Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1979. július 25. Épülnek a családi házak Nem csökken a magánerőből történő családiház-építési kedv. Ebben az évben a város területén 63 új lakás épül, s emellett 32 lakást bővítenék. Ugyanakkor gond, hogy nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségben telek a házépítéshez. Ezért a közeljövőben a foghíjak beépítésének szorgalmazása mellett új telkek kialakítására is sor kerül, hogy az 1980- as lakásépítést ne akadályozza telekhiány. Vízvezeték, szennyvíztisztító A múlt héten került átadásra — a hiánypótlási munkák elvégzése után — a 3,5 kilométer hosszú szennyvízcsatorna-hálózat és a napi 1200 köbméter kapacitású szennyvíztisztító berendezés, valamint az Olcsva—Vitka kis térségű vízvezeték 13,8 kilométeres szakasza. Ez utóbbinál a közeljövőben kerül megépítésre a Damjanich utcai hiányzó szakasz, s két hét múlva emelik helyére az acélvázas, egyedi gyártású, 1260 köbméteres víztornyot. Ezután elkezdhetik a vezetékhálózatra a családi házak rákötését. Szolgáltató iparosok Szép számmal dolgoznak a városban és a két város környéki községben kisiparosok, akiknek a munkájára a szolgáltatások színvonalának javítása érdekében szükség van. Az iparengedéllyel dolgozó 74 kisiparos munkájának értéke meghaladja a tízmillió forintot. Közülük 46- an kimondottan a szolgáltató iparban dolgoznak, a lakosság igényeinek tesznek eleget. Még mindig vannak olyan szakmák, amelyből hiány van. Így cipész, üvegező, asztalos és háztartási kisgépszerelő lehetne több. Az utóbbi időben pedig öt olyan szakmában kértek iparengedélyt, ahol szükség volt erre a tevékenységre. Karosszérialakatos, autószerelő, képkeretező, géplakatos és tüzifafű- részelő iparosok kaptak engedélyt. Gond, hogy nem mindegyik iparos rendelkezik megfelelően felszerelt műhellyel. Sokan eléggé elhanyagölt helyiségekben gyakorolják tevékenységüket, s az a minőségi igények kielégítésének rovására megy. A műhelyhiány megoldása csak egy modern, jól felszerelt szolgáltatóház révén lehetséges. Emeletes házak, modern lakótelep. Városi arculat a központban. Együtt a lakossággal Á közérdekű bejelentések, javaslatok intézése Fontos az állampolgárok minél szélesebb körének aktív részvétele közös gondjaink megoldásában. A tényleges — fizikai és szellemi — társadalmi munka mellett nagy jelentőségű a lakosság folyamatos véleménynyilvánítása. A közérdekű bejelentések, javaslatok, s olykor a panaszok is lényeges, a közérdeklődésre számot tartó társadalmi, gazdasági, kommunális feladatokra irányítják a figyelmet. A vezető testületek tagjainak rendszeres találkozása a lakossággal, s az emberek kisebb-nagyobb csoportjaival, a demokrácia hagyományosan kialakított fórumai (fogadóóra, városkörzeti tanácskozások, rétegtalálkozók stb.) rendszeres lehetőséget kínálnak — a lakosság tájékoztatása és a tájékozódás mellett — a köz érdekében tett bejelentés, javaslat megfogalmazására. Jellemző adat erre, hogy 1979 elején városunkban 6 városkörzeti tanácskozást tartottunk 567 fő részvételével, s e tanácskozásokon 60 felszólalás hangzott el, 8 közérdekű bejelentéssel és 47 közérdekű javaslattal. A jelenleg nyilvántartott 29 panasz, illetve bejelentés és 161 közérdekű javaslat programot adó feladatsort jelent a város vezetői számára. A javaslatok túlnyomó többsége — 121 — a város- fejlesztés legégetőbb gondjainak megoldását sürgeti. így az útépítés, a tömegközlekedés feltételeinek további javítása, helyijáratú közforgalmú autóbusz közlekedtetése, belvízelvezető hálózat bővítése, járdaépítés stb., míg 16 javaslat a kereskedelmi és szolgáltató ellátás javítását sürgeti (hús- és zöldségellátás javítása, a város belső főtere körzetében a közétkeztetés megoldása, a háztáji állattartás segítése, háztartási kisgépek javítási idejének csökkentése). Ezek mellett magas azon javaslatok száma is, melyek az egészségügyi, művelődésügyi alapellátás javítását igénylik (21), központi orvosi rendelő építése, új iskolák, óvodák építése szerepel. A 29 közérdekű bejelentés, illetve panasz elsősorban az alapellátással kapcsolatos elégtelenségeket teszi szóvá. Jelentős részük nem kíván nagyobb összegű pénzbeni ráfordítást, inkább hatékonyabb összehangoltságot a tanácsi és a nem tanácsi szervek részére. (Kenyérellátás gondjai, a köztisztasági feladatok eredményesebb ellátása, kommunális szolgáltatás színvonalának javítása, közvilágítás gondjainak megoldása stb.) A közérdekű javaslatok, bejelentések és panaszok nagy részének megvalósítása azonban több milliós nagyságrendű beruházási keretet igényelne. Ezért ezek figyelembevételére a további tervezés során törekszünk. Anyagi erőnkhöz mérten a sorrendiség ésszerű meghatározása alapján tervezhetjük megvalósításukat. Számottevő gondunk a korábbi évek bejelentéseivel, javaslataival kapcsolatosan, hogy olyan területeket helyez reflektorfénybe (kommunális beruházások, lakásépítés), melyek megvalósítása csak hosszú távon lehetséges. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a lakosság — felismerve anyagi helyzetünk realitását — jelentős mértékű társadalmi munka felajánlásával kívánja segíteni a bejelentések és javaslatok realizálását. Ennek koordinálása az „Együtt Vásárosnamé- nyért!” munkaakció keretei között a társadalmi szervek, szervezetek részvételével történik. Mindez lehetőséget nyújt számunkra, hogy az 1979-re elkészített társadal- mimunka-tervünket megvalósítsuk. így dolgozhatunk a lakosság segítségével. Miklós Elemér városi tanácselnök-helyettes A kilenc város találkozóját ményban a pártbizottság előtti érdi képzőművész ajánlotta a szimbolizálja Vásárosna- köztéri alkotás. Eőry Emil városnak térkompozícióját. Az oldalt összeállította: Lányi Botond Közműfejlesztés Azokon a helyeken, ahol a meglévő közműveket bővítik, így szilárd burkolatú út épül, víz- vagy szennyvízcsatorna-hálózatot alakítanak ki, ott a meglévő lakások, épületek forgalmi értéke is növekszik. Ezért intézkedtek úgy a rendeletek, hogy az állami szervek pénzeszközeinek felhasználásával végzett út- és járdaépítés, továbbá közművesítés költségeinek meghatározott részét közvetlenül az építési telkek tulajdonosaira lehet terhelni. A városi tanács a közelmúltban hozott rendeletet, amely tételesen intézkedik az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről. így például vízvezetéknél 5300 forint, közút létesítésénél 4500 forint a hozzájárulás, de megszabja a tanácsrendelet a fizetendő összeg felső határát is. Az építésnél végzett társadalmi munka értékét beszámítják a hozzájárulás kivetésénél. KAPCSOLAT A VÁROSSAL „Jobban figyelnek ránk“ Nem tudom, Vásárosna- mény változott, vagy én hiszem csupán, hogy más lett. Kívülről jőve persze köny- nyebb szépnek, vagy csúnyának látni valamit, a döntő azért mégis csak az: milyennek látják azok, akik ott élnek és ott dolgoznak. Az egyik oldal: az üzem — a forgácslapgyár — és a város, a másik pedig a lakó és a város viszonya egymáshoz. A kérdés pedig: változott-e vajaípi 1979. január^ l-e óta? Nézzük az üzemet. Szicsó Béla gyáregységve- zető-helyettes szerint: — A gyár, az iparosodás szempontjából mindenképpen döntő, hogy Vásárosnamény többé már nem nagyközség — falu, —, hanem város, ha mégoly kicsi is. Hogy mást ne mondjak: biztosan számít majd az új státus akkor, ha szakembereket akarunk kapni. Mert egy Sopronból, Pestről jött embernek nem csak az állás, a lakás lesz a szempont, hanem az is: miként tudja itt a szabad idejét eltölteni? Van-e kulturálódási lehetőség? És az oktatás? Némely dologban máris érezhető a változás, másokban pedig változni kell, a városi rang ezt megköveteli. Szicsó Béla úgy látja: a lakásépítésben máris tapasztalható átalakulás. Most építenek az ERDÉRT-tel közösen egy 12 lakásos házat. Jókor jött az új óvoda is. Ez év szeptemberére meglesz az új Raktár lenne? Megújul a sportpálya A város sportegyesülete — a Vörös Meteor SE — a labdarúgócsapat megyei I. osztályba történő feljutása, a a női kézilabdacsapat NB II-be jutási tervei kapcsán nagyarányú rekonstrukciót hajt végre a sporttelepen. Az öltözők, a pályák korszerűsítése, az atlétikai pályák építése a megnövekedett követelményekhez történő igazodás szerint történik 200 ezer forint ráfordításával, amit százezer forint értékű társadalmi munka egészít ki. A sportkör 3 új szakosztályt — kajak-kenu, súlyemelés, tájékozódási futás — szervezett. Ezzel a szakosztályok száma hatra emelkedett. iskola. Igaz, nem mindegyiknek kezdődött most az építése, de azért láttak hozzá, mert az új lépcsőfok eléréséhez ez is kell. Balogh Béla termelésvezető, párttitkár véleménye: — A városi vezetés másként tud segíteni a gyárnak, mint a nagyközségi. Amióta város lettünk, jobban figyelnek ránk. Több a szakemberük, többet is tudnak segíteni. A kapcsolatok persze kétoldalúak. — Sokkal több társadalmi munkát végzünk, mint azelőtt. Sportpályát, parkot, játszóteret építünk. De — folytatja — a város szerepét nézve nem szabad elfeledni: a művelődési ház ad lehetőséget a tánccsoportunk szerepléséhez; korábban ez nem volt. Továbbá: segítik dolgozóink gyermekeinek óvodai, iskolai elhelyezését. És, ha áttételeken keresztül, de ide tartozik, hogy némiképp változtak dolgozóink életfeltételei is. Jobb lett például az ellátás. Látszik, még keveset gondolkoztak azon: mit tesz egymásért a gyár és a város. Lassan azért körvonalazódnak a dolgok. Kiderül: az üzem például vállalta, hogy valamelyik minőségi sportágat patronálja; kommunista műszakkal járulnák a városi fürdő építéséhez. — Mit szeretne leginkább a gyár? — Ha — szóval a válasz —, a gyárban lévő apró ÁFÉSZ- boltból afféle bevásárló központ lehetne, hiszen ezen a környéken található a Volán telepe, a TÜZÉP, az IGV is. A környék dolgozóinak nagy könnyebbség volna, mert beszerzéseiket a város helyett itt intézhetnék el. Miben érezhető leginkább a városiasodás hatása? — Abban, hogy ha lassan is, de visszaszálingóznak a fiatalok, és kevesebben mennek el, mint azelőtt. A laboratóriumban dolgozó asszonyok részben másként látják a dolgokat. Érthető, hiszen ők érzik leginkább a mindennapos nehézségeket, és ők érzékelik azt is, ha valamiben változás áll be. Cs. Kovács Sándorné: — Két dolog jut eszembe. Jobban hordják el a szemetet és több a töltelék áru. Lapos Zoltánné: — Ígéretet kaptunk egy új bölcsőde építésére. Ez is. a várossá váláshoz tartozik. De az az igazság, hogy alig fél év után sokat várni nem lehet. Alig érezhető, hogy ez már nem falu, hanem város. És a közös sóhajuk: nagyon hiányzik a piac. Aminek viszont együttesen örülnek: itt volt az ifjú városok találkozója. Az ötlet a vásárosnaményiaktól származott. — Legalább megtudtuk, másutt előbbre járnak-e? — mondják egyöntetűen. Évek kellenek ahhoz, hogy az átalakulás jól kitapintható legyen. De igazságtalanság lenne tagadni: bizonyos jelek előrevetítik a változásokat. És tudott dolog: lélekben, szellemiekben városivá lenni tovább tart majd, mint a városi rang külsőségeit megteremteni. SpeidI Zoltán
