Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
1979. július 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fejlettségünk — fogyasztásunk Váltakozó ritmusban MINDEN TERMELŐ FOGYASZTÓ, de nem minden fogyasztó termelő, hiszen a kiskorúak, a tanulmányaikat végzők, a megérdemelt nyugdíjukat élvezők népes csoportjaitól még, vagy már nem várhatja a társadalom, járuljanak hozzá a fölosztható javak előállításához, gyarapításához. A termelőknek tehát nemcsak önmaguk szükségleteire kell tekintettel lenniük, hanem bizonyos többletek létrehozásával a társadalom egészének szükségleteire is, ami azonban nem a belátási készségen múlik. A fogyasztás elsődleges meghatározója a termelőerők fejlettsége. Szárazon hangzó megállapítás az előbbij de terveinkben, tetteinkben meg nem kerülhető igazság. Akkor is az, ha tények serege késztetne vitára, hiszen... Hiszen például tavaly 5,4 millió magyar állampolgár látogatott külföldre, majdnem kereken kétmillióval több, mint 1975-ben. Ha futja rá — s az adatok szerint telik rá —, miért ne utazzon az, akinek ezt diktálja a kedve? Külföldre menni: divat. Divat is. Mint reprezentatív vizsgálatok föltárták, a külföldre nem először utazó magyar turisták között viszonylag jelentős arányt képviselnek azok, akik nem rendelkeznek önálló lakással, akik háztartásának gépesítettsége alacsony fokú stb., azaz akiknek a tu- ristaútnál lennének fontosabb szükségleteik. Népes azoknak az objektív tényezőknek a csoportja, amelyek — lényegében automatizmusként hatva — a lakosság fogyasztását döntő mértékben befolyásolják. Ilyen elem egyebek között az ún. infrastruktúra — a háttérágazatok — fejlettsége, a foglalkoztatás szerkezete adott területrészen. Mivel ezek folytonosan változó jellemzők, a lakosság fogyasztásának összetétele is folyamatosan módosul, éppen ezért — a mindenkori reális ítélkezés érdekében — külön kell választani az átmeneti jegyeket és a tartós irányzatokat. Az előbb említett, nagy összefüggéseket hordozó tényezőkön túl ugyanis a fogyasztás módját olyan, ún. mikroelemek is alakítják, mint az eltartottak száma a családban, a jövedelmi színvonal, a lakásviszonyok, a település jellege, a kulturális igény, a különféle szolgáltatások. hozzáférhetősége stb. Fogyasztásunk váltakozó ritmusában fontos szerepe van tehát az adott körülmények között megszerezhető és felhasználható javaknak, mert hiszen a kis községben élőnek lehetnek a nagyvárosban lakóval azonos igényei, szükségletei, de azok azonos kielégítésére nincs módja. Ezért megtörténhet — szándékosan a végletet mutatva fel illusztrációként —, az ilyen helyen élő család szabad rendelkezésű jövedelmét — mert mások is ezt tették — vagyonba kerülő kerítés építtetésére fordítja ... TERMÉSZETES GYAKORLATA minden fogyasztónak, s a fogyasztás alapegységének, a háztartásnak, hogy a szükségleteket rangsorolja, ám ez a rangsor gyakran téves, nem a valós igényekre, hanem másoknál látott fogyasztási mintára alapozódik. Majdnem két évtizede, 1960- ban ezer lakosra mindössze 3,8 darab villamos hűtőszekrény jutott. A gazdasági fejlődés tömegáruvá tette ezt a cikket, előállítása, megvásárlása egyaránt tömegesen lehetséges; ma 270 darab az ezer lakosra számított állomány. Ami a hűtőszekrény esetében természetes folyamat, az nem okvetlen helyénvaló a gépkocsiknál. A gazdasági fejlődés növelésének üteme, az emberi jólét fejlesztése nem különálló feladatok, hanem szoros egységet alkotnak; a mindenkori körülményeknek megfelelően kell azokat értelmezni. Ma már közhely: a világgazdasági változások a magyar népgazdaság működési feltételeit, fejlődési lehetőségeit megnehezítik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az előbbi hármas feladat viszonyrendszerének alakításában, azaz most a gazdasági egyensúly kap elsőbbséget, erre a következtetésre vezetett a jelenlegi körülményeknek megfelelő értelmezés. nem Art emlékeztetni RA: a fogyasztás egyenletes és folyamatos fejlődése a felhalmozás rendkívüli ingadozása közepette ment végbe a legutóbbi két évtizedben, a feszültségeket azonban — szemben az ötvenes évek gyakorlatával — nem a lakossági életkörülmények rovására enyhítettük, számoltuk fel. Az ilyesfajta lehetőségek azonban végesek, tehát bekövetkezik az a határállapot, amikor a gazdasági fejlettség holnapja érdekében a fogyasztás némely szerkezeti elemén változtatni kell, mert ezek a korrekciók olyan folyamatok elindítói lehetnek, amelyek hosszabb távon a gazdasági fejlettség magasabb szintjéhez, s vele a fogyasztás gazdagabb lehetőségeihez vezetnek el. L. G. Új termelőberendezések Folyamatosan helyezik üzembe az új nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárban az egyes termelő berendezéseket. Képünkön a szovjet zárt rendszerű keverőbői a hűtő-daraboló gépsorra kerül az alapanyag. (Elek Emil felvétele.) Ruhaexport Szatmárból Az osztrák ESKA cég megrendelésére 6000 darab női ruhát készítenek a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben. (Mikita Viktor felvétele.) Új gyógyszertári központ Augusztus végén várható az új gyógyszertári központ műszaki átadása Nyíregyházán, a Jósavárosban. Az új létesítményt az Épszer építette 44 milliós költséggel. (Gaál Béla felvétele) kérdezik odafent a felvétel új fiúnak esténként mindig ügyében, de aztán szépen el- arany karikagyűrű fénylett az rendeződtek a dolgok. Az új ujján, de nem szólhatott, hi- fiú dolgozott szorgalmasan, szén a munkavédelmi előlátta, árgus szemek figyelik írásokat megtartva, reggelenBúzavirág □ Bényei-féle brigád öt hónapja is elmúlt már, hogy ebben az isten, háta mögötti faluban dolgozott. Egy hatalmas sertéshizlaló telep alapjait ásták, s a legtöbben csak hét végén juthattak haza. Ilyenkor a vállalat autóbusza megérkezett már délben a faluba, összeszedte az embereket, s három—négy óra múlva otthon volt mindenki. A hétfők meg a péntekek elmentek valahogy, de a hét középső napjai igencsak nehezek voltak. Nem volt se gyerek, se asszony, s mit tehettek a férfiak: esténként felugrottak a kocsmába, napközben meg egymást ugratták. Történt pedig, hogy az egyik hétfői reggelen a művezető, meg egy madárcson- tú, fiatal legényke várta a brigádot a munkahelyen. — <3 lesz az új fiú — mondta a művezető az öreg Bényeinek — vigyázzanak rá. Egyébként Tóth Jánosnak hívják. Az öreg Bényei morgott egy sort, hogy őt már meg sem minden mozdulatát, hát igyekezett. Szavát azonban soha nem lehetett hallani, s mikor a társak hiába hívták esténként a kocsmába, végképp gyanússá vált. — Nem is férfi ez! — bizonygatták többen is. — Hiszen nem beszél, nem iszik, enni is csak valamicskét. — Hagyjátok békén! — intette le őket ilyenkor az öreg Bényei, akinek szava szent volt a brigádban. — Az a fontos, hogy dolgozik. Vagy jobb lenne, ha a szája járna? Egy idő után azonban az öreg is felfigyelt valamire. Az te mindig lekerült a kezéről. A többiek azonban nem állták meg szó nélkül. — Azt hiszed, ha a kezeden van a gyűrű, az asszony nem csal meg ? Fiatal vagy te még pajtás, nem tudod mi az élet. Míg te itt dolgozol, addig ő otthon... — nyelték le sokat sejtetően a mondat végét. Ács Guszti, aki soha nem mert megnősülni, de szája akkora volt, mint a bécsi kapu, elalvás előtt képmutatóan sóhajtozni kezdett a lakókocsiban: - - — Hát halljátok, nem szeHOGY AH LEHET TAKARÉKOSKODNI? Kopás ellen van orvosság A papírgyárról köztudott: egyik legjobban működő üzemünk. És úgy látszik, ahol ha nem is hiba nélkül, de kétségtelen igyekezettel dolgoznak, ott a szó is őszintébb, ott ha a gondokat kérdezzük, először a saját portájukra tekintenek, csak aztán sorolják a külső okokat. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor az anyagtakarékossággal és a gépparkkal kapcsolatos szorító kérdésekről beszélgettünk Leier Ottóval, a mikroüzem vezetőjével és Moravecz Pállal, a tmk művezetőjével. Gépről a csatornába? — Mert igaz — mondták — a papírtekercsek sokszor sérülten, ázottan érkeznek a gyárba és ez egyértelműen a szállítókat minősíti. De a raktározás gondatlansága, továbbá ha rossz gépbeállítás miatt feleslegesen sok drága papír jut a selejt sorsára, az már az ő hibájuk. Ugyancsak ide tartozik, hogy sokan a Svédországból valutáért beszerzett festéket a gépről a csatornákba mossák, ahelyett, hogy kétségtelenül több munkával, a tartályokba csorgatnák vissza az értékes anyagokat. Jelenleg 1100 kilogramm papírból képesek 1000 kilogramm készterméket előállítani. A mintegy 10 százalékos veszteséget nagynak tartják, ezért keresik a csökkentés módozatait. Ami biztató: a szállítás, a sokszori átrakás mint hibaforrás, az 1980-as évek elején feltehetően kiseb- bedik majd. Megoldják a gyári kirakást, ami nem jelent mást, mint azt, hogy a Szovjetunióból érkező tekercseket Záhonyban nem kell átrakni, ezért kevesebb lehetőség lesz a papír megsérülésére. «ifink, amit Moravecz Pál említett. Azt mondta: „A gépekkel kapcsolatos gondok nem csak a berendezések állapota, a technológia, a minőség szempontjából fontos, hanem azért is, mert a hibák miatt indokolatlanul magas mindenütt a karbantartói létszám, vagyis kevesebb ember jut oda, ahol nagyobb szükség lenne rá.” Ha megvizsgáljuk a papírgyár helyzetét kiviláglik, a mondottak nagyon is élő problémákat takarnak. Mert a karbantartók létszáma itt is meghaladja az összlétszám 10 százalékát, és nem is oktalanul. Lehet, hogy túlzás talán, de itt azt mondják: amikor ez a gyár indult, akkor a feldolgozó iparban a legkorszerűbb volt, ma pedig a legelavultabb. Ehhez természetesen hozzájárul, hogy a hét év alatt a gépek megkoptak, hogy egyes típusokat már nem gyártanak, hogy hiánycikk, nehezen beszerezhető az alkatrész. Igaz, a hiányokon saját erővel (lásd: a karbantartók nagy létszáma!) és kooperációval lehetne segíteni. A jelek azt mutatják, a „belső energiával” gond nincs: az új zsákgyárat is ők szerelték. De a külső együttműködés már sok fejfájást Okoz. Mert lassú a megrendelések átfutási ideje. Mert gyenge az itthon gyártott alkatrészek minősége, szilárdsága. Élettartamuk sokszorta kevesebb a külföldről — nyugatról — behozottakénál. Mert a tröszt központi gépjavítója is csak akkor vállalja a munkát, ha az anyagot az illető gyár biztosítja. És egy ugyancsak ismert tény: a kis szériában való gyártást a legtöbb vállalat mint gazdaságtalant, elutasítja. Ennél a pontnál érdemes megállni, mert Moravecz Pál kérdése a lényeget érinti: „Honnét eredhet az érdekellentét az egyes üzemek és a népgazdaság egésze között? Hiszen népgazdasági szinten közös érdek lenne, hogy a nekünk szükséges alkatrészeket szívesen és jó minőségben gyártsák. Ha a hiány miatt nem tudunk dolgozni, az káros, ha az alkatrészeket valutáért vesszük meg, ugyancsak az. Hol itt az importkiváltás?” Keresik a hibák forrását Természetesen a gépek kopásához hozzájárul az is, hogy nem kezelik őket mindig kellő szakértelemmel, szeretettel. Most ennek is keresik — talán meg is találták — a receptjét. A komplex brigádok ezek, amelyekben a gépek javítói és kezelői együtt keresik a hibákat abban a reményben, hogy az így szerzett ismeretekkel nemcsak jobban, hanem több szeretettel is üzemeltetik gépeiket a velük dolgozók. Lehet, hosszadalmasnak tűnt a gondok felsorolása. De nem volt talán fölösleges, mert nem csupán egy listát adtak összeállítói, hanem azt is bizonyították, elsősorban nem másokra várnak, amikor a takarékosságot is érintő kérdések megoldását keresik. Speidl Zoltán Hűtőteres raktárak épülnek Új szövetkezeti ABC-k, éttermek Ügy tűnik azonban: az emberi oldal problémáinak felszámolása kevésbé lesz egyszerű. Igaz, a prémiumelvonástól egészen a fegyelmiig terjedően büntetik azokat, akik vétenek a