Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

XXXVI. évfolyam, 164. szám Egyenlffsdi B hol dívik az egyen­II lősdi, ott nem tesz- nek különbséget, eltorzul a bérgazdálkodás, a kifizetett javadalmazás egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fe­jezi ki a teljesítményelj: eltérő mennyiségét, érté­két. A bérgazdálkodás célja ugyanis — elvben — kettős: az elosztás — a javakhoz való hozzájutás kereteinek meghatározása — és az ösztönzés, azaz a társadalomnak szükséges, hasznos több előteremté­sének segítése. Egy sor munkahelyen azonban megállnak az első ténye­zőnél. Elosztanak; min­denkinek egy keveset, függetlenül attól, erre a kevésre is mennyiben ér­demesek az érintettek. A tégla- cserép- és tűz­állóanyag iparban például a férfi szakmunkások ha­vi bére a legutóbbi' ösz- szesítéskor 244 forinttal haladta meg a betanított munkásokét; hasonlóan csekély különbségekre bukkanhatunk a vas- és alumíniumkohászatban és több más iparterületen. A fejlett ipari országokban a szakmunkások keresete 75—100 százalékkal ha­ladja meg a betanította­két, a hatvanas években hazánkban ez a különbség 50—70 százalék között volt. Napjainkban a kü­lönbség iparterületenként eltérően 10—40 százalékra csökkent. Nem csak az alapbér­ben — törzsbérben — öl­tenek testet az egyenlősi- tő törekvések, hanem a prémiumok, jutalmak odaítélésénél is megmu­tatkoznak, van termelő­hely, ahol mindenki pon­tosan tudja, hogy munká­jától függetlenül mikor kerül sorra, mikor ér hozzá a „körhinta”. Per­sze: vannak bér- (kere­set) különbségek; beosz­tás, munkában eltöltött évek száma, stb. alapján. Azaz: attól még létezhet az egyenlősdi, hogy a bér­elszámoló és a gyárt­mánytervező keresete kü­lönbözik. Talán ennyiből is kide­rül : az egyenlősdinek sokféle formája, megjele­nési módja lehetséges. Mindez azért veszélyes, mert a helyes bér- és ke­reseti arányok kialakítá­sának és megtartásának lényeges a szerepe a munkaerő ésszerű elosz­tásában, a termelékenység növelésében. urcsa, hogy a válla­latok bírálják — nem ok nélkül — a népgazdaság érdekeltsé­gi rendszerét, ugyanakkor maguk — saját kapuikon belül — a kívánttal homlokegyenest ellenke­zően cselekednek: gyak­ran lebecsülik, mellőzik, frázissá silányítják az anyagi érdekeltséget, s nem értik, hogy teljesít­ményeik miért találtatnak könnyűnek a nemzetközi kereskedelem mérlegén. M. O. Lázár Györgynek, a Ma- hivatalos, baráti látogatásra gyár Népköztársaság Minisz- Magyarországra érkezik Ilié tertanácsa elnökének meghí- Verdet, a Román Szocialista vására július 16-án, hétfőn Köztársaság miniszterelnöke. Előkészületek Somoza menekülésére Az ideiglenes kormány elutasítja az USA javaslatát A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front rádiójának közlése szerint Somoza nica- raguai diktátor minden elő­készületet megtett arra, hogy elmeneküljön az országból és sorsára hagyja a nemzeti gár­dát. Az elmúlt napokban ti­tokban két tucat személygép­kocsit szállíttatott el hajóval az országból, s magánrepülő­gépe készenlétben várja a végóráját. Más jelek viszont arra utal­nak, hogy az elnök minden lehetséges módon igyekszik időt nyerni, a maga és Wa­shington számára, hogy a forradalmi erőkre rákénysze­rítse az amerikai kompro­misszumos rendezést. Ennek érdekében a nemzeti gárdát újabb támadásra vezényelte a fővárostól harminc kilomé­terre lévő és a hazafiak által elfoglalt Masaya város ellen, az Egyesült Államokból ér­kezett hat darab T—28-as bombázó repülőgépet pedig azonnal bevetette az ország déli részén fekvő Rivas el­len, amelyet ugyancsak a fel­kelők tartanak ellenőrzésük alatt. A sandinista ideiglenes kor­mány három tagja pénteken a Costa-Rica-i fővárosban sajtóértekezleten jelentette be, hogy a front „kategoriku­san elutasította” az Egyesült Államok indítványát a kor­mány két „mérsékelt” politi­kussal történő kiegészítésére, illetve a nemzeti gárda kép­viseletének biztosítására. Sergio Raminez, a kormány hivatalos szóvivője kijelen­tette : „Megnyertük a háborút, de elengedhetetlen, hogy azok a latin-amerikai államok, ame­lyek Somoza ellen szavaztak az Amerikai Államok Szer­vezetében, együttműködje­nek velünk Somoza teljes el­szigetelésében” — jelentette ki a szóvivő. Magyar—osztrák pártközi megbeszélés A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására július 13—14-én látogatást tett Budapesten Hans Steiner, az Osztrák Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága titkárságának tagja, a külügyi osztály ve­zetője. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára fogadta az osztrák vendéget, akivel Berecz János, a kül­ügyi osztály vezetője folyta­tott megbeszélést. A találko­zón véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzeté­ről, a két párt tevékenységé­ről és együttműködéséről. JELENTÉS Á FÖLDEKRŐL Meggyorsult a másodvetés Javul a zöldségfelvásárlás Az idén sok mindenre ked­vezőtlen volt az időjárás, egy mezőgazdasági tevékenység­re, a másodvetésre azonban kimondottan alkalmas. Kö­zel egy hónapja olyan álla­potban van a talaj, — meg­felelő nedvességtartalommal rendelkezik — ami ideális a nyári vetésre. A másodvetés­nél nemcsak a kalászosok, a korai burgonya és a borsó utáni vetésre gondolunk, ha­nem arra a több mint tíz­ezer hektár területnek egy részére is, amelyet belvíz mi­att a tavasszal a gazdaságok nem tudtak bevetni. A kalászosok utáni másod­vetés egyik feltétele az ara­tás utáni gyors szalmabeta­karítás és talaj-előkészítés. A vetőmagtermeltető vállalat­tól szerzett értesülés szerint nagy választékban rendelkez­nek másodvetéshez vetőmag­gal. Bőven van napraforgó­ból, takarmány borsóból, rö­vid tenyészidejű kukoricá­ból, szudáni fűből, olajretek­ből és egy sor kertészeti nö­vényből vetőmag. A termelő- szövetkezetek eddig több mint ötezer hektárra vásá­roltak különböző vetőmagva­kat. A termelőszövetkezetek ilyen gazdag, nagy számú ál­latállománnyal még nem ren­delkeztek, mint amilyen most birtokukban van. Az aszály miatt a lucerna és lóhere ed­digi kaszálásai nem adták a várt mennyiséget. Egyes he­lyeken a legelők is felsültek. Szükséges tehát, hogy a ki­esést másodvetéssel pótolják. Ezért első helyen áll a jószág­állomány részére biztosítani a tömegtakarmányt. Zöldség és konzervipari termékekből szintén kevesebbet takarítot­tunk be a korai fővetésekről. Ajánlatos minél nagyobb te­rületen zöldbabot, uborkát és más olyan kertészeti növényt vetni, amelyre a konzervgyá­raknak, illetve a ZÖLDÉRT- nek szüksége van. Az emlí­tett vállalatok a másodve­tésre is szerződést kötnek. A ZÖLDÉRT elsősorban a zöldbab, az uborka és a gyö­kérzöldségek termesztését szorgalmazza. Ezek vetőmag­jainak beszerzéséhez a kon­zervgyárhoz hasonlóan anya­gi segítséget is nyújt. A kon­zervgyár azoknak a termelő- szövetkezeteknek, amelyek az iparral szerződést kötnek, a vetőmag árának 50 százalé­kát átvállalja. Több termelőszövetkezetben végeznek másodvetést talaj­erő-utánpótlás céljából is. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz 150 hektáron vet olajret­ket, fehérmustárt és keserű csillagfürtöt zöldtrágyának. A homokterületeken ajánlatos megszívlelni a vásárosna- ményiak példáját. A legutób­bi jelentés szerint az aratás előrehaladásával meggyorsult a másodvetés. Szinte nincs termelőszövetkezet, ahol va­lamilyen célra ne végeznének nyári vetést. Másodvetéshez készítik elő a talajt a leveleki Dózsa Ter­melőszövetkezetben. (Fotó: Mikita Viktor) A szántóföldi zöldség- és konzervipari növények érése meggyorsult, ezzel párhuza­mosan a közeli napokban várható, hogy javul a felvá­sárlás is. Az idei burgonyatermés nem éri el a múlt évi rekor­dot, a lakosság ellátása azon­ban nem okoz gondot — tud­tuk meg a ZÖLDÉRT illeté­keseitől. A vállalat eddig a megyében — főleg a nyír­egyházi, a nyírbátori és a kisvárdai járásban — hetven vagon burgonyát vásárolt fel, s értékesített. A korai és a nyári burgonya elsősorban Szabolcs-Szatmárban talált gazdára, de jutott bőven a fővárosi és a szomszédos me­gyék piacaira is. Huszonöt vagon szabolcsi burgonya ment eddig a fővárosba, amit még további negyven vagon követ. Jó termést ígér az uborka. A vállalat szakemberei negy­venöt vagonnal vásároltak fel napjainkig, ami a múlt esztendei mennyiségnek csak­nem a tízszerese. A lakosság és az ipar ellátása zavarta­lan, s a későbbiekben sem lesz gond. Az utóbbi napok­ban sok helyen hiányzott a paradicsom. Ennek az volt az oka, hogy az üvegházban ter­mesztett paradicsom már ki­fogyott, s a hűvös, csapadé­kos időjárás miatt a szaba­don termesztett növény ne­hezen érett. A kiegyensúlyo­zottabb ellátásra a jövő hé­ten lehet számítani. Bőven volt viszont paprika a piaco­kon, boltokban, ezt a válla­lat a társmegyékből szerzi be folyamatosan. A hűvös, esős idő miatt ne­hézségekre kell számítani a gyökérzöldségeknél. Néhány zöldségfajtánál sem a meny- nyiség, sem a minőség nem éri el a tavalyit. A MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében 15 darab KMP— 04-es típusú paraj- és bab­mosó berendezést gyártottak NDK exportra. Képünk az utolsó simításokat örökítette meg elszállítás előtt. (Fotó: Mikita Viktor) Fél év a forgácslapgyárban Sikeres export kevesebb energiával Nem csak a mennyisége lett több a vásárosnaményi forgácslapgyár termékeinek, hanem a minőség is jobbnak bizonyult ebben a fél évben, mint azt tervezték. Az eredeti elképzelések szerint 55 ezer köbméter for­gácslapot szándékoztak 1979- ben gyártani, azonban ezt a mennyiséget már az év ele­jén 57 ezer köbméterre nö­velték, de az 1979 első felé­ben előállított 29 300 köb­méter ennél is többet sejtet. Kezdetben 70 százalékban határozták meg az I. osztá­lyú termékek arányát, de ezt is 4 százalékkal haladták túl: az osztályos áruk 92 százalé­ka pedig megegyezik az elő­irányzottakkal. Jelentős eredményként könyvelhetik el, hogy az 1 köbméter lemez gyártására számított energia értékét 100 forinttal sikerült csökkente­niük, de fontos tényező, hogy alacsonyabbra szorították az import vegyianyagok felhasz­nálását is. Az energiamegtakarítást el­sősorban az állásidők csök­kentésének és a folyamatos műszaknak köszönhetik. Ez a vegyianyagok felhasználá­sát is pozitívan befolyásolta* mert a kevesebb állás ered­ményeként a selejt aránya is csökkent. Jelentősnek ígérke­zik az új gyantázási techno­lógia bevezetése, melyet a gyár szakgárdája dolgozott ki. Az egyedülálló eljárás a külföldről behozott anyagok megtakarítását segíti elő. Kedvezően alakult a gyár exportja is. Jugoszláviába* Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba és Ausztriába mint­egy 5000 köbméter forgács­lapot szállítottak, és kilátások vannak legalább ennyinek a második fél évben való ex­portálására is. Ezt elsősorban áruik jó minőségének kö­szönhetik. A fél év folyamán a gyár irányítását is átszervezték. Külön apparátus vezeti a kereskedelmi tevékenységet, a termelést és a gépészeti részt. Az eredmények mellett egy jelentős gond nyomja a gyárat: nagymennyiségű el­adatlan Szabolcs-láda maga­sodik a ládagyártó részleg­ben. S. Z. ARA: 1,60 FORINT 1979. július 15., vasárna

Next

/
Thumbnails
Contents