Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

I 4 KELET-MAGYARORSZÁG­1979. augusztus 22. r Történelmi dátum Irta: Foris loan, az RKP KB tagja, a Szatmár megyei pártbizottság első titkára A z idei augusztus 23-án Szatmár megye dolgozói az antifasiszta és antiimperialista nemzeti és társadalmi felszabadító forradalom győzelmé­nek 35. évfodulóját ünnepük. 1944 augusztusa korszak­ai kotó fordulatot hozott Románia történelmében, meg­nyitotta az utat országunk felszabadulásához, a népi forradalom megvalósításához és az új szocialista rend­szer építésére való áttéréshez. A román nép harci elszántságának növekedésére, elhatározására, hogy megdönti a fasiszta katonai dik­tatúra rendszerét és kilép a hitleri háborúból, erőteljes befolyást gyakorolt a Hitler-ellenes koalíció megalaku­lása, a szovjet hadseregnek a náci Németország ellen aratott számos győzelme. A népek örökre emlékezetük­be vésték, hogy a szovjetek országa viselte az emberi­ségnek a fasiszta rabság veszélyétől való megmentésé­ért vívott hősi harc nehezét. E harcok során az együtt kiontott vér pecsételte meg a román és a szovjet nép hagyományos barátságát. A hitlerizmus elleni hősi csa­tákban, a magyarországi és csehszlovákiai frontokon hozott áldozatokkal a román nép hozzájárult ezen or­szágok felszabadításához, a népeink közötti hagyomá­nyos kapcsolatok elmélyítéséhez. Országunk gazdasági, társadalmi és politikai síkon gyökeres forradalmi változásokat ismert meg a felsza- dulás óta eltelt három és fél évtized alatt. Románia alapjaiban megváltozott a szocializmus győzelme nyo­mán. A kommunista párt vezetésével egész történelmi korszakot tett meg a román nép. A szocialista termelési viszonyok alapján gyors fejlődésnek indult a gazdasági élet. Az ipar teljesítménye 42-szeresére, a mezőgazda­ságé több mint háromszorosára növekedett. Gyors ütem­ben fejlődött Szatmár megye is, ahol a gazdasági fejlő­dés dinamikája meghaladja az országos átlagot. Sokat fejlődött a tudomány, a művelődés és az oktatás, a nem­zeti vagyon gyarapodása alapján szüntelenül emelke­dett egész népünk anyagi és szellemi életszínvonala. Mindaz, ami ez idő alatt megvalósult, a dolgozók — idősek és fiatalok, férfiak és nők, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — alkotó munkájának gyümölcse, akik szoros egységben váltják valóra a szo­cializmus magasztos eszméit hazánkban. A gazdaság, a tudomány és a művelődés, a társadalmi élet minden te­rületén elért nagy vívmányok mindenben igazolják kommunista pártunk politikájának helyességét. Különösen az utóbbi 15 esztendőben következett be rohamos fejlődés minden területen. Az ország általános gazdasági, társadalmi fejlődésével együtt járt az anyagi és emberi erőforrások fokozott igénybevétele, a műsza­ki, tudományos eredmények felhasználása. Ez — or­szágunk sajátos feltételei közepette — biztosította a termelőerők gyors fejlődését, az ország területén való helyes eloszlását, azt, hogy minden egyes dolgozó ré­szesüljön a szocialista civilizáció vívmányaiból. Augusztus 23. jubileumi évfordulóját országunkban mindenütt a szocialista verseny sikerei köszöntötték. Fokoztuk erőfeszítéseinket az 1976 és 1980 közötti öt­éves terv feladatainak teljesítéséért és túlteljesítéséért. E tervidőszak az első lépcsőfoka annak az új történel­mi szakasznak, amelybe hazánk fejlődése lépett: a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének. Ami Szatmár megyét illeti, az iparfejlesztési program esetében máris elértük a jelenlegi ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet. A gazda­sági fejlődés gyors üteme, a nyersanyag- és energia- forrásokat, valamint a társadalmi munkával való gaz­dálkodás további lehetőségeket teremtett az életszínvo­nal emelésére. A tervidőszak végére a dolgozók átlagos javadalmazásemelése mintegy 32 százalék lesz az ere­detileg előirányzott 18—20 százalékkal szemben. Szatmár megye dolgozó nemzetiségre való tekintet nélkül, az egész román néppel egyetemben megelégedé­süket fejezik ki azokért a testvéri kapcsolatokért, ame­lyek Románia Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság között meghonosodtak a Nicolae Ceausescu és Kádár János elvtársak közötti hagyományos találko­zók révén a legmagasabb szinten kötött egyezmények szellemében. Ebből az ünnepi alkalomból ismételten le­szögezzük, hogy a szatmáriak minden erejükkel hozzá­járulnak a pártjaink, országaink és népeink barátsá­gának és együttműködésének további fejlesztéséhez. A román nép nagy ünnepén bizalommal tekintünk a jövőbe, amelyet kommunista pártunk XII. kongresszusának előkészítő dokumentumai oly világosan körvonalaznak. Az ez évben sorra kerülő XII. pártkongresszus a szocialista gazdasági-társadalmi fej­lődés gyorsabb ütemét állapítja majd meg hazánkban. A gazdaság, a tudomány és a művelődés fejlődésében és korszerűsödésében elért előrehaladás mellett fokozódik a szocialista demokrácia kiszélesedése a munkásönigaz­gatás és a gazdasági-társadalmi egységek önigazgatása útján, az emberi egyéniség magas síkú érvényesülése útján. E nagyszerű távlatokat szem előtt tartva, kom­munista pártunk Szatmár megyei szervezete még szoro­sabbra fűzi sorait. Mozgósítja a városi és falusi dolgo­zók tömegeit szocialista hazánk felvirágoztatására, a békéhez és a társadalmi haladáshoz való fokozott hoz­zájárulásra. Gépek a nagyberuházásokhoz A szamári Unió Vállalat országunk egyik legjelentő­sebb bányagépgyártó egysége. A vállalat munkaközössége több ezer tonnányi berende­zéssel járult hozzá olyan nagyüzemek felszereléséhez, mint a tirgovistei INOX gyár, a galaci, vajdahunyadi és ca­larasi kohászati kombinát, a zilahi csőgyár stb. Az Unió eddig már több mint 1500 tonnányi komplex berendezést szállított terven felül, részben az említett ipa­ri létesítményeknek, részben a Duna-Fekete-tenger-csa- torna építőtelepének. Prolet«; di« tool* torile, uniti.vá1 0R6AW »ICOMHETUtUI JüDETEAN SATU HARE At PCB SI At CONSILlülUI POPULAR JUDEJEAN Ezt az oldalt Románia felszabadulásának 35. áf rnábój szatmári testvérlapjaink, a Cronica Satmareana és a Sí mári Hírlap munkatársai állították össze. Világ proletárjai, egyesüljelek! „Minőségi kirakatok“ ) Szatmári képeslap. Fiatalok, a megye fejlődéséért A KISZ Szatmár megyei Bizottsága az 1976—1980-as ötéves tervidőszakban külö­nös gonddal szervezte meg „Az ifjúság — a műszaki-tu­dományos forradalom ötéves terve teljesítésének cselekvő résztvevője” elnevezésű ver­senyt. A verseny célja az volt, hogy Szatmár megye egész ifjúsága bekapcsolódjék a gazdasági feladatok teljesíté­sébe, felkészüljön a munkára, az életre. Megyénkben több mint 60 800 ifjú és lány vesz részt ebben a versenyben — az iparban 29 752, a mezőgaz­daságban 6744, az oktatási egységeikben 24 304. Különösen eredményesek voltak az olyan kezdeménye­zések, mint „A fiatalok is az élen járó dolgozók szintjén versenyeznek” vagy a „Vádol a perc”. A jó minőségű mun­ka iránti felelősséget ösztö­nözték az „Én dolgozom, én ellenőrzők, én felelek”, „A selejt pere” elnevezésű kez­deményezések, amelyek igen jó eredményeket hoztak. A műhelyekben, a részle­gekben úgynevezett minőségi kirakatokat rendeztek be, ami a selejt leszorítására ösz­tönözte a fiatalokat. A szak­képzést és továbbképzést szol­Megéneklünk Románia Szatmáriak a dobogón Nincs az országnak olyan tájé­ka, nincs a dolgozóknak olyan kategóriája — nemzetiségre való tekintet nélkül — amelynek ne lett volna méltó képviselője a szorgalom és az alkotóképesség e sokszínű, nagyszabású ünnepé­lyén. Szatmár megye a tömeg­szakasztól kezdve egészen a zá­ró szakaszig végig jelen volt, 659 — több mint 12 ezer tagot magában foglaló — művészegyüt­tessel és 300 alkotóművésszel. Eh­hez adódik még a haza sólymai­nak, a pioníroknak és a KISZ- tagoknak a nagyszámú részvéte­le is. A bukaresti Román Opera im­pozáns termében nemrégiben nyújtották át — ünnepélyes kül­sőségek között — a Megéneke­lünk. Románia országos fesztivál első helyezettjeit megillető díja­kat. Megyénk 15 képviselője lé­pett ebből az alkalomból a ki­tüntetettek dobogójának legma­gasabb lépcsőfokára. Bányászok sikerei A turci és a tárnái bányászok szép eredményekkel köszöntik hazánk felszabadulásának közel­gő ünnepét. A turci bányakitermelés szor­galmas munkaközössége július folyamán 7 ezer tonnán felüli ércmennyiséget termelt ki „ter­ven felül”. Ugyanakkor a bá­nyászok jelentős mennyiségű ce­mentet. energiát, fűtőanyagot és kenőanyagot takarítottak meg. M egkérdeztem az autó­buszban egy ingázó fiatalt: Miért van az, hogy sok más községgel el­lentétben, Szatmárhegyet nem hagyják el a fiatalok? — Nézzen ki az ablakon — válaszolta —, olyan ez a falu, mint egy gyönyörű park. Egy­szer talán Szatmár zöldöve­zete lesz. Innen nem vágyik el senki. Igaz ugyan, hogy az ipar Szatmárra vonz vala­mennyiünket dolgozni, de az otthon az Szatmárhegyen ma­rad. Falu ugyan, de itt is le­het várost csinálni. Manapság, amikor világ­szerte jelenség a falvak el­néptelenedése, Szatmárhegyen növekedőben van a lakosság száma. Jelenleg közel van az ötezerhez. A városiasodás nemcsak Szatmárhegyen ész­lelhető, de a hozzá tartozó Tataresti, Medisa, Tireac és Csonkás falvakban is. Az el­múlt öt évben több mint száz emeletes-fürdőszobás lakóház épült, közel 60 lakóházba a telefont is beszerelték. A tele­víziótulajdonosok száma az utóbbi öt évben megkétszere­ződött, a vezetéki ivóvízháló­zat hossza eléri a tíz kilomé­tert, s mintegy 600 család ott­honába vezették már be a Vi­zet. Ványi Pál, a községi párt- bizottság titkára, polgármes­ter lelkes fiatalember. Ö mondja: — A község gazdasági éle­tében a legjelentősebb szere­pet a három mezőgazdasági termelőszövetkezet — a szat- mánhegyi, a tataresti és a medisai — tölti be. A község mezőgazdasági termelésének értékterve 1979-ben 23 millió lej. Ez körülbelül a kétszere­se az öt évvel ezelőtti telje­sítménynek. Jelenleg 47 trak­tor, 15 kombájn, 13 vetőgép, 7 lennyüvő gép áll a három tsz rendelkezésére. A hat mérnök, három állatorvos és négy állategészségügyi tech­nikus szaktudása, helytállása is sokat jelent a gazdasági megerősödésben. A három tsz tagságának száma eléri az 1100-at. Ebből 668 tag nő, s csupán a tagság 20 százaléka van ötvenéves életkor alatt. Mint a polgármester mond­ta, a tataresti orvosi rende­lő (orvosi lakással), valamint a csonkási művelődési otthon (200 férőhelyes) felépítése a községhez tartozó falvak kor­szerűsítését, civilizáltabbá té­telét szolgálta, míg a Szat- márhegy és Medisa közötti útszakasz kövezésével a kis falu is kilépett az évszázados elszigeteltségből s bekapcso­lódott a megye vérkeringésé­be. Megindult a Szatmár— Medisa autóbuszjárat. A községben élő román és magyar lakosok megtanulták: csakis együttes erővel teremt­hetnek boldogabb életet ma­guknak. Kádas József gálták a szakmai tanfolyamok és olimpiászok, amelyeken több mint tízezer fiatal vett részt az idén. A falusi KISZ-szervezetek az olyan kezdeményezésekbe, mint „Minden talpalatnyi földet használjunk ki terme­lési célokra”, a „A falu min­den fiatalja cselekvőén részt vesz a mezőgazdasági egysé­gek fejlesztésében és megerő­sítésében” a fiatalok minden kategóriáját bevonták. A nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési tanfolyamok meg­szervezése a fiatalok ismere­teinek és felelősségtudatának növeléséhez járul hozzá. A tanulók bekapcsolódtak a műszaki kutató és alkotó tevékenységbe. Ezt a tevé­kenységet a termelés szükség­leteitől és az iskolák műszaki oktatásra való felkészültségé­től függően szervezték meg. Ezekben a tevékenységekben a KISZ-tag tanulók 58 száza­léka vesz részt a 20 iskolai tudományos társaság kereté­ben. Rusu Voicu m kőbe fara- JX gott, egy­szerűségé­ben nagyszabású emlékmű mint­ha a földből nőne ki. A máramarosi mester lelket le­helt a kőbe, Manóiétól örö­költ vésővel ír­ta meg a felszaba­dulás eposzát. A sisakos katona arcát, azt a szere- | tett arcot kedve­seinkkel azono­sítjuk, akik a hősi rohamban eles­tek és oly sok te­metőben nyug­szanak Európa- szerte. öt ismer­jük fel a délceg gyalogosban, aki csapatával Nagy­károly főutcáján menetel. A léptek visszhangja emlé­kezetünkbe idé­zi azt az örömet, ami akkor öntött el, amikor meg­tudtuk: azon a ké­ső októberi éjseyf- kán - felszabadult az ország utolsó települése: Nagy­károly. A katonát Áz emlékmű ismerjük a tan­könyvből is, amely a debreceni utcá­kon harcolva áb­rázolja őt. ö van ott abban a he- gyivadászraj- ban; amely beve­szi a Tátra csú­csait. És ő táncol a győzelem hírét ünneplő órában is. Ismerjük őt, a miénk, annyira a miénk, hogy arc­képét a szívünk­be vésve őrizzük. A szívünkben őrizzük, az em­lékműbe vésett kemény paraszt­arccal együtt. Ez az arc az apa ar­ca, aki minden évben gyérig gyújt annak em_ lékezet^fQ- akik. neK nem adatott meg, hogy vissza­térjen, aki örökre ott maradt a győ­zelem útját sze­gélyező temetők­A fafeldolgozó vállalat termé kei külföldön is keresettek. HEGYE N£PTANÁCSINAK LAP3A S ^=== ' .........1 " ■ " ----—------;­§mmma HÍRLAP A városiasodé Szatmárhegy ben. Ez a paraszt­arc emlékeztet arra a saceli pa­rasztra, aki már nem tűrte tovább az igát és a leigá- zottak minden dühével fordult a betolakodók ellen. És tölgyfaként dőlt el. Neki ott ástak örök nyughe­lyei a kis fatemp­lom mellett... Fájdalomból, reménységből és hálából alkotta Vida ■ Géza szob­rászművész ezt az I emlékművet. Szá- ' mára és a mi szá­munkra drága arc- i másokat m! '- | 20ci meg. faragott mu I nek nem találhc i tak volna megfe­lelőbb helyet, mint ezt itt, a.z or­szág szélén, Nagy­károlyban. Tonica Gavril

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents