Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

1979. augusztus 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 „Borjútej11 Sok ország állattenyésztői fog­lalkoznak azzal a (kérdéssel, hogy olyan tápkeve rákeket találjanak a borjak etetésére, amely módot nyújt arra, hogy az állat szerve­zetének károsodása nélkül kikü­szöbölje a teljes tehéntejet a borjú „adagjából”. E téren bi­zonyos sikert értek el a bulgáriai Dolna Mitropolija városban levő élesztő- és szemestakarmány- kombinát szakemberei. Kidolgoz­ták egy élesztőiből, lefölözött tej­ből, vitaminok és aminosavak komplexumából, valamint növé­nyi eredetű zsírokból álló tápke- verók receptjét. Az újszerű ,,bor­júié j” sokoldalú ellenőrzése ki­mutatta, hogy ez a tápanyag tel­jes mértékben pótolhatja a bor­jak számára a teljes tejet. Mini számítógépcsalád A Központi Fizikai Kutató Intézet Mérés- és Számítástechnikai Kuta­tó Intézete miniszámítógépes mintarendszereket dolgoz ki különböző alkalmazási területekre. Ilyen a laborautomatizálás, az ipari folya­matellenőrzés és -szabályozás. Az első ügyvitelgépesítési miniszámí- tógép-rendszer 1976-ban jött létre, a Pénzügyminisztérium számító- központjával együttműködve. Az erre a célra fejlesztett TPA mini számítógépcsalád három típusát már alkalmazzák, olcsóbbak a nagy számítógépeknél. Az ügyvitelgépesítési rendszer berendezései továb­bi fejlesztés alatt állnak. A képen: a TPA 11—40 miniszámítógép­rendszer bemérése. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Hinta fél perc alatt Korszerű laboratóriumi hálózat a cukorgyárakban Gipsz az építőiparban Mint a Német Demokratikus Köztársaságban az építőipari gyakorlat mutatja, a gipsz nagy reményekre jogosító anyag, a la­káson belüli válaszfalak paneljei­nek készítése szempontjából. A gipszpanelek tartóssága és egyéb tulajdonságai nem maradnak el a tégla tulajdonságai mögött, ké­szítésük pedig egyszerűbb és gyorsabb. A gipsz alkalmazása lehetővé teszi a munka termelékenységé­nek lényeges növelését és az épületek létrehozására fordított költségek csökkentését. Hűszál mint sebészeti segédeszköz Egy új beültetési eljárással, amelyet eddig csak az állatgyó­gyászatban alkalmaztak, brit or­vosok most már elszakadt vagy sérült emberi inakat is helyre tudnak állítani. A betegekbe haj­lékony szénszálat ültetnek be, ez szolgál támaszul az újra kifejlő­dő szöveteknek. David Jenkins, ortopéd szakorvos, valamint Allen Göopship, állatorvos, együtt dol­gozták ki az új eljárást. A leg­jobb eredményt az íntámasztó szálakkal eddig egy versenylónál sikerült elérni: egy telivér, tíz hónappal azután, hogy két mellső lábának ina elszakadt, egy ver­seny negyedik helyezettje lett. U ff rr ff Hőerőmű tető nélkül Talimardzsan város közelében szemelték ki Közép-Ázsia legna­gyobb hőerőművének helyét. Tel­jesítménye 3 millió 200 ezer ki­lowatt lesz. A tüzelőanyag forrása: a kö­zelben levő Surtan gázlelőhely. A gőzkazánokhoz szükséges vizet a Karsi-főcsatornából veszik majd. A tervezők azt javasolják, hogy a kazánokat közvetlenül a sza­badban szereljék össze. Ez jelen­tősen csökkentené a beruházási költségeket. Levegőszennyezésük és viszony­lagos zajosságuk miatt a csónak­motorok terjedése ma valamivel visszafogottabb, mint a korábbi esztendőkben, de azért még így is sok ezer új motor talál gaz­dára a tavaszi és nyári hóna­pokban. Általános jellemzőjük, hogy ezek kétütemű motorok, 1—3 hengeres kivitelben, 70—900 köbcentiméteres hengerűrtarta­lommal, 4—70 lóerős teljesítmény­nyel. A kisebb teljesítményű mo­torok léghűtésűek, a nagyobbak termosztátszabályozású vízhűtés­sel készülnek. Fordulatszám-tar- tományuk 3000-től 6000-ig terjed. Kétütemű motorokról lévén szó, az üzemanyaguk benzin-olaj ke­verék, amit — Arol 2—T olajat használva — semmiféleképpen sem szabad 1:25 aránynál hígabb- ra beállítani, az 1:40—1:50 arányú keverékkel üzemeltetett motorok ugyanis idő előtt tönkremennek. A korszerű csónakmotorok ötvö­zött könnyűfémből készült motor­blokkjában a hengerfuratok ke­ménykróm felületűek, ezért rend­kívül kopásállóak. A vízhűtéses motorok szivaty- tyús kivitelűek, az újabb konst­rukcióknál gumilapáttal ellátva. E motorok száraz indítása tilos. Ha beindításuk után az ellenőr­ző furaton nem jelentkezik a hű­tővíz, azonnal állítsuk le a mo­tort és vizsgáljuk meg a kimara­dás okát. A leggyakoribb hibák: levél vagy egyéb szennyeződés zárja el a szűrő felületét; eldu­gult a vízcső, eltört a gumila­pát csapja stb. Általában dugu­lásról van szó, amit könnyű megszüntetni. Ám, ha továbbra is túlmelegedési észlelünk, vagy a hűtővíz nem jelenik meg az el­Si!kerül-e a cukorrépa minősé­gét javítani? Ez a fontos kérdés az idén különösen izgatja majd a répatermesztő gazdaságokat, hi­szen „zsebbe vágó”. Ettől az év­től ugyanis valamennyi hazai cu­korgyárban a cukortartalom sze­rint fizetnek a répáért. Mégsem kell vitáiktól, tévedésektől tartani az átvételnél, mert a cukoripar most kialakított korszerű labora­tóriumi hálózatának műszerei fél perc alatt pontosan „megmondják”, mennyi cukrot tartalmaz a ter­més. A tizenegy hazai cukorgyár laboratóriumai ikülön-külön 120 mintát tudnak elemezni óránként. A pontosság és megbízhatóság melHett a gyorsaság is nagyon fontos követelmény, hiszen a megbízható értékalkotáshoz min­den háromvagonmyi répából min­tát kell majd venni. A beérkező szállítmányok min­tái 30 kilogrammot nyomnak a kezdet kezdetén, de csak 26 lenőrző furaton, forduljunk szak­szerelőhöz. A főtengely csapágyazása min­den típusnál golyós, vagy tűgör­gős, a hajtórúd alul-felül tűgör­gős. Ezek, ha megfelelő kenést kapnak — az aránylag magas fordulatszám ellenére is — hosszú üzemidőt kibírnak. A motorok egy részénél rögzí­tett az előgyújtás, a többinél fo­lyamatos, a gázadagolással együtt működik. Ma még a mágnes­gyújtás az általános, de egyes típusoknál — főleg a nagyobb teljesítményű modelleknél — már tranzisztorizált, ún. CD-gyújtást is alkalmaznak. Több hengeres motoroknál minden hengernek külön transzformátora, megszakí­tója és kondenzátora van. A csónakmotorok alsó része (víz alatti része) magában fog­lalja a lehajló részt, a fogaske­rekeket és a propellertengelyt, amelyet — a nagyobb biztonság kedvéért — kettős szimmering- gyűrű tömít. Fordítsunk erre gondot, mert ha a víz behatol, akkor gyorsan tönkremegy a csapágy, majd a fogaskerekek is. Javításuk igen költséges, minden­képpen érdemes tehát az olajat sűrűn ellenőrizni, mivel annak állapota (vizessége) elárulja a tömítés állapotát. A vizen haladva nagy ívben már csak azért is kerüljünk el minden horgászt, mert a legtöbb szimmeringsérülést a felcsavaro­dott damil okozza, ami egyébként más kellemetlenségeknek is elő­idézője lehet. A hajtóműolajat 50 üzemóránként, de minimum sze­zononként cserélni kell. ősszel, a hajózás befejeztével minden esetben engedjük le az olajat. grammot használnak fel belőlük, amikor az elemzésre kerül sor. Addig ugyanis nagyon hosszú utat tesznek meg rendkívül rövid idő alatt, miiközben a gépek egész sora foglalkozik velük. Az egyik ferde felvonó például a szállító­szalagról a mosógépbe viszi, ahol a nagy nyomású víz