Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

1979. július 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fejlettségünk — fogyasztásunk Váltakozó ritmusban MINDEN TERMELŐ FO­GYASZTÓ, de nem minden fogyasztó termelő, hiszen a kiskorúak, a tanulmányaikat végzők, a megérdemelt nyug­díjukat élvezők népes cso­portjaitól még, vagy már nem várhatja a társadalom, járul­janak hozzá a fölosztható ja­vak előállításához, gyarapí­tásához. A termelőknek te­hát nemcsak önmaguk szük­ségleteire kell tekintettel len­niük, hanem bizonyos több­letek létrehozásával a társa­dalom egészének szükségle­teire is, ami azonban nem a belátási készségen múlik. A fogyasztás elsődleges megha­tározója a termelőerők fej­lettsége. Szárazon hangzó megálla­pítás az előbbij de terveink­ben, tetteinkben meg nem kerülhető igazság. Akkor is az, ha tények serege késztet­ne vitára, hiszen... Hiszen például tavaly 5,4 millió magyar állampolgár látoga­tott külföldre, majdnem ke­reken kétmillióval több, mint 1975-ben. Ha futja rá — s az adatok szerint telik rá —, mi­ért ne utazzon az, akinek ezt diktálja a kedve? Külföldre menni: divat. Divat is. Mint reprezentatív vizsgálatok föl­tárták, a külföldre nem elő­ször utazó magyar turisták között viszonylag jelentős arányt képviselnek azok, akik nem rendelkeznek ön­álló lakással, akik háztartá­sának gépesítettsége alacsony fokú stb., azaz akiknek a tu- ristaútnál lennének fontosabb szükségleteik. Népes azoknak az objek­tív tényezőknek a csoportja, amelyek — lényegében auto­matizmusként hatva — a la­kosság fogyasztását döntő mértékben befolyásolják. Ilyen elem egyebek között az ún. infrastruktúra — a hát­térágazatok — fejlettsége, a foglalkoztatás szerkezete adott területrészen. Mivel ezek folytonosan változó jel­lemzők, a lakosság fogyasz­tásának összetétele is folya­matosan módosul, éppen ezért — a mindenkori reális ítélkezés érdekében — külön kell választani az átmeneti jegyeket és a tartós irány­zatokat. Az előbb említett, nagy összefüggéseket hordo­zó tényezőkön túl ugyanis a fogyasztás módját olyan, ún. mikroelemek is alakítják, mint az eltartottak száma a családban, a jövedelmi szín­vonal, a lakásviszonyok, a település jellege, a kulturá­lis igény, a különféle szol­gáltatások. hozzáférhetősége stb. Fogyasztásunk váltako­zó ritmusában fontos szerepe van tehát az adott körülmé­nyek között megszerezhető és felhasználható javaknak, mert hiszen a kis község­ben élőnek lehetnek a nagy­városban lakóval azonos igé­nyei, szükségletei, de azok azonos kielégítésére nincs módja. Ezért megtörténhet — szándékosan a végletet mu­tatva fel illusztrációként —, az ilyen helyen élő család szabad rendelkezésű jövedel­mét — mert mások is ezt tet­ték — vagyonba kerülő kerí­tés építtetésére fordítja ... TERMÉSZETES GYAKOR­LATA minden fogyasztónak, s a fogyasztás alapegységé­nek, a háztartásnak, hogy a szükségleteket rangsorolja, ám ez a rangsor gyakran té­ves, nem a valós igényekre, hanem másoknál látott fo­gyasztási mintára alapozódik. Majdnem két évtizede, 1960- ban ezer lakosra mindössze 3,8 darab villamos hűtőszek­rény jutott. A gazdasági fej­lődés tömegáruvá tette ezt a cikket, előállítása, megvásár­lása egyaránt tömegesen le­hetséges; ma 270 darab az ezer lakosra számított állo­mány. Ami a hűtőszekrény esetében természetes folya­mat, az nem okvetlen he­lyénvaló a gépkocsiknál. A gazdasági fejlődés növe­lésének üteme, az emberi jó­lét fejlesztése nem különál­ló feladatok, hanem szoros egységet alkotnak; a min­denkori körülményeknek megfelelően kell azokat ér­telmezni. Ma már közhely: a világgazdasági változások a magyar népgazdaság műkö­dési feltételeit, fejlődési le­hetőségeit megnehezítik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az előbbi hármas feladat viszonyrendszerének alakításában, azaz most a gazdasági egyensúly kap el­sőbbséget, erre a következ­tetésre vezetett a jelenlegi körülményeknek megfelelő értelmezés. nem Art emlékeztet­ni RA: a fogyasztás egyen­letes és folyamatos fejlődése a felhalmozás rendkívüli in­gadozása közepette ment végbe a legutóbbi két évti­zedben, a feszültségeket azon­ban — szemben az ötvenes évek gyakorlatával — nem a lakossági életkörülmények ro­vására enyhítettük, számol­tuk fel. Az ilyesfajta lehető­ségek azonban végesek, te­hát bekövetkezik az a határ­állapot, amikor a gazdasági fejlettség holnapja érdekében a fogyasztás némely szerke­zeti elemén változtatni kell, mert ezek a korrekciók olyan folyamatok elindítói lehet­nek, amelyek hosszabb távon a gazdasági fejlettség maga­sabb szintjéhez, s vele a fo­gyasztás gazdagabb lehetősé­geihez vezetnek el. L. G. Új termelő­berendezések Folyamatosan helyezik üzembe az új nyíregyházi me­zőgazdasági abroncsgyárban az egyes termelő berendezé­seket. Képünkön a szovjet zárt rendszerű keverőbői a hűtő-daraboló gépsorra kerül az alapanyag. (Elek Emil fel­vétele.) Ruhaexport Szatmárból Az osztrák ESKA cég meg­rendelésére 6000 darab női ruhát készítenek a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet­ben. (Mikita Viktor felvétele.) Új gyógyszertári központ Augusztus végén várható az új gyógyszertári központ műszaki átadása Nyíregyhá­zán, a Jósavárosban. Az új létesítményt az Épszer épí­tette 44 milliós költséggel. (Gaál Béla felvétele) kérdezik odafent a felvétel új fiúnak esténként mindig ügyében, de aztán szépen el- arany karikagyűrű fénylett az rendeződtek a dolgok. Az új ujján, de nem szólhatott, hi- fiú dolgozott szorgalmasan, szén a munkavédelmi elő­látta, árgus szemek figyelik írásokat megtartva, reggelen­Búzavirág □ Bényei-féle brigád öt hónapja is elmúlt már, hogy ebben az isten, há­ta mögötti faluban dolgozott. Egy hatalmas sertéshizlaló telep alapjait ásták, s a leg­többen csak hét végén juthat­tak haza. Ilyenkor a vállalat autóbusza megérkezett már délben a faluba, összeszedte az embereket, s három—négy óra múlva otthon volt min­denki. A hétfők meg a péntekek elmentek valahogy, de a hét középső napjai igencsak ne­hezek voltak. Nem volt se gyerek, se asszony, s mit te­hettek a férfiak: esténként felugrottak a kocsmába, nap­közben meg egymást ugrat­ták. Történt pedig, hogy az egyik hétfői reggelen a mű­vezető, meg egy madárcson- tú, fiatal legényke várta a brigádot a munkahelyen. — <3 lesz az új fiú — mondta a művezető az öreg Bényeinek — vigyázzanak rá. Egyébként Tóth Jánosnak hívják. Az öreg Bényei morgott egy sort, hogy őt már meg sem minden mozdulatát, hát igye­kezett. Szavát azonban soha nem lehetett hallani, s mi­kor a társak hiába hívták es­ténként a kocsmába, vég­képp gyanússá vált. — Nem is férfi ez! — bi­zonygatták többen is. — Hi­szen nem beszél, nem iszik, enni is csak valamicskét. — Hagyjátok békén! — in­tette le őket ilyenkor az öreg Bényei, akinek szava szent volt a brigádban. — Az a fontos, hogy dolgozik. Vagy jobb lenne, ha a szája járna? Egy idő után azonban az öreg is felfigyelt valamire. Az te mindig lekerült a kezé­ről. A többiek azonban nem állták meg szó nélkül. — Azt hiszed, ha a keze­den van a gyűrű, az asszony nem csal meg ? Fiatal vagy te még pajtás, nem tudod mi az élet. Míg te itt dolgozol, ad­dig ő otthon... — nyelték le sokat sejtetően a mondat vé­gét. Ács Guszti, aki soha nem mert megnősülni, de szája akkora volt, mint a bécsi ka­pu, elalvás előtt képmutatóan sóhajtozni kezdett a lakóko­csiban: - - ­— Hát halljátok, nem sze­HOGY AH LEHET TAKARÉKOSKODNI? Kopás ellen van orvosság A papírgyárról köztudott: egyik legjobban mű­ködő üzemünk. És úgy látszik, ahol ha nem is hiba nélkül, de kétségtelen igyekezettel dolgoznak, ott a szó is őszintébb, ott ha a gondokat kérdezzük, elő­ször a saját portájukra tekintenek, csak aztán so­rolják a külső okokat. Nem volt ez másképp ak­kor sem, amikor az anyagta­karékossággal és a géppark­kal kapcsolatos szorító kér­désekről beszélgettünk Leier Ottóval, a mikroüzem veze­tőjével és Moravecz Pállal, a tmk művezetőjével. Gépről a csatornába? — Mert igaz — mondták — a papírtekercsek sokszor sé­rülten, ázottan érkeznek a gyárba és ez egyértelműen a szállítókat minősíti. De a raktározás gondatlansága, to­vábbá ha rossz gépbeállítás miatt feleslegesen sok drága papír jut a selejt sorsára, az már az ő hibájuk. Ugyancsak ide tartozik, hogy sokan a Svédországból valutáért be­szerzett festéket a gépről a csatornákba mossák, ahe­lyett, hogy kétségtelenül több munkával, a tartályokba csorgatnák vissza az értékes anyagokat. Jelenleg 1100 kilogramm papírból képesek 1000 kilo­gramm készterméket előállí­tani. A mintegy 10 százalékos veszteséget nagynak tartják, ezért keresik a csökkentés módozatait. Ami biztató: a szállítás, a sokszori átrakás mint hibaforrás, az 1980-as évek elején feltehetően kiseb- bedik majd. Megoldják a gyári kirakást, ami nem je­lent mást, mint azt, hogy a Szovjetunióból érkező teker­cseket Záhonyban nem kell átrakni, ezért kevesebb lehe­tőség lesz a papír megsérü­lésére. «ifink, amit Moravecz Pál említett. Azt mondta: „A gé­pekkel kapcsolatos gondok nem csak a berendezések ál­lapota, a technológia, a mi­nőség szempontjából fontos, hanem azért is, mert a hi­bák miatt indokolatlanul ma­gas mindenütt a karbantar­tói létszám, vagyis kevesebb ember jut oda, ahol nagyobb szükség lenne rá.” Ha megvizsgáljuk a papír­gyár helyzetét kiviláglik, a mondottak nagyon is élő problémákat takarnak. Mert a karbantartók létszáma itt is meghaladja az összlétszám 10 százalékát, és nem is ok­talanul. Lehet, hogy túlzás talán, de itt azt mondják: amikor ez a gyár indult, ak­kor a feldolgozó iparban a legkorszerűbb volt, ma pe­dig a legelavultabb. Ehhez természetesen hozzájárul, hogy a hét év alatt a gépek megkoptak, hogy egyes típu­sokat már nem gyártanak, hogy hiánycikk, nehezen be­szerezhető az alkatrész. Igaz, a hiányokon saját erővel (lásd: a karbantartók nagy létszáma!) és kooperá­cióval lehetne segíteni. A je­lek azt mutatják, a „belső energiával” gond nincs: az új zsákgyárat is ők szerel­ték. De a külső együttműkö­dés már sok fejfájást Okoz. Mert lassú a megrendelések átfutási ideje. Mert gyenge az itthon gyártott alkatré­szek minősége, szilárdsága. Élettartamuk sokszorta keve­sebb a külföldről — nyugat­ról — behozottakénál. Mert a tröszt központi gépjavítója is csak akkor vállalja a mun­kát, ha az anyagot az ille­tő gyár biztosítja. És egy ugyancsak ismert tény: a kis szériában való gyártást a legtöbb vállalat mint gazda­ságtalant, elutasítja. Ennél a pontnál érdemes megállni, mert Moravecz Pál kérdése a lényeget érinti: „Honnét eredhet az érdekel­lentét az egyes üzemek és a népgazdaság egésze között? Hiszen népgazdasági szinten közös érdek lenne, hogy a nekünk szükséges alkatrésze­ket szívesen és jó minőség­ben gyártsák. Ha a hiány miatt nem tudunk dolgozni, az káros, ha az alkatrészeket valutáért vesszük meg, ugyancsak az. Hol itt az importkiváltás?” Keresik a hibák forrását Természetesen a gépek ko­pásához hozzájárul az is, hogy nem kezelik őket min­dig kellő szakértelemmel, szeretettel. Most ennek is ke­resik — talán meg is talál­ták — a receptjét. A komp­lex brigádok ezek, amelyek­ben a gépek javítói és keze­lői együtt keresik a hibákat abban a reményben, hogy az így szerzett ismeretekkel nemcsak jobban, hanem több szeretettel is üzemeltetik gé­peiket a velük dolgozók. Lehet, hosszadalmasnak tűnt a gondok felsorolása. De nem volt talán fölösleges, mert nem csupán egy listát adtak összeállítói, hanem azt is bizonyították, elsősorban nem másokra várnak, amikor a takarékosságot is érintő kérdések megoldását kere­sik. Speidl Zoltán Hűtőteres raktárak épülnek Új szövetkezeti ABC-k, éttermek Ügy tűnik azonban: az em­beri oldal problémáinak fel­számolása kevésbé lesz egy­szerű. Igaz, a prémiumelvo­nástól egészen a fegyelmiig terjedően büntetik azokat, akik vétenek a technológiai fegyelem ellen, akik pazarol­nak, vagy selejtet gyártanak, de annak még nem találták meg a kielégítő módját, mi­ként kell érdekeltté tenni az embereket a takarékosság­ban. Á „belső energia" Ha a gépek állapotát, a karbantartást nézzük, akkor legelőször is arra a fontos összefüggésre kell felfigyel­retnék fiatal házas lenni. Ott hagyni egyedül azt a szép gusztusos asszonyt... Nem mondta ki senki nyíl­tan, de a bolond is érezte, az ilyen szavakat az új fiúhoz in­tézték. örültek, hogy van kit csipkedni, hiszen mind idő­sebbek voltak, meg egymás­sal már különben sem tud­tak csipkelődni. Az egyik különösen kegyet­len tréfa után végre megol­dódott a fiú nyelve. Munka után szólt az öreg Bényeinek, nem mennének-e fel a kocs­mába. A brigádvezető tudta, most itt történni fog valami, hát gyorsan megmosdott, s elindultak. Túl voltak már a harmadik korsón is, mikor a fiú beszélni kezdett. — Mondja meg Jenő bácsi, miért bántanak maguk en­gem. Dolgozok rendesen, szavam sincs, még sem hagy­nak békén. — Bolond vagy te fiam. Nem veszed észre, csak vic­celnek. Meg irigylik a fiatal­ságod, tán még a karika­gyűrűd is. Ök már nem hord­ják, megöregedtek. Az ötödik vagy hatodik korsó sör után felálltak, s el­Több nagy alapterületű szövetkezeti ABC-áruházat, számos boltot, éttermet, kis­vendéglőt, bisztrót adtak át idén, az első fél évben me­gyénkben. Sok kisebb üzle­tet, éttermi konyhát korsze­rűsítettek, bővítettek. A má­sodik fél évben folytatódnak a tervezett beruházások ki­vitelezései, átadásai. Korszerű ABC-áruházat nyitott az ÁFÉSZ ebben az évben Záhonyban, Tiszavas- váriban, Dombrádon, Bal­indultak a lakókocsi felé. A fiún erősen látszott, hogy ivott, akadozva beszélt. — A feleségem kórházban van ... már három hónapja. Az orvosok megmondták ne­kem, nem hiszik, hogy meg tudja szülni élve a gyereket. Hát ezért hordom én minden éjszaka a gyűrűt. Az öreg nem szólt semmit, de a csipkelődéseket attól kezdve mintha csak elvágták volna, egyik napról a másik­ra abbamaradtak. Vagy há­rom hét után, az egyik hét­fői reggelen hiába várták a fiút. Ügy csütörtök táján tűnt fel ismét, fülig ért a szája. — Lányom van, Jenő bátyám Érti, lányom! Jól van az asz- szony is — mondta, s boros­üveget húzott ki a táskájából. Másnap délelőtt a nagyhan­gú Ács Guszti eltűnt. Dél volt már mire előkerült, kezében kis csokor búzavirágot szo­rongatott. Az új fiú táskájá­ba dugta, s mintha semmi sem történt volna, hetykén fütyörészni kezdett. Balogh Géza kányban és Porcsalmán, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A megye lagna- gyobb szövetkezeti ABC-áru- házát Fehérgyarmaton ad­ják át még az esztendő vége előtt. Az 1061 négyzetméter alapterületű, 16 millió fo­rintos költséggel készülő üz­let fővárosi szinten képes megoldani a fiatal város élel­miszer-ellátását. Ugyancsak új ABC-áruház nyílik Máté­szalkán, a Ráckerti új város­részen, valamint Vaján és Tiszadadán. Szövetkezeti ABC-t kap Demecser, Nyír- lúgos, Rakamaz, Nyírbátor, továbbá Tiszadob lakossága is. Az építkezés már meg­kezdődött, az átadásra 1980- ban kerül sor. Hamarosan átadják a nagy- ecsedi új, nagy alapterületű éttermet, ököritófülpösön pe­dig bisztrót nyitnak a kö­zeljövőben. Korszerű konyhát kap a Nagykállói ÁFÉSZ-étterem, a nyíregyházi piaccsarnok eme­leti szintjén pedig 1000 négy­zetméter alapterületű önki- szolgáló éttermet létesítenek. Megyénk szövetkezetei az ötödik 5 éves terv utolsó idő­szakára tervezett felvásárlá­si raktárak közül jó néhány építését előbbre hozták, mi­vel a háztáji kisegítő gazda­ságok termelése fellendült, s így több raktárra lett szük­ség. Nyíregyházán, Mátészal­kán, Nyírbátorban, Vásáros- naményban és Kisvárdán hű­tőtérrel ellátott komplett fel- vásárlási raktárak építését kezdték meg, egyenként 5—5 millió forintos költséggel. Ezekben megfelelően tárol­hatják a zöldséget, gyümöl­csöt, s továbbá frissen tart­hatják az árut.

Next

/
Thumbnails
Contents