Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-16 / 191. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 16. A Kelet-Magyarország augusztus 12-i számában „Csodagyerekből néptáncművész” cikke helyesbítésre szorul. Ugyanis Dede Zoltán megyénk nem egyetlen, hanem legifjabb hivatásos néptáncművésze, mert előtte megyénkből már többen megszerezték ezt a diplomát. Sza- kály György, aki 1975-ben végezte az Állami Balett Intézetet, most az Operaház táncosa, aki nyíregyházi születésű. Végső Miklós nyírkarászi, Hete Miklós kisvárdai — ők 1976-ban végezték el az Állami Balett Intézetben létesült első hivatásos néptáncos oktatás legmagasabb fokát. Ebben az évben is adott a megye az országnak egy balettművészt. A nevezett Dem- csák Ottó, aki nyírkarászi lakos és a Győrben beinduló balettegyüttes egyik alapító tagja. Kilenc évig tanult a fent említett intézetben. Különben a Magyar Ifjúság 1979 29. számában látható a címlapon Király Melindával. Demcsák Miklós tanár A Kelet-Magyarország augusztus 12-i számából vágtam ki ezt a címet: „Szamócaízű kóla ...” Sok szelle- meskedő, gúnyolódó megjegyzést tehetnék, de nem sértegetni akarok. Azt szeretném, hogy legalább a sajtó ne használjon helytelen fogalmakat. Pincérektől, boltvezetőktől, a vásárlóktól éppen eleget hallom és éppen eleget bosszankodom a „barna kóla”, „szőke kóla”, „narancs kóla”, „citrom kóla”, „világos és sötét kóla”, uram bo- csá’ „traubi kóla” stb. kifejezéseken. A kóla, vagy Cola mindig barna, mert a coladió nevű növény kivonatát és égetett cukor oldatát is tartalmazza. Hazánkban forgalomban van a „Coca-Cola”, „Pepsi-Cola”, „Hajdú Cola”, „Nyíri Cola” stb. ,,-coIa” és minden más nem kóla, hanem pl. „Szamócaízű üdítő”, vagy „Sztár narancs”, „Sztár citrom” stb. és nem Sztár Cola. Köznyelvünkben, úgy érzem, az üdítő ital = cola, de véleményem szerint hivatalos sajtóorgánum ezt így nem használhatja. Nem tartanám feleslegesnek azt, hogy a Kelet-Magyarország kérjen egy ismeretterjesztő cikket egy nálam, e témához sokkal jobban értő szakembertől és közölje azt. Dr. Papp Gábor, Nyíregyháza, Garibaldi u. 16. I. 4. 1979. július 25-1, megyei lapunkban fényképes cikk jelent meg szövetkezetünkről „Raktár lenne?” címmeL Szövetkezetünk vezetősége nevében az alábbiakban tesz- szük meg észrevételeinket. A kérdéses konténerraktár valóban azzal a céllal lett az ABC-áruház mellett beállítva, hogy abban megoldjuk a visszatérő betétdíjas palackok tárolását, illetve átvételét. Azonban az egységnél lévő szűk raktározási lehetőségek e szándékunkat áthúzta. A kérdéses egység építésekor 18 millió évi forgalomra lett tervezve, azonban jelenleg csaknem 50 millió forintot forgalmaz. így jelenleg az ABC-áruház belső eladóterében a zöldség—gyümölcs részlegnél szerveztük meg az üres palackok visszaváltását, míg a konténerben nagyobb értéket képviselő árut, esetenként sört tárolunk. Az üres palackok tárolását könnyebben meg tudjuk oldani az egység udvarán lévő, bekerített raktárakban. Másrészről ezen megoldást indokolta a munkaerő jobb kihasználása is. Bancsi András áruforgalmi főosztályvezető IRODALMI BARANGOLÁSOK Tévéfilmet forgatnak megyénkben Irodalmi barangolások címmel 12 részes filmet készít a televízió, amely elsősorban azokhoz a nézőkhöz kíván szólni, akik kevésbé érdeklődnek az irodalom iránt. A sorozat rendezője Babiczki László, aki stábjával a héten megyénkben forgat, itt készül a 12 részes film harmadik része. A filmforgató csoport járt Ti- szacsécsén, Túristvándiban, Tunyogmatolcson, a nagyari Petőfi-fánál, felidézte a Mó- ricz-emlékeket, a Kurta kocsma környékének mai hangulatát, Tiszabecsen Szabó Lőrinc gyermekkori nyaralásainak színhelyeit, tisztelgett Szatmárcsekén Kölcsey síremlékénél. Sajnos, az esős idő hátráltatta a küfső felvételek készítését, így a későbbiek folyamán pótforgatást tervezA képen: felvétel indul nek a film alkotói megyénkben. A várhatóan 40—60 perces, a megye irodalmi emlékeit, hagyományait, szép természeti tájait megörökítő televíziós film — ősszel kerül a képernyőre. HAVONTA ÚJ MODELLEK Menyasszonyok muszlinban Tölcsérujjas és loknis aljú, egyenes vonalú és övbetétes — a fazonok s a díszítések modellenként változnak azokon a menyasszonyi ruhákon, melyeket a nyíregyházi Kelet Áruházban kínálnak az ifjú arajelölteknek. Nem gyártja az ipar Három évvel ezelőtt vezették be az esküvőiruha-köl- csönzést a Keletben. A lakossági igények hívták életre a szolgáltatást. Sok fiatal pár érdeklődött kész menyasszonyi ruha iránt, de ilyen terméket nem gyárt az ipar. Ezért az áruház felvette a kapcsolatot a Budapesti Jelmezkölcsönző és -Készítő Vállalattal. A Kelet — mint egy kihelyezett fiókkölcsönző bonyolítja a szolgáltatást, a ruhák pedig a jelmezkészítő vállalat tulajdonában vannak.' Ma, mikor a „divatanarchia” korát éljük, nincs kialakult irányzat a menyasszonyi ruhák között sem. Van, aki húNYÍREGYHÁZÁK gondos előkészítés után Osztják a személyi számokat Elsők a nyugdíjasok Hónapok óta tudjuk, hogy hamarosan megkeresik a dolgozókat, családtagjaikat és a nyugdíjasokat a tanácsok képviselői a személyi számokkal és lapokkal. Köztudomású, hogy az egységes népesség-nyilvántartás érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott 1974-ben, s elrendelte, hogy a 14 éven felüli lakosok személyi számot, a kiskorúak pedig személyi lapot kapjanak. Még ugyanabban az évben jelent meg a Miniszter- tanács 24 1974. (VI. 6.) számú határozata a rendelet végrehajtásáról. Most már utolsó szakaszába lépett a személyi számok kiosztása: Nyíregyházán augusztus 15-én kezdték — egyelőre kísérleti jelleggel. Hogy lehet ezen kísérletezni? — Azt vizsgáljuk, hogy milyen apparátus szükséges egy adott létszámú intézményben a számok és a lapok szétosztásához. milyen szervezési kérdések vetődhetnek fel. lehet-e gond az iratok szállításával — fogalmaz Oláh Sándor csoportvezető a Nyíregyházi Városi Tanácson. — Az említett két héten az önként jelentkezett kis- és középüzemek. intézmények kerülnek sorra. Egy nagyvállalatnál ugyanis már nem szabad így kísérletezni. Ott minél rö- videbb idő alatt, a lehető legpontosabban akarjuk lebonyolítani az akciót. Ezzel egy időben, augusztus 17-én már a nyíregyházi nyugdíjasok kapják kézhez a személyi számokat. A 13 ezer idős embert a megyei művelődési központ épületébe hívják, s valamennyiüknek ott ragasztják a személyi igazolványába a számot. Várhatóan tíz nap alatt minden nyíregyházi nyugdíjas átveszi a szükséges dokumentumot. A külterületek idős embereit viszont nem fárasztják be ezért, hanem Oroson, Sóstóhegyen, Nyírszőlősön, Butyka-telepen, Manda-bokorban, Felsősimán és Vajda-bokorban augusztus 29-én látnak hozzá a tanácsi kirendeltségeken a személyi számok kiadásához. A legnagyobb számban az aktív keresők kapják meg a fontos iratot. 170 nyíregyházi munkahelyen, üzemben, intézményben, gyárban adják ki a személyi számokat. Az ott dolgozók egyúttal a családtagok számát és a 14 éven aluliak személyi lapját is átvehetik. A tanács úgy szervezte, hogy a műszak kezdetén összeszedik a személyi igazolványokat, s műszak végére már át is nyújtják a munkásoknak. így hetvenezer állandó lakos jut az említett papírok birtokába. Igen kis tételt jelent az ügyiratok közt a sorkatonai szolgálatukat teljesítők és a szabadságvesztést töltők, valamint a gyermek- és ifjúságvédő intézet gondozottainak a személyi számok kiadása. így mintegy ötezren veszik át az iratokat. A népesség-nyilvántartási csoport hat alkalmazottja mellett húsz — egyéb területen működő — tanácsi dolgozó és hat nyugdíjas kiosztó révén zökkenőmentesen, gyorsan bonyolíthatják le a személyi számok és lapok kiadását. így az elképzelések szerint november 15-ig végeznek a munkával Nyíregyházán. T. K. HINTÓ ÉS TIRPÁKTALIGA Kocsigyártó műhelyben A kocsigyártás ősi magyar mesterség. A századok során az ügyes kezű mesterek munkájával sok változáson ment át, de készítési módja az idők folyamán mit sem változott. Marcsek András nyíregyházi kocsigyártómester ma is a régi szerszámokkal, a jól kiszárított. nemes anyagból készíti a kocsikat. Dolgozott parasztoknak és grófoknak, hat évtizedes munkássága alatt mestermű szekereket, hintó- kat, konflisokat, tirpáktaligákat készített. A 74 éves mester hajlott kora ellenére a Búza utcai műhelyben fáradhatatlanul dolgozik. Elek Emil felvétele Ablakot törtek, bemásztak Pénz híján „természetben U Román János 36 éves besz- tereci lakos csak május 8-án szabadulhatott volna harmadik büntetéséből, de feltételesen szabadlábra helyezték február 24-én. Munkát nem vállalt, pénzre pedig szüksége volt, ezért aztán újabb bűncselekmény elkövetését tervelte ki. ELŐSZÖR ÄRAMTALANITOTTAK Március 13-án Tóth Béla 22 éves, többszörösen büntetett előéletű besztereci barátjával megbeszélték, hogy betörnek a tiszateleki italboltba. Feszítővassal szerelték fel magukat, amivel sikerült is lefeszíteni a lakatot az italbolt pinceajtajáról és fáskamrájáról, de mivel semmi ellophatót nem találtak, be kellett hatolniuk az italboltba is. Először áramtalanítot- ták az épületet, hogy az utcai fronton égő villanykörte ne zavarja őket munkájukban, aztán nekiláttak a lakat le- feszítésének. Ez sikerült, ám az ajtót nem tudták kinyitni. Üres kézzel nem akartak távozni, ezért az udvar felöli ajtó üvegét törték be és bemásztak. Alaposan végigkutattak mindent, de csak 90 forintot találtak, így „természetben” vitték el „járandóságukat”. Zsebre raktak 120 csomag cigarettát, 11 üveg pálinkát, 35 konzervet, kávét, rádiót, bort, ollót, sörbontót, metszőkést — összesen közel háromezer forint értéket —, s angolosan távoztak. LOPOTT BICIKLIVEL Ütjük még nem hazafelé vezetett: egy udvarról egy női kerékpárt loptak, de mivel gumija lapos volt, bedobták az árokba. Egy másik udvaron nagyobb szerencsével jártak, itt egy férfibiciklit szereztek, s azzal indultak vissza Beszterecre. A nyomozás során csak a két kerékpár és a rádió került elő, az ellopott holmi árával és a betöréssel okozott kár összegével adósak maradtak a nagyhalászi szövetkezetnek. A nyomozás során kiderült, hogy Román tavaly augusztusban betört az ibrá- nyi úttörőtáborba, s az ebédlő könyvszekrényéből két könyvet is ellopott. TÖBBSZÖRÖS VISSZAESŐ — A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Román Jánost mint különös visszaesőt 2 évi szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. Tóth Bélát mint különös és többszörös visszaesőt másfél évi börtönre ítélték és 2 évre eltiltották a közügyektől. A bíróság kötelezte Ro- mánékat a kár megtérítésére és elrendelte az előző büntetésből kapott kedvezmény letöltését is. Az ítélet jogerős. zott derakú, más harang szabású modellt keres. Sokan kérnek plisszérozott ruhát, de ezt, mivel nehéz kezelni, nem tart a kölcsönző. Legnépszerűbb alapanyag a muszlin és a hímzett dióién. Színek között a hagyományos fehér a legkeresettebb, de tartanak egy-két színes ruhát is. Kivétel nélkül mind a földig ér. Ezekhez a követelményekhez igazodik a Kelet Áruház kínálata is. Az ara méretére A menyasszonyok egyszerre 60 modell között válogathatnak. Vőlegényi ruhákból — bár ezeket kevesen kérik — 16 van raktáron: fekete öltönyök és néhány szmoking. Sőt, tartanak tíz öltözéket koszorúslányoknak is, melyeket szintén csak nagy ritkán vesznek igénybe. Egy ruha átlagosan 3 hónapig „él”. A Kelet egy dolgozója havonként egyszer Budapestre utazik, s 20 új darabot választ a központi készletből. Vagyis egy negyedév alatt kicserélődik a teljes állomány. A szolgáltatás legnagyobb gondja, hogy minden modellből csupán egy-egy darab készül. Péntektől hétfőig A kölcsönzés ideje rendszerint péntektől hétfőig tart, díja pedig 370 forinttól 1100- ig terjed. Minden esküvő után tisztítóba kerül a ruhadarab. A Patyolattal való jó együttműködés eredménye, hogy a hétfőn visszahozott öltözék szerdán ismét a vásárlók rendelkezésére áll. Évente átlagosan 600 ruhát vesznek kölcsön a Keletben. Júliusban rekordforgalmat bonyolítottak le: 60-an, vették igénybe a szolgáltatást. De még ettől is többen érdeklődtek — ugyanis előfordul, hogy valaki nem talál az igényeinek megfelelő darabra a készletben. (házi) Elismerés a karmesternek A nyírbátori zenei tábor nyíregyházi hangversenyéről A nyírbátori zenei napok első hangversenyét az ott működő nemzetközi zenei tábor zenekara adja. Ennek előzeteseként augusztus 14-én Nyíregyházán is alkalmunk volt meghallgatni a zenekart és a közreműködő hegedű- művészt a megyei művelődési központ hangversenytermében. Első számként Schubert VIII., befejezetlen szimfóniáját hallottuk Jancsovics Antalnak, a tábor zenei és művészeti titkárának vezényletével. Másodikként Mendelssohn e-moll hegedűversenyét hallottuk Ruha István romániai hegedűművésztől. Mendelssohn hegedűversenye is a közönség jól ismert, kedvenc számai közé tartozik. Ruha István olyan művész, akinek kezében a hangszer nem cél, hanem eszköz. Ezen a hangversenyen ragyogó diszpozícióban játszotta eszményien szép műsorát. Liszt: Les Preludes c. szimfonikus költeményéről any- nyit: a képzelet szertelen, mámoros csapongásainak, a démonikusan fellángoló szenvedélynek, az ellágyuló líra hangulatainak láncolata volt ez az interpretáció. Vikár Sándor
