Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 17. JÓ HA TUDJUK.. Nyírcsászári: három város vonzásában Cselédházból összkomfortba A táppénz napi összegét a ke­reset napi átlagából számítják ki, ezt pedig a keresőképtelenség el­ső napját megelőző, úgynevezett irányadó időszaknak a kereseti adatai alapján állapítják meg. Az irányadó időszak: a kereső­képtelenség első napját megelőző naptári év első napjától az utol­só napjáig terjedő időszak. Lehetséges, hogy a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben egyetlen napot sem dolgozott, mert új munkavállaló volt, katonai szol­gálatot teljesített, vagy gyermek- gondozási szabadságon volt. Ilyen esetben az irányadó időszak a keresőképtelenség bekövetkezését a közvetlenül megelőző naptári (bérfizetési) hónap utolsó napjá­ig terjedő időszak. Ha a biztosí­tott az eddig említett iőszakban sem végzett munkát, az irányadó időszak a keresőképtelenség be­következésének hónapjában a hó­nap első napjától a keresőképte­lenség első napjáig eltelt időszak. Az átlagkereset kiszámítása A táppénz alapjául szolgáló napi átlagkeresetnek a kiszámí­tásához — a prémium, a jutalék, az év végi részesedés és a juta­lom napi átlaga nélkül — azt a keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak az irány­adó időszakban végzett munká­jáért járt, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizették ki a dolgozónak. Prémiumként és jutalékként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet ezen a címen az irányadó időszakban fi­zettek ki, függetlenül attól, hogy a prémium, illetőleg a jutalék mely időszakban végzett mun­káért jár. Év végi részesedésként és ju­talékként — változatlanul — azt az összeget kell figyelembe ven­ni, amelyet ezen a címen a ke­resőképtelenség első napját meg­előző naptári évben fizettek ki. Ha az irányadó időszakban a biztosítottnak csak prémiumot, jutaléket, év végi részesedést és jutalmat fizettek ki. ezek alap­ján táppénzt megállapítani nem lehet. Az ilyen címen kifizetett kereset vagy. keresetrészek csak akkor vehetők számításba, ha alapkeresete is volt a dolgozónak. Ez alól egv kivétel van. az alap­kereset jellegű tiszta jutalékos bér. Ha a biztosított 1979. március 1—töl keresőképtelen, a közvet­len megelőző naptári évben 1978- ban és azt megelőzően is ugyan­annál a munkáltatónál dolgozott, ahol a keresőképtelenség bekö­vetkezett, a kereset napi átlagá­nak megállapításához az 1978. év az irányadó. Ez alatt a bizto­sítottnak havi 4000 ferirft mun­kadíj járt éves szinten, tehát 48 000 forint munkabért kapott. Ezenkívül az 1977 decemberében végzett munkájáért 1978 január hónapban 1000 forint prémiumot kapott, ugyancsak kifizették 1973- ban 1000 forint év végi részese­dést, a kereset napi átlagát 43 000 4- 1000 4- 1000 forint figyelembe­vételével kell megállapítani. A kereset napi átlagát — az év végi részesedés és jutalom napi átlaga nélkül — úgy kell kiszá­mítani, hogy az irányadó idő­szakra figyelembe vehető kerese­tet el kell osztani az irányadó időszakban biztosításban töltött napoknak a következő napokkal csökkentett számával (osztó­szám) : a heti pihenőnapok, az Alig múlt el két hónap azután, hogy a Pesti Közpon­ti Területi Bíróság a fiatalko­rú K. Lászlót — korábban il- ki, ma ideiglenesen mátészal­kai