Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 6. Új létesítmények Kisvárdán Kisvárda 1979. évi fejlesztési előirányzata 69 millió forint, ebből az első fél évben mintegy 22 millió forintot használtak fel. A tanács költségvetési üzeme már az 50 személyes óvoda falazását végzi a Móricz Zsigmond utcában. Ez évre tervezték a Nyerges Imre és a Vöröshadsereg utcák csapadékvíz-elvezetésének megoldását. Az építési munkákat a Nyerges Imre utcán már el is kezdték. Folytatódik a Száév kivitelezésében a Tordai úton a 60 személyes bölcsőde, a 100 személyes óvoda és a 8 tantermes iskola építése. Sajnos, az iskola átadása elhúzódik. A kiszolgáló egységek — konyha, ebédlő, napközis termek — nem készülnek el szeptemberre, így a tanítást sem tudják az új intézményben indítani. Töbszöri koordinációs tárgyalás ellenére is nagyon vontatottan halad a művelődési és ifjúsági ház befejezése. (V. F.) Of/zóqjóró/ VOLÁN-BUSZOKKAL HAZAI TÁJAKON 3. A Volán menetrendszerű autó- buszjáratai behálózzák az országot. Akik a természetet, a táj szépségeit kedvelik, azok Budapestről átszállás nélkül felkereshetik a Dunakanyart, Mátrát, Bakonyt, Balaton-felvidéket, Mecseket, Szilvásváradot, Aggteleket. A fővárossal autóbuszjáratok kötik össze Győrt, Sopront, Veszprémet, Pécset, Székesfehérvárt, Egert Tatát és Esztergomot. Hazánk messze földön híres gyógyfürdőiről. Ezek közül Hévíz, Harkány, Cserkeszőlö, Gyula a fővárosból egy nap alatt is megjárható menetrendszerű Volán-autóbuszjáratokkal. Akik a Balatont szeretik, északi és déli partjának számos üdülőhelyét elérhetik autóbuszon. A Budapesthez legközelebb fekvő Balaton- akarattyát nyáron — a hétvégeken és munkaszüneti napokon — sűrűn közlekedő autóbuszjáratok kötik össze a fővárossal. Felkereshetik a turisták az igen szép és kellemes Szelidi-tavat is. A botanika kedvelői autóbuszon eljuthatnak a szarvasi, ká- mi, szombathelyi és vácrátóti arborétumba. A vidéken lakó belföldi turistáknak is számos autóbuszjárat áll rendelkezésükre. Az Alföldön, a sík vidéken lakók szívesen utaznak a hegyvidékre. A Mátrát Szegeddel, a Balaton-felvidéket és a Bakonyt Győrrel és Székesfehérvárral, Aggteleket Debrecennel, Baját a Dunakanyarral összekötő közvetlen autóbuszjáratok jó krándulási lehetőséget kínálnak. A műemlékekben gazdag Egerbe Salgótarjánból, Debrecenből, Szolnokról; Pécsre Szegedről, Szekszárdról, Kaposvárról, Veszprémből, Zalaegerszegről, Kecskemétről; Sopronba Győrből, Dunaújvárosból, Veszprémből, Nagykanizsáról, Szombathelyről; Veszprémbe Szegedről lehet kirándulni autóbusszal. A gyógyulást keresők szívesen látogatják gyógyfürdőinket, Hajdúszoboszlót Özddal, Miskolccal, Egerrel és Békéscsabával; Hévizt Tatabányával, Győrrel, Sopronnal, Péccsel, Kaposvárral, Szombathellyel, Székesfehérvárral köti össze közvetlen autóbuszjárat. Cserkeszőlö Kecskemétről, Bér késcsabáról, Szolnokról, Szegedről; Zalakaros fürdő Tatabányáról, Szombathelyről könnyen megközelíthető autóbusszal. A Balatonhoz a nyári idényben nagyon sok községből és városból közvetlen autóbuszjárattal lehet utazni; így például Pécsről, Kaposvárról, Zalaegerszegről, Veszprémből, Szombathelyről, Sopronból, Győrből, Tatabányáról, Székesfehérvárról, Szakszóidról, Szegedről, sőt — újabban — Békéscsabáról is. Üzemi lapokban olvastuk A VAGÉP nyíregyházi őr»- és ékszer javító részlegében évente több ezer darab órát szerelnek össze bérmnnkábaa a Fővárosi Óra- és Ékszerértékesítő Vállalat megrendelésére. (Császár Csaba felvétele) „SIESSÜNK FIÚK, HÉTKOR ELŐADÁS..." Theszpisz kordáján — Megjött a műszak! Hátsó ajtókat kinyitni! A bódés teherautó többször megfeneklik a művelődési ház mögötti kátyúban, amíg végül nagy nehezen nekifarol a díszletfeljárónak. A színpad felőli nagy vasajtók csikorogva nyílnak és a három műszaki sürgős munkába kezd. A mai ekhós neve: Robur — Siessünk, fiúk, hétkor előadás és a díszlet most nagyon bonyolult! Legalább másfél óra, amíg összerakjuk. A hátsó hidakat vigyük be előbb. Az apraja ráér. — Gyerekek! Hol van itt egy konnektor? Országomat egy konnektorért! — Auuu! Ki tette láb alá a kábeles ládát? Vas csörög, nehéz dobogók döngenek, egy cseréptetős torony már áll a színpadon, ketten cipelik be a márványt mintázó szökőkutat. A kábé1 les láda már nincs útban. A legenda szerint egy Theszpisz nevű Athén környéki szőlőmunkás szállt először kordéra néhány faluja- beli legénnyel együtt, hogy mimes, maszkos játékukkal elszórakoztassák a környék településeinek , lakosságát. Theszpisz truppjának keréknyomán azután hosszú évszázadokon át zötyögtek az ek- hós szekerek, nehéz jelmezes ládákkal, „világot jelentő” deszkákkal megrakodva. Koncz Zoltán tárlatát láthatja a közönség — még néhány napig — a nyíregyházi városi művelődési központ kiállítótermében. Legjobb akvarell- és olajfestményei adják hírül, hogy a megyei képzőművészeti tárlatokon hosszú évek óta részt vevő Koncz Zoltán önálló tárlatra érett alkotásai is helyet kérnek a megye képzőművészeti tárházában. Mit tud a közönség Koncz Zoltánról, azon kívül, hogy nevével, műveivel találkozhatott az eddigi közös tárlatokon? Azt gondoljuk, keveset tudunk róla. Nem főhivatású művész, nem is alaptag, hivatása szerint vidéki református lelkész, aki az ihlet perceiben ecsetet fog és fest. Házat, természeti jelenséget, embert... Kérdés, milyen művészi fokon? A városi művelődési központban látható önálló tárlata egy új, magasabb állomáshoz érkezését jelzi. Legjobb alkotásai a falusi élet, a falusi és tanyai emberek belA Népszínház ekhós szekere ma Robur névre hallgat, s bár a színpadot ma már nem kell minden alkalommal megácsolni — művelődési házak vannak —, Thá- lia kétkezi munkásainak ma sincs sokkal könnyebb dolguk, mint Déryné ifiasszony korában lehetett. — Ez a híd, így összeszerelve legalább tizenöt mázsa. Ha egy merevítőt véletlenül kifelejtettünk, és megindul, akkor jaj annak a színésznek, akinek éppen jelenése van. Ha itt, holnap ott... — Tegnap Üjfehértón játszottunk, ma itt, holnap a nyíregyházi színházban, holnapután Tiszavasváriban, s azzal egy kis időre véget ér a szabolcsi turné. Másfelé megyünk utána. így mondja a díszletes: játszottunk. — Szeretem a színházat. Nem is igen tudnék nélküle meglenni. Nincs nagyobb öröm, mint amikor felmegy a függöny és a díszleteink játszani kezdenek. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért vállaljuk ezt a nehéz munkát. Meg van ez fizetve? Nincs. Járjuk az országot, ma itt, holnap ott, építünk, bontunk, és a közönségnek fogalma sincs, hogy az előadásban a mi munkánk is benne van. Minket nem hívnak függöny elé. A közönség a színészeknek tapsol. ső világának jó ismerőjeként mutatják. A kurátor, Rozi néni, öregek, Tanyasiak, a Szatmári falu, a Nyírbátori asszonyok című munkáira gondolunk. Sajnálatos, hogy falusi témájú festményein érezhetők Pál Gyula parasztábrázoló művészetének sajátos motívumai is. Érdekes művészeti hitelű emlékei egy nyugat-európai útnak azok a festmények, amelyek a protestantizmus nagy történelmi városait, emlékhelyeit örökítették meg, mint a Zwingli templom, a Genfi este. Bár Koncz Zoltán láthatóan szívesebben fest olajképeket, mégis maradandóbb művészi élményt nyújtanak leheletfinom, lírai akvarelljei. Ha a nem éppen fiatal művész egyéni arculata erősítésében képes lesz tovább haladni — elérkezhet egy olyan ponthoz, amely egészen közel van az alaptagsági elismeréssel is jelzett vonalhoz. P. G. Vajon miért csinálják éveken át? Egyikük már több mint hat éve díszletmunkás, vagy ahogy mondani szokták — műszaki. — Hogy lenne itt ma este színház? — kérdez vissza. Kivált most, amikor a köd miatt egy órát csúsztunk, negyvennel döcögtünk Pesttől idáig. Ezt a díszletet, amikor kijött a műhelyből, három óra alatt alig tudtuk összerakni, most meg ... hány óra van?... na ugye, nem egész egy óra alatt majdnem komplett. — Fénypróba! — Köszönöm! — Azt a hátsó díszletfalat erősítsétek meg. Díszletmunkás márványlépcsőn A színpad elkészült. Minden a helyén van, a pohár a kút szélén pontosan ott, ahová a színész majd nyúlni fog érte. Az énekesek már skáláznak az öltözőben, a három „műszaki”, Horváth Béla, Lakatos László és Teme- si Vilmos a Népszínház dísz- letmunkásai leülnek Velence árnyas főterén a szökőkút márványlépcsőire, hogy egy kicsit kifújják magukat. Mindjárt kezdődik az előadás. Mester Attila Utcaszínház... Fehér—Győré: Orfeo szerelme című darabjának ősbemutatójával június 27-én Székesfehérváron utcaszínház nyitotta meg „kapuit”. A város egyik ódon terén rendezték be az utcaszínház színpadát és nézőterét. Az Orfeo szerelme című darab látványos, színes, zenés musical, amelynek főszerepét Szakácsi Sándor, a Vígszínház tagja játssza. A képen: Az utcaszínház „kapuja”. (MTI fotó'— KS) Mi valósult meg a közművelődési párthatározat végrehajtása során az elmúlt három év alatt? Ezt a témát vitatta meg a párttaggyűlés, amiről részletesen beszámol az üzemi újság. A dolgozók iskolájának kihelyezett osztályaiban 47 gazdasági dolgozó fejezte be tanulmányait, ám az utóbbi két évben már nem sikerült ilyen oktatást szervezni. Az elmúlt három évben 28 tanulót képeztek ki, s ebből 23 jelenleg is a gazdaságban dolgozik. A felnőtt fizikai dolgozók közül újabb szakmát szerzett 14 szakmunkás specializáló továbbképzésben részesült 55 szakmunkás és betanított munkás képesítést szerzett 105 fő. Ezekre az eredményekre azonban árnyékot vet a gyakori személycsere, a csökkenni nem akaró fluktuáció. A korábbi években növekedett azoknak a szakmunkás dolgozóknak a száma, akik érettségit vagy technikusi képesítést akartak szerezni. Ez a törekvés lanyhult. Megnyugtató a politikai képzés helyzete. Az elmúlt három évben négyen végezték el a marxista-leninista esti egyetemet tizenhatan a marxista—leninista esti középiskolát. A pártszervezet üzemi tanfolyamain évente általában nyolcvanan. a szak- szervezeti és a KlSZ-szerve- zet tanfolyamain 90—95-en fejlesztik politikai ismereteiket. A taggyűlés hangsúlyozta: határozottabb törekvések kellenek a gazdaságon belüli szakkörök, telephelyi klubok, játékos vetélkedők, sportversenyek, kirándulások rendezésére. ' Az üzemi lap legújabb számában olvastuk, hogy a felajánlások összesítése szerint 1979-ben'a brigádok 3 millió 849 ezer forint hasznot hoznak a munkaversennyel. A minőség javításával 2 millió 226 ezer forint, a költségek csökkentésével 1 millió 213 ezer forint, a hozamok növelésével 410 ezer forint produkálható pluszként. A cikk többek között megemlíti, hogy a gyümölcs- és szőlőtermesztési ágazatban 1 millió 512 ezer forint többletbevételre számítanak. Szakszerű metszéssel, kifogástalan vegyszerezéssel és a szüret jó megválasztásával akarják elérni a figyelemre méltó eredményt. Az állattenyésztési ágazatban is magasra állították a mércét. A tejzsírt 0,05 százalékkal kívánják növelni. Ha elképzelésüket valóra váltják 2131 kilóval több lesz a tejzsír. Ez a többlet 192 ezer forintot eredményezhetne. A sertéskombinátban 191 ezer forint költségcsökkentést terveztek. A faiskola Béke Szocialista Brigádja úgy dolgozik, hogy a bevétel 260 ezer forinttal több legyen. Hat esztendő óta nem volt tűzeset a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál — így kezdődik a Fecskendő csak versenyen című írás, mely a tűzmegelőzési és a tűzvédelmi helyzetet összegezi. 1976 óta több mint másfél millió forintot fordított a vállalat a biztonságra: felülvizsgálták mindenütt az elektromos és villámhárító berendezéseket, gyarapították a tű£- oltófelszereléseket, a nyíregyházi üzemben új szertárt építettek. A vállalatnál 10 helyen működik tűzoltóság — összesen 94 férfi és nő vesz részt ebben a munkában. A tűzvédelmi szakvizsga kötelezettséget kiterjesztették a villanyszerelőkre és a tetőfedőkre is. Az elmúlt két évben húsz dolgozót vontak felelőssége a tűzvédelmi szabályok megszegéséért. Ugyanakkor kilencven embert jutalmaztak tevékeny, tűzvédelmi megelőzési munkáért. A csengersimai parasztkórust mutatja be egyik írásában a szövetkezeti lap. A kórus története tizennégy esztendőre nyúlik vissza, ám közben egy törést is átvészeltek. Az 1970-es árvíz szétzilálta a sorokat. A vé^z elmúltával maguk a kórustagok javasolták, hogy kezdjék újra a közös dalolást. Mint mondták: ezzel is könnyebb túlesni a megrázó élményeken. A kezdetben csak otthon, majd a szomszédos falvakban, később megyei és országos rendezvényeken is sikeresen szereplő kórus ma szlovákiai vendégszereplésre készül. Forrásuk a népdalkincs, amelynek gyűjtése eddig is sok örömet szerzett az idősebbeket és fiatalokat egyaránt tömörítő kórustagoknak. Emellett foglalkoznak régi trubadúr dalokkal és különféle klasszikus szerzők műveivel is. Legújabb törekvésük a helyi és környékbeli hagyományok felkutatása és megőrzése. Ezért külön „folklórcsoportot” alakítottak s összeállítottak egy fonóestet megelevenítő műsort. Verekedésért ismét börtönben Előbb járt a keze Berki József 20 éves kálló- semjéni lakos fiatal kora ellenére többször szembe került a törvénnyel. Magatartására jellemző, hogy hamar eljár a keze és ezért élete egy részét már korábban is börtönben töltötte. Az elmúlt év november 7- én este ismerősétől indult haza, a néhány méterre lévő lakására. Amikor a kapuhoz ért, élettársát vette észre, aki a kapun belül állt és K. Miklóssal beszélgetett. Berki K. Miklóst felelősségre vonta és megkérdezte tőle, hogy mit keres itt. A választ azonban meg sem várta, hanem nagy erővel arcul ütötte K. Miklóst, aki az ütéstől a földre esett. A földön fekvő embert Berki ezek után több ízben megrugdosta, minek következtében K. Miklós 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A tárgyalás során azzal védekezett, hogy azért verte meg K. Miklóst, mivel élettársa hangját hallotta, aki azt kiabálta, hogy valaki meg akarja ölni. Később más mesével magarázta tettét és azt állította, hogy amikor a lakása kapujához ért, úgy vette észre, hogy K. Miklós a zsebében kaparász és ő ezt félreértette. A bíróság Berki meséit természetesen nem fogadta el, hiszen korábbi magatartását is erőszakos, durva, garázda jelleműnek ismerte. A bíróság Berkit, mint visz- szaeső bűnöst súlyos testi sértés bűntettében találta bűnösnek, amiért 1 év és 5 hónapi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 2 évre eltiltotta. m. f. Koncz Zoltán tárlata turi/ztika
