Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 24. A Nyíregyházi Konzervgyár laboratóriumában rendszeresen ellenőrzik a késztermékeket. Balogh Miklósné és Nádasdi Józsefné a befőtt meózásával foglalkozik. (E. E. felv.) MEGÚJUL A „KOSSUTH" Tatarozzák az iskolákat Pótjegyzék M indig örülünk annak, ha bárhol olyan . művel jelentkeznek, mely Szabolcs- Szatmár megyére hívja fel a figyelmet, idevonzza új és régi barátainkat. Ezért vettük kezünkbe élvezettel laptársunk, a Turista Magazin e havi számát is, melyben megkezdte megyénk ismertetését, útvonalakkal, érdekes látnivalókkal stb. A melléklet olvasása közben mindjárt a B betűnél kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy kedves falunkat, Botpaládot „áthelyezték” a füzesgyarmati járásba... Továbbá: nagyon régi könyvből írhatta ki adatait a szerző, mert például mind Anarcshoz, mind Gyulához „vasúti” állomást jelez és tanácsol. Ez még a sínek felszedése előtt lehetett. Bakta és Kisvárda között már évek óta nincs vonat. Nyíregyháza nevezetes helyeivel is akad egy kis baj. Óvodát például hiába keresnénk már a Kálvin téren. És Bessenyei szobra nem a Szamuely téren van, hanem a Bessenyei téren. Épp úgy, mint Szamuelyé a Szamuely téren. A kis nyomtatvány 11. oldalán a mi kedves Nyír- kátánkat az útmutató visszakereszteli a régi, kicsit röstellt névre, Gebére. (A szerző tévedésből Dögét ír.) Mindez afféle „pótjegyzék” kíván lenni kedves laptársunknak, — melynél tudomásunk szerint egész sor turistaszerv jelentkezett díjmentes korrekcióra, nehogy a második részben is vasút mellett legyen például Petneháza, s ki tudja még mi más. (g) Javában tart a vakáció, s ezzel együtt a nyíregyházi iskolákban a karbantartási, helyreállítási munkák. Felújításra több, mint 7 millió forintot költ a városi tanács művelődési osztálya. Ebből, csak a „Kölcsey” gimnázium rekonstrukciójára 1 millió 550 ezer forintot fordítanak. Az épület teljes tatarozásán kívül — egyebek közt — kicserélik az iskola tetőszerkezetét, és a nyílászárókat. Megújul a „Kossuth” is. Két fokozatban történő teljes felújítása 1981-ben fejeződik be. A félmillió forintért készített tervek alapján az első lépcsőben 630 ezer forint értékű átalakítást végeznek. Befejező szakaszába lépett a 4. sz. általános jpkola felújítása. A múlt évi majd’ másfél millió forint értékű munka mellett idén 362 ezer forintot költenek az intézetre, mely szeptemberre meg- újhodva fogadja a tanulni vágyókat. Megkezdődött a „Váci” diákotthon fűtésrekonstrukciója is. Az első fokozatban 420 ezer forintot használnak fel. Szerencsére nem minden oktatási intézmény igényel teljes felújítást. Az ún. állagmegóvó karbantartások költségeit az intézmények „saját zsebből” finanszírozzák. Ezek értéke összesen 7—8 millió forint. ötmilliót költ a tanács az iskolák szakmai fogyóeszközeinek, anyagainak — egyebek közt szemléltetőeszközeinek — pótlására. Ezt a pénzt valamennyi oktatási intézmény között osztják szét. Jó hír a kisgyermekeseknek! Még idén 100 személyes óvodát adnak át a Dugonics utcában. A mellette épülő 300 adagos konyha elsősorban a Ságvári-telep és környéke étkeztetési gondjait enyhíti. Óvoda épül a Csipke u.