Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG ,1979. július 1. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál test­vérpárt közelmúltban meg­rendezett kongresszusán, va­lamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt veze­tőivel Budapesten tartott megbeszélések megerősítették szolidaritásunkat a tőkés or­szágok kommunista pártjai­nak a monopoltőke uralma ellen vívott küzdelmével, eredményesen szolgálták kö­zös céljainkat. A Costa-Rica-i Népi Élcsa­pat Párt, a Dél-afrikai Kom­munista Párt — Panamaf Néppárt, a Tanzániai Forra­dalmi Párt küldöttségével folytatott megbeszélések so­rán ismételten kifejeztük szo­lidaritásunkat e pártoknak a nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen, a többségi uralomért, a tár­sadalmi felemelkedésért ví­vott harcával. A Központi Bizottság pozi­tívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében A Központi Bizottság meg­tárgyalta az 1979. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és a to­vábbi tennivalókat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gaz­dasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdeké­ben. Népünk eredményes munkával támogatja gazda­ságpolitikánk valóra váltá­sát. A párt-, társadalmi, álla­mi, gazdasági szervek tevé­kenysége a korábbinál job­ban igazodik a követelmé­nyekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és ha­tékonyabban dolgozik a fel­adatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött cé­lok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfele­lően — a termelésnél lassab­ban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a terme­lésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly ja­vításában még nem bonta­koztak ki a szükséges és le­hetséges 'mértékben. 2. Az ipari termelés a ter­vezettel megközelítően, csak­nem 4 százalékkal, a terme­lékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termé­kek értékesítése a termelés­nél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi ér­tékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segí­tette a kiegyensúlyozott ener­giaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkozta­tottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mérték­ben csökkent, a munkaerő­gazdálkodás javítására tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nemkí­vánatos munkaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 szá­zalékkal nőtt. A folyamat­ban lévő építkezések valame­lyest meggyorsultak. 3. A mezőgazdasági üze­mek az esedékes munkákat a kedvezőtlen időjárás elle­nére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a koratava­szi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok ter­méskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mező- gazdasági dolgozók eredmé­nyes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellen- súlyozására, és megfelelően felkészültek az aratásra. 39 kommunista és munkás­párt képviselőinek részvéte­lével Tihanyban megtartott nemzetközi elméleti konfe­renciát. A tanácskozás ered­ményesen szolgálta a nem­zetközi kommunista moz­galmat foglalkoztató egyes kérdésekre adható válaszok együttes kimunkálását, a kö­zös célok eléréséhez szüksé­ges vélemény- és tapasztalat- cserét. 8. Az elmúlt időszakban to­vább bővültek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kapcso­latai a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal. Képvise­lőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és Spanyol Szocialista Munkáspárt kong­resszusán, megbeszéléseket folytattak a belga szocialis­ták vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás állás­pontjának jobb megismerését a békét és a nemzetközi biz­tonságot, az egyetemes embe­ri haladást szolgáló együtt­működés kérdéseiben. Az állattenyésztés kielégí­tően fejlődött. Az állatállo­mány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal na­gyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkák­hoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az ellá­tás. 4. A közlekedés és a szál­lítás nagy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette fel­adatát. A vasúti teherszállí­tásban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielé­gítő együttműködése. 5. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a terve­zetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számí­tottnál valamelyest lassab­ban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházá­sokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beru­házásokra — szándékaink­nak megfelelően — 0,7 szá­zalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. A készletek növe­kedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazda­ságból származó lakossági be­vételek 6,4 százalékkal emel­kedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban iga­zodik gazdaságpolitikai tö­rekvéseinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 szá­zalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forga­lom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátá­sa összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A la­kosság életkörülményeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési elő­irányzatok — folyamatosan megvalósulnak. 