Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 29. HOL TARTANAK VÁROSAINK? Közmiprogram Kísvárdáo Ha valaki húsz évvel ezelőtt végigment, s ma ismét végigmegy az állomástól a főtérig Kisvárda főutcáján, mindössze annyi változást lát, hogy felépült egy áruház, mellette üres lett egy nagy terület, s a régi kockakövek helyett aszfalt borítja az utat. Az már nem látszik, hogy az aszfalt alatt ott vannak a közművek, hogy Kisvárda várossá szervezése óta tulajdonképpen jórészt a föld alá építkezett: milliókba került ai ivóvíz,- a szennyvízhálózat, a csapadékelvezető rendszer építése, a mélyebben fekvő területek vízrendezése. Mindezek azonban nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szemnek is tetszetős, látványosabb fejlesztések is megvalósuljanak. Természetesen látható változások is bőven akadnak Kisvárdán, s ezek számottevő részét éppen mostani ötéves tervünkben építették. Egy közülük a Felszabadulás lakótelep, ahol az első kapavágások korábbra nyúlnak vissza,, de a véglegessé formálás a ma feladata. Több mint 700 család talált eddig itt otthonra, de hiányoznak még a lakótelep mutatós külső képéhez fontos parkok, fák, virágok, a parkolóhelyek, a térvilágítás. Kisvárdán 204 célcsoportos lakás építését tervezték az ötéves terv elején, s ha tartja a kivitelező vállalat a szavát, 214 épül fel 1980 végéig: már az utolsó 56 építése is megkezdődött. Az OTP 168 lakást ígért a kisvárdaiaknak az ötéves terv során, de 207 már megvan, újabb 30 munkáslakás épül a főtéren, s 12 az Ifjú Gárda utcában. A lakásszövetkezet is túlteljesíti tervét: a 60 helyett 96 család otthonát készítik el a jövő év végéig, s így a Gyár utcai, a Felszabadulás lakótelep, a Váci Mihály utca után újabb városnegyed körvonalai bontakoznak ki a Domb köz térségében. Családi házból 340 építésére számított a tervidőszak elején a tanács, s máig 217 épült fel közülük. Más a helyzet az egyedi társasházakkal: a tervezett 100 helyett mindössze négy épült fel, s alig van remény arra, hogy lényegesen módosulhat e szám, mert sokkal kedvezőbbnek tartja a lakosság a szervezett építési formát. E Üj lakások Kisvárdán lemaradás azt is jelenti, hogy bár mindenki több lakást épít a tervezettnél, az egyedi társasházak okozta lemaradás összességében lemaradást okoz a város ötéves lakásépítési tervében. A külső területek fejlődése is meggyorsult az ötödik ötéves tervben. A sorompón túl, a munkások lakta városnegyedben, a Tordai utcában 8 tantermes iskola, egy 60 személyes bölcsőde és egy 100 gyereket befogadó óvoda épül, átadásuk a jövő év áprilisában várható. Az egészségügyi ágazat a Tordai utcai bölcsődén kívül egy másik 60 személyes bölcsődével gazdagodott, ezt tavaly novemberében avatták. A kulturális ágazat 225 óvodai hely megépítésére számított a tervidőszakban: 25 helyet már megépített a város, a Tordai utcában épül a 100, a Móricz Zsigmond és a Magyar utcában egy-egy 50 személyes óvoda. A művelődési ház legújabb átadási határideje augusztus 30. A szakmunkásképző intézet tantermeit és kollégiumát szeptemberben, az elmúlt tanév kezdetén vették birtokukba a fiatalok. A város központjában az elmúlt tervidőszakban felépített áruház mellett kap helyet a szövetkezet új étterme, ebben a tervidőszakban adták át rendeltetésének a Gyár utcai lakótelep szolgáltatóházát, épül a Felszabadulás lakótelep 56 lakása alá egy ABC, egy rádió-tv szerviz, lesz cipész- fodrászszalon, s itt kap majd helyet a lakásszövetkezet irodája is. A 30 OTP-s lakás alatt gyógyszertár, női és férfifodrászat, női és férfiszabó szalon lesz. Nemrég a kórház környékének lakói örültek az iparcikk- kisker. bútorboltjának és egy mezőgazdasági felszerelések boltjának, ezek az üzletek hosszú távon is megoldják a városrész iparcikkellátását. A kultúrcikk-kisáruház a régi bútorbolt helyén épül. Mérsékelt lehetőségei voltak a tanácsnak a fürdő fejlesztésére, ám mindenként nagy eredmény, hogy megtörtént a gyógyvízzé nyilvánítás, ami feltehetően komoly alapot jelent egy későbbi üdülőcentrum kifejlesztéséhez. A város fejlesztésére költhető pénzen kívül komolyan számíthat a tanács a lokálpatrióták segítségére. Nemrég az ÉTÉ szervezésében tartották meg Kisvárda rendezési tervének bírálatát, ahol sok hasznos észrevétel hangzott el, s olyan új lehetőségeket tártak fel a város számára, amelyek eddig megoldatlanok voltak. Balogh József KÖLTSÉGES ROSSZ SZOKÁSAINK Vízpazarlás minden mennyiségben „Korsóját míg tele merítette” — egyszóval nem kért még akkor senki pénzt a pór menyecskétől azért, mert vizet vitt a Tiszából. Más a helyzet manapság, amikor a vízművezeték csapjából eresztjük, költséges beruházással, drága villamos energiával nyerjük az egészséges, tiszta ivóvizet. Bár — talán éppen arra a régi mondásra alapozva, hogy a vízért nem jár pénz, s ami a költségek térítését illeti ma sem erőltetjük meg magunkat. Nyíregyházán például a lakosság egy forintot fizet a víz köbméteréért, holott több mint hat forintba kerül. A kisebb településeken még drágább a víz. Igaz, hogy ott két—három forintot fizetnek egy köbméterért, azonban az „előállítása” is jóval többe, 17—18 forintba van. A népgazdaság persze „gavallér”: Az elmúlt fél évben az állam 30 millió forinttal dotálta Szabolcs-Szatmár megyében a vezetékes vízfogyasztást! A lakások nagy része nincs felszerelve mérővel, így aztán fizet a szomszéd, a közösség, vagy az állam. Hogy a jelenlegi olcsó vízdíjak mellett is mennyire hasznos a mérők felszerelése, azt egy reprezentatív felmérés igazolja. Egy már eredetileg mérővel felszerelt magánlakásnál — amelyhez egy kisebb kert tartozott és azt is locsolták — a napi vízfogyasztás mindössze 80 liter volt. Egy szövetkezeti lakótömbben — ahol közösen fizetik a vízdíjat — lakásonként már 130—150 liter vizet használtak el naponta, míg egy állami bérházban — ahol a lakók külön vízdíjat nem fizetnek — a napi fogyasztás egy lakásban elérte a 230 litert. A fogyasztás, illetve a takarékossággal összefüggő példa egy másik is: ahol a melegvizes vezetékre lakásonként szereltek mérőket, egyből negyven százalékkal csökkent az „igény”, a fel- használás, vagyis megszűnt a pazarlás. Nyíregyházán a felhasznátlj ifjúsági klub nyílt Nyíregyháza városközpontjában, a sávház alatti pincében, az ingatlankezelő vállalat fiataljainak. Jelentős társadalmi munkára is szükség volt, hogy a két helyiségből az egyik elkészüljön. Napközben esetenként a vállalati tanácskozásokat is itt tartják. A képen: a bársarok. (Császár Cs. felv.) Több családi pótlék, magasabb „gyes" Jövedelemkiegészítés a nyugdíjasoknak Megyénk 91 700 nyugdíjasa (belértve a járadékosokat, az özvegyi és szülői nyugellátásban, valamint az árvaellátásban részesülőket is) 1979. július elsejétől jövedelemkiegészítésben részesülnek. Rajtuk kívül, körülbelül nyolcezerre tehető azoknak a száma, akik ugyan házastársi pótlékot nem kaphatnak, mert nyugdíjuk az előírt ösz- szeghatárt — a 2180 forintot — meghaladja, de az új rendelkezés értelmében, eltartott házastársuk után — külön igénylésre — ők is megkapják a havi 180 forint jövedelempótlékot. E lakossági csoportból tehát július elsejétől közel százezren kapnak, ilyen vagy olyan címen többet, mint eddig. Ennek anyagi kihatása — a nyíregyházi társadalom- biztosítási igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint — várhatóan havonta 17 millió 946 ezer forint lesz. Ezenkívül megyénkben majd másfél ezer járadékkiegészítésben részesülő, és 4515 rendszeres szociális segélyezett kap szintén 180 forinttal többet ezután. 1979. július elsejétől a saját és a hozzátartozói nyugellátások, baleseti nyugellátások legkisebb összegei^ valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok összegei is magasabbak lettek. Például a munkaviszony alapján járó öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 1490 forint; a mezőgazdasági szövetkezeti tagság beszámításával megállapított öregségi nyugdíj pedig 1390 forint; a mezőgazdasági' szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka pedig 1158 forint, s az özvegyi járadék pedig havi 1055 forint lett. Megyénkben ez különösen sok nyugdíjast érint, mivel nálunk viszonylag alacsony az átlagnyugdíj. Ezentúl többen vállalhatnak munkát nyugdíjuk korlátozása nélkül, mert az új rendelet értelmében : a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy bedolgozóként foglalkoztatottak nyugdíját korlátozás nélkül folyósíthatják azoknak, akiknek a havi nyugdíjuk az 1650 forintot nem haladja meg. Eddig ez az összeghatár 1470 forint volt. A családi pótlék emelése megyénkben — a statisztikai hivatal adatai szerint — 186 ezer főt érint. Vagyis megyénk valamennyi 18 éven aluli lakosa valamilyen jogcímen 130 forintot fog kapni. Ebből 125 ezren már eddig is részesültek családi pótlékban, vagy árvaellátásban. Ennek költségkihatása eddig 16 millió 250 ezer forint volt. Most pedig hozzávetőlegesen 60 ezer azoknak a gyerekeknek a száma, akik kifejezetten ennek az új rendeletnek az alapján — külön igénylésre — kapnak majd havonta 130 forint összegű jövedelem- pótlékot. Ezen a címen körülbelül havonta 7 millió 800 ezer forint kerül majd kifizetésre Szabolcs-Szatmár megyében. Jelenleg 15 ezer kismama van a megyében gyermek- gondozási segélyen. Az, eddigi — a gyerekek számától függetlenül kapott — havi 110 forint kiegészítés, újabb összeggel — 180 forinttal — egészül ki. Erre havonta újabb 2 millió 700 ezer forintot fognak kifizetni megyénkben. Szabolcs-Szatmár megye és az ország valamennyi nyugdíjasa, s a gyermekgondozási segélyen lévő kismamák, a július hónapra esedékes jövedelempótlékot — kivétel, amit igényelniük kell — már augusztus első napjaiban megkapják, augusztustól pedig a megszokott időpontokban. az ellátással együtt küldik a folyósító szervek. (soltész) lások épületenkénti elosztása is furcsa értékeket mutat. Például az egyik nyolclakásos, mérővel felszerelt épületnél az átlagos fogyasztás havonta 112 köbméter volt, de egy másiknál már ennek a dupláját is felhasználták. Megmérték a fogyasztást néhány 16 lakásos épületben is. Volt olyan, ahol havi 380 köbméter vizet is elhasználtak, de akadt olyan épület is, ahol százzal is megelégedtek. A SZAVICSAV „aktáiból” kiderül, hogy Nyíregyházán a legnagyobb vízpazarlás Jó- savárosban van. Szinte hihetetlen: az egyik mérőnél — amelyen keresztül mintegy 800 lakás kapja a vizet — egy hónap alatt, mintegy húszezer köbméter fogyasztást mértek. Ez az Országos Vízügyi Hivatal normatívái szerint mintegy ezer köbméter túlfogyasztást jelent. A nagy fogyasztások oka minden esetben a helytelen szemléletre, a pazarlásra, a nemtörődömségre, sőt szándékosságra vezethető vissza. Nyári melegben nemegyszer tapasztalható: megnyitják a csapot és addig engedik, ameddig „hideg” víz nem jön. Aztán így hűtik a diny- nyét, a sört, vagy éppen „előmelegítenek”, folyó vizet használnak a borotválkozáshoz, ahelyett, hogy bedugnák a mosdókagylót és így tovább. Egy új tendencia is jelentkezik — elsősorban ez is Jó- savárosban — hogy a földszinti, vagy első emeleti lakások ablakán át slaggal locsolják a közterületet. Annak ellenére, hogy itt a kertészeti vállalatnak jól kiépített, erre a célra alkalmas locsolóhálózata van. A csepegő csap, a WC-öblítő tartályának a csurgása és egyéb apró hiba, figyelmetlenség következtében naponta csak egy lakásban elfolyhat akár tíz-húsz, sőt még ettől is nagyobb mennyiségű víz is — feleslegesen. Mindannyiunk érdeke, hogy takarékoskodjunk. A víz közkincs és kevés van belőle. Tóth Árpád Töltelékáru Mátészalkáról Nyújtott műszakban dolgoznak a karbantartók a Szamos menti Állami Tangazdaság mátészalkai húsüzemében. Kiküszöbölik ezzel a több napos kényszerállást, s folyamatosan dolgozhatnak a gépek, berendezések. Ennek is köszönhető, hogy az üzem túlteljesítette fél éves árbevételi, feldolgozási tervét. Az év első felében 17 700 darab sertés vágása, feldolgozása volt a tervük, s ehelyett több mint 20 ezer sertést vágtak le, dolgoztak fel. Várhatóan túlteljesítik éves tervüket is — amelyben 37 ezer sertés feldolgozása szerepel —, szeretnék elérni a 40 ezer darabot. A múlt esztendőhöz képest jelentősen növelték a töltelékáruk mennyiségét. Tavaly az év hasonló időszakában 3600 mázsát készítettek, míg ebben az évben 4450 mázsát. Fosztogatták a közös tulajdont ♦ Az árulkodó ékszíj A Vásárosnaményi városi és járási Rendőrkapitányság az elmúlt hónapokban hat olyan bűnügyben folytatott nyomozást, amelyet az Érdért 15. számú gyáregysége, a vásárosnaményi forgácslapgyár sérelmére követtek el. A tettesek valamennyien büntetlen előéletűek, környezetükben becsületes, törvénytisztelő állampolgároknak ismerték őket. Hogy munkahelyükön a sértett vállalatnál is elégedettek voltak munkájukkal, azt szép fizetések, jutalmak, dicséreteik, kitüntetések bizonyítják. Mégsem tudtak ellenállni a kínálkozó lehetőségeknek,, az alkalom csábításának, s hosszú időn át fosztogatták a közös tulajdont. A lopássorozat — amelyet egyénileg, külön-külön követtek el — intő példa, tanulság minden gazdasági vezető számára: a vállalati vagyon hanyag kezelése, a felületes ellenőrzés, az anyagtárolás hiányosságai elöbb-utóbb a társadalmi tulajdon megkárosításához vezetnek. Négy személy ügyében az ügyészség még nem döntött a vádemelés kérdésében, két elkövetővel szemben azonban a napokban szabott ki jogerős büntetéseket a Vásárosnaményi Járásbíróság dr Dzvonyár József tanácsa. Herczeg Bertalan varsánygyü- rei lakos művezetőként dolgozott a gyáregység láda- és fagyapot- üzemében. Kiváló dolgozó volt. 1975-ben, amikor az irányítása alatt álló üzemrészben megszüntették a fűrészgépek működését, 29 körfűrészlap ott maradt. A fűrészlapokat három éven át tárolta a kezelésére bízott raktárban. Mivel senki sem kérte tőle azokat, később hiányuk sem tűnt fel senkinek. 1978 nyarán — kihasználva, hogy a gyár portáján a dolgozókat, különösen a vezetőket nem ellenőrzik rendszeresen — egy papírzsátoban motor- kerékpárral hiaziavitte a 16 240 forint értékű fűrészlapokat. Ezt követően különböző alkalmakkor hasonló módon szállított haza az üzem területéről ékszíjakat, higanygőzlámpát, mágneskapcsolót, védőkesztyűt és más villamossági c.k teket. 1979. április 25-én késő este a szolgálatot teljesítő rendőr megállította a munkahelyéről hazafelé motorozó Herczeget. A jármű csomagtartóján egy utazótáskában megtalált 5 kiló szeg elég volt ahhoz, hogy Herczeg Bertalan beismerje addigi lopásait is. összesen 21 730 forint értékű, az üzemből származó ingóságot foglaltak le nála, s adtak vissza a gyárnak. Folytatólagosan elkövetett sikkasztás és folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónapi, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 4 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte a bíróság. Katona Ferenc nylrmadai villanyszerelő 1979. április 17-én éjjel szintén közúti ellenőrzés során leplezödött le. Az igazoltató rendőr 3 ékszíjat talált nála, amelyekről Katona beismerte, hogy a forgácslapgyár tulajdonát képezik. Házkutatás következett, melynek során villanyszereléshez használható alkatrészeket és szerszámokat foglaltak le a lakásán 32 783 forint értékben. Már két éve, 1977 nyairán figyelt fel arra, hogy a portán, főleg mű- szakváltáskor nem megfelelő az ellenőrzés, a táskában bármit simán ki lehet vinni. A transzformátorokhoz, kapcsolókhoz, idő- relékhez pedig nem volt nehéz hozzájutnia, mert a nagy volumenű beruházás következtében szabad prédaként álltak, az udvaron a gépek, gépsorok. A hegesztőpákákat, köszörüiköveket nem volt nehéz a műhelyeikből elemelni. Katona Ferenc büntetése : folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 9 hónapi, három évre felfüggesztett szabadságvesztés. + A bűncselekmény-sorozat felderítése után a faforgácslapgyár vezetői gyorsan intézkedtek: három elkövetőt — köztük Herczeg Bertalant és Katona Ferencet — azonnali hatáűyal elbocsátották a vállalattól, kettőt felfüggesztettek a munkavégzés alól. Az Érdért vállalat központjának segítségével intézkedtek a lopások elkövetését közvetlenül lehetővé tevő okok és körülmények megszüntetésére. függetlenített ren- dészeket áli ittak be, megszigorították a kapuellenőrzést, megszilárdították a bizonylati fegyelmet és átszervezéseket hajtottak végre, hogy javuljon a munka- fegyelem az üzemben. A legfontosabb, hogy megértették: a társadalmi tulajdon védelme nem csupán a bűnüldöző szervek feladata! úr Barabás Bertalan ügyész
