Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

Népünk nagyra becsüli és óvja, GYŐRI IMRE BESZÉDE A DEBRECENI ALKOTMÁNY NAPI NAGYGYŰLÉSEN A MÁRIAPÓCSI RÁKÓCZIBAN Megkezdődött az almasziiret Alkotmány napi nagygyűlést rendezett pénteken Deb­recenben a városi sportcsarnokban a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni Bizottsága. A nagygyűlé­sen részt vettek a debreceni üzemek, vállalatok, intézmé­nyek dolgozói, valamint munkások és termelőszövetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitót, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta meg beszédét. Bevezetőben, az államala­pító I. Istvánra emlékezve, s alkotmányunk törvénybe ik­tatásának 30. évfordulóját méltatva azt hangsúlyozta: István király óta alkotmá­nyunk elfogadásáig kilenc és fél évszázadon át sok vihar­ral, küzdelemmel terhes ese­mény zajlott le hazánkban, amely mind része a magyar történelemnek. Haladás és re­akció, úri ravaszkodás, kizsák­mányolás és véres osztályüt­közetek, győzelmek és veresé­gek, a kilátástalanság és a nyomor évszázadai, a felcsil­lanó remények, a tespedés és az önfeláldozás, a félgyarma­ti sor és a függetlenség, a küzdelem az elnyomás ellen, a szabadságért — egyszóval mindaz, ami a dolgozók osz­tályrésze volt a múlt száza­dokban. Népünk ezeréves múltjának elégtételét kapta meg, amikor a most 30 éves alkotmányunk kimondta: a Magyar Névköztársaság „a munkások és a dolgozó pa­rasztok állama”, s ennek megfelelően „minden hata­lom a dolgozó nét>é”. — Népünk védi, óvja, amit két keze munkájával megte­remtett. A magyar munkás, a termelőszövetkezeti paraszt, az értelmiségi nagyra becsüli mindazt, amit eddig elértünk. Az idők szavára hallgatva, a kor magasabb követelmé­nyeihez igazodva akar dol­gozni, tanulni, élni, mert tud­ja, hogy csak így védheti meg eddigi eredményeinket, teremtheti meg a tovább­jutás feltételeit, formálhatja méginkább szeretett otthoná­vá szocialista hazánkat. — A társadalom magasabb normáihoz, a megnövekedett feladatokhoz való igazodás nem egyszerű dolog. A mun­ka szigorúbb követelményeit a szorgalmas ember egyetér­téssel fogadja, de sokan nem lelkesednek érte. Azok a ter­hek sem lebecsülendők, ame­lyeket a népgazdasági egyen­súly helyreállításának folya­matában, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása ér­dekében mindannyiunknak vállalni kellett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell oldanunk a névgazdaság­ban az intenzív szakaszra való átállás feladatait, hogy tu­1200 VENDÉGET VÁR A KISZ Egyetemisták, főiskolások országos találkozója Sóstón Nyíregyházán rendezi augusztus 22—25. között a KISZ Központi Bizottsága és az Oktatási Minisztérium az Egyetemisták, Főiskolá­sok IV. Országos Turisztikai Találkozóját, amelyre ha­zánk valamennyi felsőokta­tási intézményéből közel 1200 fiatalt várnak. Abaliget, Debrecen, Keszt­hely után ezúttal Sóstó a ta­lálkozó szűkebb színhelye, ahol az ifjúsági parkot veszik birtokba sátorvárosként a fiatalok. A szerdától vasár­napig , tartó rendezvényen az egyetemisták, főiskolások nagyon sokféle programon vesznek részt, amelyeknek az a fő célja, hogy népszerűsít­sék az Edzett ifjúságért' tö­megsportmozgalmat, s mu­tassanak be széles körben alkalmazható turisztikai és testedzési módszereket, for­mákat. Az ünnepélyes megnyitót Sóstón tartják augusztus 22- én, szerdán este fél nyolc­kor. Csütörtökön lesz a tá­jékozódási futóverseny, a politikai fórum és az éjszakai természetjáró akadályver­seny. A következő nap a tá­bori bajnokságoké és tömeg­sportversenyeké, s ekkor lesz a városismertető ver­seny is. Este nyíregyházi üzemi ifjúsági klubokba lá­togatnak a találkozó részt­vevői. Szombaton lesznek a vízisport-vetélkedők, s az MHSZ-sportbemutatók, vala­mint a tábori bajnokságok döntői, majd ezt követően tartják az eredményhirde­tést. A táborbontás vasárnap lesz. A találkozó alatt két al­kalommal jelenik meg az or­szágos ifjúsági rendezvény híradója, a „Sóstói sátorlap”, amely a Kelet-Magyarország és a Nyírségi Nyomda KISZ- szervezeteinek közreműködé­sével készül. Szabolcs-Szat- már megye másodszor ven­déglátója hasonló rendez­vénynek: 1976 nyarán rendez­ték itt az Országjáró Diákok XI. Országos Találkozóját. (ms) XXXVI. évfolyam. 193. szám Ára: 1,20 forint 1979. augusztus 18., szombat dásban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés magasabb követel­ményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nemzeti program, hanem az elmúlt évtizedekben kiková- csolódott nemzeti egységünk egyik nagy próbája is. — Ilyen körülmények kö­zött különösen magasra érté­keljük, hogy népünk szorgal­mas munkája révén, az öt­éves terv fő céljainak irá­nyában tevékenykedve figye­lemre méltó haladást értünk el a külső gazdasági feltéte­lek nehezebbé válása ellené­re is. A szónok ezután felidézte az MSZMP Központi Bizott­sága 1979. június 29-i ülésé­nek helyzetértékelését, majd az idei aratásról szólt. Han­goztatta: a mezőgazdaság dolgozói minden lehetséges területen arra törekedtek, hogy ellensúlyozzák az időjá­rás által okozott károkat. A májusi aszály és az esős ara­tás az epaberi helytállás pró­bája volt. A Központi Bizottság titká­ra ezt követően arról beszélt, hogy hazánkban mélyek, élet­erősek a szocialista rend gyö­kerei. Szilárd a munkásosz­tály hatalma és annak leg­főbb politikai alapja, a mun­kás-paraszt szövetség. A párt és a munkásosztály vezető szerepe érvényesül. Eddigi eredményeink megőrzésének, a lehetséges további előrelé­pésnek biztosítéka, hogy erő­södött népünk összeforrottsá- ga, a Magvar Nénköztársa- ságban a beloolitikai helyzet nyugodt, kiegyensúlyozott. (Folytatás a 4. oldalon) ALKOTMÁNYUNK JUBILEUMÁN Szabolcsi népművelők kitüntetése Hagyomány, hogy alkotmá­nyunk ünnepe alkalmából népművelőket, a művelődés társadalmi munkásait, leg­jobb segítőit kitüntetésben részesítik. Pénteken délelőtt 10 órakor a megyei tanácson negyven szabolcsi népművelő és társadalmi munkás vette át a „Szocialista Kultúrá­ért”, nyolcán pedig a „Ki­váló Munkáért” kitüntetést. Az ünnepségen megjelent Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. A kitünte­tettek munkásságát dr. Pénzes János, a megyei tanács elnö­ke méltatta, hangsúlyozva, hogy mindennapos fáradozá­suk tevékenyen hozzájárul a szocialista kultúra terjeszté­séhez, a szabolcsi emberek tudatának, életmódjának alakításához, majd átadta a kitüntetéseket. (A kitüntetet­tek névsora lapunk 5. olda­lán.) Fráter Endréné, a Tyukodi Nagyközségi Közös Tanács könyvtárosa átveszi a kitüntetést. (Mikita V. felvétele) berendezések legjobb ki­használására törekednek a vállalat szocialista brigádjai. Ennek révén az egy műszak alatt fermentált dohány mennyiségét 2,7 százalékkal emelik. A múlt évhez ké­pest 60 emberrel kevesebben tesznek eleget a feladatok­nak. A költségcsökkentés az éves versenyvállalással együtt eléri a 9 millió forintot. A termelés jobb szervezé­sével, a munkafegyelem to­vábbi javításával növelik a munkaidő kihasználását a Kelet-magyarországi Közmü- és Mélyépítő Vállalatnál.. Az anyag- és energiatakarékos­ság keretében például éves szinten cementből 270 ton­nával, faanyagból 144 köb­méterrel, benzinből 65 ton­nával, gázolajból 58 tonná­val kevesebbet használnak fel. Fokozzák a gépkihaszná­lást, a takarékos dolgozók ju­talmat kapnak. A minőségi kifogások értékét ötödével csökkentik. A piaci kereslethez alkal­mazkodva belső átcsoporto­sításokat végeznek a tisza- vasvári Alkaloida Vegyésze­ti Gyárban a jobb export ér­dekében. Vállalják, hogy a szocialista exportot 1 .millió rubellel, a tőkés exportot 1 millió dollárral túlteljesítik. A tőkés importanyagok he­lyett hazai, vagy szocialista országokból származókat használnak fel. A gyár dől-' gozói a nagyközséget is segí­tik társadalmi munkával. Az épülő 12 tantermes iskolánál négyezer órát vállaltak. amit keze munkájával megteremtett Szorgos kezek gondoskodnak a szabolcsi alma sorsáról. (Paál László felvétele) tsz varrodájának több mint 130 női dolgo­zója is. Mellettük rövidesen a kertekben serénykednek majd a gazdaság központjá­nak dolgozói, s rövid időre besegítenek a karbantartó szakmunkások is a legjelentő­sebb idénymunkába. Máriapócson minden előkészület megtör­tént — mondták el az ágazat vezető szak­emberei. 200 ezer Szabolcs típusú láda, 12 ezer tartályláda és csaknem félszáz ezer hű­tőláda várja, hogy mielőbb belekerüljön az almáskertek kincse ... (k. z.) Megkezdődött Szabolcs-Szatmár legfon­tosabb nyár végi, őszi mezőgazdasági mun­kája, az alma szürete. Elsőiként a máriapó- csi Rákóczi Termelőszövetkezetből érkezett a hír: benépesült a gazdaság gyümölcsöse. A szedőbrigádok tagjai a hét közepén a goldenalma szüretével kezdtek. A 310 hek­tárnyi almáskertben a jonatánnal várható­an augusztus utolsó napjaiban folytatják a szedést. Az exportminőségű gyümölcsöt válogat­va, a szigorú előírásoknak megfelelően cso­magolva azonnal a termelőszövetkezet 120 vagonps hűtőházába szállítják, ahol az ex­port kezdetéig tárolják a gyümölcsöt. A jövő héten bekapcsolódik a szedésbe a Csatlakozások a munka versenyhez Jobb minőség, kevesebb energia évfordulója tiszteletére. A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat az export dinamikus növelése érdeké­ben vállalta, hogy a Virginia dohányfajtánál az exportki- hozatal arányát 20 százalék fölé emelik. A kedvező ter­més mellett a feldolgozó Továbbra is az export fo­kozása, a minőségi munka javítása, az anyag- és ener­giatakarékosság áll azoknak a felajánlásoknak az előte­rében, amelyeket a vállala­tok, szövetkezetek dolgozói tesznek a XII. pártkongresz- szus és a felszabadulás 35.

Next

/
Thumbnails
Contents