Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-11 / 160. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 11. IGEN — 480-szor Közel hat éve, hogy először választottak lakó- és utcabizottságokat országszerte. Nyírbátorban később, 1975- ben, majd 1977-ben választott a lakosság két lakótelepen lakóbizottságot, s mindkettő a közösség megelégedésére működött. Az újjáválasztás városunkban kibővítést jelentett: a korábbi kettő helyett 3 lakó- és 10 utcabizottságot választott a város lakossága, s a bizottságok öt évig látják el feladatukat. A választásokon 480 nyírbátori lakos mondott igent a Hazafias Népfront jelöltjeire abban a reményben, hogy az új és újjáválasztott bizottsági tagok munkájukkal eredményesen kapcsolódnak be szőkébb lakóterületük gondjainak megoldásába, a város fejlesztésébe, a lakosság városias szemléletének és magatartásának formálásába. A csavargó körútja — rablással Nyolcezerötszáz forinttal tért haza az éjszakai órákban a közelmúltban V. Gyula nyírbátori fiatalkorú. Azon az estén szokásos csavargókörútját tette; járt a Kakukkban, a Báthori étteremben. így akadt össze egy jó vásárt csinált idős emberrel, aki még fizetett is neki. V. Gyulát nem is hagyta nyugton a meglátott sok pénz. Amikor útjifk a nyírbátori piac mellett haladt el, a fiatalkorú földre teperte idős „vendéglátóját”, aki rövid időn belül a korábban leadott sertések ára nélkül tarthatott hazafelé. Nem indok nélkül, joggal sze- gyellte magát a pénztől megfosztott ember. Másnap még meg is kereste a fiatal rabló szüleit: ezer forinttal kevesebbet is elfogad. csak ne legyen belőle rendőrségi ügy, ajánlotta. De a felajánlás hiába való volt. A rendőrségre kényszerült idős sértett még aznap visszakapta pénzét, mert a rendőrök rövid időn belül megtalálták azt a fiatalkorú ágyában és lefoglalták. A fiatalkorúak bírósága V. Gyulát rablás miatt 1 év 4 hónapi — fiatalkorúak börtönében töltendő — szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Dr. T. Gy. KI VOLT A HIBÁS? Nem a vevő telhetetlen... Bizonyítványmagyarázat egy tudósítás nyomán Szinte minden érdekelt reagált legutóbbi mellékletünk ellátással foglalkozó írására, és volt mondani valója a felügyeletet ellátó tanácsi szerveknek is. Mindez azt jelenti, hogy Nyírbátor ellátása amolyan darázsfészek: néhol zsúfolt, néhol kihasználatlan az üzlethálózat, nem tökéletesek a partneri kapcsolatok. Lehet-e ezekről szólni? Nemcsak lehet, hanem kell is, hogy az ellátás valóban a városi szinthez közelítsen. Abban ugyanis minden érdekelt véleménye egyezik: van még mit tenni azért, hogy mindennap elégedetten távozzanak a boltokból a vásárlók. Hány szárnya van a csirkének? Alapvető gond tulajdonképpen az, hogy nem megfelelő a választék, a vásárlók gyakrabban keresik a friss árut, s ezért nfem egyetlen vállalat, szövetkezet, vagy irányító szerv tehető egyedül felelőssé, összehangolt munkára van szükség. A kisvárdai baromfifeldolgozó vállalat igazgatója például arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a realitások talaján álló megrendeléseket képesek kielégíteni, hiszen a gyárban is csak két szárnya és egy háta van a csirkének. Nyírbátorban több boltvezető irreális megrendeléseket adott: néhányan csak aprólékot rendeltek, s így kaphattak egy-egy összesítés során olyan eredményeket, hogy a vállalat a megrendelt árunak csak egy töredékét szállította le. A tejiparról csak egy mondatot: a legkorrektebb szállítónk tartják a megyében. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat igazgatójának válaszából kitűnik, hogy a szövetkezet által igényelt meny- nyiséget leszállítják. Papíron tulajdonképpen ezzel rendben is lennének, mégis feszítő gondok vannak, ez pedig abból adódik, hogy nem egyenlő feltételekkel indulnak harcba a vásárlók megnyeréséért. A sütőipar saját boltjaiban mindig friss árut kínál — a szövetkezet ellátási területéhez tartozó Pócspetriben, Máriapócson, Kislétán reggel hatkor már viszik saját boltjaikba a friss kenyeret — ki vesz akkor a szövetkezeti boltban reggel akár az előző napiból is, ha a közelben meleg kenyeret kap, s a szövetkezet boltjába legfeljebb délben érkezik a friss szállítmány. Nyilvánvaló, hogy a vállalat az egész város és a környék ellátását nem vállalhatja, de egyedül nem is lenne képes kielégíteni az igényeket. Különösen gondok vannak akkor, ha valami miatt a szakbolt zárva marad, mert erről nem értesítik egymást, a szövetkezet csak a szokásos mennyiséget rendeli meg, s ott maradnak az emberek kenyér nélkül. Áz elmaradt besorolás Természetesen a szövetkezet sem egyszerű áruelosztó, akinek a reggeli nyitásra már mindenki a bolt elé szállítja az árut. A vevőkért mindennap tenni kell, ami jó partneri kapcsolatok nélkül elképzelhetetlen. Ezenkívül is van tennivalója, hiszen a megyei tanács kereskedelmi osztálya már régen elrendelte, hogy a boltokat kategóriákba kell sorolni, s az első kategóriába sorolt üzleteknek teljes választékot kell tartani például kenyér- és péksüteményfélékből, tej és tejtermékekből. Nyírbátorban ezt elmulasztották, s nem értesítették a besorolásról a sütőipart sem. Néhány napja minden érdekelt ott volt azon a tanácskozáson, ahol szemtől szembe mondták el egymásnak a hibákat, s olyan egyezség született, hogy mindenki többet tesz az eddigieknél. A sütőipar korrektebb partner lesz, a szövetkezet pontosabban próbálja felmérni a vásárlók igényeit és reális megrendeléseket ad a szállítóknak, s egy negyedév múlva ismét találkoznak, hogy megbeszéljék tapasztalataikat. Nem minden igényt, de... Ugyanezen a napon egy másik fontos tanácskozás színhelye is volt Nyírbátor, ahol a megye, valamint a város ellátásának felelősei egyeztették a következő tervidőszak igényeit és lehetőségeit. Ezen a tanácskozáson is kiderült, hogy ha minden igényt nem is lehet kielégíteni, Nyírbátor kereskedelmi hálózatának és vendéglátásának fejlesztése a megyei rangsorban is az elsők között áll, amelyhez — az új vendéglátókombinát helyének szanálásával — a helyi tanács már eddig is milliókat áldozott. Addig azonban a jelenlegi boltokban és éttermekben kell az eddigieknél körültekintőbb módon kiszolgálni a lakosságot. Szökőkútnál. EGY HÓNAP MÚLVA: FANFÁRZENE A TORONYBÓL___________ Vezényel: Ferencsik Előkészületek a zenei napokra Tizenharmadik alkalommal szólalnak meg egy hónap múlva a nyírbátori templom tornyában a fanfárok, hogy Tinódi Lantos Sebestyén zenéjével köszöntsék Nyírbátor, s egyben Szabolcs-Szat- már megye legrangosabb zenei eseményének kezdetét, a nyírbátori zenei napokat. Az országos hírű zenei rendezvénysorozat első eseményére augusztus 18-án, szombaton este fél nyolckor A várossá válás 700. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő zenei napokra Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész készített emlékérmet. kerül sor a református templomban, ahol a helyi zenei tábor zenekara és a nyírbátori vegyes kar Schubert: G-dúr miséjét és Brahms: D-dúr hegedűversenyét adja elő Zempléni Mária, Keönch Boldizsár, An- taffy Albert énekes és Szem- jon Sznyitkovszkij szovjet hegedűművész közreműködésével. Patrióták a Bániban Megújult a százhuszonnégy éves gyár — Ha a városról van szó, a Bóní mindig mélyen nyúl a zsebébe — mondta Kapu József, a Nyírbátori Városi Tanács elnöke. Lehet 1 millióval több... — Nem a kötelező községfejlesztési adóról van szó — mondta —, azt a PM automatikusan leemeli. A tanácselnök nyilván az ezen felüli támogatásokra gondolt. Volt ilyen. Már a várossá válást is igyekeztünk elősegíteni. Ott volt például a vízmű. Egymillió forinttal járultunk hozzá, pedig a gyárnak nem is kellett, nem is kell a víz. Van saját. „Ez nem téma" A vízműépítésben nemcsak az egymillióval vett részt az üzem. Mesélte az igazgató, 100 „tapsoló ember” ment el az üzemből, hogy erkölcsileg is támogassa a társulás alakuló ülésén a beruházást. „De ez nem témá.” — intett le a jegyzetelésről Orosz Miklós. — Az csak természetes, hogy a jót, a fejlődést szolgáló elhatározásokat szavakkal, agitációval is támogatjuk. De visszatérve a zsebre. A gyár hárommillióért épített egy óvodát az Iskola-utcán. A fürdő létesítéséhez egymilliót adtunk és azóta is a fenntartáshoz, fejlesztéshez évi több száz ezer forintot. Félmillió forint a hozzájárulásunk a gyermek- intézmények fejlesztéséhez. A közművesítéshez, — szennyvízcsatorna-építéshez tízmilliót fizettünk. És vannak még kisebb-nagyobb tételek, mint az ivóvíz-vasta- lanítás, 100 ezer forintos hozzájárulással. Forinttal nem mérhető A milliók mellett a kisebb tételek értékelése sokszor forinttal nem mérhető. Erről Nyitra László KISZ-titkár szavai érveltek meggyőzően. — Minden évben megrendezzük gyermeknapon az aszfaltrajzversenyt. Az idei nagyon jól sikerült, 210 gyermek jött el, s mind rajzolni akart. Rajzoltak is arról: milyen Nyírbátor gyermekszemmel. Szép. Ezt a közel ezer' látogató is bizonyította, öt kispajtást — az elsőket — száz-száz forintos utalványnyal jutalmaztuk, de minden résztvevő kapott ajándékot. Mennyibe került? Ne firtassuk, hiszen csak a 120 doboz színes kréta is több mint kétezer forintba került. És mennyibe kerülnek óvodáknak az udvari játékok, iskoláknak az apró-cseprő felújítások, amit a szocialista brigádtagok végeznek? A városért történik. Megéri, hiszen Nyírbátor a nyírbátoriaké, azoké is, akik olajat ütnek, gyertyát öntenek, mosóport kevernek és csomagolnak. Seres Ernő Vasárnap este a Debreceni MÁV filhármonikus zenekar és a Drezdai filharmónia kórusa mutatja be Telemann: Napszakok kantátáját és Mozart: C-dúr (Koronázási) miséjét, Hervig Saffert vezényletével. Augusztus 20-án, hétfőn ugyancsak a debreceni filharmonikusok és a drezdaiak mutatják be Haydn: Évszakok című oratóriumát, Hartmuth Haenchen vezényletével, Andrea Ihle, Armin Üde, Hermann Christián énekes és Hans Fromm csem- ballóművész közreműködésével. Az augusztus 25-i, szombati zenei programban Brahms: Német requiemje szerepel, a Magyar Állami Hangverseny- zenekar és a Budapesti kórus előadásában, Kincses Veronika és Gáti István közreműködésével. Az előadást Ferencsik János dirigálja, Margittay Sándor orgonái. Vasárnap ugyancsak az állami hangversenyzenekar és a Budapesti kórus adja elő Beethoven V. szimfóniáját és Kodály Psalmus Hungaricu- sát, Ferencsik János vezényletével. A műsorban Simán- dy József is közreműködik. \z oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF A Bóni, a Nyírbátori Növényolaj- és Mosószergyár ma már 124 éves, de épületeiben, berendezéseiben és termékeiben többszörösen megfiatalodott. A 621 dolgozó — háromnegyed részük a város lakója — növényolajat, mosószert, gyertyát készít. Lokálpatrióták. Dolgozik az üzemben 29 szocialista brigád, iskolát, óvodát patronálnak, társadalmi munkát végeznek — tavaly például 15 800 órát —, de működik egy 100 tagú múzeumbaráti kör is, népszerűsítik, támogatják a ma már országos hírű helyi múzeumot. Mi nem ezekről, inkább arról a bizonyos zsebbenyúlásról beszélgettünk Orosz Miklóssal, a gyártelep igazgatójával. A díszgyertyaüzemben Csikós Mihályné és Illés Györgyné 20 különböző típusú díszgyertyát készít. (Császár Csaba felvételei)