6. Tovább fejlődtek kül­gazdasági kapcsolataink, nö­vekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinami­kusan, 14 százalékkal, a be­hozatal mérsékelten, 3,4 szá­zalékkal emelkedett. A ru­bel elszámolású áruforgalom általában kiegyensúlyozott, a KGST-tagországok együtt­működésének eredményeként elsősorban a gépek, berende­zések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak áru­cseréje bővült. A nem rubel elszámolású kivitel növeke­dése törekvéseinkkel össz­hangban meggyorsult, a be­hozatal viszont meghaladta a tervezettet. 7. A Központi Bizottság, értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban lévő kedvező tendenciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell ven­ni a gazdálkodás változó fel­tételeit. A világpiacon újabb jelen­tős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább nö­vekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen szá­molni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan fel­hívta a figyelmet arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a terv­nek megfelelően kell teljesí­teni az export és import elő­irányzatokat. További erőfe­szítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minő­ségi tényezői megerősödje­nek. A gazdálkodás haté­konyságának növelése, vala­mint a termelési és termék- szerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érdeké­ben arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a világpia­ci viszonyokat és népgazda­ságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végre­hajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányí­tás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél követ­kezetesebb munkára, na­gyobb határozottságra, gyor­sabb előrehaladásra van szük­ség. A szocialista munkaver­seny is a terv minőségi kö­vetelményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztö­nözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok megoldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirá­nyító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdemé­nyezéssel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeretes, ta­karékos gazdálkodással töre­kedjenek a kitűzött célok el­érésére. A Központi Bizottság, át­tekintve az 1979. évi terv tel­jesítésének eddigi eredmé­nyeit és tapasztalatait, rámu­tatott: rendelkezünk a szük­séges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésé­ben elért vívmányainkat, s megteremtsük további előre­haladásunk biztos alapjait. A Központi Bizottság meg- sainak megfelelően elhatá- vitatta a párt soron lévő rozta, hogy & Magyar Szocia- kongresszusának összehívá- lista Munkáspárt XII. kong- sára vonatkozó javaslatot. A resszusát 1980. márciusára szervezeti szabályzat előírá- összehívja. Az ENSZ főtitkára hazánkba látogat Á hét három kérdése HÉTFŐ: Gromiko szovjet külügyminiszter sajtóértekezletet tartott — Schmidt kancellár útban Tokió {elé Koszigin miniszterelnökkel tárgyalt KEDD: Megkezdte munkáját a KGST 33. ülésszaka — Lázár György (elszólalt, Kádár János üdvözölte a tanácskozást — Befejeződött a japán—amerikai csúcstalálkozó SZERDA: Izraeli—szíriai légiharc Libanon légterében — Car­ter einülc megvitatásra a szenátus elé terjesztette a SALT—Il-t. i CSÜTÖRTÖK: Két célprogramot fogadott el a KGST — Az olaj­termelő országok átlag 35 százalékkal emelték az olaj árát — Uj szocialista javaslat a bécsi baderőcsökkentési tárgyalásokon PÉNTEK: Kompromisszumos megállapodás a tokiói csúcsérte­kezleten — Távozott tisztéből a NATO-erők európai főpa­rancsnoka, Haig amerikai tábornok SZOMBAT: Carter elnök Dél-Koreában tárgyal — Alkudozá­sok Nicaraguában Somoza távozásának kierőszakolására, tovább tartanak a harcrfk a sandinista felkelők és a dik­tátor nemzeti gárdája között Események címszavakban O Mit ígér a KGST to­vábbi fejlődése? A szo­cialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a KGST, harminc esztendeje áll fenn, s mostani, kormány­fői szintű tanácskozásán, „munkával ünnepelt”: fel­mérte a három évtized ered­ményeit, meghatározta az új távlatokat, s konkrétan már­is elfogadott két újabb, hosz- szú távú együttműködési cél­programot. Az egyik ilyen program a tagállamoknak, de így is mondhatjuk: a KGST-orszá- gok népeinek az ipari fo­gyasztási cikkekre vonatkozó szükségleteit van hivatva ki­elégíteni, a másik program pedig a közlekedési kapcso­latok fejlesztéséről intézke­dik. Az ilyen hatalmas, át­fogó programok a részintéz­kedések egész sorával való­sulnak meg, már most, a moszkvai KGST-ülésen ti­zennégy különböző megálla­podást írtak alá. Az energiakérdés a szocia­lista közösség országai szá­mára is létfontosságú: jó példa a KGST-tanácskozás kapcsán megszületett döntés egy új atomerőmű létesítésé­ről és három szocialista or­szág energiaellátásának bő­vítéséről. A szovjet Hmel- nyickij városka mellett épül az az atomerőmű, amelytől a lengyelországi Rzeszowig 750 kilovoltos távvezetéken jut el a termelt villamos ener­gia, onnan tovább Csehszlo­vákiába és Magyarországra is juttatnak áramot. Egy másik példa: a Szov­jetunióban bővítik az ener­giaigényes vegyipari termé­kek, például az ammónia, vagy a polietilén gyártását, az ilyen termékekért cserébe a: többi KGST-ország olyan termékeket szállít, amelyek­nek előállítása már nem kö­vetel sok energiát. Az erről szóló egyezményt a Magyar Népköztársaság is aláírta. És még mindig gyakorlati példa: az új közlekedési cél­program megvalósítása során új vasúti határátkelőhely lesz a Szovjetunió és Ma­gyarország között. A moszkvai tanácskozás láttán is erősödhetik min­denkiben a meggyőződés, hogy a KGST hozzájárul a szocialista országok együtt­működésének fokozásához, egységük erősítéséhez. O Mit jelent a tokiói kompromisszum? A ja­pán fővárosban hét tőkés or­szág (az USA, az NSZK, Ja­pán, Nagy-Britannia, Fran­cia- és Olaszország, valamint Kanada) állam- és kormány­fői találkoztak az immár rendszeressé váló, minden év nyarán megrendezett csúcs- értekezletükön. Ennek az eszmecserének az a rendelte­tése, hogy megpróbálják — mindenekelőtt gazdasági, pénzügyi téren — összehan­golni a vezető tőkés hatalmak érdekeit és politikáját. Ta­valy ilyenkor Bonnban még a közös pénzügyi politika vi­tatott kérdései kerültek a napirend élére, most min­dent elmosott az olaj... Az olaj árának állandó emelkedése egy év leforgása alatt nemcsak a termelők (mondjuk: az arab olajsej­kek) akarata szerint történt, hanem mindenekelőtt azért, mert az iráni zűrzavar miatt hónapok óta kevesebb az olajtermelés és így az olajkí­nálat, mint a fontos üzem­anyagban jelentkező kereslet. Kézenfekvő tehát az elképze­lés: ha a vezető tőkés hatal­mak csökkentik olajfogyasz­tásukat, ha komolyan taka­rékoskodni kezdenek, akkor le lehet szorítani az olajára­kat! Igen, de az USA a tőkés világ legnagyobb olajfo­gyasztója, egyben a legna­gyobb pazarló is, nagyon ne­héz rávenni az amerikai pol­gárt, hogy ne „országúti cir­kálón” közlekedjék, hogy ne járassa háztartási gépét. Az USA ipara és mezőgazdasága is rengeteg olajat emészt fel. Hozzáteendő nyomban: az Egyesült Államokban sokkal olcsóbb az olaj, a benzin, a földgáz, mint más tőkésorszá­gokban! Megteheti-e Carter, hogy az 1980-as elnökválasztási év előtt szigorú takarékosságra szólítja és szorítja azokat a polgárokat, akiknek a szava­zatától függ, hogy újra meg­választják-e? Tokióban az egyik oldalon állt Amerika (és a hasonlóan nagy olajfogyasztó Japán), a másik oldalon pedig az olaj­takarékosságot szorgalmazó NSZK és Franciaország. A végén kölcsönös enged­ményeken alapuló megálla­podás, kompromisszum szü­letett: az USA takarékoskod­ni fog, de csak az 1977-es fo­gyasztási adataiból hajlandó lejjebb adni, (akkor rekordot értek el a pazarlásban!) az olaj árának emelkedéséért a felelőst, a bűnbakot tovább­ra is az OPEC-ben, az olaj- exportáló országokban látják. © Miért alakult ki újra veszélyes helyzet a Kö­zel-Keleten? Szabályos légi­csaták voltak ismét a Közel- Keleten: a hét közepén a dél-libanoni területekre tá­madó izraeli harci repülőgé­piek szíriai kötelékekkel ta­lálták szemben magukat. Mint a közel-keleti háborúk­ban, most is egymás után jöttek a jelentések az ellen­ség repülőgépeinek lelövésé- ről, s ahogyan ez lenni szo­kott, mindkét fél más-más adatokat közölt. A helyzetet bonyolította, hogy Izrael amerikai gyárt­mányú, korszerű F—15-ösö- ket vetett be. Ezeket a harci repülőgépeket pedig csak bi­zonyos megkötöttséggel kap­ta Tel Aviv Washingtontól: nem használhatja fel őket támadó célokra. Az amerikai kormány figyelmeztette is szövetségesét vállalt kötele­zettségére, de Begin minisz­terelnök válasza az volt, hogy Izrael tulajdonképpen védekezik Libanon légteré­ben ... S kilátásba helyezte, hogy az izraeli légierő to­vábbra is lőni, bombázni fog­ja a dél-libanoni palesztin te­lepüléseket. A palesztin menekülttábo­rok védelmét az ott élők mástól nem várhatják, csak a szomszédos Szíriától, amely politikai-diplomáciai téren amúgyis az egyiptomi izraeli alkú ellenében kialakult, úgynevezett szilárdság front­ja vezető erejének mutatko­zik. Szíria a minap Irakkal jutott el az államszövetségi elgondolások megvalósításá­nak útjára. Amikor létrejön Szíria és Irak uniója, az ira­ki olaj kincs anyagi fedezetei is teremthet a határozottabb és átfogóbb szíriai tervek megteremtéséhez. Ugyanakkor az egyiptomi— izraeli összjáték már olyan méreteket ölt, ami az arab világ egészében felháboro­dást kelt: a libanoni légicsa­tákról, amelyekben az izraeli gépek arab repülőkkel száll­tak harcba, a Tel Aviv-i kor­mány részletes tájékoztatást adott Szadatnak. S nincs hír arról, hogy a kairói elnök til­takozott volna izraeli part­nerénél. Pálfy József Romány Pál Bukarestbe utazott Dr. Angelo Miculescu, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnök-helyette­se, mezőgazdasági és élelmi- szeripari minisztere meghívá­sára dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével szom­baton küldöttség utazott Bu­karestbe. A látogatás alkal­mával értékelik az elmúlt évi miniszteri találkozón hozott határozatok megvalósítását, és tárgyalnak az agrárterme­lési együttműködés fejleszté­séről. A küldöttség búcsúztatásá­nál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Victor Bolojan. a Román Szocialista Köztársa­ság Budapesti nagykövete. i'A I ÉfiTH ■ I f • J7l iYS] p ■ 1 » * v ___!■! I >TI1__A * 2 n Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitká­ra és felesége a közeli na­pokban hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents