Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 8. Bővítés a HÓDIKÖT-ben Szivárványszínekben hétköznapokra kőanyagból, illetve garbóse­lyemből varrják ezeket, így könnyen kezelhetők. Csak kis tételben A termékek mintegy fele a tréningruha. Közel 567 ezer készül belőlük —- az egészen vastag, meleg anyagúból, a hagyományos, műszálasokon át az úgynevezett szabadidő­tréningruháig. A fél év új­donsága a női szabadidő-ru­ha. Bokán felül érő hosszú­ságú, ragián ujjas modellek, a kézelőn és derékban — il­letve egy részükön a nyaknál is — húzott fazonúak. E ruha­neműkből 46 ezer készül a tiszalöki Hódikötben. Garbóselyem alapanyagból sokféle színes női blúzt is gyártanak. Többségében vé­gig gombos, inggalléros, hosz- szú ujjas, mandzsettás fazo­nokat. Százezer kerül pultra belőlük a második fél évben. Hölgyek örülhetnek a sokféle változatban készülő tunikák­nak is. Bő vonalúak, elöl és a csípőn masnival köthetők. Nem maradnak ki a válasz­tékból a keresett selyemgar­bók sem, melyek egy színű és mintás változatban egyaránt kaphatók lesznek. Hétköznapokra ajánlják a legkisebbeknek a szivárnyán minden színében készülő, ing fazonú gyermekblúzokat. Tri­A második fél éves kon­fekció többsége divatcikk. Nagyon munkaigényes ter­mékek. A gazdagabb válasz­ték érdekében sokszor csak kis tételben gyártanak egy- egy modellt. S mivel a keres­kedelem igénye nagy, ezért szükség van újabb munkás­kezekre. A Hódiköt tiszalöki gyár­egysége kinőtte a jelenlegi üzemépületét. Az Épszer jú­nius második felében kezdte meg a csarnok bővítését, me­lyet még az idén egy 18 mé­ter hosszú épületrésszel egé­szítenek ki. A bővítés költsé­ge mintegy 6 millió forint. Zsebfelvarrás gombnyomásra Három új gépet is vásárol­nak a második fél évben. A két automata zsebfelvarrót — melyek gombnyomásra rögzítik az ingre, illetve a tréningruhára a zsebeket — júliusban üzembehelyezik. Hamarosan megérkezik Ti- szalökre a gumiház-bevarró automata is. Ez ugyancsak a tréningruhák varrását köny- nyíti meg. A három NSZK- gyártmányú masina — érté­kük mintegy 2 és fél millió forint — az új üzemrészben kerül végleges helyre. H. Zs. Fagyipor és Hópehely Kevés a fagylalt Megszokott látvány, amint .kicsik és nagyok hosszú so­rokban várakoznak a fagylal- tospultuk előtt. Megyénkben az áfészeket megelőzve a szálloda és vendéglátó válla­lat kínálja a legtöbb hideg csemegét, öt hagyományos és 19 krémfagylaltgépet üzemel­tet a vállalat, melyek napon­ta átlagosan 2500 kilogramm — azaz 25 ezer adag — fa­gyit készítenek. Ettől sokkal többre lenne szükség. Legnagyobb forgalmat a nyíregyházi Omnia kávésza­lon bonyolítja le. Itt egy ha­gyományos és két lágyfagy- laltgép naponta átlagosan 4500 adag fagyit készít. Ezek melett 500—1000 jégkrém is elkel az Omniában — de az igény itt is sokkal nagyobb, mint a kínálat. Szűkös a választék is. A vendéglátó fagylaltüzemében négy ízesítésben készül a fagylaltpor: vanília, csoki, puncs és kávé. Ezt hat féle gyümölcs alapanyagú egészíti ki: a hagyományos barack, a málna, eper, ribizke, limon mellett újdonságnak számít az éden — vagyis a paradi­csomos — fagylalt. A cél az, hogy minél na­gyobb választékban árusítsák a népszerű csemegét. Ez sok helyen úgy valósul meg, hogy a fagyi csak vegyesen kapha­tó — a vásárlók nem kis bosszúságára. Évente három új gépet vá­sárol — típustól függően 60— 90 ezer forintért — a ven­déglátó vállalat. Ez csak ar­ra elég, hogy a selejtes masi­nákat kicseréljék. (Egy gép négy-öt év alatt használha­tatlanná válik.) Enyhít a hiányon, hogy a vendéglátó 25 helyen kínálja megyénkben a Leó és a Roll jégkrémet, melyből naponta 20 ezer is elkel. A vállalat üzemében készül egy dúsított fagyaltcsemege — tejszínnel gazdagított parfé — négyféle ízben. A kedvelt „Hópehely- ből” egy nap átlagban három­ezer fogy. (h.) A város és a modell Nagy szakmai sikert ho­zott egy nyíregyházi kollek­tívának néhány évvel ez­előtt a városfejlesztési mo­dell kidolgozása. Akkor fő­leg a városfejlesztési szak­emberek foglalkoztak vele érdeklődéssel, most pedig a Budapesti Műszaki Egye­tem matematikusai az el­méleti tudomány eszközeit is latba vetve, a továbbfej­lesztés lehetőségeit keresik. Részben ez indokolta, hogy az egyetem matematikai munkaközösségének har­mincadik szakmai szemléjét éppen Nyíregyházán ren­dezik július 7—9. között. Miközben az elméleti kér­dések továbbfejlesztésével foglalkoznak, jó néhány gya­korlati lépés is történt már a városfejlesztési modell meg­valósításában — erről szom­baton dr. Petrus István, a városi tanács általános elnök- helyettese számolt be. El­mondta: Nyíregyháza 30 vá­rosfejlesztési körzetből áll, de ezek nagyon eltérőek. Vannak „összkomfortos lakó­negyedeink” és közművekkel is alig rendelkező, földes ut- cájú városrészek. A 70-es évek elején bekövetkezett nagyarányú — és főleg emi­att kevéssé szabályozott — fejlődés tovább erősítette az amúgy is meglévő ellentmon­dásokat: szűkös a lakáskeret, évről évre visszatér a kevés bölcsődei, óvodai hely miatti gond, holott ezek száma is megtöbbszöröződött. Az el- ellentmondások feloldása, a lakosság jobb közérzetének megteremtése csak hosszabb távon is helytálló, kiegyensú­lyozott várospolitika megva­lósításával érhető el. Ehhez nyújt komoly gyakorlati se­gítséget a városfejlesztési mo­dell Nyíregyházára történő alkalmazása. Sokan tudnak Nyíregyhá­zán is erről a modellről, hi­szen tavaly, az év végén mintegy 6000 nyíregyházi háztartás kérdőíves felméré­sét végezték el — annak ide­jén lapunkban is beszámol­tunk az első összegezett ered­ményekről. Azóta megtörtén­tek az elemzések is, s a leg­fontosabb következtetések „jókor jöttek”, a VI. ötéves terv előkészítésénél már fi­gyelembe tudják venni azo­kat. Most a tanács ágazati munkabizottságai foglalkoz­nak a fejlesztési elképzelé­sekkel, amelyeknek alapkon­cepcióját a modell adja. Arra keresnek választ pél­dául, miként lehetne a nyír­egyházi lakáshelyzetet javíta­ni, annak figyelembevételé­vel, hogy az építhető állami lakások száma korlátozott. Tehát a cserék, korszerűsíté­sek is nagyon sokat jelente­nek. Figyelemre méltó pél­dául, hogy a lakással rendel­kezők fele teljesen elégedett lakáskörülményeivel, negye­de alapvetően elégedett. Ez tekintélyes arány, de az, hogy a családok körülbelül negye­de lakást szeretne cserélni, szintén városi méretű gon­dokra hívja fel a figyelmet. Két különösen gyakori igény: több helyiségből álló lakásra volna szükség, s főleg az al­sóbb emeleteken. Összkomfort és földút Kérdőíves felmérés Kédolt kívánságok 40 ezren segítettek De nemcsak saját lakásáról, hanem a közvetlen környe­zetről és a város egészéről is számottevő információkat adott a várospolitikai modell nyíregyházi alkalmazásához készült elemzés. A felmérés összegezéséből megállapítha­tó például a lakosok a par­kok, terek jobb gondozását, több zöldterület kialakítását igénylik. Javasolják, hogy a közlekedésbiztonság fokozása érdekében a táblákat, útbur­kolati jeleket rendszeresen el­lenőrizzék, s pótolják, ahol hiányosak. Szinte mindenütt szóvá tették: többet kellene tenni a város tisztaságáért, javítani szükséges a szemét- szállítást. Nagyon tömören fogalmaz­va tehát azt mondhatjuk, hogy Nyíregyháza lakossága tisztább, rendezettebb, egész­ségesebb városi környezetet akar. Ez egyértelmű magya­rázat arra is, hogy miért vál­tottak ki olyan aktivitást az „Együtt Nyíregyházáért” és a „300 perc Nyíregyházáért” akciók, amelyek során a vá­ros dolgozói társadalmi mun­kában tették rendezettebbé, szebbé városunkat. Csak ta­valy negyvenezren vettek részt a különböző társadalmi munkaakciókban. A hatezer értékelt kérdőív­ből az is kiderül, hogy Nyír­egyháza lakói általában jól tájékozottak a város ügyeiről. Várják az új megyei műve­lődési központ átadását, so­kan fűznek hozzá nagy re­ményeket. Elismeréssel szól­tak a kereskedelmi hálózat­ról, amely az utóbbi időben alapvetően megváltozott, s a színvonalas ellátás feltétele­it teremtette meg. De szinte minden kérdőívben feladatot fogalmaztak meg az egész­ségügyi ágazat számára, ami azt jelenti: a város vezetői­nek az egészségügyi ellátás fejlesztésére a későbbiekben különös figyelmet kell fordí­tani. Most az a feladat, hogy eze­ket az — immár jól ismert tapasztalatokat, igényeket, javaslatokat — a tervkészítés során jól hangolják össze a rendelkezésre álló pénzzel, jól rangsoroljanak. A modell ehhez távlati célokat, felté­telrendszereket ad, s Nyír­egyházán az első nagy lépé­seket meg is tették a gyakor­lati megvalósítás érdekében. Marik Sándor Szalag­ablakok Szálkának A Patyolat és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat két új üzlethelyiséget nyitott Nyír­egyházán, a Kossuth téren. A Patyolat felvevőhelyén a ruhatisztításon kívül ágyneműcse­rét is bonyolítanak. Az újjáalakított zár- és tüzelőberendezés szakboltban 1 millió 700 ezer forintos árukészlet várja a vásárlókat. (Császár Csaba felvétele) A felemelt elnöki fizetés Meghamisították a mérleget „A hónyai-csatorna partján bekerített majorból árván néz­nek az útra a sorba állított gépek. Jórészük szinte hasz­navehetetlen, az ősszel szán- tatlanul maradt földön a bal- saiaktól kölcsön kapott gép püfög. A kukoricatermeszté­si rendszerben vállalt 100 hold vetetten, a CPS-rend- szer által Makóról, Omboly­ról és Gyulatanyáról átirá­nyított gépek sem tudnak munkába állni, mert ősszel a táblásítást sem végezték el”. Ezek a sorok 1975 május eleji állapotott örökítettek meg, amikor a buji Űj Élet Tsz volt elnökét kizárták a pártból, leváltották elnöki posztjáról, s az új elnökkel, Barczi Jlnos agrármérnökkel együtt próbáltuk megfogal­mazni a feladatokat, ame­lyek az elhanyagolt határ, a sikertelenségek és kudarcok miatt elvesztett munkakedv után vártak a tagságra és a vezetőkre. Bujon akkor rendkívül pesszimista volt a hangulat, lelket kellett önteni a kiáb­rándult tagságba, hogy a bu­ji határ is olyan megélhetést adjon a községnek, mint kör­nyezetük jobb, de adottságai­ban azonos gazdaságai. Az elnök, az új vezetőség munkához látott: új eljáráso­kat vezettek be a termelés­ben, azt az alaptevékenysé­get igyekeztek fejleszteni, amit a régi vezetés elhanya­golt. Ha nem is azonnal, de egy év múlva növekedni kezd­tek a termésátlagok, jelentős dohány- és szemestermény­szárító kapacitást hoztak lét­re Bujon, csak éppen a gaz­dálkodással összefüggő költ­ségszint elemzésére nem for­dítottak gondot, s bizony oly­kor többe került a termény megtermelése, mint amennyit kaptak érte. Az eredmények ellenére a buji tsz — mert korábban tönkretették — Barczi elnök­sége alatt is végig mérleghiá­nyos volt. 1977-ben a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatósága egymilliónál alig valamivel több várható mérleghiányt állapított meg, s ez azzal járt, hogy a megyei tanács vb óvadékot helyezett letétbe. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy a tsz nyugodt körülmények között gazdál­kodhatott, ám annyi hátrány­nyal is járt, hogy a tsz elnö­ke fizetésének csak 80 száza­lékát kaphatta meg. Barczi- nak nem tetszett a csökken­tett fizetés, mert úgy érezte, hogy nem az ő vezetési hi­bái miatt gyenge a tsz, ha­nem mert nem tudták még pótolni, amit az elődök el­rontottak. Az 1977-es év mérlege 1978 elején készült. Barczi meg­beszélte Krájcs Gyulával, a tsz főkönyvelőjével, hogy olyan mérleget készítenek, amelyben csak egy minimá­lis összegű veszteség szerepel, ezt rövid idő alatt visszafi­zetik és így ő is hozzájut a letiltott 20 százalékhoz. A mérleghamisításba be­vontak egy tapasztalatlan ad­minisztrátort is, aki az előző évről 420 ezer veszteséget más mérlegsorba írt, így eny- nyivel mindjárt csökkent a hiányuk. Aztán nem tetszett a mezei leltár eredménye sem: 2100 normálhektár helyett 4159 hektárt mutattak ki, de mivel az elnök még ezt is keveselte, utasította Mes­ter István üzemgazdászt, hogy az ágazati összesítőben szebb eredményeket produ­káljon. Talán nem fölösleges leír­ni, mert nem mindenki szak­ember, hogy a mezei leltár voltaképpen a következő évi termésre vonatkozó idei rá­fordítás, vagyis, ha nagy te­rületen írnak be talajelőké­szítést, vetést, vagy bármi­lyen elvégzett munkát, ala­posan megjavítható vele a zárszámadás. Mester értette az elnök utasítását, a mezei leltár eredményét 8846 hek­tárban határozta meg, s ez csaknem hatmilliót jelentett a mérleg eredményében. A zárszámadáskor azért még papíron sem volt nyere­ség, 374 ezer veszteséget hoztak ki, mert úgy gondol­ták, hogy ezt önszanálással is rendezni tudják, s hitelképes­nek tüntethetik fel magukat. A „jó” eredmény hírére a köz­gyűlés 7000 forintra emelte az elnök fizetését, a bank hitel­képesnek nyilvánította őket, s az elnök pedig 15 400 forint­tal több bért vett fel, mint amennyi a hamisítás nélküli gazdálkodás után megillette volna. A-bíróság a népgazdaság szerveinek megtévesztése miatt ítélte el a buji tsz há­rom volt vezetőjét. Barczi Jánost, aki jó szakember, de rossz vezető 7 hónap szabad­ságvesztésre és 10 ezer fo­rintra, Krájcs Gyulát 5 hó­nap szabadságvesztésre és 8000 forintra, Mester Istvánt 6 hónap szabadságvesztésre és 10 ezer forintra büntették. A szabadságvesztés végrehaj­tását mindhármuknak két évi próbaidőre felfüggesztették. Barczit pedig kötelezték a jogtalanul felvett 15 400 forint visszafizetésére. Bujon azóta új vezetőség dolgozik. Barczi aki azért vál­lalta még a csalást is, hogy jó vezetőnek tűnjön, beosztott agronómus lett, Krájcs belső ellenőr, Mester elment dol­gozni a megyéből. Azóta már a valós mérleg a gazdálkodás alapja, s ki tudja, mennyi idő kell még, hogy a négy évvel ezelőtti, s a mostani csalódá­sok után ne csak szavazás­kor, hanem a valóságban is meglegyen a tagság bizalma. Balogh József A szabadidő-ruhától az ing •fazonú gyermekblúzokig 1 millió 100 ezer ruhadarabot gyártanak a második fél év­ben a Hódiköt tiszalöki gyár­egységében. Javában tart a készülődés a hűvös napokra, hiszen néhány hete már az őszi-téli kollekció készül a szalagokon. Masni a csípőn A Száév nyíregyházi laka­tosüzemében készítik a Máté­szalkán épülő hűtőtároló és léüzem szalagablakait. Nagy László és Kaponyás Sándor az ablakszerkezeteket szereli. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents