szobrászművész alkotásai a nyírbátori múze­umban. A Kosutány Tamás-emlékszoba első látogatói Nyírlugoson. 3 KELET-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents