Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

Szépen nő a dohány a nagycserkeszi Kossuth Termelő­szövetkezetben. Képünkön: Vígh Lajos Balthes-kombájnnal sarabolja a talajt. (Mikita Viktor felvétele) Gyűjtőút a Beregben Zászlóbontás Tarpán Megkezdődött vasárnap a hagyományőrző úttörők or­szágos találkozója Vásáros- naményban. A beregi város­ba érkezett gyerekeket és út­törővezetőket a művelődési központban „Beregi köszön­tő” címmel tarka műsor üd­vözölte. Másnap az úttörőel­nökség által meghirdetett megyei „Szülőföldexpedíció” győztes úttörőőrsei irányítá­sával az ország különböző ré­szeiből érkezett pajtások gyűjtőútra indultak. A talált mintákat felhasználva ezután a beregi hagyományőrző mű­helyben munkálkodhattak: hímzés, faragás folyt teljes erőbedobással. Este tartották a találkozó nyitóünnepségét a Tisza-parti úttörőtáborban. Kedden dél­előtt újra előkerültek a gyűj­tőút eredményei és vásárt rendeztek a gyerekek az ál­taluk készített tárgyakból. Délután — sajnos, nem a leg­jobb időben — történelmi ha­dijáték kezdődött Tarpán. A gyerekek Esze Tamás kuru­cainak zászlóbontására emlé­keztek a főtéren. Átvehették az arra érdemes pajtások a nagyközség vezetése által alapított „Hagyományőrző ki- tüntetés”-eket is. A találkozó ma Tiszacsé- csén és Szatmárcsekén foly­tatódik. Tanácskoznak Berlinben Szigorúbb mérce a tanácsi iparban Napirenden: a postai hálózat A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága keddi ülésén többek között a Szabolcs- Szatmárban működő 23 ta­nácsi vállalat 1978. évi gaz­dálkodásának hatékonyságát tárgyalta meg. Megállapítot­ták: a tanácsi vállalatok év­ről évre fejlődnek, teljesítik terveiket, többségük maga­sabb szinten, egyre jobban dolgozik, illetve a szolgáltató vállalatok és a kereskedelem javuló lakossági ellátást biz­tosít. A termelő üzemek kö­zül egyedül a Tiszalöki Fa­ipari Vállalatnál jelentkezett kisebb tőkésexport-csökke- nés. A lakossági szolgáltatás a múlt évben 12 százalékkal nőtt. A kereskedelmi válla­latok megfelelő áruválaszté­kot igyekeztek biztosítani a lakosság részére. A termelés-növekedésnek mintegy kétharmad része ter­melékenység-növekedésből valósult meg, de ez vállala­tonként igen nagy szóródás­sal. Veszteségesen gazdálko­dó tanácsi vállalat 1978-ban nem volt, a nyereségnöveke­dés vállalatonként igen elté­rő. A vállalati gazdaság fontosabb mutatói (bevétel, eszköz és bérarányos nyere­ség) az előző évhez viszonyít­va nem változtak, tehát a gazdálkodás területén ki­emelkedő előrelépés nem volt. Továbbra is nagyobb arányú a vállalatoknál az élőmunka-ráfordítás, mint a holt munkáé. A termelést meghaladó mértékben növe­kedtek a készletek az ipar­ban, míg az építőiparban, a kereskedelemben és a szol­gáltatás területén az árbevé­tel növekedésénél kisebb mértékben emelkedtek. A vállalatoknál fokozato­san növekszik a munkanor­mában foglalkoztatott dol­gozók aránya, a tanácsi ipar­ban eléri a 70 százalékot. A munkaidőn belüli veszteség- idők feltárása és a norma- karbantartás javult, de még nem éri el a kívánt szintet. A veszteségidők mintegy két­harmada szervezési okokra vezethető vissza. Még min­dig elég magas az egész na­pos kiesés, amely alapvetően a táppénzes állomány ma­gas szintjével függ össze. A tanácsi vállalatok tevé­kenységének javítása érdeké­ben részletes feladattervet kell kimunkálni — állapítot­ta meg a végrehajtó bizott­ság. A mai követelmények­hez jobban igazodó anyagi érdekeltség kidolgozása szük­séges, ami jó hatással lehet a munkaszervezésre, a mun­kafegyelemre egyaránt. Még szélesebb körben alkalma­zandó a teljesítménybér és az órabérben végzett munka mögött is megfelelő teljesít­ményt kell követelni. Cél­szerű lenne szélesebb körű együttműködést megvalósíta­ni az állami, szövetkezeti és tanácsi szektorok között. A végrehajtó bizottság uta­sította a megyei tanács ille­tékes szakosztályait, hogy le­gyenek kezdeményezőbbek a tanácsi vállalatok gazdálko­dásának javításában, kritiku­sabban vizsgálják működé­süket, adjanak segítséget a vállalatvezetés színvonalának javításához. A Debreceni Postaigazga­tóság tájékoztató jelentést adott a végrehajtó bizott­ságnak a megye postai és táv­közlési hálózatának helyzeté­ről, valamint a VI. ötéves terv fejlesztési elképzelései­ről. Az V. ötéves tervben ed­dig helyi távbeszélőhálózat­bővítés történt Nyíregyhá­zán, Kisvárdán és Nagykálló- ban. Távbeszélőközpontot bővítettek Kisvárdán, Nagy- kállóban, Nyírbátorban és Baktalórántházán. A bővítés folyamatban van Mátészal­kán. Több körzetben végez­tek helyközi kapacitásnöve­lést, illetve korszerűsítést. A tervidőszak elején egyedül Nyíregyházán volt nyilvános telefonállomás, azóta ezt bő­vítették Nyíregyházán és ilyen állomásokat létesítet­tek Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban. Ez a munka a hátralévő két esztendőben to­vább folyik, többek között nyilvános állomást kap Nyír- jes és Manda II. bokor is. A (Folytatás a 4. oldalon) a szocialista országok testvérpártjainak képviselii Nemzetközi és ideológiai kér­désekről tanácskoznak Ber­linben 11 szocialista ország testvérpártjainak képviselői. A Központi Bizottságok nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó titkárai­nak kedden megkezdődött többnapos tanácskozásán a Bolgár Kommunista Pártot Alekszandr Lilov, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Sztojan Mi- hajlov, a Központi Bizottság titkára és Dimitr Sztarisev, a Központi Bizottság titkára; Csehszlovákia Komiftunista Pártját Vasil Bilak, a Köz­ponti Bizottság elnökségének és titkárságának tagja, Jan Fojtik, a Központi Bizottság titkára és Josef Haviin, a Központi Bizottság titkára; a Kubai Kommunista Pártot Antonio Pérez Herrero, a Köz­ponti 3:zottság titkárságának tagja; a Laoszi Forradalmi Néppártot Sisana Sisane, a Központi Bizottság póttagja; a Lengyel Egyesült Munkás­pártot Jerzy Lukaszewicz, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára és Andrzej Werblan, a Közpon­ti Bizottság titkára; a Magyar Szocialista Mun­káspártot Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Gye- nes András, a Központi Bi­zottság titkára és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára; a Mongol Népi Forradalmi Pártot Gelegijn Adjaa, a Köz­ponti Bizottság titkára; a Né­met Szocialista Egységpártot Kurt Hager, a KB Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Hermann Axen, a KB Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Joachim Herr- rt\ann, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; a Román Kommunista Pár­tot Virgil Cazacu, a KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; a Szovjetunió Kom­munista Pártját Borisz Po- nomarjov, a KB Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztan- tyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára és Mihail Zimjanyin, a Központi Bizott­ság titkára; a Vietnami Kom­munista Pártot pedig To Hmm, a KB Politikai Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titkára képviseli. A tanácskozásra Berlinbe érkezett Konsztantyin Zara- dov, a Béke és Szocializmus című folyóirat főszerkesztője is. A küldöttségek munkájá­ban részt vesz az egyes pár­tok Központi Bizottságainak számos felelős vezető munka­társa. A testvérpártok tanácsko­zását Kurt Hager, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja-, a KB titkára nyitotta meg és tolmácsolta egyben a résztvevőknek a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága és Erich Honecker, a KB főtitkára üdvözletét és jókívánságait. (MTI) XXXVI. évfolyam, 154. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. július 4.. szerda MA Cigányok a gyárban (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) Nemzetközi ideológiai kérdésekről ÜLÉSEZETT A MEGYEI TANÁCS VB Kombájnosok S okszor elmondtuk, le­írtuk: a legnehe­zebb mezőgazdasá­gi munkától, az aratástól mentették meg a kombáj­nok a falusiak száz és száz­ezreit. Ez így igaz, sőt hoz­zá tesszük, egy-egy szövet­kezetben, községben az ara­tás, a cséplés (a kombájn ezt is elvégzi) néhány em­ber dolga csupán. Ezzel nem mondunk valótlant, de a fontosságát, súlyát nem érzékeltetjük megfelelően, pedig arra a néhány tíz emberre ugyanaz a felelős­ség hárul, mint régen a több száz kaszásra, marok­szedőre, a hordást, a csép- lést végzőkre; a jövő évi kenyérnek való gyors és jó minőségi magtárba juttatá­sa. A kombájnos a kaszástól a cséplőgépetetőig minden­kit pótol, de összetetten, magasabb szinten, több tu­dással kell helytállnia. Egy kaszás a marokszedőjével jó esetben egy hold termé­sét aratta le naponta, a kombájnos milliós értékű gépével ennek negyven, öt­venszeresét is. Annak elle­nére, hogy az erőkifejtés oroszlánrészét a gép vette át, az ember szerepe sok­szorosára nőtt. Minden el­ismerést megérdemeltek a 16—18 órát verejtékező ara­tók, de a kombájnos a rá­bízott nagy érték (kombájn és a több száz tonna ter­més) miatt az aratásnak központi embere lett. A kombájnosokon múlik első­sorban a betakarítás sike­re, ők küzdenek az első vo­nalban. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetői — már a felkészülés ide­jén — a gépjavítással, az alkatrészpótlással a lehető legjobb technikai lehetősé­get iparkodtak megteremte­ni. összehangolt hátteret: szállító, raktározó brigádo­kat állítottak a kombájnok mögé. A legtöbb helyen megszervezték a melegétel- és az üdítőital-ellátást. A kombájnosok többsége versenyvállalást tett, június közepéig több mint 500-an csatlakoztak a megyei fel­híváshoz. A kombájnveze- tők a mezőgazdaságban dol­gozó szakemberek között is az élen járók közé tartoz­nak, nemcsak szakmai tu­dásukkal, hanem politikai magatartásukkal, az ország kenyeréért érzett felelős­séggel. Megérdemlik, hogy anyagilag, erkölcsileg mun­kájuk fontosságával ará­nyosan becsüljék őket. Ez közvetlenül a gazdasági ve­zetők, a helyi párt- és tö­megszervezetek dolga, de jó ha tudják, rajtuk az egész ország figyelme, mindenki várja, hogy az időjárás ál­tal megcsappant kenyér- nekvaló a legkevesebb vesz­teséggel, jó minőségben ke­rüljön a raktárba. Csikós Balázs Az emberért H^lem a laboratóriumi I ^1 leletet, az embert [ZIbI kell gyógyítani” — mondta a minap egy orvos. A mondat az orvoslás lé­nyegét summázza. Azt az elvet, hogy legyen bármi­lyen magasszintű a műsze­rezettség, álljon rendelke­zésre bármennyi technikai és tudományos segédeszköz, a középpontban csak az em­ber állhat. Ez a koncepció egyenes folytatása annak a gyakor­latnak, amelyet a 161 éve született Semmelweis Ignác folytatott. A magyar orvos, aki merte vállalni a nehéz­séget, a meg nem értést, a kollégák intrikáit, bírálata­it, mert hitt abban: az em­berért, az emberiségért tenni nem magánügy, nem egy gyógyító személyes ügye. Nem tűzhet szebb gondo­latot zászlajára a szocialis­ta egészségügy sem. Az or­vos, aki ember, minden tet­tében kapcsolatban kell hogy álljon a beteggel, a másik emberrel. Hitével, tudásával, makacs küzdeni- tudásával vállalhatja csak a szolgálatot, a gyógyítást, a megelőzést, az egészségre nevelést, a modern életmód megtanítását. Megyénk sok ezer orvosa és egészségügyi dolgozója az ünnep perceiben nyilván végiggondolja ezt a progra­mot. Elgondolkodnak azon, hogy a sok milliós műszer­park valóban hatékonyan szolgálja-e a gyógyítást. Biztos számvetés készül, mely latolgatja: hol és mi­kor hat a számok varázsla­ta a jó gyógyító munka el­lenében. El kell gondolkod­ni azon, vajon a megye ijesztően rossz csecsemőha­landósága mögött hol és mi­lyen mulasztások húzód­nak. Lelkiismeretet kell vizsgálni: a szervezési in­tézkedések mikor bizonyul­nak elsietettnek. Mert egy ünnep lehet a szép beszámoló és jelentés eseménye. De nem az egész­ségügynél, ahol minden szám embert takar, ahol minden adat élet vagy ha­lál kérdését vetheti fel. Mert ünnepelni csak jó lel­kiismerettel lehet és szabad. Megyénk egészségügyi dol­gozói sok szép eredményt könyvelhetnek el. Azt is tudják viszont — s ezt megannyi tettük és fogad­kozásuk is bizonyítja —, hogy itt az eredménynek nincs felső határa. Ha az emberről van szó, soha nem hangozhat el: elég. A mai vásárosnaményi ünnepség, amely a nagy magyar orvos emlékét idé­zi, jó alkalom, hogy újra­fogalmazódjék a gyógyító hitvallása, az emberért vál­lalt küzdelem programjá­nak újraidézése. Ettől kap olyan rangot az ünnep, amely méltó Semmelweis emlékéhez. Bürget Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents