Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 15. HOL TARTANAK VÁROSAINK? TÖBB GYERMEKMENÜ Fejlesztési sorrend Nyírbátorban Javában tart az iskolai szünidő, de akik a gyerekek­ről, fiatalokról gondoskod­nak tanév közben, már javá­ban készítik a terveket, vég­zik a felújításokat, tatarozá­sokat, hogy szeptember első napjaira minden készen áll­jon a diáksereg fogadására. ruárban átadott 80 személyes bölcsőde. Ám a növekvő igé­nyek már újak építését sür­getik, ezért megkezdődött 25 óvodai és 75 bölcsődei hely építése. Az átadás jövőre várható. Átadása késik... Közel 1000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény fel­építése is szerepel a város középtávú tervében azon az 1500 négyzetméteren kívül, ami az úgynevezett lakás­kapcsolódó beruházásként valósulhat meg. Ezek építésé­ben gondok vannak, a terv­Felépült a fürdő első üte­me: egy medence és két lu­bickoló, a térburkolás egy ré­szének híján tulajdonkép­pen kész a piac kialakítása, működik az öregek napközi­je, elkészült az önálló zene­iskola, a távolsági buszjára­tok sűrítésével javult a vá­rosi közlekedés, augusztus 20- ig három buszforduló épül, amely feltétele a helyi jára­tú busz beállításának. Természetesen nem megy gond nélkül a városfejlesztés, azonban jelenleg már a kö­vetkező középtávú tervek előkészítése a fő feladat. Ezek között is a legfonto­sabb annak eldöntése, hogy milyen technológiával épül­jenek az új lakások, és ho­gyan fűtsék azokat. Ennek eldöntésétől ugyanis nagyon sok más fejlesztés, beruházás függ, amelyek a továbbfej­lesztés kulcskérdését jelen­tik. Balogh József Amikor három és fél éve szétosztották a Szabolcs-Szat- már megye településeinek fejlesztésére költhető pénze­ket, Nyírbátor az állami kasz- szából 266 milliót kapott. A város patriótái rangsorolták az igényeket, fontossági sor­rendbe rakták a feladatokat és úgy határoztak, hogy a „nagykalapban” lévő pénz több mint felét lakásépítésre költik, mert az alig kétéves múltra visszatekintő városi rang, az iparfejlesztés hatá­sára növekedni kezdett lélek- szám szinte kötelezően dik­tált ilyen iramot. Akkor úgy látták, hogy a pénz egyötö­de elegendő lesz a víz- és csatornahálózat bővítésére, hasonló összeg kell a műve­lődési és az egészségügyi ága­zat fejelsztésére, s minthogy a település már nagyközség korában kinőtte a tanácshá­zát, a közügyek intézése szín­helyének bővítésére is hagy­tak egy bizonyos összeget. Hol tartanak a megvalósítás­ban három és fél év után? — erről beszélgettünk Kapu Jó­zsef városi tanácselnökkel. Csaknem ezer lakás A várossá avatáskor egy kicsit mindenki sajnálta Nyírbátort, mert rangot ugyan adtak neki, de pénzt azt nem: egy tervidőszak kellős közepén már nem volt miből osztani. Azért nagy­községként sem kellett szé­gyenkezniük, patinás főterük, műemlékeik, fejlődő iparuk, a környék legfejlettebb ke­reskedelmi, egészségügyi há­lózata vonzotta az embereket. Kollégium, SZTK rendelőin­tézet, gyógyszertár építésébe kezdtek, de a befejezés már erre az ötéves tervre maradt. És ekkor kezdődött a telepü­lés történetének legnagyobb ütemű lakásépítkezése. Eredetileg 830 lakás építé­sére szóltak a tervek 1980 vé­géig. A gond csak az, hogy 16 célcsoportos lakással ke­vesebb lesz a tervezettnél. Egyik büszkesége lett Nyír­bátornak a tavaly avatott 16 tantermes iskola, a 100 sze­mélyes óvoda és az idén feb­Talán még a vádiratnak sem maradt volna hely a bí­rói pulpituson, ha kirakják ezt a töméntelen mennyiségű aranytárgyat, amely miatt négyen ültek a vádlottak padjára két egymást követő büntető ügyben. Tanúk is voltak szép számmal, akik jócskán károsodtak is, mert hiába fizettek meg az ország­ba furfangos módon bejutott ékszerekért, azok az állam tulajdonába kerültek, ráadá­sul a vám- és pénzügyőrség még szabálysértésért is meg­bünteti őket. De nézzük kü- lön-külön az egyenként 14 karátos ügyeket. ★ özv. Zsigmond Lászlóné 27 éves tiszadobi lakos néhány hónapja ismerkedett meg Bu- gya Lászlóné 52 éves debre­ceni lakossal, s megtetszett neki Bugyáné fülbevalója. Tetszését nem is rejtette véka alá, s néhány perc után meg­egyeztek : Zsigmondné meg­vette az arany fülbevalót. Megtetszett, ám az ékszer Tiszadobon Zsigmondné munkatársainak is, s meg­kérték, szerezzen belőle ne­kik is. Bugyáné nem zárkózott el az üzlet elől, Debrecenben az ékszerbolt előtt nézelődött külföldiektől naponta vette a gyűrűket, fülbevalókat, me­dálokat, láncokat, köves és pecsétgyűrűket, Zsigmondné pedig Tiszadobon eladta azo­kat. Egy pecsétgyűrűt 2200- ért, egy pár fülbevalót 1400- ért, vagy 1200-ért, annyiért, amennyit Bugyáné mondott neki, aztán a pénzzel a leg­közelebbi találkozáskor elszá­molt. Bugyáné 13 600 forint érté­kű aranytárgyat vett, s 19 400-ért adta tovább. Zsig­mondné egy 500 forint érté­kű medált kapott a közremű­ködésért. A bíróság Bugya Lászlónét és özv. Zsigmond Lászlónét üzérkedésért 6, il­letve 4 hónap szabadságvesz­tésre büntette, a büntetés végrehajtását azonban két, illetve egy év próbaidőre fel­függesztette. Dudás Margit 39 éves tiszadobi lakost — aki 5000 forint fölötti értékű aranytárgyat vásárolt — 5000 forintra büntették devi­zagazdálkodás megsértésének vétsége miatt. ★ Ságodi Andrásné 50 éves kállósemjéni lakos a miskol­ci piacon fedezte fel, hogy külföldiek — főleg olaszok — aranytárgyakat árulnak. A jó ég se tudja már mivel kezdte, tény, hogy a férfi pe­csétgyűrűtől a női köves gyű­rűig, a széles karikagyűrűtől a nyakláncig mindent meg­vett amit látott körülbelül 20 ezer forintért. Ennyi pecsét- és karikagyűrűre természete­sen nem neki volt szüksége, hanem Kállósemjénben elad­ta. Az üzérkedés csaknem két évig tartott, de miután kide­rült, a rendőrség lefoglalta a Ságodiné által értékesített aranytárgyakat, az asszonyt pedig bíróság elé állították. Büntetése egy fél év szabad­ságvesztés, amelynek végre­hajtását 2 év próbaidőre fel­függesztették és 3000 forint pénzbüntetés. Természetesen odaveszett az a pénz is, amit az ékszerekért adott, s azok pénze is, akik jó üzletnek tartották a Magyarországra csempészett arany megvéte­lét. S még csak ezután kez­dődik ellenük a szabálysér­tési eljárás. ★ Ha valami rossz üzlet, ak­kor e két „aranyos” ügy rossznak bizonyult a benne szereplőknek. Talán másokat is óvatosságra int, mert a kapzsiság sokszor megbosz- szulja magát. A gyermek- és diákélelme­zésért felelősök is a jövő tan­év dolgait intézik már. Gon­dos munkára van szükség, hiszen a megyeszékhely okta­tási intézményeiben tanuló óvodások, általános, közép- és főiskolásak, szSkmunkás- tanulók közül több, mint húszezren veszik igénybe a gyermek- és diá'kélelmezést, amit több vállalat szervez, 58 helyen. Számottevő átalakulás zaj­lik most Nyíregyházán a di­ákélelmezésben. Korábban a legtöbb intézménynek saját konyhája volt, s csak az új létesítmények kezelését bíz­ták a vendéglátó szervezetek­re (tanárképző főiskola, né­hány új, nagy általános isko­la). A kis iskolai konyhák többsége állandó gonddal küszködött: kevés a szakkép- "zett dolgozó, az eredetileg más célra épült konyhákat, éttermeket gyakran kifogá­solták a közegészségügyi szer­vek, s mivel az étkezést igénybevevők száma is roha­mosan nőtt, a tanács nem tudta vállalni a korszerűsí­tés egyre fokozódó gondjait. Tavaly döntötték arról a tanácsi testületek, hogy Nyír­egyházán a gyermek- és di­ákélelmezés javítása érdeké­ben fokozni kell a vendéglátó vállalatok részvételét (a konyhák átadása árán is). Kezdeményezték, hogy épít­senek néhány nagyobb, köz­ponti konyhát, s az óvodák­ban, iskolákban (főként a kislétszámú helyeken) csak tálalókonyhákat üzemeltes­senek. Jelenleg 23 óvodából 21- ben az Alföldi Vendéglátó Vállalat szervezi az étkezte­tést közel ötezer gyermek­nek. Az általános iskoláknál is megindult az átadási folya­mat, s a 18 iskola közül 11- ben szintén az „Alföldi” kosztját eszik az iskolások, közel ötezren, s csaknem há­romezer gyermek a saját konyhán főzött ebédet fo­gyasztja. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolások két­harmada délben meleg ételt kap. Két és fél ezer gyermek Modern negyedekkel gazdagodik Nyírbátor. időszak végére is csak há­romnegyedrésznyire valósul meg, átadása a következő tervidőszakban várható. Jelentős, a tervezettnél is nagyobb összeget költött a tanács a víz- és csatornahá­lózat bővítésére: az idén 1200 köbméterrel bővül a vízter­melő kapacitás, készül a na­pi 1000 köbméter szennyvíz­elvezető rendszer terve, 10 kilométerrel bővült az ivó­víz- és 6 kilométerrel a szennyvízhálózat. Még az idén megépül 5 és fél kilo­méter belvízelvezető csator­na, amelyhez hitelt is kért a tanács, mert egy, a mosta­ni tavaszi belvízhez hasonló helyzet igen nagy károkat okozna a város mélyebb fek­vésű területein. Részletes rendezési terv készül Tizennégy karátos ügyek a bíróság előtt nem ebédel szervezett formá­ban. Az arányokat tekintve ki­sebb a gond a szakmunkásta­nulóiknál (négyötödük vesz részt a szervezett diákétke­zésben, a közép- és főiskolá­kon pedig a diákok közel há­romnegyede. Az arányok még tovább ja­vulhatnak, ha a nagyrészt egy vállathoz került kony­hák teljesítőképességét köz­ponti irányítással a legked­vezőbb mértékben tudják ki­használni. Többet kívánnak tenni a kereskedelem és ä vendéglátó vállalat éttermei­ben a gyermekmenük előfi­zetéses rendszerének jobb megszervezéséért is. Az igé­nyeket kielégítő ellátáshoz viszont szükség van egy köz­ponti konyha építésére is, ahonnan kb. 2000 adag ételt tudnának kiszállítani. A gyermekétkeztetéseknek azonban ma is vannak ki­használatlan lehetőségei. A nyersanyagoknak jelenleg csak 7—10 százalékát szerzik be a nagykereskedelemtől, a többit — számottevően ma­gasabb árért — az üzletekből veszik. Szélesíteni kellene a kínálatot is, mert az étren­dékben kevés a tej, — tejter­mékből, zöldség-gyümölcsből, baromfiból készült ételek aránya. M. S. Húszezer diák étke Á Nyíregyházi vegyes kar sikere Második díj Angliából Nemzetközi versenyen vett részt az elmúlt héten a walesi (Anglia) Llangollen- ben a, megyei művelődési központ fenntartásában mű­ködő Nyíregyházi vegyes kar. A félhivatásos kategó­riába sorolt, de működési kö­rülményeit tekintve amatőr együttes három versenyágban — folklór, női kar, vegyes kar — mérte össze tudását az igen népes nemzetközi me­zőnyben. Két második és egy hetedik helyezést szereztek, ezzel is bizonyítva, hogy mél­tóképp képviselték hazánk színeit. Hazaérkezésük után Géczi Ferenciül, a megyei művelődési központ igazgató­jától kértünk összefoglalót a fesztivál eseményeiről. — Az énekkart a KÓTA javaslata alapján, a Kulturá­lis Minisztérium támogatásá­val jelölték az útra, mely­nek költségeihez a megyei tanács 200 ezer, a megyei művelődési központ illetve a minisztérium 60—60 ezer fo­rinttal járult hozzá. Ezt meg­előzően az együttes edzőtá­borban készült, napi 6—7 órás próbával, nagy szorga­lommal. Hangfelvételek ké­szültek a próbákról, melye­ket véleményezésre megküld- tünk a kórusmuzsika neves szakértőinek, a végső csiszo­láshoz szóló tanácsok miatt. — A verseny színhelyén 20 kilométernyire lévő Wrex Ham kisvárosban laktunk, számunkra szokatlan elhelye­zési formában: családok vál­lalták 2—3 személy fogadását, szállással, reggelivel, vacso­rával. Maga a versenyszín­hely egy sátorváros; tízezer személy befogadására alkal­mas sátorral, járulékos kis- sátrakkal amelyekben a bü­fétől a bankig minden helyet kapott. — Az első verseny a folk­lór kategóriáé volt. Egy an­golul énekelt népdal — ezt előre megküldték — és egy Bárdos-népdalfeldolgozás volt a program. Megemlíte­ném azt is, hogy a Fülöp-szi- getektől kezdve Kanadáig terjedt a mezőny, köztük ne­ves fővárosi, egyetemi ének­karok 11 ország 28 kórusa versenyzett. A második hely — egyébként 75 fontot ért — ebben a kategóriában a kar­mester Fehér Ottó és az együttes nagy szorgalmának, kitartásának tulajdonítható. Az első egy helyi, walesi együttes lett, a harmadik egy török csoport. — Női karunk hetedik he­lyezése azért nagy eredmény, mert ez a mezőny igen erős volt. A vegyes kórusok kate­góriájában azonban ismét második helyet ért el az együttes. Nagy sikert aratott Szokolay: Az aforizmák című kórusművéből előadott né­hány részlet. Ezzel 200 fontot nyert az együttes, amit ké­sőbb a másik nyereménnyel együtt tengerparti kirándu­lásra fordítottunk. Melyek voltak a legemlé­kezetesebb élmények? — Néhány ezek közül: Londonban percenként száll le egy-egy repülőgép. Aztán a versenyen lenyűgöző volt a szervezés: a percnyi pontos­ság, a fegyelem, a gördülé- kenység. S végül ami a leg­meglepőbb volt: ilyen fokú társadalmi szervezettséget nem feltételeztünk. Családok álltak sorba értünk, sokan szabadságuk terhére már előre készültek erre az ese­ményre, ellenszolgáltatás nél­kül — pusztán a művészet szeretete miatt. S még vala­mi: körülbelül százezren for­dultak meg a versenyen. Nagy részük hallhatta, mi­lyen színvonalon tolmácsolja a kórusmuzsika nagy alkotá­sait a nyíregyházi együttes. B. E.

Next

/
Thumbnails
Contents