Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 27. Olvasónk írja Ember­közelség, # f #r # elősző Olvasom lndric]i Béláné nyugdíjas, Nyíregyháza Jókai tér 2. szám alatti lakos leve­lét. Derű lengi át sorait, egy életvidám idős hölgy tenni- képes gondolatvilága. El­mondja — hiszen valakinek el kell mondani —, hogy sze­ret sétálni, ez az egyetlen ki- kapcsolódása. S hogy miért éppen egy szerkesztőséghez intézett levélben meséli el? Mert — s ez levelének továbi mondandója — egyedül van. Egyedül, hiszen a nyugdí­jasok se ismerik egymást, s nincsen olyan összekötő, koordináló szerv, testület, in­tézmény, művelődési ház, sportegyesület amely prog­ramjába beépítené a nyug­díjasok összefogását. Ind- richné levele nem nagy dol­gokat sürget. Azt keresi, va­jon nem lenne-e lehetőség, hogy mozgásra serkentő, éle­tet adó túráikat egy-két al­kalommal együtt rendezzék meg. Szívesen vállalnának biztosan — írja — munkatú­rát, amikor szépen elrendez­nék az erdei utakat, s közben meg-megpihenve megbeszél­nék a világ folyását is. De mást is javasol a levél­író. Az erdőben, a tanárkép­ző melletti területen, ahol sok a kisgyermek, kialakít­hatnának tiszta kis játszóhe­lyeket Sok-sok nagymama szívesen nézne rá ott játsza­dozó unokájára. Vagyis tár­saság, emberközelség, kap­csolat, élő szó: ez kívántatik. Akit illet, hallja meg. (bürget) bátorba, Sárospatakra. Köz­ben persze tanulnak is: orosz nyelvű dalokat, társasjátéko­kat. A felnőttek is jól érzik ma­gukat itt. Az elmúlt két év­ben még önellátó volt az üdülő, vagyis a konyhában Amit a jövedelmek kiegészítéséről tudni kell (2.) A családi pótlék emelése Vidáman töltik a napot a gyerekek az üdülőben. MUNKÁ1UK GYÜMÖLCSÉT ÉLVEZIK Üdülő és üdülők Pörög a hinta, pattog a pingponglabda a ME­ZŐGÉP vállalat sóstói üdülőjének udvarán. Gyermekek szaladgálnak, játszanak önfeledten. Anyja, apja után egyik sem pityereg, jól érzik magukat a 10 napos tur­nus idején. Harmadik esztendeje üze­mel a vállalat üdülője, mely­nek egyik jellegzetessége, hogy a nyolc gyáregység dol­gozóinak társadalmi munká­jával készült. Akik ide pi­henni jönnek, azok nemcsak az épületet nézik tetszéssel, nemcsak a tájban gyönyör­ködnek, hanem emlékeznek az első kapavágásra, arra, hogyan kerültek egymásra a téglák, miként szépült foko­zatosan az udvar. Szép üdü­lőt építettek maguknak me­gyénk MEZŐGÉP-esei. A szobákhoz tágas erkélyek, s külön zuhanyozó tartozik, van színes és fekete-fehér televízió, teakonyha. Kezdet­től fogva, úgy szervezték, hogy gyermeküdültetés is le­gyen itt. Minden nyáron két, 10—10 napos turnusban a dolgozók csemetéi népesítik be az üdülőt. A felügyeletet, az irányítást főiskolás peda­gógusjelöltek végzik, s na­ponta orvos is ellátogat kö­zéjük. Novák Anna és Kálnási Magdolna, a két „tanár néni” népművelés—orosz szakos hallgatók. Igyekeznek olyan programot összeállítani a gyerekeknek, hogy az itteni napok ne csak céltalan fut- kározással, időhúzással tel­jenek. így aztán mindennap tartogat valami újdonságot a kicsiknek: szovjet úttörőkkel való találkozást, sportvetél­kedőt, múzeumlátogatással egybekötött kirándulást Nyír­1979. július elsejétől a csa­ládi pótlék összege gyerme­kenként havi 130 forinttal emelkedik. Ennek — megfe­lelően egy gyermek után ha­vi 490 forintot, két gyermek ' után összesen havi 980 forin­tot (egyedülállónak összesen havi 1020 forintot) három és több gyermek után gyerme­kenként havi 510 forintot kapnak a családok. Ha a gyermek tartósan beteg, va­lamint testileg vagy szelle­mileg fogyatékos, e gyermek után járó családipótlék-ösz- szeg havi 510 forint. Két gyermek közül, ha az egyik tartósan beteg, illetve testi­leg vagy szellemileg fogya­tékos, a két gyermek után öszesen havi 1020 forint csa­ládi pótlék jár. A felemelt összegű családi pótlék első ízben 1979. július hónapra jár. Ezt külön igényelni nem kell, folyósítása iránt hiva­talból történik intézkedés. A családi pótlékra vonat­kozó szabályok szerint nem kaphat családi pótlékot az, aki nem egyedülálló, ha a háztartásban csak egy gyer­mek van. Annak, aki nem számít egyedülállónak, nem jár családi pótlék az árvael­látásban részesülő gyermek után. A harmadéves szak­munkástanuló, valamint a szakmunkástanuló-otthon, ban elhelyezett gyermek után akikor sem jár családi pótlék, ha a szülő egyedülálló, vala­mint akkor sem, ha a háztar­tásában több gyermek van. Az egygyermekes, illető­leg családi pótlékra nem jo­gosító gyermekről gondosko­dó családok anyagi helyzeté­nek a javítása érdekében 1979. július elsejétől havi 130 forint jövedelempótlék jár a gyermek után, ha a társada­lombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint utána azért nem jár családi pótlék, mert egyedüli gyermek, vagy mert a gyermek árvaellátás­ban részesül, harmadéves szákmunkástanuló, illetve mert szakmunkástanuló-ott­honban van elhelyezve. A jövedelempótlék — úgy mint a családi pótlék — csak 16 évesnél fiatalabb, vagy 16 évesnél idősebb, de 19 éves­nél fiatalabb és középfokú iskolai tanulmányokat foly­tató gyermek után jár. E jö­vedelempótlék csak arra a hónapra jár, amelyben a dol­gozó a családi pótlékra jogo­sultság megállapításához egyébként szükséges idővel rendelkezik. Az előbb emlí­tett feltételék fennállása ese­tén sem jár jövedelempótlék a térítés nélküli intézmé­nyekben elhelyezett gyermek után, az állami gondozásba vett gyermek után, és azután a gyermek után sem, aki munkavégzése alapján mun­kabér-kiegészítésre jogosult. A havi 130 forint összegű jövedelempótlékot külön kell igényelni. Az igényt annál a munkáltatónál, társadalom- biztosítási szervnél kell be­jelenteni, amelynél a társa­dalombiztosítási jogszabá­lyok alapján járó családi pótlék iránti igényt is be kellene jelenteni. Ha a mun­káltató nem üzemi kifizető- hely, az igénybejelentéseket 8 napon belül el kell juttat­nia az igény elbírálására hi­vatott társadalombiztosítási igazgatósághoz. (Következik: A gyermekgondozási segély, a biztosítás megszűnése után járó táppénz, baleseti táp­pénz, terhességi-gyermekágyi segély kiegészítése.) többnyire maguk főztek az asszonyok. Idén azonban ez a probléma is megoldódott. S bár még csak háromeszten­dős az üdülő, máris vannak törzsvendégei. Van aki már kétszer, háromszor is nya­ralt itt. Idén úgy tervezik, hogy a június 1-től szeptem­ber 5-ig tartó szezon után szerveznek egy nyugdíjastur­nust is, gondolva a vállalat idős dolgozóira. A beutaltakon kívül nyitva áll a kapu a beutaló nélkül érkező vállalati dolgozók előtt is. Számukra az udva­ron női és férfiöltöző készült. Innen járnak a sóstói strandra. K. V. A tárgyalóteremből Figyelmetlenségből százezres károk Ezres, tízezres értékek mennek veszendőbe gyakran gondatlanság, figyelmetlen­ség miatt, ám vannak olyan munkahelyek, ahol a legki­sebb fegyelmezetlenség száz­ezres, olykor milliós károkat okoz. Ilyen hely Záhony, ilyen munkahely a vasút, ahol egy váltó rosszul állí­tása, egy figyelmetlen kocsi­rendezés óriási veszteséget jelent az egész népgazdaság­nak. Kovács György 28 éves zsurki lakos, tolatásvezető és Vasa Attila 24 éves (záhonyi kocsirendező egy február 10-i figyelmetlenségük miatt áll­tak nemrég a bíróság előtt. Tolatás közben egy Zaporo­zseccel megrakott speciális kocsit az úgynevezett vonal­vágányra állítottak, s Vasa egy alátét fát tett a kocsi elé. Ezután a debreceni vágá­nyon egy hét pőrekocsiból álló szerelvényt tolattak, ame­lyen Zsuk-autók voltak. A rezonáció következtében a speciális kocsi elé rakott alátét kicsúszott, a kocsi pe­dig megindult a 2,55 ezrelé­kes lejtős vágányon. Kovács és Vasa ekkor a pőrekocsik tolatásával volt elfoglalva, s nem vették ész­re, hogy az 520-as váltó köze­lébe egyszerre érkezik a to­latott és az elszabadult sze­relvény. A vágányok közti kis távolság miatt a két sze­relvény összeütközött, a pő­rekocsik kisiklottak, a spe­ciális kocsi pedig felborult és 17 Zaporozsec megrongá­lódott. A kár értékét 439 ezer forintban állapították meg. A két záhonyi vasutast a Kisvárdai Járásbíróság je­lentős kárt okozó gondatlan rongálás vétségében mondta ki bűnösnek, s mindkettőjü­ket 4—4 hónapi szabadság- vesztésre büntette, a bünte­tés végrehajtását azonban két-két év próbaidőre fel­függesztette. Kovácsot 59 ezer, Vasát 48 ezer forint kártérítésre kötelezték. Az ítélet jogerős. Rólunk írták A Népszabadság július 6-i számában „Az apró tettek értéke” címmel jelent meg Tóth Benedek írása, amely a baktalórántházi Dózsa Tsz gazdasági tevékenységéről ad részletes tájékoztatást. Sok kisebb, célszerű lépés eredménye, hogy a kedvezőt­len adottságú tsz nem vesz­teséges, sőt a fejlődő közepes gazdaságok közé tartozik. Hat termelési rendszer ill. társulás tagjai. Minden hasz­nos, új eljárásnak hívei. Az sem véletlen, hogy tizenöt szakemberük van. Figyelmet fordítanak a felnőtt szak­munkásképzésre: helyben szerveznek tanfolyamokat. Vannak fiatal szakmunkás- tanulóink is. A rendszeresen dolgozó nők fele tud alma­fát metszeni, és a mostani felnőtt — helyben szervezett — szakmunkás-tanfolyam lét­számának 50 százalékát szin­tén a nők teszik ki. öt isko­lával már szerződést kötöt­tek az alma- és a paradi­csombetakarításra. A Lobogó július 5-i számá­ban Molnár Mátyás a me­gyében fellelhető Móricz- szobrokat és emléktáblákat veszi számba. Az első emlék­táblát Tiszacsécsén 1952-ben helyezték el, az első köztéri szobrot pedig Nyíregyházán 1959-ben avatták. Szabolcs- Szatmár megye öt szoborral és 7 emléktáblával emléke­zett meg írói fiáról. A Népszava július 13-i számának kulturális rovatá­ban elemző értékelés jelent meg a színjátszók kisvárdai és dunaföldvári táboráról. A most lezajlott táborok ro­konságban vannak elődeik­kel, de különböznek abban, hogy „ez a kezdeményezés a szűkebb haza valóságos köz- művelődési igényeiből nőtt ki. Olyan hagyományt akar teremteni, amely a lakosság művelődési lehetőségeit is bővíti.” A tábort eredetileg a kisvárdai vezetők a vár tö­vében kiépített szabadtéri színpadra tervezték. De csak hamar felismerték, hogy azokhoz is el kell juttatni a színikultúrát, akik nem men­nek el még a szabadtérre sem. A Magyar Hírlap július 21-i számában olvastuk az „Eleget almából” című írást, mely az almatermelés meny- nyiségi és minőségi kérdései­vel foglalkozik. A gazdálko­dók megkísérlik a biológiai­lag elérhető maximumot „ki­hozni” a termőtalajból. Az intenzív almatermeléssel azt kívánják elérni i szakembe­rek, hogy a jelt .légi termés­hozam megduplázódjék. Er­re a karcsúorsó-koronaforma látszik pillanatnyilag a leg­alkalmasabbnak. Sajnos eh­hez kevés még a vadalany, amikre később az oltás ke­rülhet. A gazdaságok vezetői az utóbbi években nagy gon­dot fordítanak a talaj táp­anyagellátására. A laborató­riumi vizsgálatok azt mutat­ják, hogy a műtrágyázás mellett a szerves trágya is nélkülözhetetlen. Á KIK VÁROSI IRODÁMBAN Meghosszabitják az ügyfélfogadást A Nyíregyházi Ingatlanke­zelő és Szolgáltató Vállalat ez év elején külön ügyviteli és nyilvántartási irodát nyi­tott a Bessenyei tér 3—5. szám alatt. Az volt az elha­tározás célja, hogy a vállalat közelebb kerüljön a lakos­sághoz, a sokak számára tá­voli központ helyett a város centrumában lehessen meg­tenni a bérelt lakásokkal kapcsolatos észrevételeket, bejelentéseket. Az iroda jól tölti be hivatását: havonta átlag 120-an 150-en keresik meg. A bejelentések többsége valamilyen lakásbeli meghi­básodás javításával kapcso­latos. Ilyenek leggyakrabban a csőrepedések, vezetékdugu- lásök, tv-antennák, villany­szerelések meghibásodása; csapadékos időjárás esetén beázások, pincékben talajvíz­feltörések. A jogos bejelentéseket az irodán nyomban írásba fog­lalják, s azokat a legrövi­debb időn belül, naponta to­vábbítja a központnak. En­nek nyomán történik az in­tézkedés. Elhatározták a vállalatnál, hogy külön ügyfélfogadási időt is bevezetnek. Augusztus 15-től heti két alkalommal: hétfő és csütörtöki napokon délután 6 óráig tartanak fo­gadóidőt az irodában. Remél­hetőleg, ez az új intézkedés tovább könnyíti a lakásbér­lők helyzetét és meggyorsít­hatja a szükséges intézkedé­seket. (a. b.) KÖLCSÖNZÉS GONDOKKAL Két keréken Beregbe Kedvelt kirándulóhely -me­gyénkben Bereg. Különösen azóta, hogy a vásárosnamé- nyi Bereg Múzeumban tíz kerékpárt helyezett el köl­csönzésre a NYIRTOURIST. A kölcsönzés fejében a múzeum kapja a bérleti dí­jat — összege naponta, ke­rékpáronként tíz forint — melyet a baráti kör céljaira használnak fel. A kétkerekű­ek tárolása, javítása és maga a kölcsönzés azonban renge­teg gonddal jár. A múzeum dolgozói egye­dül (bonyolítják a szolgálta­tást. Ezzel nem mindennapi méretű önkéntes munkát vál­lalnak, hiszen a kölcsönzés jócskán meghosszabbítja munkaidejüket. A masinák egy ideiglenes tárolóban van­nak amely egyrészt szűk, másrészt nem erre a célra készült. Megoldatlan a két­kerekűek fenntartása is. Há­rom év alatt alaposan meg­koptak, szükségessé válik las­san a felújításuk. Ebben leg­többet a helyi vegyesipari szövetkezet KISZ-esei segít­hetnek — társadalmi mun­kában vállalva a kerékpárok gondozását. A beregi kezdeményezés népszerűségét bizonyítja, hogy tavaly köz^i 500 túra­napra vették igénybe a szol­gáltatást. Volt, hogy kétszer annyian kérték, m it ameny- . nyi bicikli rakt on van. Az állomány b se megold­ható nagyobb ektetés nél­kül. Például úgy, ha a gaz­dátlanul maradt kétkerekűe­ket a túrázók rendelkezésére bocsátják. A városi tanács talált tárgyak osztályán most is több el,ha tt kerékpár várja sorsát. (házi)

Next

/
Thumbnails
Contents