patikatiszta­ságúra „csutakolja” a mustrát. Aztán egy szállítószalag és egy másik ferde felvonó a pépesítő berendezésbe juttatja. Itt egy spe­ciális fűrésztárcsa péppé morzsol­ja, és polietilén tasakba gyűjti. Ekkor lép munkába az úgyneve­zett arányossági mérleg. Az a feladata, hogy a pép mennyiségé­nek megfelelő ólomacetát oldatot adjon a répa mellé. A keverő- és szűrősorokon ki­oldódik a répából a cukor, és már leszűrve jut a laboratórium­ban fontos szerepet játszó polari­méterhez. Ez azonnal világító szá­mokkal jelzi a mért értéket, vagyis a cukortartalmat. Ha tehát a termelő á gyárban adja át a répát, nyomban meggyőződhet róla, milyen minőséget szállított. De akikor sincs kételynek helye, ha távolabbi átvevőhelyről kerül a termés a gyárba. A polarimé­terhez csatlakozó analizátor ugyanis papírszalagira és lyuksza­lagra rögzíti az eredményeket a hozzájuk tartozó mintaszámokkal, így bármikor megtekinthetők. Az egész rendszert központi ve­zérlőpultról — elektropneuma- tikus szelepek és időrelé segítsé­gével — automatikusan szabá­lyozzák. Egy laboratórium teljes kiszolgálásához egy műszákban mindössze öt dolgozó kell. Amennyiben azonban a szállítás üteme megkívánja, két vagy több műszakot szerveznek majd. Időjárásjelzés A mikroszámítógépek, az elekt­ronika mindentudói igen jó tel­jesítőiképességű „levelibékák” is lehetnek. Számos ilyen kis méretű komputer — a Siemens-kutató­laboratórium legújabb módszere szerint — ezt a feladatot sokkal kisebb ráfordítással és nagyobb valószínűségi aránnyal végzi, mint a niagy számítógépek. Az északi félteke idő járás jelzésével 128 mikroszámítógép foglalkozik. Minden egyes gép 1500 kilométer hosszúságú és. szélességű terület 16 pontján végez méréseket há­rom magasságban a hőmérsék­letre, valamint a légnyomásra vo­natkozóan. A számítógépek egy­más közt összehasonlítják a mé­rési adatokat. Az eredmények időjárástérkép formájában egy képernyőiről leolvashatók. AUTÓ—MOTOR Motorral a vizen AZ ALMA SZEDÉSI ÉS FOGYASZTÁSI ÉRETTSÉGE A fától a fogyasztóig Egy gazdasági év munkái a gyümölcstermesztésben is a gyü­mölcs szedésével, értékesítésével és esetenkénti tárolásával feje­ződik be. A szedéstől kezdve a gyümölcs sok sérülésnek van ki­téve. Sérülhet a gyümölcs a sze­dés, a szedőedénybe, vagy ládába rakás, a nagyság és minőség sze­rinti osztályozás, a szállítás so­rán. E munkák gondos elvégzése még akkor is fontos, ha a gyü­mölcsöt röviddel a szedés után elfogyasztjuk, vagy a család ré­szére rövidebb-hosszabb ideig tároljuk. Még fokozottabban kell gondoskodni a gyümölcs épségé­ről akkor, ha annak jelentős ré­szét értékesíteni kívánjuk. AZ ÉRÉS FOLYAMATA Mielőtt a munkafolyamatok részletezéséhez kezdenék, rövi­den bemutatom az alma fejlődé­se, érése során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, ame­lyeknek ismerete szükséges ah­hoz, hogy a szüreti munkákat és a tárolást a célnak megfelelően végezzük. Az almának nagy részét víz al­kotja. Az érett alma víztartalma 83—86 százalék, szárazanyag-tar­talma 14—17 százalék. A száraz­anyag legnagyobb részét cukrok alkotják. A cukron kívül szerves savak, ásványi sók, oldható fe­hérjék, vitaminok, valamint cel­lulóz és zsírok is találhatók a gyümölcsben. A cellulóztartalom mennyisége egyben a gyümölcs húsának finomságát is jelzi. A szervetlen anyagok közül az al­ma elsősorban nitrogént, káliu­mot és foszfort tartalmaz. E táp­anyagok mellett kis mennyiség­ben megtalálható a magnézium, a kalcium, a mangán, a vas, a réz, a nátrium, a kén, a klór és a cink is. VÍZ ÉS TAPANYAG AZ ÉRÉSI SZAKASZBAN