Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 12; Nézőpont dolga Bankház és oroszlán. Ungvár sétány. A Krúdy-lakótelep. „Vezess kiválóan” MEGYEI DÖNTŐ SZOMBAT, VASÁRNAP Július 14-én és 15-én ren­dezi meg a Magyar Honvé­delmi Szövetség a „Vezess ki­válóan” verseny megyei dön­tőjét, melyen azok a sorkö­teles fiatalok vesznek részt, akik az elmúlt 12 hónapban szereztek hivatásos gépjár­mű-vezetői jogosítványt az MHSZ tanfolyamain. Szom­baton elméleti és hibaelhárí­tási verseny lesz az MHSZ székházban, vasárnap kerül sor a gyakorlati versenyre. Ebben az évben először ki­bővített formában rendezik meg ezt a versenyt, melyen részt vesznek a KEMÉV, az ÉPSZER, a SZÁÉV, és az ÉPFU hivatásos gépkocsive­zetői is. Ünnepélyes ered­ményhirdetés vasárnap dél­ben lesz Borbányán. A „Ve­zess kiválóan” verseny or­szágos döntőjét augusztus vé­gén rendezik Cegléden. Borzasszőttes, lószőrékszer Tájoló madártojásból — Az ország „virágoskertje" Nyíregyházán — Élő népművészetünk kiállítása A szépség utáni örök vá­gyában az ember ősidőktől fogva díszíti környezete tár­gyait. Bölcsőt farag az érke­zőnek és fejfát a távozónak. „A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már el­tűnőben vannak” — írja a Magyar Néprajzi Lexikon. Jeles tárgyi emlékeink bevo­nultak a múzeumokba, szelle­mi hagyományaink lexikoni címszókká válnak. És mégis élő népművészetről beszé­lünk. Ennek bizonyítéka lát­ható a IV. országos népmű­vészeti kiállításon. Kivirított az ország „kert­je”, pompáznak a hímzett, varrottas és szőtt textiliák, forma- és motívumgazdagsá­gukkal kápráztatnak el a fa­ragások, rácsodálkozunk a gyermekjátékok végtelen öt­lettárára, bámuljuk a tár­gyakban jelenlévő alkotó embert. Mai népművésze­tünkben két irány figyelhető meg: egyrészt a ragaszkodás a hagyományokhoz, más­részt azok továbbvitele, új- játeremtése. Az egész kiállí­tásra jellemző továbbá a tárgyakban domináló funk­ciójelleg, amelyet remek ren­dezői ötletekkel sikerült még jobban alátámasztani. Lehe­tőleg minden tárgyat igye­keztek úgy elhelyezni, ahogy szokásos használatuk szerint körülvesznek bennünket. Így alakították ki a tájegységi jelleget megtartva, a meghitt szobabelsőket, ahol minden­nek megvan a maga helye, s egy-egy szépen berendezett sarok szinte sugallja az ötle­tet — lakáskultúrából. Minden tájegység megjele­nik a kiállításon. Rábaközi, sárközi, baranyai hímzések, hagyományos és továbbalko­tott „korszerűsített” válto­zatban; az ősi motívumokat őrző mezőségi, széki, kalota­szegi kis- és nagyírásosok és varrottasok; a békési szűcs­hímzés kifinomult öltéstech­nikája; a különféle szálán- varrottak, köztük a mi sze­münknek ismerős Tisza vidé­ki keresztszemesek. A matyó és kalocsai hímzések külön érdemelnek említést, mert ezek napjainkban a „legdi­vatosabbak.” Ezt varrják leg­szívesebben a lányok-asszo- nyok, sajnos gyakran torz, álnépi, népieskedő végered­ménnyel. Aki igazán szeret­ne szép kézimunkát a laká­sába: annak megéri, ha pél­dául a színek használatáról a kiállításról merít ötletet. A hímzett textilekre jellemző a minták újszerű alkalmazása, a jóval kevesebb . szőttes anyagra pedig a hagyomá­nyos technika felújítása. Ilyenek például az erdélyi borzas, az ormánsági kockás, vagy a színes festékes. Ará­nyaiban a textil a legjelentő­sebb : a pályamunkák kéthar­mad része. Nem kifejezetten női mes­terség a bőrművesé, mégis néhány szép, női kéz készí­tette bőrsallang láttán nyug­tázhatjuk az egyenjogúságot. Férfimunka viszont néhány kékfestő anyag, szőttespárna, lepedő, takaró. Különösen ~ érvényesül a használati jelleg a faragott tárgyaknál, zömmel lakbe­rendezési céllal készültek. Mértékkel válogatott a zsűri a szoborfaragások közül, de így is képet kapunk fafara­góink törekvéseiről: az apró­lékosan részletező ábrázolás­tól a drámai sűrítésig. Míves anyaggal jelentkeztek a faze­kasok, különösen szépek a mezőtúri és a nádudvari fe­kete edények. Gazdag példa­tárat látunk a gyékény, a csont, a vessző, a szalma mű­vészi felhasználására. Ter­jed a lószőrékszer-készítés divatja, ezt már valószínű­leg a korábbi nyíregyházi ki­állítások népszerűsítették. Nagy meglepetés a gyer­mekjátékok sokasága. Te­mérdek ötlet, millió variáció. Csak néhány ezek közül: tek­nősbéka tésztából, pörgettyű dióból, tájoló madártojásból, kukoricaszár-állatkák, s baba minden elképzelhető anyag­ból. A legnagyobb érdem: készítőik között sok a gye­rek; lesznek őrzői a hagyo­mányoknak. Számos pozitívum mellett néhány zavaró elem: nem túl szerencsés a helyszín kivá­lasztása, a közgazdasági szak- középiskola megközelítése miatt. Miután Nyíregyháza visszakapta a rendezés jogát, a város központjában, for­galmas helyen kellene keres­ni bemutatótermet. A ter­mekből hiányoznak az „el­igazító” táblák: tájegységről, népművészeti hagyomány­ról, szerzőkről. „Meglepetés” a 10 forintos belépődíj. Ha­zánkban a kiállítások zöm­mel ingyenesek, a múzeumok is csak jelképes összeget kér­nek. A belépődíj bevezetése nem használ annak a cél­nak, hogy a kiállítást minél többen lássák. S végül, szük­ség van az országos koordi­nálásra is: ne legyenek ez­zel egyidőben másutt hason­ló rendezvények! Baraksó Erzsébet Gyékények és szőttesek. (Császár Csaba felv.) Zöldségből és gyümölcsből Kiegyensúlyozott ellátás várható Nem magánügy! Az állami gondozottak nyaráról szóló cikk után le­velet hozott szerkesztősé­günknek a posta. írója Jakab Karolina, Encsencsről. Nem kevesebbet kínál, mint az egyik megszólaló gyermek­nek barátságát, szeretetét. Meleg hangú levelet mellé­kelt, kérve szerkesztőségün­ket: továbbítsuk a kislány­nak. Egy dolgos élet tapasztala­ta, rendkívüli emberszeretet süt át az ötven esztendős nő levelén. Ha úgy tetszik te­kinthetjük az írását magán­ügynek. Olyan lépésnek, melyben egy egyedülálló nő keresi azt a gyermektársat, akire pazarolhatja gyengéd­ségét. Mégse tudom annak nézni. A levél szinte sugall­ja az embernek a folytatást. Azt a gondolatsort, amely a magukra maradtak egymás keresését sürgeti. Mert tár­sadalmunknak meg vannak az egyedül élő felnőttéi, öz­vegyek, idős lányok, maguk­ra maradt asszonyok, férfi­ak. És ott sorakoznak, mind nagyobb számban azok az ártatlan gyermekek, akik kö­telék, gyökér, kapcsolat nél­kül csupán a közszeretetét élvezik. Tudom, senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy gyermeket fogadjon örökbe. Talán nem is a kizárólagos cél. De arra már szívem sze­rint merek lelkesíteni: keres­sék az egyedül élő és sokszor küzdő felnőttek a kicsiket. Hihetetlen kettős haszon kí­nálkozik. Saint Exupery írja valahol a Kis hercegben: megszelídíteni annyi, mint kapcsolatot teremteni. Nos, ezernyi gyermek van köz­tünk, akik a szó szoros értel­mében szelidítésre várnak és vágynak, s kapcsolatra, a va­lahová tartozásra. Gondolják el, mit jelent egy szülő nél­kül felnövőnek, ha valaki meglátogatja az intézetben. Ha ott van a szülői értekez­leten valaki, aki csak rá kí­váncsi. Ha akad valaki, aki a nyáron, ha nem többet, de két hetet kínál egy családi otthon melegében. Itt élünk egymás mellett, mégis, néha úgy tűnik, em­berbolygóink külön pályákon keringenek. Hogy ez így jó lenne? Aligha hiszem. Idősö­dő kor, egyedüllét és gyer­mekkori magány pályái ke­resztezhetnék egymást, ha akarnók. S a metszéspontok jelentenék a szeretetet, a tár­sat, a gondoskodást, a me­legséget. Nos, mindez eszem­be jutott akkor, amikor ol­vastam Jakab Karolina leve­lét, az élet e már már termé­szetes lépésének programját. Szép szívek és szép laká­sok árválkodnak üresen. Édes érzések keserednek epévé idősben és gyermek­ben. Kár. A hozzánk érke­zett levél tanúsága szerint nem törvényszerűen, (bürget) Ez év első felében kedve­zőbben alakult a zöldség- és gyümölcsellátás a tavalyinál — tájékoztattak a ZÖLDÉRT Vállalat megyei központjá­ban. Ez egyrészt az eddiginél sikeresebb téli tárolásnak, másrészt a termelői kedv fo­kozódásának és a korai me­leg tavasznak köszönhető. Már januártól biztosította a ZÖLDÉRT Vállalat az ellá­tást uborkából, paradicsom­ból, s az előző éveknél ugyancsak korábban több fajta zöldpaprikából. A vál­lalat az áruk jó részét az or­szág különböző helyéről sze­rezte be. Később a meleg tavaszi és nyáreleji időjárás „gyorsítot­ta” a korai zöldségfélék fej­lődését és gyümölcsök érését. Megjelent a cseresznye, meggy, málna és földieper. Az év első felében 24 száza­lékkal vásároltak több zöld­ség- és gyümölcsfélét a me­gyében, mint a múlt eszten­dő első felében. Ugyanak­kor — ami nem lényegtelen —, az egységes ár 6 száza­lékkal volt alacsonyabb. Kiegyensúlyozott ellátás ígérkezik az esztendő további részében is. A vállalati hűtő­házak, burgonyatárolók, élel­miszeripari üzemek karban­tartási munkái a nagy nyá­ri-őszi forgalom idejére be­fejeződnek. A szerződéssel biztosított áruk átvétele, for­galmazása zavartalanabbnak ígérkezik a korábbiaknál. S ez a vállalat és a szállító partnerek javuló kapcsolatát bizonyítja. A szállításokhoz több mint 4,5 millió kis almásláda, 180 ezer tartályláda és közel 10 millió exportláda áll a ZÖLDÉRT Vállalat rendelke­zésére. A vállalat 22 terme­lőszövetkezetnek és ÁFÉSZ- nek nyújt 3 millió forint anyagi támogatást a zöldség­kertészet és gyümölcstelepí­tés fejlesztéséhez. A. B. Megrögzött bűnöző hírében áll Nyírbogdányban a 32 éves Tóth György, akit először emberölés kísérletéért, aztán lopásért majd garázdaságért, később elhárítás­ra képtelen állapot kihasználásá­val elkövetett lopásért ítéltek már el korábban. Most ezekhez képest „ártatlan” kis cselekmé­nyek miatt ült a vádlottak pad­ján, hiszen éppen „csak” lopott, de azon is rajtavesztett. Egyik este egy ismerőse keres­te meg Tóthot a lakásán. Beszél­getés közben iszogatni kezdtek, aztán a vendég elszunyóikált. Tóth kihasználta az alkalmat, le­csatolta vendége karóráját, s amikor felébredt, hiába kérte vissza, Tóth tagadott. A feljelen­tés után mégis megkerült az óra, mert Tóth egy helybeli lakosnak eladta. Tóth ellen már eljárás volt fo­lyamatban, amikor ez év febru­ár 6-án délben besurrant egy ud­varra, leszedte a szárítókötélre kiterített ruhát és elpueodt vele. Ezúttal sem volt azonban sze­rencséje, ment a szomszéd észre­vette, szólt a károsultnak, s ül­dözőbe vették a tolvajt. Tóth menekülés közben eldobálta a ruhát, de megfogni nem enged­te magát: bicskával fenyegette meg üldözőit. A nyíregyházi járásbíróság a visszaeső bűnözőt i év 4 hónap fegyházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Az ítélet jogerős. BESURRANT AZ UDVARRA Ellopta a száradó ruhát Bicskával fenyegette üldözőit

Next

/
Thumbnails
Contents