— Kereszt u. kereszteződésénél is. A 200 gyermekre tervezett létesítmény átadását 1980-ra tervezik. (csendes) fl SZOT munkavédelmi pályázata A SZOT munkavédelmi pályázati felhívást adott ki. A megyei szakszervezeti szervek felkérik a megyében munkavédelemmel foglalkozó szakembereket és az üzemek dolgozóit: minél többen készítsenek pályamunkát. Azt várják, hogy bemutassák: mit tesznek az üzemben a munkahelyen a dolgozók biztonságos munkavégzéséért, a munkahelyi rendért, tisztaságért. Várják a tapasztalatokat arról, hogy betartják-e a dolgozók a munkavédelmi előírásokat. Mit tesznek, ha az utasítás figyelmen kívül hagyásával veszélyes munkát végeznek, ha az előírásokat sorozatosan megszegik? Külön pályázati terület, hogy véleményük szerint a vállalati ellenőrzés rendszerében milyen jelentősége van a munkavédelmi szemléknek, s milyen eszközökkel segítik — különösen az új dolgozók esetében — a munkavédelmi oktatás színvonalas megtartását. Ne hallgassák el, hogy gyakorlati tapasztalataik szerint milyen tényezők gátolják a baleset tényleges okának feltárását, az azonos jellegű balesetek megelőzését szolgáló intézkedések megtételét. írják le. milyen segítséget kapnak a szakszervezeti vezetőiktől, üzemi aktivistáktól, m unkásik ollektí v ák tói. A pályázatok terjedelme kötetlen. A pályázók a pályamunkát lehetőleg gépelve, három példányban küldjék be a SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézet tájékoztatási és propagan- daosztáíyára (1021 Budapest, ötvös János u. 1—3.). Beküldési határidő: 1979. november 30. Részletes tájékoztatást az SZMT munkavédelmi osztálya ad. Hit mond az orvos? Az asztmáról Az allergiás betegségek egyik legsúlyosabb, rohamokban, nehéz légzés formájában jelentkező alakja a hörgőasztma vagy tüdőasztma. A betegség jellemzője az asztmás roham. Az elsőket általában hűlésnek vélt, elhúzódó köhögéssel együtt járó, időnkénti éjszakai nehéz légzéssel járó, sípolással színezett panaszok előzik meg. Gyakran előzménymentesen is felléphet az asztmás roham. Kezdődhet köhögéssel, torokszárazsággal, könnye- zéssel, tüsszögéssel, gyermeknél esetleg hasfájással. se is nehezebb, s a teljes gyógyulás is reménytelen. Ide tartozik a betegek nagyobb hányada. Az asztmát el kell különíteni a hörghuruttól, különösen annak idült formájától, a tüdőtágulástól, szívbetegségektől, strumntól, idegesség okozta fulladástól Ez sokszor elég nehéz. Ezért a tisztázatlan eredetű nehéz légzéssel, köhögéssel mellkasi panaszokkal járó, gyógyszerekre nem, vagy csak enyhén reagáló légúti és mellkasi panaszok esetén feltétlen forduljunk szakorvoshoz. A légszomj ijesztő. A roham kezdetén köhögésre kevés, sűrű, a roham múltával fokozódó mennyiségű, hígabb váladék ürül a hörgőkből. A roham percekig, de órákig, sőt napokig is elhúzódhat. Különösen veszélyes elhúzódó formája, ez az állapot már orvosi, intézeti beavatkozást igényel. Dr. Bátor Ferenc tüdőgyógyász szakorvos Közművesítés Nyírbátorban, az Árpád utcán. (Elek Emil felvétele) A tárgyalóteremből Megverte, majd megerőszakolta A betegség eredete alapján két típusát — külső- és a belsőasztmát — különböztethetünk meg. A külsőnél többnyire megtalálható a rohamokat kiváltó anyag (leggyakrabban virág- és növényi porok, állati eredetű porok, házipor, atka, textilpor, gombák.) Ezek eltávolítása a környezetből, valamint a belőle készült oltóanyaggal való kezelés gyógyulást, vagy a rohamok ritkulását, esetleg tünetmentességet eredményezhet. Sajnos, a belső típusú asztma a gyakoribb. A vizsgálatok csak a túlérzékenység állapotát mutatják, a kiváltó anyagot kimutatni nem sikerül. E betegség