Az alma a kötődéstől a júniusi gyümölcshullásig (kb. kis dió nagyságig) gyors sejtosztódással növekszik. Egy ilyen nagyságú alma kb. egymillió sejtből áll. Ettől az időponttól kezdve meg­szűnik a sejtosztódás és a kép­ződött sejtek megnyúlásával nö­vekszik tovább az alma. A sej­tek osztódásképessége a gyü­mölcs héjában az érettség álla­potáig megmarad. A gyümölcs végső nagysága szempontjából tehát lényeges, hogy a sejtosztódás időszakában milyen mértékű az almafa víz- és tápanyag-ellátottsága. Minél több sejt van egy almában, an­nál nagyobb lehetőség van a gyümölcs nagyságának növeke­désére. Természetesen a folya­matos víz- és tápanyagellátás a későbbiek során is nagyon fon­tos. Az alma kötődésétől a pusztu­lásáig terjedő időszaköt szaka­szokra kell bontanunk. Ezek a szakaszok: sejtosztódás, sejtmeg­nyúlás, érés, túlérés. Az első két szakaszról már szóltam, most rö­viden érintem a szedéssel és tá­rolással szorosan összefüggő sza­kaszok (érés, túlérés) jellemzőit. SZEDÉSRE ÉRÉS FAJTANKÉNT Az érés kezdetén még intenzív a gyümölcs növekedése, de az érés előrehaladásával egyre csök­ken. A téli érésű almafajták nö­vekedésére augusztus végén és szeptember elején jellemző, hogy az egy napra eső súlygyarapo­dás 1,4—1,6 g. Szeptember elejé­től október elejéig a gyarapodás fokozatosan csökken (1,2—1,0— 0,8 g/'nap). Újrafertőződési veszély Nőtt a takácsatkák egyedsűrusége Bronzosodó színű almafák hív­ják fel a kertészkedők figyelmét a takácsatkák növekvő egyedsű- rűségére. A piros gyümölcs- takácsatka (Panonychus ulmi) mellett egyre nagyobb és egyre növekvő számban jelentek meg gyümölcsöseinkben a kétfoltos takácsatkák (Tetranychos urti- cae). ^ A kétfoltos takácsatka fő ve­szélyessége abban rejlik, hogy po- lifág faj, mert tápnövényei kö­zött a gyümölcsfákon kívül, a zöldségféléket, számos dísznö­vényt és igen sok gyomnövényt: aprószulákot, porcsinkeserűfüvet is megtalálunk. így a sokhasznú házikertekben fennáll a haszon­fák újrafertőzésének veszélye! Az atkák ellen tehát csak okszerű permetezésekkel tudunk védekez­ni, az élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idők szigorú betartásá­vá L TÖMEGES LARVAKELÉSKOR Atkagyérítő hatásuk van a lisztharmat ellen felhasznált kén­készítményeknek: a 0,3 százalé­kos Thiovitnak, vagy a 0,3 száza­lékos Pol Sulcolnak, a kénpótló szerek közül a 0,05 százalékos Karathane LC-nek és a 0,03 száza­lékos Morestánnak. Sőt a vara- sodás ellen használt 0,2 százalé­kos Dithane M—45 atkagyérítő mellékhatása is kihasználható. A rovarölő szerek közül a 0,1 szá­zalékos Unifosz 50 EC és a 0,1 százalékos Bi 58 EC, valamint az egyre kedveltebbé váló Anthio 33 EC 0,15 százalékos dózisban jelentősen mérsékli az atkák el­szaporodását. Az atkák elleni vé­dekezés kulcsa: a mozgó alakok elleni — tömeges lárvakeléskori — permetezés! Széles Csaba Az érés időszakának kezdetére esik a gyümölcs alapszínének vál­tozása és a fedőszín kialakulása. Ugyancsak az érés ideje alatt változik meg a mag színe és la­zul a kapcsolat a kocsány és a termőrészek között, amit szak­mailag úgy fejezünk ki, hogy fo­kozatosan kialakul az a pararé- teg, amely lehetővé teszi a gyü­mölcs könnyű leválasztását a termőrészről. E tulajdonságok változását és jelentőségét kell is­mernünk ahhoz, hogy az alma­fajtákat úgynevezett szedésre érett állapotban vegyük le a fá­ról. A szedésre érett állapot egy­aránt változik a nyári, az őszi és téli érésű fajtáknál. A szedésre érettség tehát az érési szakaszon belül a gyümölcsnek azt az álla­potát jelenti, amikor a gyümölcs még tűri a