lakost — közös munka­helyen dolgozó sérelmére el­követett lopás miatt 3 hóna­pi — 1 évi próbaidőre fel­függesztett —szabadságvesz­tésre ítélte, a fiú augusztus 7-én már „megfeledkezett” róla. Rossz magatartása miatt került korábban állami gon­dozásba, de az intézet örült, amikor megszabadulhatott tő­le. Pedig amikor az állami gondozást megszüntették, csa­ládi körülményei még rende­zetlenebbek voltak. Az egyre nagyobb figyel­met és erősebb kezet igénylő fiatalkorú azt tette, amit akart, miután az állami gon­dozásból kikerült. Ideig-óráig igazolt távoliét (keresőképtelen­ség, fizetés nélküli szabadság stb.) napjai, föltéve, hogy a biz­tosítottnak ezekre a napokra ke­resete nem volt, az üzem időle­ges szünetelésének napjai, akkor is, ha erre az időre a biztosított­nak csökkentett keresete volt. Az irányadó időszakra figye­lembe vehető kereset és az osztó­szám hányadosa adja a napi át­lagkeresetet, s ennek 65, illetőleg 75 százaléka a napi táppénz ősz- szege. Ha ötnapos a munkahét Eltérő szabály vonatkozik arra a biztosítottra, aki a kereső- képtelenségkor reá érvényes munkarend szerint a heti mun­kaidőt rendszeresen, tehát min­den naptári héten 6 napnál keve­sebb munkanap alatt köteles le­dolgozni, pl. 5 napos munkahét­ben dolgozik. Ilyenkor kiszámí­tott napi átlagkeresetet meg kell szorozni hattal és a szorzatot el kell osztani 5 napos munkahét esetén öttel. Az így kiszámított összeg a napi átlag. Minden más esetben (ha kéthetenkéntiéi: sza­badnap, ha a keresőképtelenség a biztosítás megszűnése után kö­vetkezett be) a napi átlagkere­setet az átlagos szabályok sze­rint kell kiszámítani. Például, ha a biztosított a keresőképtelenség bekövetkezésének naptári heté­ben olyan munkarendben dol­gozik, hogy minden második hé­ten a szabad szombatos és a szabad szombat a betegség be­következésének hetére esik, ak­kor az átlagkeresetét a 6 napos munkarendben dolgozókra irány­adó szabályok szerint kell kiszá­mítani, s a táppénz a heti pihe­nőnapok kivételével 6 munka­napra jár. Az év végi részesedés és a« ju­talom napi átlagát az egyéb ke­resetektől eltérően mindig külön kell megállapítani. Ha a biztosított 1979. február 1- től keresőképtelen, ezen a héten munkarend szerint 6 munkana­pot dolgozott, a megelőző évben év végi részesedés és jutalom címén 2000 forintot vett fel, ak­kor a 2000 forintot el kell oszta­ni az 1979. év összes napjainak, 365-nek a vasárnapokkal (52) csökkentett számával, az osztó­szám tehát 313. Ha a biztosított 5 napon át köteles munkát végezni, mert szombaton nem dolgozik, akkor a 2000 forintot el kell osztani 365 napnak a pihenőnapokkal, vasár­napokkal (52) és a szombati na­pokkal (53) csökkentett számával, az osztószám tehát 260. ...és a részesedés? Megemlítjük, hogy év végi ré­szesedésre és jutalomra csak ak­kor jár táppénz, ha a kereső­képtelenség megszakítás nélkül 30 napnál hosszabb ideig tart, ilyenkor a jutalomra a kereső- képtelenség első napjától, az év végi részesedésre pedig a kere­sőképtelenség 31. napjától jár a beteg részére táppénz. Ez érvé­nyes az évenként egy alkalom­mal fizetett munkahelyi, illető­leg munkaköri pótlékra és a pénzügyminiszter által meghatá­rozott egyéb keret terhére fize­tett díjazásra is. dolgozott és továbbállt. Az első bírósági tárgyalás után már a szabálysértési hatóság is eljárt vele szemben tulaj­don elleni szabálysértés mi­att. Mivel dolgozni nem szeret, de pénzre volt szüksége, már korábban kinézte magának, hogy jó lenne'az ilki vegyes­boltba bejutni. Azt is észre­vette, hogy nem jelenthet nagy munkát, mivel az ud­vari ajtón, ablakon nincs megfelelő ablakvédő rács. Mátészalkáról vonattal in­dult el, Vásárosnaménytól gyalog folytatta útját. Éjfél előtt érkezett meg Ilkre, de megvárta, hadd csendesedjen el minden. Valóban nem kellett sokat dolgoznia, mert az egyik, ráccsal védett abla­kot könnyen úgy be tudta üt­ni, hogy még a kerete is be­hullott a raktárba, a beépített Gróf Károlyi Gyula nem jó emléket hagyott maga után Nyírcsászáriban. A cselédla­kásokban még mindig tizen­két család szorong, a gróf in­tézőjének házában helyezték el a községi tanácsot. A rozo­ga épületre sokkal többet kellett költeni, mintha egy újat építettek volna. Az egyik bolt is egy elavult cselédla­kásban üzemel. Kísért a múlt — A legnagyobb gondunk az évszázados cselédmúlt utolsó maradványainak a felszámolása — szögezi le elöljáróban Ligetfalvi Mi­hály tanácselnök. — A megyei tanács is segít­ségünkre sietett: hozzájárul­tak nyolc célcsoportos taná­csi lakás építéséhez. így a cselédlakásokban élők közül nyolc család tanácsi bérlakást kap, négyen építkeznek. Egyúttal rendbe hozza a tanácsházát az Ófehértói Épí­tőipari Szövetkezet, mintegy 150 ezer forintért. A Nyírbá­tori Áfész pedig presszót ala­kít ki. Három város — köztük egy megyei jogú — vonzáskörze­tében található a település. Debrecen csakúgy, mint Má­tészalka és az öt kilométerre fekvő Nyírbátor érezteti von­zását Nyírcsászáriban és a közös községi tanács révén hozzájuk tartozó Nyírderzsen. Debrecenbe, Mátészalkára rövid idő alatt lehet eljutni vasúton. Nyírbátorba napon­ta 4—5 busz indul a faluból. Ehhez még hozzászámítjuk a Mezőgép és a Zöldért vállala­tok munkásjáratait, amelyek szintén zsúfoltan érnek ki Császáriból. Nem lehet pa­nasz a közlekedésre. — Nincs is — mondja Szon­di Ferenc vb-titkár. — Köny- nyen megközelíthetők a vá­rosok, a munka mellett a szolgáltatásokat, a nagyobb bevásárlásokat is ott bonyo­lítják le a lakosok. A város előnyös tulajdonsága mellett hátrányt is jelent a község­ben élőknek: az egészségügyi ellátás szinte teljes egészé­ben Nyírbátorhoz tartozik. Mindenkit felvesznek — A következő ötéves terv egyik legnagyobb feladata egy korszerű egészségház épí­tése — veszi vissza a szót Li­getfalvi Mihály. — Orvosi ren­delőt építünk szolgálati la­kással, s lehetőség nyílik az alapellátás kiszélesítésére. Terhestanácsadást szervezhet­nek, rendszeresebbé válhat az egészségügyi felvilágosító, nevelőmunka is. ráccsal együtt. Ami ezután következett, az még könnyebb volt: rövid időn belül már a kezében is volt a boltban hagyott 8000 forint, s a reg­gel már ezzel együtt érte Má­tészalkán. A rendőrség ugyan pár óra múlva elfogta, de a pénz nagy részét magára és élettársára költötte, már csak 1800 fo­rint maradt belőle. Hat nappal az elkövetés után már a fiatalkorúak bí­rósága előtt állt, ahol 7 hó­napi szabadságvesztést szab­tak ki rá, amelyet a fiatal­korúak fogházában kell le­töltenie. Meg kell fizetnie az okozott kárt, és le kell töl­tenie a két hónappal koráb­ban kiszabott három hónapi szabadságvesztést is. Az ítélet jogerős. Dr. T. Gy. Mindkét település igen vi­zes, sokszor okoz gondot ta­vasszal a belvíz. Nemsokára 700 ezer forintot költenek a belvízelvezetésre, a Kraszna- balparti—Ecsedi-láp Vízgaz­dálkodási Társulat végzi a munkát. Mindkét községben a belvízelvezető árkok, az át­töltés, a járdaépítés szerepel leggyakrabban a tanácstagi' beszámolók, falugyűlések, közérdekű bejelentések napi­rendjén. Egy mini gázcsere­telep létesítését 1980-ra terve­zik. A község vezetői a legki­sebbekről más gondoskodtak: Mesébe illő csodás cukor­világ fogadja az idegent Nyíregyházán, a Szabolcs- Szatmár megyei Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat Pa­gonyi úti cukrászüzemében. — Természetfestő. Pontos­nak tartja tevékenységének ezt a meghatározását? — A lehető legpontosabb­nak. Gyerekkorom óta rajon­gok a természetért. Kishíján ornitológus lettem ... — Neves mesterei voltak: Barcsay Jenő, Ék Sándor, Ká­dár György. Csakhogy a ta­nítvány nem egészen az álta­luk sugallt úton haladt to­vább ... — A főiskola után minden­féle alkalmazott grafikusi munkát végeztem: könyv­címlapokat, katalógust ter­veztem, kiállításokat ren­deztem, plakátokat rajzoltam, legszívesebben Homoki-Nagy István és Kollányi Ágoston filmjeihez. No meg állatokat festettem folyóiratokba, a Bú­vár-sorozat köteteibe... — Városlakó létére őrzi kapcsolatát a természettel... — „Konfliktushelyzetben vagyok, mert Budapest kellős közepén, a Nyugatinál lakom. Az ötödik emeletről látom ugyan a budai hegyeket, de hát... a főváros szélén, Űj- pestmegyeren nőttem fel. Rengeteget csavarogtam — madártojást szedtem, ebiha­lat fogtam, lepkét, bogarat gyűjtöttem ... Ami kevés sza­bad időm van, most is kinn bővítették az óvodát, s most a hatvanszemélyes intéz­ménybe minden jelentkezőt fel tudnak venni. A követke­ző ötéves tervidőszakban az öregek napközi otthonának keresnek egy helyet, mintegy negyven idős ember töltené ott a nap nagy részét. Űj köntöst kap az iskola is: az eddigi elavult épület he­lyett egy négy tantermeset épít a Nyíregyházi Mezép Vállalat, s az 1980-as tanévet már itt kezdhetik a gyerekek. Tj K. Az üzem munkáját dicséri, hogy az 1979-es évi 9 millió 200 ezer forintos terv első felét már júniusban túltelje­sítették 100 ezer forinttal, ami süteménybe átszámolva nem kis teljesítmény. töltöm. Vadászom is, de in­kább csak azért, hogy ne jár­jam céltalanul a természetet. Az Alföldre járok, ahol a Nyírség külön szigetet je­lent ... Nagyon szeretem ezt a környéket, rendkívül gaz­dag növényvilága, nyíresei, bokros rétjei miatt. Sajátos varázsa van. Nem volt nehéz dolga Farkas József barátom­nak, a mátészalkai múzeum igazgatójának, amikor pár évvel ezelőtt elcsábított ide... Azóta vissza-visszajárok Sza­bolcsba. Tárlatom volt Tisza- vasváriban, Nyíregyházán, most pedig részt vettem a sós­tói természetvédelmi kiállítás elkészítésében, diorámát is festettem... — Sok városban bemutat­ták a képeit az Egyesült Álla­mokban és Kanadában. — Igen. Madárfestményeket állítottak ki. Nagy sikere volt az ott egzotikusnak számító európai madaraknak. Egyéb­ként hadd osszam meg az örömömet — hamarosan Mongóliába megyek két hó­napra egy expedícióval. A megbízást a MÉM halászati és vadászati főosztályától kaptam. Izgalmas útnak ígér­kezik ... Remélem, jó néhány rajzot is készíthetek ... — Munkái gyakori ellenér­Válasz cikkünkre Javuló ellátás Tiszalökön Vizsgálatot tartott az áfész Üdülőkörzet fagyi nélkül címmel információ jelent meg a közelmúltban a Kelet- Magyarország hasábjain, melyben szóvá tettük, hogy a nagy forgalom ellenére szű­kös a választék Tiszalökön. Az újságcikk nyomán vizs­gálatot rendelt el a község­ben a Tiszalöki ÁFÉSZ. Primőr zöldség és gyümölcs a fogyasztási szövetkezet el­látási körzetében levő háztáji gazdaságokban és mezőgazda- sági nagyüzemekben csak részben terem meg. Ezért eze­ket az árucikkeket Szentes­ről hozza Tiszalökre az áfész. A cikk megjelenéséig heten­ként egyszer, jelenleg pedig már 2—3 alkalommal. Az üdülőkörzetben működő csemegepavilon vezetőjének ezentúl nagyobb segítséget ad a szövetkezet vezetősége az árubeszerzéshez, s a készlet kialakításához. Szükség ese­tén a tiszalöki abc-áruházból szállítanak át ide hiányzó árukat. A vizsgálat és a ko­rábbi elemzések alapján megállapították, hogy az abc- áruház készletösszetétele és a benne zajló munka színvo­nala a követelményeknek megfelelő — kivéve a hús- és húskészítmény-ellátást. A Tisza partján tíz évvel ezelőtt nyitották meg a ven­déglátóhelyet. Az átadáskor itt egytálétel készítését és árusítását engedélyezte a KÖ- JÁLL. Ekkor nagyobb igény még nem jelentkezett. Az el­látás javítása az üdülőkörzet­ben napjainkban vált sürge­tővé. A áfé§z szűkös anyagi lehe­tőségei miatt a csemegepavi­lon megépítése mellett a me­legkonyhás vendéglátóhely kisebb mértékű bővítésre ke­rülhetett sor az elmúlt évek­ben. A nagyobb választékot adó étterem építéséhez — ahol cukrásztermékeket és fa­gyit is árusítanak majd — több millió forintra van szük­ség. Ezért az építésre csak a hatodik ötéves terv első évei­ben lesz lehetősége a fogyasz­tási szövetkezetnek. <h) zésre találnak a kritikusok körében ... — Engem valóban gyakran elmarasztalnak, hogy amikor egy táj szépségét próbálom visszaadni, mondván abban nincs emberi konfliktus, hi­ányzik belőle a művész egyé­nisége ... — Nem gondolja, hogy mindennek lehet némi alapja? — Nézze, elismerem a kri­tika jogosságát, amennyiben felületes, hatásvadász piktú- ráról van szó. Csakhogy én a művészet lényegét abban látom, és magam is aszerint dolgozom, hogy tükrözze az emberi tevékenység legben­sőbb lényegét. Tehát ha ne­kem a természet a legfőbb él­ményem, akkor ezt kell meg­próbálnom átadni. Erre va­gyok képes... S akkor nem kell okvetlenül nagy konflik­tusokat ábrázolnom — ez ide­gen az én akaratomtól. Tisz­tában vagyok vele, hogy amit csinálok, nem tartozik a diva­tos festői irányzatok közé. Egyszerűen megkísérlem a természet varázsát, kimerít­hetetlen szépségét visszaadni, környezetük szeretetére ne­velni az er, eket. Minden szolgál valami*: u maga esz­közeivel — éi. ezt a célt vá­lasztottam .. Gönczi Mária Rács mögött a rácsbetörő Cukrászok Készül a díszes torta Vágner Ferencné és Bodnár Jó- zsefné keze nyomán. (Császár Csaba felvétele.)-1----------------------------------­------------------------------------------------\-------------------­A SÓSTÓI DIORÁMA KÉSZÍTŐJE „A Nyírség külön sziget../1 Nyíregyházi interjú Muray Róbert természetfestővel Mennyi a táppénz ?

Next

/
Thumbnails
Contents