gyógykezeléKét rendbeli erőszakos nemi közösülésért ítélte el a Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa Király Ferenc 20 éves anarcsi lakost. Király tavaly nyáron egy lánnyal moziban volt, majd bekísérte Kisvárdára, s utána elindult gyalog hazafelé. Már beért falujába, amikor találkozott egy ismerős lánnyal, aki elmondta Királynak, hogy udvarlóját keresi. Király önzetlenül felajánlotta segítségét, s elindult a lány mellett, hogy együtt keressék a fiút. A vendéglőben nem találták, de Királynak eszébe jutott, hogy meg kellene nézni az épület mögött, a szövetkezet jégverme körül is. A gyanútlan lány elindult Királlyal, ám amikor a sötét helyre értek, Király úgy megütötte a lányt, hogy az eszméletét vesztette. A magatehetetlen lány ezután már képtelen volt védekezni, s Király megerőszakolta. Király másik „kalandja” is tavaly nyáron történt. Egy ismerős lányt motorozni hívott, aki gyanútlanul ült a járműre Király mögé. A motor egy dűlőút felé kanyarodott, s kis idő múlva megállt, mert Király azt hazudta, hogy elfogyott belőle a benzin. A lány el akart indulni gyalog, de Király megfogta, a földre teperte, s több, mint fél órán át kínozta, verte a lányt, míg az annyira elgyengült, hogy nem tudta megvédeni magát az erőszak ellen. A lányok szégyellték elmondani a velük történteket, de októberben tudomást szereztek róla szüleik és feljelentést tettek a vandál módon erőszakot elkövetett Király ellen. A bíróság 3 év 9 hónap szabadságvesztésre ítélte Király Ferencet, 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és elrendelte a korábban súlyos testi sértésért kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett 4 hónap szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. Nem egyszerűen csak orvosi probléma az ötven és hatvan év közöttiek szív- infarktusa. Kiderült, hogy legalább annyira — ha nem jobban — társadalmi is. Amennyire az egyén életvitele, magatartásformái, személyisége befolyásolja az egészséget, a társadalom élete — a termelés és a közélet különféle színhelyei — legalább annyira hatással vannak rá. Mindezt megerősítette az a dokumentumfilm — Az ötvenesek — amelynek a múlt héten sugározták a második részét. A film első részében már volt szó arról, mi mindent élt át ez a nemzedék, ez most tehát kisebb hangsúlyt kapott. A nagy történelmi kényszerítések (háború, hadifogság), a történelmi változások (felszabadulás, újjáépítés, társadalom- és ember- formálás, személyi kultusz, ellenforradalom, konszolidáció, a szocializmus alapjainak lerakása, majd építése), a nagy vállalkozások, nagy sikerek és a nagy kudarcok, az újrakezdésekre készek nemzedéke. Még sok mindent el lehetne itt mondani erről a nemzedékről, de a film (riportere Wisinger István) jobban elmondta mindezt, illetve: bemutatta, beszélt róla, anélkül is sokszor, hogy közvetlenül, egyértelműen szóba hozta volna. E második részben egy leszázalékolt művezető történetét beszéli el, pontosabban beszélteti el a volt művezető munkatársaival, feletteseivel. S az elbeszélések nyomán kirajzolódnak azok az okok, azok a körülmények, amelyek igen nagy mértékben hozzájárultak T. Gy. • művezető egészségének súlyos károsodásához. A munkaerő- és anyaghiány, az egyenetlen munkaelosztás, a megnövekedett követelményekkel való birkózás, a felettesek által támasztott sokszor teljesíthetetlen igények, az ügyetlen bánásmód, a gyáron belüli szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, az előrelátás hiánya, az ember iránti figyelmetlenség, a hozzá nem értés stb. A sok szomorú tény mellett az volt a legszomorúbb, hogy Wisinger István, a riporter hiába kérdezett, faggatózott makacsul, a gyár illetékesei nem értették meg: a kialakult rossz munkahelyi légkör az, amit meg kell változtatni a munka jobb megszervezésével, a bérek igazságosabb elosztásával, s még több mindennel, azzal például, hogy többet kell törődni az emberrel. Magyarázkodtak, s nem azon törték a fejüket, hogy melyek az igazi okok még az ismerteken kívül, s hogyan lehetne azokat megszüntetni. Pedig ennek az egy embernek a példája is arra késztethette volna őket, hogy az okokat feltárva megelőzzék hasonló esetek bekövetkeztét, elkerüljék. (Ha már előbb felfigyeltek volna kínlódásaira.) Ha a film illetékes szereplőiben nem is, másokban — a nézőkben — talán felmerült ez a lehetőség. A Magyar Rádió Karinthy Színpada egyik kitűnő szerzője, szerkesztője, Ka- posy Miklós, jó másfél-két éve érdekes és sikeresnek bizonyult sorozatba kezdett, Umbulda címmel. Már az első adás osztatlan helyeslésre talált, sőt: az Umbul- da-induló szövege és zenéje is azonnal sláger lett. Szinte tapintható volt: a közvélemény — bár eltűri, de — elítéli az ügyeskedéseket. Ez a többi adások után is — sőt egyre inkább — érezhető volt. Kaposy Miklós az előző négy adásban azokat a trükköket, ravaszságokat, átejtéseket, leleményeket szedte csokorba, amelyek „csak” az íratlan erkölccsel, a közmorállal ellentétesek, velük ütköznek, a törvény tételei azonban nem olvashatók elkövetőik fejére. E mostani, ötödik részben azonban Kaposi Miklós csupa olyan eseteket szedett össze — és bizonyított vállalkozó kedvű hallgatók segítségével — amelyek nemcsak felháborítóak, dü- hítőek, hanem törvénybe ütköző vétségek, bűnök. Ráadásul olyan rafinált módon elkövetett lopások, csalások, megvesztegetések és protekciók, kivételezések, hogy a hivatali, vállalati revizorok, az adóügyi ellenőrök is igen keveset ismerhetnek e módozatok közül. (Vagy pedig számosán közülük nem tudják jól a dolgukat, nem értenek hozzá.) Most egyetlen témakört dolgozott fel Kaposy. Az építkezések körüli visszaéléseket. Ahogyan bemutatta műsorában, ahogyan láttatta velünk: elképesztő dolgok folynak az otthont adó falakért, s a falak mögött és körül. Az Umbulda műsora kezdettől fogva eseménye a Karinthy Színpad előadásainak. A közélet és a magánélet, a közerkölcs és a magánerkölcs javításának szándékát sohasem tagadta e riportszatíra-sorozat szer- zője-szerkesztője. Most pedig azzal indította adását: közérdekű bejelentésnek szánja. Igaza volt. Remélhetőleg a hivatali illetékesek jól megjegyezték azokat a módszereket, amelyekkel az ügyeskedők, a csalók, a harácsolok kijátsszák őket. Azonban azt hiszem, ez kevés lesz ahhoz, hogy a csalók, a tolvajok, a megvesztegetők elől „elvegyük a levegőt”. A közvéleménynek nemcsak regisztrálnia és elutasítania kellene ezeket a jelenségeket, tényeket, hanem lelepleznie is. Az kellene, hogy a közösség ellenőrző szeme akadályozza meg a visszaéléseket. Vagyis, hogy senki ne menjen el — kéz- legyintéssel vagy szitkozódva, de mégis hallgatagon, „vakon” — sem a kisebb, sem a nagyobb csalások mellett, amikkel akár az egyént, akár a közösséget, a társadalmat károsítják meg. Seregi István □képernyőímii A rrrTTil MELLETT