szállítást és alkalmas arra, hogy rövidebb-hosszabb időn át (1—2 hét, 1 hónap, 6 hó­nap) tároljuk. A TÁROLÁS SZABÁLYOZÓ SZEREPE A szedésre érettség mellett a szakmai irodalomban beszélünk fogyasztási érettség fogalmáról is. Az érésnek ezt az állapotát ak­kor éri el a gyümölcs, amikor a • fajtára Jellemző szín (alap- és fedőszín), cukor- és savtartalom, íz-, zamat- és illatanyagok töké­letesen kiifejlődtek. Ezt az álla­potot a nyári érésű almafajták gyümölcse a szedést követő egy héten belül, az őszi és téli érésű almafajták a tárolóhely hőmér­sékletétől fíiggően 2 héten, 6 hó­napon belül érik el. Az eddig elmondottakból az a következtetés vonható le, hogy az érés szakaszán belül legfonto­sabb tennivaló a szedési érett­ség minél tökéletesebb meghatá­rozása. A szedésre érett almára jellemző, hogy — a gyümölcs a fáról viszony­lag könnyen leválasztható, — kialakult a fajtára jellemző szín (alap és fedő) és gyü­mölcsnagyság. — a mag héjának színe vilá­gosbarna. A szedési időoont megválasz­tása során az alapszín változását kell alapul venni. Az is gyakori jelenség azonban, hogy a gyü­mölcsök nem megfelelő fényellá­tottsága következtében a fedő­szín kellőképpen nem tud kiala­kulni, de az érési folyamatok a gyümölcsben lejátszódnak. A fe­dőszín mértéke és intenzitása fajtához kötött tulajdonság, de egyes időjárási tényezők is ha­tást gyakorolnak a színanyagok kialakulására. így pl. a jonatán fedőszínének alakulását elősegí­tik a harmatos éjszakák, a ki­sebb esők, amelyek között meg­felelő intenzitású napsütés is van. Az alacsony éjszakai hőmérséklet is kedvező a fedőszín alakulásá­ra. Ugyanakkor kedvezőtlen a felhős, csaoadékos. naofényben szegény 'időjárás, valamint a sű­rű korona. Karádi István Védekezés a szövőlepke ellen VÉDEKEZÉS ROSPINNAL Ha a kertben csak később, ke­rül sor a gyümölcs betakarítá­sára, úgy 0,2 százalékos Rospin- nal védekezhetünk. A Rospin ha­tása messzemenően független az esetleges alacsony vagy magas hőmérséklettől, s a hatóanyag hosszú ideig a levél felületén marad. Hatástartama 2—4 hétre tehető, így élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje is hosszú: 42 nap. A Rospin érintő méreg­ként hat az atkák minden moz­gó alakja ellen. Specifikus kontakt hatású aka- ricid a 0,1 százalékos töménység­ben kipermetezhető Plictran 25 WP. Mérsékelten mérgező, de nem ártalmas az atkák természe­tes ellenségeire és élelmezés­egészségügyi várakozási ideje fele a Rospinénak: 21 nap. POL AKARITOX Bevált készítmény a 0,2 száza­lékos Pol Akaritox (ha a perme­tezést szükség szerint 7—10 nap múlva megismétlik), mely a to­jásokkal és lárvákkal szemben tartós hatás:-il rendelkezik. Ha a tojásokat közvetlenül a tojásrakás után éri, akkor mélj hatása révén részben már a szö­vetdifferenciálódás időszakában bekövetkezik azok pusztulása. A 2—4 napos tojások által felvett hatóanyag csak az embrionális fejlődés végén fejti ki hatását. A Pol Akaritox melegvérűekre gyakorlatilag nem mérgező, élel­mezés-egészségügyi várakozási ideje: 14 nap. Megbízható atkaölő szer a Mi- tac 20 EC 0,3 százalékos tömény­ségben, melyet a tömeges lárva­kelés időszakában kell kiperme­tezni és a védekezést szükség szerint 10—12 nap múlva meg kell ismételni. A hatás fokozása cél­jából nedvesítő szert kell a per- metléhez adni. A permetezéskor ügyelni kell arra, hogy a permetlé fedése filmszerű legyen és a permetlé a lombkorona belsejébe is bejus­son. A Mitac mérsékelten mér­gező készítmény, ezért a Ma­gyarországon forgalomba hozott atkaölő szerek közül a legrövi­debb élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idővel rendelkezik, amely csak 10 nap. A téli alma betakarítása előtt minden évben visszatérő felada­tot jelent az amerikai fehér szö­vőlepke hernyófészkeinek meg­semmisítése. Szükséges ez egy­részt a lombkártétel megakadá­lyozása érdekében, valamint a karanténelőírások betartása cél­jából. Rendelet írja ugyanis elő, hogy gyümölcsöt exportálni csak amerikai fehér szövőlepkétől mentes kertből, üzemből lehet. Egy-egy térség fertőzésmentessé­gét legolcsóbban és leghatásosab­ban csak megelőző védekezéssel biztosíthatjuk. Ehhez a kister­melők folyamatos és aktív köz­reműködésére, valamint a közsé­gi (városi) tanácsok szakigazga­tási szervének ellenőrző, szerve­ző tevékenységére van szükség. A kártevő második nemzedéké­nek lepkéit július végétől folya­matosan fogják fénycsapdáink. Az elmúlt hét végén (augusztus 10—11-én) az első hernyófészkek A féldeterminált paradicsom­fajtákat augusztus közepén kell ültetni. Ez csakis úgy lehetséges, ha erősen fejlett palántákat ülte­tünk ki az őszi hajtatásra, vagyis megnyújtjuk a palántanevelési időt. Ennek feltétele a nagyobb, legalább 8x8 centiméteres táp­kocka. Házikerti termesztésre a féldeterminált típusú K—3-as és a soroksári korai fajtákat java­soljuk. A K—3-as fajta előnye, hogy bogyói repedésre nem haj­lamosak és igen bőven termő, ami az őszi hajtatásnál igen fon­tos szempont. Termesztése kizá­rólag csak támrendszer mellett lehetséges. A soroksári korai fajta kitűnő íze és színe mellett ismert a tet­szetős, és szép bogyóiról. Ez a tulajdonság különösen ősszel je­lentős, amikor a fajták hajlamo­sak apróbb bogyókat termelni. A palántákat kétszíkleveles kor­ban, jó minőségű, 8x8 centiméte­res tápkockába tűzdeljük. A ve­téstől a kelésig 6—8 nap, a vetés­től a tűzdelésig 3—4 hét telik el. megjelenéséről is kaptunk jelzé­seket. A rendelkezésünkre álló rajzásdinamikai adatok alapján úgy ítéljük meg, hogy a tömeges lárvamegjelenés augusztus 20— 22-től várható és ez hosszan, he­lyenként szeptember közepéig is elhúzódik. Kezdetben a fiatal lárvák egy levélre terjedő fész­kekben károsítanak. Védekezőre ezt az időszakot kell kihasználni és a megjelenő hernyófészkeket a kertben lévő gyümölcsfákról, illetve az útmenti haszonfákról folyamatosan (naponta) le kell szedni és el kell égetni. Később a hernyók többszöri vedlése után az eredményes védekezéshez Dit- rifon 50 WP, Unitron 40 EC, vagy Safidon 40 WP kipermetezésére van szükség. E készítmények használatánál az óvó rendszabá­lyok és az élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő betartására nyomatékosan felhívjuk a figyel­met. Keresztesi István A féldeterminált fajtákból négy­zetméterenként 5—6 darabot kelL ültetni 70x25, 70x30, vagy 40x50 centiméteres távolságra. A termesztés szeptember elejé­ig takaró nélkül történik. A ta­karó felhúzásával és a fényinten­zitás csökkentésével növekszik a kórokozó gombák fertőzésének veszélye. Ilyenkor a permetezé­sek mellett végezzük el azokat a fontos agrotechnikai műveleteket is, amelyekkel elősegítjük a per­metezés hatását. Szedjük le a beteg alsó leveleket, szellőztes­sünk gyakran! Különösen vigyázzunk a nitro­génműtrágyák adagolására, mert a virágok kötődését ronthatja, ha túl sokat használunk fel belőle. A kálium tartalmú műtrágyák a levélszövetek erősítésével csök­kentik a gombabetegségek fertő­zésének veszélyét. A klór tartal­mú kálisó helyett használjunk kén tartalmú kénsavas kálium­műtrágyát. Gy. Sz. E. Á paradicsom őszi hajtatása flJDOHSáSOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents