Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-08 / 158. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 8. Bővítés a HÓDIKÖT-ben Szivárványszínekben hétköznapokra kőanyagból, illetve garbóselyemből varrják ezeket, így könnyen kezelhetők. Csak kis tételben A termékek mintegy fele a tréningruha. Közel 567 ezer készül belőlük —- az egészen vastag, meleg anyagúból, a hagyományos, műszálasokon át az úgynevezett szabadidőtréningruháig. A fél év újdonsága a női szabadidő-ruha. Bokán felül érő hosszúságú, ragián ujjas modellek, a kézelőn és derékban — illetve egy részükön a nyaknál is — húzott fazonúak. E ruhaneműkből 46 ezer készül a tiszalöki Hódikötben. Garbóselyem alapanyagból sokféle színes női blúzt is gyártanak. Többségében végig gombos, inggalléros, hosz- szú ujjas, mandzsettás fazonokat. Százezer kerül pultra belőlük a második fél évben. Hölgyek örülhetnek a sokféle változatban készülő tunikáknak is. Bő vonalúak, elöl és a csípőn masnival köthetők. Nem maradnak ki a választékból a keresett selyemgarbók sem, melyek egy színű és mintás változatban egyaránt kaphatók lesznek. Hétköznapokra ajánlják a legkisebbeknek a szivárnyán minden színében készülő, ing fazonú gyermekblúzokat. TriA második fél éves konfekció többsége divatcikk. Nagyon munkaigényes termékek. A gazdagabb választék érdekében sokszor csak kis tételben gyártanak egy- egy modellt. S mivel a kereskedelem igénye nagy, ezért szükség van újabb munkáskezekre. A Hódiköt tiszalöki gyáregysége kinőtte a jelenlegi üzemépületét. Az Épszer június második felében kezdte meg a csarnok bővítését, melyet még az idén egy 18 méter hosszú épületrésszel egészítenek ki. A bővítés költsége mintegy 6 millió forint. Zsebfelvarrás gombnyomásra Három új gépet is vásárolnak a második fél évben. A két automata zsebfelvarrót — melyek gombnyomásra rögzítik az ingre, illetve a tréningruhára a zsebeket — júliusban üzembehelyezik. Hamarosan megérkezik Ti- szalökre a gumiház-bevarró automata is. Ez ugyancsak a tréningruhák varrását köny- nyíti meg. A három NSZK- gyártmányú masina — értékük mintegy 2 és fél millió forint — az új üzemrészben kerül végleges helyre. H. Zs. Fagyipor és Hópehely Kevés a fagylalt Megszokott látvány, amint .kicsik és nagyok hosszú sorokban várakoznak a fagylal- tospultuk előtt. Megyénkben az áfészeket megelőzve a szálloda és vendéglátó vállalat kínálja a legtöbb hideg csemegét, öt hagyományos és 19 krémfagylaltgépet üzemeltet a vállalat, melyek naponta átlagosan 2500 kilogramm — azaz 25 ezer adag — fagyit készítenek. Ettől sokkal többre lenne szükség. Legnagyobb forgalmat a nyíregyházi Omnia kávészalon bonyolítja le. Itt egy hagyományos és két lágyfagy- laltgép naponta átlagosan 4500 adag fagyit készít. Ezek melett 500—1000 jégkrém is elkel az Omniában — de az igény itt is sokkal nagyobb, mint a kínálat. Szűkös a választék is. A vendéglátó fagylaltüzemében négy ízesítésben készül a fagylaltpor: vanília, csoki, puncs és kávé. Ezt hat féle gyümölcs alapanyagú egészíti ki: a hagyományos barack, a málna, eper, ribizke, limon mellett újdonságnak számít az éden — vagyis a paradicsomos — fagylalt. A cél az, hogy minél nagyobb választékban árusítsák a népszerű csemegét. Ez sok helyen úgy valósul meg, hogy a fagyi csak vegyesen kapható — a vásárlók nem kis bosszúságára. Évente három új gépet vásárol — típustól függően 60— 90 ezer forintért — a vendéglátó vállalat. Ez csak arra elég, hogy a selejtes masinákat kicseréljék. (Egy gép négy-öt év alatt használhatatlanná válik.) Enyhít a hiányon, hogy a vendéglátó 25 helyen kínálja megyénkben a Leó és a Roll jégkrémet, melyből naponta 20 ezer is elkel. A vállalat üzemében készül egy dúsított fagyaltcsemege — tejszínnel gazdagított parfé — négyféle ízben. A kedvelt „Hópehely- ből” egy nap átlagban háromezer fogy. (h.) A város és a modell Nagy szakmai sikert hozott egy nyíregyházi kollektívának néhány évvel ezelőtt a városfejlesztési modell kidolgozása. Akkor főleg a városfejlesztési szakemberek foglalkoztak vele érdeklődéssel, most pedig a Budapesti Műszaki Egyetem matematikusai az elméleti tudomány eszközeit is latba vetve, a továbbfejlesztés lehetőségeit keresik. Részben ez indokolta, hogy az egyetem matematikai munkaközösségének harmincadik szakmai szemléjét éppen Nyíregyházán rendezik július 7—9. között. Miközben az elméleti kérdések továbbfejlesztésével foglalkoznak, jó néhány gyakorlati lépés is történt már a városfejlesztési modell megvalósításában — erről szombaton dr. Petrus István, a városi tanács általános elnök- helyettese számolt be. Elmondta: Nyíregyháza 30 városfejlesztési körzetből áll, de ezek nagyon eltérőek. Vannak „összkomfortos lakónegyedeink” és közművekkel is alig rendelkező, földes ut- cájú városrészek. A 70-es évek elején bekövetkezett nagyarányú — és főleg emiatt kevéssé szabályozott — fejlődés tovább erősítette az amúgy is meglévő ellentmondásokat: szűkös a lakáskeret, évről évre visszatér a kevés bölcsődei, óvodai hely miatti gond, holott ezek száma is megtöbbszöröződött. Az el- ellentmondások feloldása, a lakosság jobb közérzetének megteremtése csak hosszabb távon is helytálló, kiegyensúlyozott várospolitika megvalósításával érhető el. Ehhez nyújt komoly gyakorlati segítséget a városfejlesztési modell Nyíregyházára történő alkalmazása. Sokan tudnak Nyíregyházán is erről a modellről, hiszen tavaly, az év végén mintegy 6000 nyíregyházi háztartás kérdőíves felmérését végezték el — annak idején lapunkban is beszámoltunk az első összegezett eredményekről. Azóta megtörténtek az elemzések is, s a legfontosabb következtetések „jókor jöttek”, a VI. ötéves terv előkészítésénél már figyelembe tudják venni azokat. Most a tanács ágazati munkabizottságai foglalkoznak a fejlesztési elképzelésekkel, amelyeknek alapkoncepcióját a modell adja. Arra keresnek választ például, miként lehetne a nyíregyházi lakáshelyzetet javítani, annak figyelembevételével, hogy az építhető állami lakások száma korlátozott. Tehát a cserék, korszerűsítések is nagyon sokat jelentenek. Figyelemre méltó például, hogy a lakással rendelkezők fele teljesen elégedett lakáskörülményeivel, negyede alapvetően elégedett. Ez tekintélyes arány, de az, hogy a családok körülbelül negyede lakást szeretne cserélni, szintén városi méretű gondokra hívja fel a figyelmet. Két különösen gyakori igény: több helyiségből álló lakásra volna szükség, s főleg az alsóbb emeleteken. Összkomfort és földút Kérdőíves felmérés Kédolt kívánságok 40 ezren segítettek De nemcsak saját lakásáról, hanem a közvetlen környezetről és a város egészéről is számottevő információkat adott a várospolitikai modell nyíregyházi alkalmazásához készült elemzés. A felmérés összegezéséből megállapítható például a lakosok a parkok, terek jobb gondozását, több zöldterület kialakítását igénylik. Javasolják, hogy a közlekedésbiztonság fokozása érdekében a táblákat, útburkolati jeleket rendszeresen ellenőrizzék, s pótolják, ahol hiányosak. Szinte mindenütt szóvá tették: többet kellene tenni a város tisztaságáért, javítani szükséges a szemét- szállítást. Nagyon tömören fogalmazva tehát azt mondhatjuk, hogy Nyíregyháza lakossága tisztább, rendezettebb, egészségesebb városi környezetet akar. Ez egyértelmű magyarázat arra is, hogy miért váltottak ki olyan aktivitást az „Együtt Nyíregyházáért” és a „300 perc Nyíregyházáért” akciók, amelyek során a város dolgozói társadalmi munkában tették rendezettebbé, szebbé városunkat. Csak tavaly negyvenezren vettek részt a különböző társadalmi munkaakciókban. A hatezer értékelt kérdőívből az is kiderül, hogy Nyíregyháza lakói általában jól tájékozottak a város ügyeiről. Várják az új megyei művelődési központ átadását, sokan fűznek hozzá nagy reményeket. Elismeréssel szóltak a kereskedelmi hálózatról, amely az utóbbi időben alapvetően megváltozott, s a színvonalas ellátás feltételeit teremtette meg. De szinte minden kérdőívben feladatot fogalmaztak meg az egészségügyi ágazat számára, ami azt jelenti: a város vezetőinek az egészségügyi ellátás fejlesztésére a későbbiekben különös figyelmet kell fordítani. Most az a feladat, hogy ezeket az — immár jól ismert tapasztalatokat, igényeket, javaslatokat — a tervkészítés során jól hangolják össze a rendelkezésre álló pénzzel, jól rangsoroljanak. A modell ehhez távlati célokat, feltételrendszereket ad, s Nyíregyházán az első nagy lépéseket meg is tették a gyakorlati megvalósítás érdekében. Marik Sándor Szalagablakok Szálkának A Patyolat és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat két új üzlethelyiséget nyitott Nyíregyházán, a Kossuth téren. A Patyolat felvevőhelyén a ruhatisztításon kívül ágyneműcserét is bonyolítanak. Az újjáalakított zár- és tüzelőberendezés szakboltban 1 millió 700 ezer forintos árukészlet várja a vásárlókat. (Császár Csaba felvétele) A felemelt elnöki fizetés Meghamisították a mérleget „A hónyai-csatorna partján bekerített majorból árván néznek az útra a sorba állított gépek. Jórészük szinte hasznavehetetlen, az ősszel szán- tatlanul maradt földön a bal- saiaktól kölcsön kapott gép püfög. A kukoricatermesztési rendszerben vállalt 100 hold vetetten, a CPS-rend- szer által Makóról, Ombolyról és Gyulatanyáról átirányított gépek sem tudnak munkába állni, mert ősszel a táblásítást sem végezték el”. Ezek a sorok 1975 május eleji állapotott örökítettek meg, amikor a buji Űj Élet Tsz volt elnökét kizárták a pártból, leváltották elnöki posztjáról, s az új elnökkel, Barczi Jlnos agrármérnökkel együtt próbáltuk megfogalmazni a feladatokat, amelyek az elhanyagolt határ, a sikertelenségek és kudarcok miatt elvesztett munkakedv után vártak a tagságra és a vezetőkre. Bujon akkor rendkívül pesszimista volt a hangulat, lelket kellett önteni a kiábrándult tagságba, hogy a buji határ is olyan megélhetést adjon a községnek, mint környezetük jobb, de adottságaiban azonos gazdaságai. Az elnök, az új vezetőség munkához látott: új eljárásokat vezettek be a termelésben, azt az alaptevékenységet igyekeztek fejleszteni, amit a régi vezetés elhanyagolt. Ha nem is azonnal, de egy év múlva növekedni kezdtek a termésátlagok, jelentős dohány- és szemesterményszárító kapacitást hoztak létre Bujon, csak éppen a gazdálkodással összefüggő költségszint elemzésére nem fordítottak gondot, s bizony olykor többe került a termény megtermelése, mint amennyit kaptak érte. Az eredmények ellenére a buji tsz — mert korábban tönkretették — Barczi elnöksége alatt is végig mérleghiányos volt. 1977-ben a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatósága egymilliónál alig valamivel több várható mérleghiányt állapított meg, s ez azzal járt, hogy a megyei tanács vb óvadékot helyezett letétbe. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy a tsz nyugodt körülmények között gazdálkodhatott, ám annyi hátránynyal is járt, hogy a tsz elnöke fizetésének csak 80 százalékát kaphatta meg. Barczi- nak nem tetszett a csökkentett fizetés, mert úgy érezte, hogy nem az ő vezetési hibái miatt gyenge a tsz, hanem mert nem tudták még pótolni, amit az elődök elrontottak. Az 1977-es év mérlege 1978 elején készült. Barczi megbeszélte Krájcs Gyulával, a tsz főkönyvelőjével, hogy olyan mérleget készítenek, amelyben csak egy minimális összegű veszteség szerepel, ezt rövid idő alatt visszafizetik és így ő is hozzájut a letiltott 20 százalékhoz. A mérleghamisításba bevontak egy tapasztalatlan adminisztrátort is, aki az előző évről 420 ezer veszteséget más mérlegsorba írt, így eny- nyivel mindjárt csökkent a hiányuk. Aztán nem tetszett a mezei leltár eredménye sem: 2100 normálhektár helyett 4159 hektárt mutattak ki, de mivel az elnök még ezt is keveselte, utasította Mester István üzemgazdászt, hogy az ágazati összesítőben szebb eredményeket produkáljon. Talán nem fölösleges leírni, mert nem mindenki szakember, hogy a mezei leltár voltaképpen a következő évi termésre vonatkozó idei ráfordítás, vagyis, ha nagy területen írnak be talajelőkészítést, vetést, vagy bármilyen elvégzett munkát, alaposan megjavítható vele a zárszámadás. Mester értette az elnök utasítását, a mezei leltár eredményét 8846 hektárban határozta meg, s ez csaknem hatmilliót jelentett a mérleg eredményében. A zárszámadáskor azért még papíron sem volt nyereség, 374 ezer veszteséget hoztak ki, mert úgy gondolták, hogy ezt önszanálással is rendezni tudják, s hitelképesnek tüntethetik fel magukat. A „jó” eredmény hírére a közgyűlés 7000 forintra emelte az elnök fizetését, a bank hitelképesnek nyilvánította őket, s az elnök pedig 15 400 forinttal több bért vett fel, mint amennyi a hamisítás nélküli gazdálkodás után megillette volna. A-bíróság a népgazdaság szerveinek megtévesztése miatt ítélte el a buji tsz három volt vezetőjét. Barczi Jánost, aki jó szakember, de rossz vezető 7 hónap szabadságvesztésre és 10 ezer forintra, Krájcs Gyulát 5 hónap szabadságvesztésre és 8000 forintra, Mester Istvánt 6 hónap szabadságvesztésre és 10 ezer forintra büntették. A szabadságvesztés végrehajtását mindhármuknak két évi próbaidőre felfüggesztették. Barczit pedig kötelezték a jogtalanul felvett 15 400 forint visszafizetésére. Bujon azóta új vezetőség dolgozik. Barczi aki azért vállalta még a csalást is, hogy jó vezetőnek tűnjön, beosztott agronómus lett, Krájcs belső ellenőr, Mester elment dolgozni a megyéből. Azóta már a valós mérleg a gazdálkodás alapja, s ki tudja, mennyi idő kell még, hogy a négy évvel ezelőtti, s a mostani csalódások után ne csak szavazáskor, hanem a valóságban is meglegyen a tagság bizalma. Balogh József A szabadidő-ruhától az ing •fazonú gyermekblúzokig 1 millió 100 ezer ruhadarabot gyártanak a második fél évben a Hódiköt tiszalöki gyáregységében. Javában tart a készülődés a hűvös napokra, hiszen néhány hete már az őszi-téli kollekció készül a szalagokon. Masni a csípőn A Száév nyíregyházi lakatosüzemében készítik a Mátészalkán épülő hűtőtároló és léüzem szalagablakait. Nagy László és Kaponyás Sándor az ablakszerkezeteket szereli. (Császár Csaba felvétele)
