Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1-979. július 4. Ifjú szakmunkások Befejeződtek a szakmun­kásvizsgák Kisvárdán a Hi­sz. II. Rákóczi Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézeté­ben. A szakmunkásvizsga rajtjának napján 252 szak­munkásjelölt 11 szakmában adott számot az eltelt három év munkájának eredményé­ről. Az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat 237-en fe­jezték be sikerrel. Sajnos 15- en nem érték et a minimum szintet sem. A város és a járás üzemei­ben a napokban kezdik el munkájukat a sikerrel vizs­gázott ifjú szakmunkások. Megkezdték Kisvárdán a Főtéren egy 30 lakásos — földszintjén 900 négyzetméteres területen üzletek és szolgál­tató részlegekkel tervezett épület kivitelezését a helyi építő- és szerelőipari szövetkezet dolgozói. A közel 20 milliós be­ruházás 1981 első felében lesz készen. Képünkön: dolgoznak a vasbetonszerelők az alapok készítésénél. (V. P.) Néprajzosok találkozója Nem marad színvonalas kulturális program nélkül jú­lius hónapban sem Kisvárda. A Várszínpadon -szerepel jú­lius 7-én a KISZ Központi Művészegyüttese, 21-én a Hungária együttes, 25-én a -Neoton família, 26-án a mis­kolci szimfonikus zenekar, 28-án pedig a pécsi Ars-Re- nata együttes hangversenyé­re kerül sor. Valamennyi előadás kezdete 19 óra. Július 28-án rendezik azt a tudományos ülést, melyen néprajzos-helytörténész szak­emberek tanácskoznak. Töb­bek között filmeket vetíte­nek megyénk népművészeté­ről, emlékeiről, majd a sza- bolcs-szatmári néprajzi gyűj- tőutak tapasztalatait vitatják meg. A tanácskozás második napján felső-szabolcsi mű­emléktúrára indulnak a ta­nácskozás résztvevői — erre bárki jelentkezhet a művelő­dési központ irodájában és Nyíregyházán, a Nyírtourist- nál. Tálterhelt a vízmű Takarékosan a vízzel Kisvárdán 1967-ben tervez­ték meg a város vízmüvét, mely 1974. március 1-én kezd­te a szolgáltatást. Az indulás évében a 4000 köbméter ka­pacitású vízmű 207 009 köb­méter vizet adott a fogyasz­tóknak. A városban jelenleg 17 ezer lakossal számolnak s az első fél év vízfogyasztása 650 000 köbméter. Ez a nagyarányú vízfo­gyasztás tette szükségessé a bevezetett vízkorlátozást. A napi négyezer köbméteres kapacitású vízmű jelenleg is mintegy 25°/(i-os túlterhelés­sel üzemel. A napi vízfo­gyasztás jelenleg is 5—5300 köbméter naponta, Továbbra is még fokozot­tabban szükséges a lakosság megértése, a kertek, udvarok felesleges locsolásának elke­rülésével a takarékos vízfo­gyasztás. Bő választék a népművészeti Este a Várszínpadon került bemutatásra — telt ház mel­lett — „Az élet és halál szín­játékai” címmel az a népi színjáték, melyben a Domb- rádi Népi Színjátszókor, a Panyolai Maskarások, a Kü- mörői Népdalkor és a debre­ceni színjátszócsoportok tag­jai mutatkoztak be. vásár egyik sátrában. (V. P. Július 1-én és 2-án a tá­borban részt vevő művészeti csoportok vezetői s a rende­ző szervek szakmai értekez­leten értékelték az eltelt egy hét munkáját, s körvonalaz­ták az amatőr mozgalom fel­adatait. (vincze) 938 jogos igénylő — Újabb 42 munkáslakás Hogyan lehet lakáshoz jut­ni Kisvárdán? Mi nehezíti az igények kielégítését? Hány család vár új otthonra? Mi­lyen erőfeszítéseket tesznek a város párt- és tanácsi szer­vei, hogy minél több jogos lakásigényt elégítsenek ki? Ezekre a kérdésekre keres­tünk választ a városi taná­cson, ahol lakásra várók so­kasága fordul meg naponta, s kevés vigasz számukra, hogy a lakásgondok régi gyö- kerűek és több sajátos prob­léma is nehezíti a megoldást. Szegény örökség Kisvárda várossá avatása­kor elég szegényes tanácsi bérlakásállományt örököltek. Sok volt a rossz állapotban lévő, életveszélyes, később le­bontásra ítélt ház. Ekkor 356 tanácsi bérlakás volt Kisvár­dán, melyeket a csekély lak- bérösszegekből aligha lehe­tett megfelelően rendbe tar­tani, tatarozni, netán maga­sabb komfortfokozatot kiala­kítani a régiekből. A negyedik ötéves terv idő­szakában változott a helyzet, mégpedig kedvezően: a taná­csi bérlakások száma 565-re növekedett, beléptek az újon­nan épült, több szintes há­zak. Természetesen ezzel a lakásállomány minőségileg is javult, kevesebb lett az össz­komfort nélküli és szükség- lakás. Milyen képet mutatott a la­kásigénylők aránya? Még 1970-ben 131-en várakoztak bérlakásra, egy év múlva csak 57 lakásigénylő újította meg kérelmét, amelynek ma­gyarázata : a korábbi igénylők egy része jövedelmi és va­gyoni helyzete alapján lakás­igényének kielégítését nem remélhette, másrészt meg­szűnt az ingyenes állami la­kásjuttatás és a lakbér is je­lentősen emelkedett. Ilyen körülmények között a lakás­ra várók az akkor még tűr­hető telekárakat figyelembe véve, szívesebben vállalkoz­tak családi ház építésére. Hetvenegy végétől azonban elkezdődött a lakásigénylők számának gyors és azóta is tartó növekedése. Ekkor 106 jogos igénylőt tartottak nyil­ván, ez 1978-ra nyolcszorosá­ra emelkedett, s nagyjából •meg is maradt. Jelenleg is 938 család vár la­kásra. Többségük szívesen venne szövetkezeti, vagy OTP-lakást — bár jogosul­tak tanácsi bérlakásra is —, de a lakásépítés üteme és az évekre jutó darabszám — messze elmarad a kívántnál. Többségben a fizikai dolgozóknak A városi tanács meghatá­rozta, hogy az elosztásra ke­rülő lakásdk 70 százalékát fi­zikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányító műsza­kiak részére kell kiutalni. Ügyelnek arra is, hogy a fia­tal házasok 20, illetve 40 szá­zalékos arányát biztosítsák, és a lehetőségek szerint 2 éven belül megoldják a nagycsaládosok lakásproblé­máját. Az igénylők közül ta­nácsi bérlakást a fizikai dol­gozók 69 százaléka, tanácsi értékesítésű szövetkezeti la­kást 80 százalékuk, OTP-tár- sasházat pedig 79 százalékuk kér. Milyen erőfeszítéseket tet­tek eddig a párt- és tanácsi szervek, hogy az igényeket kielégítsék? A városi tanács folyamatosan feltárta és ér­tékesítette az OTP-n keresz­tül a házépítésre alkalmas telkeket, a negyedik ötéves tervben csaknem 11 millió forint értékben 302, az V. öt­éves terv elmúlt három évé­ben 2,6 millió forint költség­gel 56 családi ház építésére alkalmas telket biztosított és folyamatban van az építési telkek kisajátítása 38 lakás számára. Az állami és OTP-lakások építéséhez, valamint a lakás­építő szövetkezet építkezései­hez a IV. ötéves tervben 6,1 millió forint költséggel 454 lakáshoz, az V. ötéves terv­ben 5,4 millió forint költség­gel 188 lakás megépítéséhez biztosítottak eddig területet. Az V. ötéves tervben eddig 639 lakás épült fel, de 162 la­kást le kellett bontani, mert életveszélyessé vált. Kivitelező kerestetik Mi várható a közeljövőben? Lényeges javulást a helyzet ismeretében nem ígérnek a lakásépítést és -elosztást irá­nyító tanácsi szervek. A vá­ros gyors fejlődésével nem tud lépést tartani a lakásépí­tés üteme, s ez elég sok konf­liktusra ad okot. A legna­gyobb gondot nem az igazsá­gos lakáselosztás jelenti, ha­nem az épülő lakások ala­csony száma. Örvendetes azonban, hogy az év elején lehetőséget kapott a város 42 munkáslakás megépítésére, ami ha nem is oldja meg a problémákat, valamit enyhít a helyzeten. Nehéz azonban kivitelezőt találni, mivel ez a lehetőség akkor érkezett, amikor az építőipari vállala­tok már lekötötték éves ka­pacitásukat. Ennek ellenére az Uletékes szervek nem mondtak le arról, hogy kivi­telező vállalatot keressenek és 42 családot lakáshoz jut­tassanak. Ma foglalkozik a városi ta­nács végrehajtó bizottsága egyebek köpött a kisiparosok munkájával. Jelenleg 51 szak­mában 183 kisiparos végzi munkáját, közülük 125 a fő­foglalkozású, 37 munkavi­szony mellett, 21 pedig nyug­díjas korban gyakorolja a kis­ipari tevékenységet. Huszon­két kisiparos foglalkozik szakmunkástanulók képzésé­vel, nyolc szakmában. A be­segítő családtagokkal Kisvár­dán 262-en látnak el kisipari tevékenységet. A KIOSZ kisvárdai körzeti csoportja vezetőinek becslé­se szerint a kisiparosok brut­tó termelési értéke 1978Jban 17,7 millió forint, amelynek többsége szolgáltató jellegű és mindössze 10 százaléka árutermelés. Örvendetesnek tartják, hogy néhány úgyne­vezett kihaló szakmában — cserépkályhás, kádár — sike­rült tanulókat szerződtetni, s ösztöndíjjuttatással is támo­gatni a leendő szakembereket. A kisiparosok nemcsak Kis­várda lakóinak igényeit elé­gítik ki, hanem a környező községekben is több szakmá­ban ők látják el a lakosság javító, szolgáltató és egyéb te­vékenységét. A gondok között említhető, hogy nem mindig megfelelő az anyag- és alkatrészellátás, nem kielégítőek a kisgépbe­szerzési lehetőségek, és a kis­ipari kölcsönök feltételeit is kissé bonyolultnak tartják. Gond még a besegítő család­tagok költségeinek elszámolá­sa, túlzottnak találják az ipar gyakorlásával megnöve­kedett adminisztrációs tevé­kenységet is. Évről évre növekszik az iparosok által végzett társa­dalmi munka értéke, az el­múlt évben a járásban 250 ezer, a városban 96 ezer fo­rint volt. Tízezren a felső-szabolcsi napokon A nyíregyházi tanárképzősök Bessenyei Stúdió Színpadá­nak előadása. Befejeződtek a felső-sza­bolcsi napok rendezvényei Kisvárdán. Az országos amatőr művé­szeti együttesek táborában részt vevő együttesek a vá­rosi és járási tájolóműsoru­kon 33 előadást tartottak nagy sikerrel. A műsorukat több mint 10 ezren nézték meg. Az egynapos pihenő után szombaton a várkert­ben került megrendezésre az országos népművészeti vásár és a fellépő húsz csoport — mintegy hétszáz résztvevőjé­nek — színvonalas, szóra­koztató műsora. Az egész na­pos program nagy közönség­érdeklődés mellett zajlott le. A gyermekes szülőknek gyakran okozott gondot a gyermekintézmények nyári szünete miatt az apróságok elhelyezése. Fizetéses és fize­tés nélküli szabadságok pe­dig az üzemben jelentenek létszám- és munkaerőgondo­kat. A BEAG kisvárdai al­katrészgyára és a VSZM 3. sz. gyára az elmúlt év ta­pasztalatait hasznosítva ez évben újból megszervezte a gyermekmegőrzőket. A BEAG-ban 25-én kezdő­dött az idényóvoda, mely reggel hat órától 16,15 óráig tart nyitva. A működéshez szükséges berendezéseket a gyár dolgozói társadalmi munkában készítették el. A játékok egy részét a patroná­ló 6-os óvodától kapták. Augusztus 31-ig a gyermek- megőrzőben napi négyszeri étkezést biztosítanak, a har­mincfős gyermekcsapatnak. A VSZM 3. sz. gyárában június közepétől augusztus közepéig működik az idény­óvoda. A mintegy negyven gyerek számára reggel hét­től 16,15-ig nyitva tartó óvo­da a 2-es és a 7-es óvoda pat- ronálásával működik. A gye­rekek játékos foglalkozásait kellemes környezetben, a szökőkúttal ellátott gyár előtti parkban tartják. A BEAG óvodásai a szomszédos várkertben felügyelet mel lett, kellemes környezetben játszanak. Az oldalt összeállította: Páll Géza Idényóvoda Utcaszínház Kisipar Lakást szeretnének...

Next

/
Thumbnails
Contents