Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

Konsztantyin Katusev Győrben és Bábolnán A SZOVJET KORMÁNYBIZOTTSÁG VIDÉKI KÖRÚTON A Csepel Művek nyírbátori szerszámgépgyárában Tóth La­jos PORTAL marógépen kisebb méretű öntvénydarabokat munkál meg. (Fotó: Mikita Viktor) Meleg étel a kombájnosoknak Gondoskodnak az aratókról Pótlás vetéssel T ermelőszövetkezeti ve­zetőségválasztó rész- közgyűlésen mondta Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára; „Ennyi elemi csapásba, amely idén eddig a mezőgazdaságot súj­totta, a kisparaszti gazdasá­gok beleroppantak volna. A nagyüzemek kibírják, mert a tudomány és a technika — a kémiai szerek, a magas szin­tű gépesítettség, az emberi hozzáértés és akarat nagy­mértékben ellensúlyozza a természet szeszélyeit.” Tény: ha nagy vesztesége­ket okoztak is ,a fagyok, a belvizek és az aszályos he­tek, a mezőgazdasági terme­lésben nem történt megtor­panás. Itt a megyében, ha kevesebb búzát aratunk is, többlettel bíztat a kukorica, a napraforgó, a dohány és so­kat korrigálhat az év végi eredményeken az állatte­nyésztés. Szakvezetőkkel be­szélgettem erről Tiszadobon, Tarpán és a Balkányi Állami Gazdaságban. Mondták, a fagy, a belvíz mindhárom helyen sok búzát kivitt, de vetettek takar­mánynövényt, silókukoricát a kipusztult kalászosok he­lyére. A silóvetés jól sike­rült. Olyan a silókukorica — és ez a megye egészére érvé­nyes —, hogy egy része főve­tési növényként meghagyha­tó, tehát a silónál többet érő szemtermést takarítanak be. Szó volt a másodvetésekről is. Főleg zöldetetéshez a tömeg­takarmányt kellett biztosíta­ni. Szénát a lucerna első, második növendékéből, a rét­legelők első kaszálásából ele­gendőt és jó minőségűt taka­rítottak be. Májusban, jú­niusban a legeltetéssel volt baj. Ez a tejtermelésben éreztette leginkább hatását. Most a bőséges csapadék új helyzetet teremtett. Kihasz­nálják.' Mán Gyula, a Balkányi ÁG igazgatóhelyettese: „Minden év tartogat meglepetéseket és erre mi készülünk is. Idén a kukoricát a víz miatt csak toldozva-foltozva tudtuk vet­ni. Ebből nem csak időeltoló­dás keletkezett, de nagyobb volt az üzemanyag-felhasz­nálás, jobban koptak, törtek a gépek, magasabb lett a munkabér-felhasználás. A következő időszakban azért is, másért is takarékoskod­nunk kell.” Szinte szóról- szóra ugyanezt mondta Bán György, a tiszadobi tsz elnö­ke, azzal a kiegészítéssel: a gépüzemeltetést, a műtrágya­felhasználást, a vegyszere­zést az ésszerűség határán végzik. Tehát semmi rendkívüli in­tézkedés, csak az eleve elha­tározott dolgok szigorúbb és rugalmasabb teljesítése a cél. Ez a szigorúság már a betakarításoknál érvényesül. Az érett búzát szemveszte­ség nélkül aratják, a szállítá­si utakat újra felülbírálták és ahol lehetett, rövidítették. A szárítóüzemeket csak a szükségnek megfelelően üze­meltették. És ha már az energiánál tartunk, Győri Endre Tarpán azt közölte, megkezdték a fáradt olaj ösz- szegyűjtését: ez is pénz. N em titok, a kifagyott kalászosnak, a kétszer felszántott terület­nek, a nagyobb munkaerő­ráfordításoknak végső hatása az egyszámlaszámlán jelent­kezik. Ha ott nincs pénz, kel­lemetlen a helyzet, a leg­szükségesebbre sem futja. Ezért kell takarékoskodni, a vásárlásokat mérsékelni. Mindig, mindenütt akad ké­sőbbre halasztható fejlesztés, beruházás. A lényeg, hogy a pénzügyi egyensúly megma­radjon. Az üzemek már készülnek az őszre. Gyors és jó minő­ségű munkát terveznek. Ez is többlet. Ez is forint! Seres Ernő Győrbe, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba láto­gatott szerdán délelőtt Konsz­tantyin Katusevnek, a Szov­jetunió miniszterelnök-he­lyettesének vezetésével a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság 23. ülésszakán részt vevő szovjet kormányküldött­ség. A delegációt elkísérte Marjai József miniszterelnök­helyettes, valamint Soltész István kohó- és gépipari mi­niszter. A szovjet kormány- delegációt és az őket kísérő magyar államférfiakat a gyár főbejárata előtt Győr-Sopron megye, Győr város és a nagy- vállalat vezetői fogadták, élü­kön Háry Bélával, a megyei pártbizottság első titkárával. Horváth Ede, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket a gyár jelenlegi feladatairól, fejlesztési cél­jairól és a szocialista integ­rációban vállalt szerepéről. Ebben az évben a megye 805 tanácsi célcsoportos la­kással gazdagodik, 'melyek közül 473-at Nyíregyházán építenek fel. Az első fél év­ben Szabolcs megyében 364 lakást adtak át, s év végéig elkészítik a tervben megje­lölt számú lakóépületeket. Az első fél évben a megyeszék­helyen a körúton átadtak egy 87 és egy 28 lakásos tömböt, a Kórház utcán 60 lakás kul­csát nyújtották át a bérlők­nek, a Kossuth utcán 30 la­kást fejeztek be az építők. A Szamuely téren ugyancsak 30 lakást adtak át június utolsó napjaiban. Nyírbátorban 42, Záhonyban 33 és Tiszaszal- kán 12 új lakást építettek meg az első fél évben. 1979 őszén, telén még töb­ben költözhetnek új otthon­ba, Nyíregyházán a Kossuth utcán 2x30 lakást fejeznek be a kivitelező SZAÉV dolgozói, a Szamuely téri építkezésen hasonlóan hatvan lakást ad­nak át a második fél évben. Az Északi körúton ismét 28 lakásos tömböt ad át az ÉP­SZER. Mátészalkán a város- központban 2x20 lakás és egy 28 lakásos tömb készül el év végéig. Vásárosnaményban húsz, Ibrányban hat, Nyírbá­torban 28 lakást adnak át a Váci lakótelepen. Ez utóbbi városban további hat, csök­kentett értékű, komfortos la­kást utalnak ki a szociális helyzettől függően. Tiszavas- váriban befejezik a 12 és Nyírcsászáriban a 4 lakásos épületet. Célcsoportos lakás­építésekre a tanácsok 497 millió forintot költenek eb­ben az esztendőben. A kulturális ágazatban 316 millió forintot fordítanak be­A szovjet delegáció a tá­jékoztatást követően megte­kintette a gyár több üzemét és a számukra rendezett erő­gépbemutatót. A szovjet kormánydelegá­ció, a kíséretükben lévő ma­gyar államférfiakkal együtt Győrből ma kora délután Bá­bolnára érkezett. A mezőgaz­dasági kombinátban Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Bür­gert Róbert, a kombinát ve­zérigazgatója fogadták a ven­dégeket, akik megismerked­nek az ország legnagyobb ál­lami mezőgazdasági termelő vállalatának a munkájával. Megtekintik többek között azt a mintaistállót, amelynek tí­pusából a következő másfél évben több mint 500-at szál­lítanak a Szovjetunióba. A kombinát valamennyit komp­lett berendezésekkel küldi ki, átadja iparszerű technológiá­ját és az egyéves garanciális időszakra baromfival is ellát­ja. ruházásokra. Ebből építenek 50 általános iskolai tantermet és 925 óvodai helyet, össze­sen 1110 kisgyermeknek ala­kítanak ki helyet az óvodák­ban, a fennmaradókat a ta­nácsok a költségvetési pén­zekből fedezik. Hetvenöt szakmunkástanuló képzése történik majd a kisvárdai szakmunkásképző intézet új tanműhelyében, Nyíregyhá­zán a 107-es szakmunkás- képzőnek 200 személyes kol­légiumot és egy 105 munka­helyes tanműhelyt építenek. Tizenkét tantermes iskolát adnak át Vásárosnaményban, 8 tantermeset Mándokon, 6—6 tantermes iskola épül Hodászon és Nyírbélteken, 4 tantermes Nagydoboson, két Magyar—vietnami pártközi megbeszélés Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége Nguyen Thanh Le-nek, a központi bizottság tagjának külügyi bizottság el­ső elnökhelyettesének vezeté­sével július 6—11 között lá­togatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője megbeszéléseket foly­tatott a vietnami küldöttség­gel, melynek munkájában részt vett Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykövete is. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken a két testvérpárt kép­viselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, párt­jaik tevékenységéről, véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, áttekintették a kétoldalú párt­kapcsolatokat. tantermes szárnnyal bővítik a nyírlövői iskolát. Tiszavasváriban már átad­ták a százszemélyes óvodát, Ajakon pedig az ötvenszemé- lyeset. A második fél évben fejeznek be Nyíregyházán 300 óvodai helyet, Ujfehértón 100 kisgyermeknek építenek új intézményt. Ötven-ötven sze­mélyesre tervezték a deme- cseri, a kocsordi, a jármi, a kántorjánosi és a kisvárdai óvodákat, öt településen pe­dig összesen 175-tel bővítik a meglévő óvodai helyek szá­mát. Egészségügyi beruházások­ra 1979-ben 73 millió forintot költ a megyei tanács. Bölcső­deépítésre 8 milliót fordíta­nak. Megyénkben is különös gondot fordítanak az aratás­ban résztvevők ellátására. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek csaknem min­denütt meleg ebédet és hű­sítő italt visznek a határba a kombájnosoknak, a szere­lőknek, a szállító munkások­nak és azoknak is, akik a szárítókban dolgoznak. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság üzemi konyháján ebédet főz­nek az aratóknak, minden­nap hús szerepel a menüben. A szódavíz az aratás idején védő italnak számít a tan­gazdaságban. A Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ a nyíregy­házi Ságvári Tsz-nek napon­ta 40 adag ebédet főz az ara­tás idején. A kálmánházi Rá­kóczi Tsz napi 30 ebédet ren­delt az ÁFÉSZ-től az aratók­nak. Több téeszt soron kívül lát el üdítő italokkal az ÁFÉSZ. A Vásárosnamény és Vidéke ÁFÉSZ-től a vásáros- naményi Vörös Csillag Tsz napi 40 adag ebédet rendelt. Naponta több rekesz kólát félretesznek a tsz-nek. Ezen­kívül az ÁFÉSZ saját szik- vízüzemében külön 20 literes Gazdag cseretáborozási le­hetőségeket teremt a megyei úttörőelnökség a szabolcs- szatmári úttörőknek évről évre szovjet, lengyel, román, NDK-beli pajtások üdülteté­sét szervezi megyénk úttörő­táboraiban, s viszonzásként megyénkbeli fiatalok utaz­nak a négy országba. Jelen­leg ungvári úttörők harminc­fős csoportja magyar pajtá­sokkal közösen vesz részt Ti- borszálláson az orosz nyelvi szaktáborban. Rakamazon 30 úttörő táborozik a szomszé­dos romániai Szatmár me­gyéből. Július második felé­ben a lengyelországi Poznan­ból érkeznek csereüdülésre úttörők: negyvenen a vásá- rosnaményi járás vendégei­ként Gergelyiugomyán, negy­palackokban szódavizet ké­szítenek az aratóknak. A Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ az ellátási területén működő téeszeknek körleve­let küldött ki, amelyben fel­ajánlotta az aratásban részt­vevők meleg étellel és hűsítő itallal való ellátását. A kis­várdai konyháról a papi és a kékesei téesz viszi az ebédet. A tornyospálcai téesz a helyi ÁFÉSZ-konyháról, a sza- bolcsbákai téesz az anarcsi ÁFÉSZ-konyháról szállítja az ebédet a nagy nyári munka résztvevőinek. Megyénkben több téesznek már saját üzemi konyhája van. Ezeken a konyhákon mostanában főleg aratási ebéd fő. Egyebek között a mátészalkai, a napkori és a tyukodi téesz üzemi konyhá­ján főznek kalóriadús étele­ket azoknak, akik a legtöb­bet teszik a kenyérnekvaló időben, jó minőségben és szemveszteség nélküli beta­karításáért. Több téeszben háziasszonyokat fizetnek azért, hogy az aratás idején a saját konyhájukon házi ebédet főzzenek az aratók­nak. vénén pedig a nyíregyházi já­rás vendégeiként Rakamazra. Szintén július végén NDK- beli pajtások jönnek Magde- burgból, ők az új nyíregyhá­zi, sóstói úttörőtáborban ven­dégeskednek. Augusztusban francia és nyugat-berlini gyermekek is érkeznek megyénkbe. Ma­gyarországon tartják ugyanis — a gyermekév jegyében — a nemzetközi gyermektalál­kozót, amelyre 54 országból jönnek küldöttségek. A köz­ponti programok mellett Sza­bolcsba is ellátogat a vendé­gek két csoportja: a me­gyénkbe érkező francia és nyugat-berlini gyermekeket családok látják vendégül Nyíregyházán. Éjszakai építkezés Nyíregyházán, a Kossuth utcán. (Fotó: Mikita Viktor) TAHÁCSI BERUHÁZÁSOK Jó ütemben épülnek a lakások Óvodák, kórház-rekonstrukció Á GYERMEKÉV 3EGYEBEN Úttörők cseretáborozása XXXVI. évfolyam, 161. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. július 12., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents