Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 18, Csillagászok tanfolyama Nyíregyházán Augusztus 22—31-ig a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főis­kola ad otthont a TIT ál­tal szervezett tíznapos bentlakásos csillagászati szakkörvezetők tanfolya­mának. A tanárképző főiskola csillagászati szakkörének tagjai már 21-én délután két órától fogadják az or­szág egész területéről ér­kező hallgatókat, akik ré­szére vacsora után ismer­kedő est Jesz. Másnap, 22- én 9 órakor az ünnepélyes megnyitót mindjárt dr. Kulin György A termé­szettudományok kozmikus jellege című előadása kö­vet. Általában reggel 8 órától 11-ig lesznek az előadások, melyek meg­tartására az ország legne­vesebb csillagászait kér­ték fel. Témáik érintik a csillagászat csaknem min­den területét, szemlélte­tésre igénybe veszik az audiovizuális eszközöket is. Az előadások után ebé­dig kétórás konzultáció lesz az elhangzott előadá­sok anyagából. A délután általában sza­bad, de gondolt a rende­zőség fakultatív programú hasznos időtöltésre is. így szerda délután városnézés lesz. később Szabolcs- Szatmár megye megismer­tetése szerepel a program­ban, kisfilmről. Aztán ta­nulmányi kirándulás a Túristvándi — Tiszacsécse —Szatmárcseke útvona­lon vacsorával egybekötve, múzeumlátogatás, egész napos debreceni kirándu­lás az ottani napobszerva­tórium megtekintése. Au­gusztus 31-én pénteken délben zárszóval fejeződik be a tanfolyam. M. Takács Ferenc Szolgáltatóház A ZÖLDSÉGTŐL A GALAMBIG Több áru támogatással Szakcsoportok az ellátás javításáért A kistermelés és az ellátás javítása érdekében megyénk áfészei idén újabb öt szak­csoportot alakítottak. Az el­múlt hónapokban egy zöld­ségtermelő, egy galambte­nyésztő és három nyúlte- nyésztő szakcsoporttal gyara­podtak az áfészek. így már 146 szakcsoport működik megyénkben. Különböző intézkedések nyomán javították a kis­tételű áruk felvásárlását is. Jelenleg 376 egység, illetve raktár működik megyénk­ben, amely kistételű áruk felvásárlásával is foglalko­zik. A MESZÖV-ben kapott tájékoztatás szerint a jövő­ben tovább javul a szakcso­portok tevékenysége. Az ötéves terv eltelt há­rom és fél évében az áfészek mellett működő mezőgazda- sági szakcsoportok tevé­kenysége dinamikusan fej­lődött. A taglétszám 1975-ben 10 ezer 645 volt, az elmúlt év végén már 16 ezer 65. A közös értékesítés a tervidőszak elején 87 millió forint volt, tavaly már 164 millió forint. A szakcsoportok száma 128- ról emelkedett a mostani 146- ra. A legjelentősebb ered­ménynek a zöldségtermesztő szakcsoportok megalakulását és fejlődését tartják a szak­emberek. A fejlesztéshez a MÉSZÖV is jelentős támoga­tást adott. A támogatás felhasználá­sával javult a technikai el­látottság. A három év alatt 28 raktárt építettek, az új létesítmények alapterüle­te 8028 négyzetméter. Nyírbátorban A SZÖVOSZ támogatásával újabb felvásárlótelep építé­se van folyamatban Nyíregy­házán, Mátészalkán, Kisvár­dán és Nyírbátorban. A most épülő telepekhez hűtő­tárolók is tartoznak majd. Az új raktáraknak is köszön­hető, hogy több lett a felvá­sárolt áruk mennyisége. Az ötéves terv három évében az áfészek 1960 vagon burgo­nyát, 2273 vagon zöldséget, 28 851 vagon gyümölcsöt és 2346 vagon úgynevezett ve­gyesterméket vásároltak fel. Ahhoz, hogy a szövetkezetek az V. ötéves tervben vállalt feladataikat teljesíteni tud­ják, idén és jövőre még 27 ezer vagon mezőgazdasá­gi terméket kell felvásá­rolniuk. Uborkából például erre az évre 500 vagon felvásárlá­sára kötöttek szerződést az áfészek. Az uborka jelentős részét a szakcsoportok ter­melik. Az idei első fél évben gyü­mölcsfacsemetéből nyolcezer, köszmétéből 52 ezer, palán­tából 550 ezer darabot érté­kesítettek az áfészek a kis­termelők között. A kisterme­lők munkáját, szakszerű te­vékenységét százöt előadás­sal, valamint egy Növényvé­delmi útmutató és egy Kis­termelők tanácsadó füzete című kiadvánnyal segítet­ték. Hat hónap alatt a szövet­kezetek csaknem 33 millió forint értékű kisgépet, műtrágyát és növényvé­dő szert értékesítettek a kistermelők között. Több­féle tenyészállat kihelyezé­sére is sor került. Üj szolgáltatóházat építet­tek alig egy év alatt a kis­iparosok Nyírbátorban, a Károlyi utcán. Az emeletes épület földszintjén üzletek kaptak helyet, míg az eme­leten a KIOSZ helyi cso­portjának irodája, valamint oktató- és tanácsterme van. A szolgáltatóházba most kezdték a beköltözést. Az építkezést a kisiparosok nagy arányú társadalmi munkája egészítette ki. Tervezik, hogy a város szolgáltatásainak jobbítása érdekében egy fel­vevőirodát nyitnak, ahol a munka mellett ipart vállalók részére gyűjtik össze az igé­nyeket, s a kisebb lakás- és háztartási javításokat a hely­színen végzik el. (Császár Csaba felvétele.) A következő hónapokban, években főleg a nyúltenyész- tő szakcsoportok számát nö­velik, főleg azért, mert a terv szerint már jövőre be­indul a kisvárdai nyúlfel- dolgozó üzem. A MÉSZÖV közreműködésével a jobb termelés és értékesítés érde­kében a szakcsoportok el­nökeinek rendszeres tapasz­talatcsere-látogatásokat és -előadásokat szerveznek. (n. I.) Dzseki a Gráczol Csaba, 23 éves nyírvasvári lakos négyszer volt már büntetve lopás mi­att, legutóbbi, 2 év 5 hónapi szabadságvesztés után tavaly áprilisban szabadult. Épp 1 év telt el Gráczol életében szabadon, amikor egy barát­jával Nyíregyházára utazott. Bementek a Nyírfa Áruház­ba, Gráczol vett egy pár ci­pőt és belerakta diplomata- táskájába. Ütjük a Kelet Áruházba vezetett. Szétnéztek a kon­fekcióosztályon, s különösen a dzsekik kötötték le figyel­müket. Az eladó érdeklődött: mit parancsolnak, de Gráczol Kenyerünk V an-e csodálatosabb a kenyér illatá­nál? Benne van abban minden: a tavaszi mezők virágai, a szőkülő búzatáblák kalászai, a felszántott föld s az őszi szelek illata. Milliók munkája, könnye, örö­me. De régen is láttam, et­tem házi kenyeret! S mily kevés helyen kelnek már korán az asszonyok, hogy szitáljanak, dagassza­nak, kemencét fűtsenek. Kenyerünket ma már gyárban sütik, s boltban vásároljuk. Gyermekeink már nem is igen tudják milyen az iggzi, feketére sült, de belül hófehér házi kenyér, amelynek még a morzsája is kincs­nek számított valaha. Előttem, a fénykép, s én a születésre és a ha­lálra gondolok. Bontják a kemencéket, fogynak a régi öregek. Száz kilo­métereket kell utaznunk, ha öreganyáink, öreg­apáink kenyerét akarjuk látni, ízlelni. Szakítsunk időt, s míg van idő, ke­ressünk egy égő kemen­cét, s üljünk le a padká­ra az emberek közé. Kóstoljuk meg kenyerü­ket, hisz’ örömmel ad­(Gaál Béla felvétele) ják. Kenyeret kérni so­sem volt szégyen, s hi­szem, míg fennmarad ez a szokás, emberi lesz az élet. (bg) STRANDOLÁS, HÁZÉPÍTÉS, KIRÁNDULÁS HOL NYARALT? A nyári szabadságról egy­re többen csak múlt időben szólhatnak: a dolgozók leg­többje visszatért a két-há- rom hetes pihenőről*. Egy kellemes nyaralás, a család­dal együtt töltött vakáció, vagy éppen egy közös nagy munka az, amire az idei nyárból visszaemlékeznek. A sok ezer dolgozó közül hár­mat kerestünk meg ugyan­azzal a kérdéssel: önnek högy telt a szabadsága? Egyszemélyes boltban Éppen most zárta be a boltot Végh Istvánná Var- sánygyürén. Délelőtt 11 óra, rohan haza, a két gyereknek ebédet főz. Estére jön ösz- sze a család, akkorra is ma­rad a friss ételből. A bolt­vezető nagyon fiatalon csöp­pent a felelősségteljes mun­kába. — Az áfész megszervezte, hogy amíg szabadságra megy valamelyikünk, addig a má­sik bolt árusít helyette. Egy­személyes kis üzletekről lé­vén szó, nem mindegy, mi­kor megy el a vezető. Az idei nyáron Kisvárdára jár­tunk át mindennap strandol­ni, ide nincs messze. Vittük a két gyereket is, Lacika 9 éves, ő már nagyon szeretett pancsolni. A kislány még kevésbé rajong a vízért. Nyaranta a Végh család mindig tervez egy hosszabb utazást: most nem kaptak beutalót. így választották a kisvárdai várfürdőt. Nem csalódtak benne. * Ház — a negye­dik fiúnak Balogh János a mezőgaz­dasági főiskolai tangazdaság alsósimai telepén dolgozik a Bocskai István Szocialista Brigádban. Nemsokára ün­nepli a harmincadik itt le­töltött évét. Szabadságra nem mindig mehet a kerté­szetben adódó elfoglaltság miatt. ­— A kieső időt használom ki arra, hogy pár nap sza­badságot vegyek ki. Amikor a gazdaságban nincs sürgős tennivaló, és néhányunkat el tudnak engedni, akkor me­gyünk el. Az idén is házépí­téssel telt a nyaram. Már negyedszer. No, nem ma­gamnak építettem annyi la­kást — mosolyodik el —, ha­nem a fiaimnak. Most is szárnyára kél az egyik, neki is építünk egy házat. Legyen hol kezdeni az életüket. Még a brigád többi tagja is eljárt bontani, falazni, meg hát segíteni. — így van ez rendjén — szól hozzá Ficsor Antal a brigádból —, ha segítünk egymásnak, hát az egyik munkatársunk fiának is be­szállunk az építkezésébe. Ne kerüljön olyan sokba az a ház. Sátorral a Dunántúlon Gombásné Hermann Er­zsébet a megyei könyvtárban már hónapokkal előtte néze­geti az útikönyveket, térké­peket, hová érdemes menni a nyáron. Nincs nehéz dolga, mert itt könyvtáros, nem ke­rüli el a figyelmét egy-egv szép kiadvány hazánk tájai­ról. — Rendszerint hazai ki­rándulásra megyünk a fér­jemmel és a gyerekkel — említi a fiatal könyvtáros. — Ügy állítjuk össze a prog­ramunkat, hogy minden év­ben más-más helyre jussunk el, s eltüntessük a kirándu­lási térképünkről a fehér foltokat. Bejártuk már az Északi-középhegységet, a Ba­latont, Szegedet és Pécs kör­nyékére is elmentünk. Nem az a cél, hogy egy alkalom­mal körberohanjuk a kivá­lasztott vidéket, hanem in­kább egy helyen letelepszünk és onnan járunk el kirándul­ni a környékre.. Általában sátrat viszünk és nem szál­lodában lakunk. Nekünk is romantikusabb így, a gyerek pedig jobban élvezi, mintha összkomfortos lakásban élné a két hetet 'őst a 'Dunán­túlon voltun1 a Balaton észak" részé mertük meg alaposabban T. K. diplomatatáskában azt válaszolta, hogy csak né­zelődnek. Aztán úgy tűnt, mégis vásárlásra szánták ma­gukat, mert Gráczol le­akasztott két dzsekit és el­indult a próbafülke felé. A közelben álló eladó pa­pírcsörgésre lett figyelmes. Odament a próbafülke füg­gönye elé, s ahogy a résen benézett, meglátta, hogy a „kedves vevő” a táskájába próbálja belegyömöszölni a dzsekiket. Kérdezte is Grá- czoltól: mit csinál, de a fiú megnyugtatta, hogy csak a ruháit igazgatja a táskában. Az eladó szólt az osztály- vezetőnek, pillanatok múlva megérkezett a rendész is, s még kilógott a két dzseki uj­ja a táskából, amikor kive­zették a tolvajt a próbafül­kéből. Gráczol természete­sen nem ismerte be a lopást, azt mondta: a Nyírfában vet­te a dzsekiket, de ekkor már barátja sem állt ki mellet­te, elmondta, hogy a Nyírfá­ban csak cipőt vettek. Gráczolt a bíróság többszö­rösen visszaesőként elköve­tett lopás kísérletében mond­ta ki bűnösnek, amiért 6 hó­nap fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 1 évre eltiltotta a közügyek­től. Az ítélet nem jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents