Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
1979. július 12. KELET-MAGYABORSZÁG 3 A GAZDASÁGI BŰNÖZÉS — a társadalmi rendszerek különbségeitől függően eltérő módon és intenzitással — világszerte növekvő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben a gazdasági életben hatalmas változások mentek végbe. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás minden részterülete, a beruházások száma rohamosan nőtt, jelentősen emelkedett a kooperációs tevékenységet folytató vállalatok száma. A népgazdaság ellen elkövetett, ismertté vált gazdasági bűnesetek száma Magyar- országon 1965 és 1978 között 2920-ról 4816-ra nőtt. Ez mintegy 65 százalékos növekedést jelent. A bűncselekmények száma azonban nem emelkedik évről évre egyenletesen — a legmagasabb értéket, 5295-öt, 1974-ben érte el. AZ ÖSSZBÜNÖZÉSEN belül nem nagyarányú a gazdasági bűnözés, jelentősége miatt mégis figyelmet érdemel. 1978-ban 3418 deviza és vámbűncselekmény, valamint 370 gazdasági vesztegetés szerepel az adatok között. A vám- és deviza bűncselekmények hosszú idő óta tapasztalható emelkedését alapvetően az idegenforgalom növekedésével magyarázzák. A gazdasági vesztegetés, a korrupciónak a gazdasági életben való megnyilvánulása: s az elmúlt évben 133-al több ilyen jellegű bűncselekményre derült fény, mint 1977-ben. A számok persze könnyen megtéveszthetik a szemlélőt, hiszen a felderítés gyakorisága az ellenőrzés megszigorítása önmagában is eredményezheti, hogy a statisztika több bűnesetről ad számot. Másfelől azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nagy kárt okozó bűncselekményeket gyakran éveken át folytatják, s a kár összege — legalábbis statisztikai szempontból — a leleplezés évének mérlegét terheli. A vagyoni, kereseti, jövedelmi viszonyokat vizsgálva kitűnik, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőinek többsége vagyonnal, illetve az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, a kedvezőtlen jövedelmi S zép szál, derék ember volt az öreg Borhe- missza. Jó gazda hírében állott, a tsz-ben is több mint húsz holddal lépett be annak idején. Nagy családba született, s mikor nősülni akart, csak az apjától örökölt másfél holdra, meg két erős karjára számíthatott. Szeretett dolgozni, fogához verte a garast, s ha nem is gyorsan, de biztosan gyarapodott. Nem volt már fiatal a tsz- szervezés idején — túl volt a hatvanon — nem sokat akadékoskodott, egy hét után aláírta a belépési nyilatkozatot. Eddig nem haltam éhen — gondolta —, csak nem fogok ezután sem. Házát eladta, öregasszonyával a fiához költözött — aki nemsokára brigádvezető lett a szövetkezetben — eljároga- tott kaszálni, kapálni, szóval csendben, munkával teltek a napjai. Változott közben a falu is. Egyre több udvaron jelent meg a Skoda, a Zsiguli, a tetőkön is sokasodtak a tévéantennák. Az utca majd minden házában volt már tévé, amikor fontos tanácskozásra ült ö. ’e a család. A fiatalabb Bornemissza bort tett az asztalra, rágyújtott, s az öreghez fordult.- No apám, úgy döntöttünk, veszünk mi is egy tévét. Színes televíziót. — Minek .:?! — morgott az öreg. — Eddig is megvoltunk nélküle ezután is megleszünk. Az ifjabb Bornemissza mosolygott. — Kell a oám. A gyereKornra és társai viszonyok tehát csak jelentéktelen mértékben játszanak szerepet a súlyos károkat okozó bűncselekmények esetében. A gazdasági bűhcselekmé- nyek nem jelentéktelen hányada a gazdasági irányítási rendszer elveinek félreértéséhez, félremagyarázásához kapcsolódik. A gazdálkodó egységek, illetve az ezeket képviselő személyek olykor visszaélnek a szabadabb, kötetlenebb gazdálkodási formákkal, a nagyobb önállósággal és a kezdeményezéssel együtt járó lehetőségekkel. Bárhogy is nézzük, a gazdasági vesztegetésnek általában nem egyszerűen személyes, szubjektív hanem nagyon is objektív okai vannak. Különböző áruk és szolgáltatások hiánya vagy nem elegendő volta is ebbe az irányba terel. Jellemző példa az elmúlt évben a szegedi MERKUR telep dolgozóinak esete, akik mintegy 60 ezer; vagy a pécsi MER- KUR-osoké, akik 183 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert a gépkocsikkal való üzérkedés révén. VÉG NÉLKÜL LEHETNE SOROLNI a gazdálkodás folyamatában elkövetett bűncselekményfajták széles skáláját — kezdve a mérleghamisítástól a hűtlen pénzkezelésen át az üzemanyag jegyekkel való visszaélés ösz- szes változatáig. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági bűnözés elleni küzdelem csakis az állami, társadalmi és gazdasági szervek tudatos, és szervezett együttműködésével lehet eredményes. A gazdasági vezetők személyes példamutatása, erkölcsi megbízhatósága fontos feltétele a gazdálkodási folyamatok törvényes mederbe való terelésének. Fontos, de nem egyedüli feltétele. A rendszeres és érdemi ellenőrzés, a visszaélők, a törvénysértők szigorú és következetes felelősségre vonása ugyan segíthet a gazdasági bűncselekmények számának csökkentésében, maradandó eredmény azonban csak a szükséges gazdasági — technikai, anyagi — előfeltételek megteremtésével, a gazdaságban mutatkozó hiányok megszüntetésével érhető el. F. S. P. Pótkocsikerékagy Pontos megmunkálást igényelnek a pótkocsi-ke- rékagyak. Vágó István, a MEZŐGÉP nyírbátori gyáregysége Dobi István Szocialista Brigádjának tagja a besimítás pontosságát ellenőrzi. (Fotó Jávor) j Körkép aratáskor Nagykálló környékén | Eső után (eizúgnak a gépek Törő László a körzeti agronómus és párttitkár hazaugrott átöltözni. Csurom vizesre ázott a határban. 0 újságolta: . — Nagyon tetszett a geszterédi embereknek az óriás szitakötő, a helikopter, amely ott röpködött egy hete a földek fölött. Egyetlen nap alatt 400 hektár növényvédelmét látta el. Lombtrágyát permetezett ki a gép a dohányra, napraforgóra. 280 hektár a napraforgó. ígéretes termést jósol a párttitkár. A 120 hektár dohányban meg már megkezdődött a nagy munka. Nyolcvan asszony — Nyolcvan asszony töri a dohányt. Mi a bő hozamú VP—9-est termeltük az idén. Szépen fizet. Tizennyolc szárítónk van. Három már megtelt — mondja. Kinn a határban a széna- és a borsóbetakarítást végzik. Aratnák a búzát, de állni kényszerül a hét kombájn az eső miatt. Ha eláll az eső, két nap szikkadás, s újra felzúgnak a gépek. A nagykállói Virágzó Föld Tsz geszterédi 2-es üzemegységében 300 hektár kalászos vár betakarításra. Ebbe álltak be a gépek, hogy gyorsan „felfalják”. A kánikulából az őszies tavasz átcsoportosításokra kényszerített embert, gépeket. — Vannak kulcsemberek a párttagok közöt is — mondja a párttitkár. — Köblös József két kombájnnal dolgozik. Egyikkel nappal, a másikkal éjszaka. Ilyen időjárásban egyikkel sem lehet teljes műszakot menni. Ha nedvesebb a borsó, rendrevág az SZK—5-össel, nappal meg elcsépeli az R—12-essel. Az ilyen időjárásra mondják: egyik szemünk sír, a másik nevet. Inkább vigasztalódunk, mert jól jött az eső a kapásokra, ha pillanatnyilag hátráltatja is az aratást. ötkor talpon ömlik az eső, áztatja Szilágyi János párttitkár kiszolgált kerékpárját, amit a falhoz támasztott. Ez a véletlen hozta, hogy összefutottam vele a biri Táncsics Tsz irodájában. ötkor már talpon volt, most fél 11 óra. Reggelizik. Zsíros kenyeret zöldpaprikával. — Olyankor harapunk most, amikor a munka engedi — mondja. — Most meg esik — mutat ki az ablakon. — Három telepünk van. Én mindig az Ady-telepen szókSzínes tévé kék kirepültek, háza van mindnek, minek kuporgas- sunk? Maga is dolgozott már eleget, ráér nézelődni. — Aztán mennyi egy ilyen színes tévé? — Gondolom, úgy húszezer forint. — Húszezer forint?! — hördült fel az öreg. — Meg vagytok ti bolondulva? Azért egy fél házat lehet venni. — Ugyan már apám! Minek a ház? — Minek, minek. Annyi pénzt kihajítani. Nem hogy vennétek érte öt kisbikát. Egy esztendő múlva azokért százezer forintot kapnátok. A kisbikákból nem lett semmi, annál inkább a tévéből. Szép tavaszi napon hozta meg a tsz gépkocsija, otthon volt az egész család. Még a fiatalabb Bornemissza is hazaugrott a határból, s a nagy esemény tiszteletére pálinkával kínálta a fiúkat. Hívták az öreget is, ő azonban nem vett tudomást a vendégről. Egykedvűen pipázgatott a tornácon, s csak néha vetett egy-egy megvető pillantást a sürgő-forgó emberekre. Aztán elmentek a fiúk, tel- tek-múltak a napok is, de a tévé népszerűsége alig csökkent. Szolgálta híven a családot, csak a hajnalok lettek egyre kíméletlenebbek. Az öreg Bornemissza vitte ebben a prímet. Hajnali négykor már zörgetett a fiatalok ajtaján, s morgott: „Aki éjszaka legény, legyen nappal is. Tévézni szeretnek, az állatok meg dögöljenek éhen.” Könnyű volt neki, hiszen este nyolckor már ágyban volt. A tévére rá sem bírt nézni, annyira utálta, hogy így megbolondította a családot. Eleinte még az öregasz- szonya is a képernyő elé ült, de aztán az ura istentelen bosszút állt rajta. Bekulcsolta a szobaajtót, s mikor felesége nyugovóra tért volna a nagy tévézés után, nem engedte be. A fiataloknál kellett töltenie az éjszakát. Elmúlt már vagy három hónap, mikor vendég érkezett a házhoz: az egyik rokonkislány jött nyaralni hozzájuk. Az öreg Bornemisszával barátkozott össze leggyorsabban, együtt jártak dudvát szedni, kaszálni, állatokat etetni. Esténként azonban tévézni vonult a kislány, ami persze igen-igen bántotta az öreget, aki el nem tudta képzelni, mit lehet szeretni azon az istenverte dobozon. Történt aztán, hogy az egyik szombat délután lakodalomba vonult a család, s csak az öreg, meg a kislány maradt a háznál. Az öreg Bornemisz- sza kiült a kiskapuba, s látszott rajta, erősen töpreng valamin. Telt-múlt közben az idő, feketedtek már a fák lombjai is, mikor felállt, s bement a nagyszobába, ahová a tavasz óta nem tette a lábát. A kislány a heverőn olvasgatott, az öreg a kályhának támasztotta a hátát, majd egy idő után megszólalt: — Kislányom, ebben a dobozban tényleg emberek vannak? — Azok. — Hm... — csóválta fejét — indítsd csak el! A kislány lemászott az ágyról, bekapcsolta a tévét. Kisvártatva emberek, kombájnok jelentek meg a képen, arattak. Az öreg késő éjszakáig meg sem mozdult, csak akkor állt fel, mikor hallotta, nyikordul a kapu, hazajöttek a lakodalmasok. Másnap sokáig aludtak a fiatalok. Az öreg hagyta őket, megetette az állatokat, majd a nagyszobába lopakodott. Egy ideig téblábolt a tévé előtt, majd óvatosan megnyomta a gombot, s várta, mi lesz. Nem történt semmi különös, minden olyan volt mint az este, csak az arcok voltak idegenek. Mit érdekelte ez az öreget! Nézte, nézte a csodát. Balogh Géza tam kezdeni. Ott a „főhadiszállás”, a kombájnok, ide futnak be a javításra szoruló traktorok. Itt kel el legjobban a segítség. Naponta tíz-tizenöt kilométert karikázik. Mindenütt ott van, ahol kell a jó szó, a biztatás, ahol ellenőrizni kell valamit. Most éppen bosz- szankodik, mert a hét kombájnból csak öt üzemképes. Két SZK—5-öshöz nem kaptak alkatrészt. Pedig az emberek bejárták még Pestet is. — Ekkorra már a gépszemlén is túl szoktunk lenni máskor — jegyzi meg. — Háromszázharminchat hektár kalászos áll lábon. Taggyűlésen beszéltük meg az aratási menetrendet. Minden párttag lelkére kötöttük, most ez az első. Kaptak megbízatásokat. Kombájnostól a szállítókig. Herczku István tsz-elnök asztalán néhány soros feljegyzés. A taggyűlésen írta fel a teendőket. Olvasom: „Gondoskodni kell bérkombájnokról is. Nincs megfelelő ember a Dutrára, a T— 150-esre. Intézkedni sürgősen.” Hamarosan betoppan az elnök. Érdeklődik a párttitkár. — Rendben lesz. A T—150- esre Vasas Jánost, a tapasztalt vezetőt tesszük — fordul a titkár felé. — Talajmunkát fog végezni. Megoldódik a Dutra vezetése is. Igazuk volt a párttagoknak, akik azt mondták, a nagy értékű gépekre ne friss jogosítvánnyal rendelkezők kerüljenek. Beszéltek a vezetők a nagyecsediekkel, akik ígérték, segítenek. Küldenek kombájnokat, amennyire szükség lesz Biriben. Szép a határ. Üde. Jól jött az áztató eső a 115 hektár silókukoricára, az új vetésű lucernára és a takarmánykeverékre. Lesz bőségesen takarmány az állatoknak. Esőfüggöny húzódik Nagykálló fölé. Szemlére sorakoztak fel az E—512-esek az üzemegységben. Itt van Szabó László, a kallói Zöld Mező Tsz elnöke. Korán reggel már megbeszélés volt. Ide indult a párttitkár, Szabolcsi László is. Silókukorica a kalászosok után — Hét párttagunk dolgozik a műhelyben. Kiváló szakemberek. Demeter Pál a fő- agronómus a legjobbakat állítja a szerelésre. Gondos tervezést, jó szervezést bizonyít, hogy a 100 hektár zöldborsó földjében zöldell a silókukorica. A kalászosok után is ez kerül. Nagyon kell a 750 szarvasmarha-állománynak. Emberek, gépek küzdelme folyik a határban. Ennek cselekvő részesei a pártszervezetek, a komunisták, akik ügyelnek példát mutatni helytállásból. Farkas Kálmán Sózással tartósítják Nyersbőr Szabolcsból Hazánk könnyűiparának fejlődéséhez Szabolcs-Szat- már megye mintegy 100 ezer kilogramm nyersbőrrel járul hozzá, aminek a 80 százaléka sertés-, kisebb részben szarvasmarha- és elenyészően pedig róka-, nyest-, kecske-, valamint egyéb állatbőrökből tevődik ki. Ha ezeket összevarrnánk, akkor körülbelül 9 négyzetkilométer területet fednének le. A beszerzésével, felvásárlásával, értékesítésével a Bőrgyárak Kereskedelmi Közös Vállalata foglalkozik, amelynek megyénkben kirendeltsége 31 éve tevékenykedik. A nyersbőrt döntően a húsipari vállalat szolgáltatja, de fontos a tsz-ekből, s a háztáji gazdaságokból származók is. A vágóhidakon lefejtett bőrt a BIVIMPEX-nél két órán belül sózással tartósítják, hogy az ipar kifogástalan minőségű alapanyaghoz juthasson. Mindenféle állatbőrt átvesznek, de gyakran előfordul, hogy a vidékről hozottak a tartósítási késedelem miatt már csak III—IV. osztályúak. Ahol MÉH begyűjtőhely van — mint például Nyírbátorban, Mátészalkán, Vásárosna- ményban — ott is átveszik a nyersbőröket. Végsősoron mindegyik a nyíregyházi raktárba kerül, s majd innen kéthetenként szállítják a fővárosi központba, ahol az országos igényeknek, a termelési terveknek megfelelően osztják el a feldolgozóknak. A BIVIMPEX a húsipari vállalattal szerződéses viszonyban van. A bőrfelvásárló kirendeltségek közül a szabolcsi az egyik legnagyobb, annak ellenére, hogy a gyáraknak juttatott bőrmennyiség évek óta nem növekszik. A nyíregyházi egység havonta, mintegy 3 millió forint értékű nyersbőrt küld a fővárosi központba, aminek nagy része a pécsi bőrgyárba kerül, s az ott készülő termékek döntő hányadát a nyugati piacokon adják el. (cselényi) Növényvédelmi nap Nyírlövőn Növényvédelmi napot rendez augusztus 4-én Nyírlövőn a HNF kertbarátok és kistenyésztők megyei szervezete, valamint a nyírlövői kertbarátok klubja. A községi művelődési házban előbb megvitatják a szabolcs-szat- mári kertbarátok mozgalmának helyzetét, előadást hallgatnak meg a házikertek növényvédelméről, s az esztendő második felében várható növényvé- dőszer-ellátásról. A megbeszélés után kertlátogatások következnek, s közben a résztvevők az AGROKER növényvédelmi bemutatóját is megtekinthetik.