technológiai fegyelem ellen, akik pazarolnak, vagy selejtet gyártanak, de annak még nem találták meg a kielégítő módját, miként kell érdekeltté tenni az embereket a takarékosságban. Á „belső energia" Ha a gépek állapotát, a karbantartást nézzük, akkor legelőször is arra a fontos összefüggésre kell felfigyelretnék fiatal házas lenni. Ott hagyni egyedül azt a szép gusztusos asszonyt... Nem mondta ki senki nyíltan, de a bolond is érezte, az ilyen szavakat az új fiúhoz intézték. örültek, hogy van kit csipkedni, hiszen mind idősebbek voltak, meg egymással már különben sem tudtak csipkelődni. Az egyik különösen kegyetlen tréfa után végre megoldódott a fiú nyelve. Munka után szólt az öreg Bényeinek, nem mennének-e fel a kocsmába. A brigádvezető tudta, most itt történni fog valami, hát gyorsan megmosdott, s elindultak. Túl voltak már a harmadik korsón is, mikor a fiú beszélni kezdett. — Mondja meg Jenő bácsi, miért bántanak maguk engem. Dolgozok rendesen, szavam sincs, még sem hagynak békén. — Bolond vagy te fiam. Nem veszed észre, csak viccelnek. Meg irigylik a fiatalságod, tán még a karikagyűrűd is. Ök már nem hordják, megöregedtek. Az ötödik vagy hatodik korsó sör után felálltak, s elTöbb nagy alapterületű szövetkezeti ABC-áruházat, számos boltot, éttermet, kisvendéglőt, bisztrót adtak át idén, az első fél évben megyénkben. Sok kisebb üzletet, éttermi konyhát korszerűsítettek, bővítettek. A második fél évben folytatódnak a tervezett beruházások kivitelezései, átadásai. Korszerű ABC-áruházat nyitott az ÁFÉSZ ebben az évben Záhonyban, Tiszavas- váriban, Dombrádon, Balindultak a lakókocsi felé. A fiún erősen látszott, hogy ivott, akadozva beszélt. — A feleségem kórházban van ... már három hónapja. Az orvosok megmondták nekem, nem hiszik, hogy meg tudja szülni élve a gyereket. Hát ezért hordom én minden éjszaka a gyűrűt. Az öreg nem szólt semmit, de a csipkelődéseket attól kezdve mintha csak elvágták volna, egyik napról a másikra abbamaradtak. Vagy három hét után, az egyik hétfői reggelen hiába várták a fiút. Ügy csütörtök táján tűnt fel ismét, fülig ért a szája. — Lányom van, Jenő bátyám Érti, lányom! Jól van az asz- szony is — mondta, s borosüveget húzott ki a táskájából. Másnap délelőtt a nagyhangú Ács Guszti eltűnt. Dél volt már mire előkerült, kezében kis csokor búzavirágot szorongatott. Az új fiú táskájába dugta, s mintha semmi sem történt volna, hetykén fütyörészni kezdett. Balogh Géza kányban és Porcsalmán, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A megye lagna- gyobb szövetkezeti ABC-áru- házát Fehérgyarmaton adják át még az esztendő vége előtt. Az 1061 négyzetméter alapterületű, 16 millió forintos költséggel készülő üzlet fővárosi szinten képes megoldani a fiatal város élelmiszer-ellátását. Ugyancsak új ABC-áruház nyílik Mátészalkán, a Ráckerti új városrészen, valamint Vaján és Tiszadadán. Szövetkezeti ABC-t kap Demecser, Nyír- lúgos, Rakamaz, Nyírbátor, továbbá Tiszadob lakossága is. Az építkezés már megkezdődött, az átadásra 1980- ban kerül sor. Hamarosan átadják a nagy- ecsedi új, nagy alapterületű éttermet, ököritófülpösön pedig bisztrót nyitnak a közeljövőben. Korszerű konyhát kap a Nagykállói ÁFÉSZ-étterem, a nyíregyházi piaccsarnok emeleti szintjén pedig 1000 négyzetméter alapterületű önki- szolgáló éttermet létesítenek. Megyénk szövetkezetei az ötödik 5 éves terv utolsó időszakára tervezett felvásárlási raktárak közül jó néhány építését előbbre hozták, mivel a háztáji kisegítő gazdaságok termelése fellendült, s így több raktárra lett szükség. Nyíregyházán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Vásáros- naményban és Kisvárdán hűtőtérrel ellátott komplett fel- vásárlási raktárak építését kezdték meg, egyenként 5—5 millió forintos költséggel. Ezekben megfelelően tárolhatják a zöldséget, gyümölcsöt, s továbbá frissen tarthatják az árut.
