Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-14 / 163. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 14. NYITÁSKOR: BELÉPŐ NÉLKÜL I. EGYETEMI NYÁRI TÁRLAT Múzeum a kultúrparkban Megyénk képzőművészei Óvjuk a természet értékeit! Ezzel a címszóval ismertetik meg Szabolcs-Szatmár megye növény- és állatvilágát Sóstón, a kultúrpark területén július 29-én megnyíló mini múzeumban. A kiállítás fénypontja egy dioráma, amely üvegfal mögött természetes környezetben mutatja be az erdő, a rét és a vízpart élővilágát. A zárt helyiségben is zöldellő gyeptéglák füvén kitömött állatok sorakoznak. Az eligazodásban tájékoztató szövegek, tablók, fotók segítenek — lehetőséget kínálva színvonalas biológiaiórák megtartására is. A gazdag anyagú múzeum július 29-én délelőtt 10 órakor nyílik meg. Ezen a napon belépőjegy nélkül kereshetik fel az érdeklődők a kul- túrparkot, ahol a kiállítás megtekintése után vadasparki sétára is hívják a vendégeket. (h) MÓRICZ EMLÉKÉRE Országos olvasótábor Tivadarban A kiállítás rendezés alatt. (Gaál Béla felvétele) Kellemes környezetben, a Tisza partján lévő ifjúsági és úttörőtáborban fogadja vendégeit a tivadari országos olvasótábor. A megyei könyvtár szervezésében, a Hazafias Népfront Olvasó Népért albizottsága támogatásával rendezendő tábort július 16— 26 között tartják, a centenáriumi évforduló jegyében: Móricz Zsigmond emlékére. Hatvan középiskolás — gimnazista, szakközépiskolai és szakmunkástanuló — tölt el tíz napot Tivadarban, az ország legkülönbözőbb helyeiről : ahol az író gyakran megfordult, illetve ahol róla iskolát neveztek el. Komoly programot állítottak össze a tábor szervezői. A cél elsősorban a magyar realista próza mestere munkásságának tanulmányozása, feldolgozása. Emellett az olvasótábori hagyományoknak megfelelően a kiscsoport-foglalkozásokon számos művészeti ággal ismerkednek meg a diákok, fórumokon, vitákon beszélik meg az életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő témákat. Mivel táborról van szó, természetesen elmaradhatatlan a nyitó és záró tábortűz, az ismerkedési est, a diszkó, a sportfoglalkozások és -versenyek sora. Kirándulnak az író szülőfalujába, Tiszacsécsére, ahol a Móricz-emlékeket kutatják, még élő hozzátartozók, ismerősök segítségével. Egy csoport azt vizsgálja; hogyan élnek itt ma az emberek, milyen a falu mai arculata? Ellátogatnak más szatmári irodalmi és történelmi emlékhelyekre is, Szatmárcse- kére, Túristvándiba, Tunyog- matolcsra, Kölesére. A fakultatív programok között szerepel például a hatalom kérdését megvitató fórum — rendőrtisztek közreműködésével. A művészeti jellegű rendezvények sorában többek között megismerkednek a fiatalok megyénk népi építészetével és műemlékeivel — Lakatos József festőművész vetített képes előadásán, Szabolcs-Szatmár néprajzának egy-egy jellegzetességével — Kurecskó István amatőr filmjeiről, vendégük lesz továbbá dr. Gulyás László, a nemzetközi sikerű amatőr filmes, animációs műveivel. Újdonság, hogy tábori újság és rádió közli az eseményeket, a szerkesztőket a diákok maguk közül választják. A tábort Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetsége titkára vezeti, mint az Olvasó Népért mozgalom egyik szószólója. Könyvtárosok, tanárok, népművelők, zenészek, festőművészek közös munkája révén valósul meg az olvasótábor sokszínű programja. T alán véletlen, hogy egy kiváló matematikatanárral gazdagodott e nehéz tárgy kedvelőinek száma: Boroska Miklós nyíregyházi diák az idegen nyelvek főiskoláját pályázta meg — immár több mint negyed- százada —, ám hallgató mégis a Budapesti Tanárképző Főiskolán lett a matematikafizika szakon. — Most azt mondani, hogy nem bántam meg, nagyon formális lenne, mert 23 éve nagy örömmel tanítom a matematikát — mondja a nyíregyházi tanárképző főiskola 2. számú gyakorlóiskolájának szakvezető tanára. — Amikor én voltam főAz érthető 1x1 iskolás, két dolog imponált nagyon. Az egyik, hogy nem kellett „tanulni”, abban a környezetben elég volt érteni azt, amiből vizsgáztunk. A másik pedig, két világhírű professzorom előadásmódja, öveges Józsefé fizikából, Péter Rózsáé matematikából. Két olyan kivételes egyéniség mellett szerettem meg választott tárgyaimat, akik a legmagasabb szinten művelték szaktudományukat. És mint a tévéből is sokak számára ismert, a „leg- laikusabbaknak” is érthetően tudják megmagyarázni a legbonyolultabb összefüggéseket. Én is mindig azt szeretném, hogy velem együtt fedezzék fel a matematikát azok, akiknek éppen magyarázok. Boroska Miklós most is sajátos helyzetben van a főiskolán (ő úgy mondja, szaktárgya szempontjából ideális helyen tanít), mert nyolcévestől huszonhárom éves korig folyamatában kísérheti végig a matematikaoktatás minden lépcsőjét. Ez most, amikor az új tanterveket vezetik be, s a középiskolákba belépnek az első olyan évfolyamok diákjai, akik már új r ódon tanulták a matematikát, különösen értékes lehetőség. Nehéz tárgy tulajdonképpen a matematika? — Azon múlik, hogy megszerettetik-e a diákkal. Nemrégiben éppen Nyíregyházán, a Bolyai János Matematikai Társulat vándorgyűlésén hangzott el: ahogyan Kodály bebizonyította, hogy abszolút zenei botfül nincs, úgy „matematikai botfül” sincs. A korszerűsítés azonban nagyon időszerű és egyben sokat használ a matematika népszerűsítésének. Évszázadokon át talán az volt a matematikaoktatás legnagyobb problémája, hogy a tanuló gondolati fedezet nélkül kapott ismereteket. Meg kellett tanulni például, hogy nyolcszor kilenc hetvenkettő — ez tény „egyszeregy”. A ma diákjának viszont sokkal több: fejében lejátszódik az a folyamat is, amely megmagyarázza a 8X9-et, mert már óvodás korában nézi, forgatja, számolja, csoportosítja a számolókorongokat. Ez ma a matematikaoktatás legnagyobb eredménye: a tanításról a tanulásra helyezi át a hangsúlyt. Amelyhez hozzáteszem: nem igaz, hogy a gyerekek nem szeretnek problémákkal foglalkozni. Nagyon is szeretnek, s különösen jó tanári vezérlettel, amikor maguk fedezhetik fel a problémamegoldás örömét, egyben a matematika sok híres tételét... Debrecenben rális töltésű SALT-tárgyalás és a Forradalom. Horváth Jánoshoz hasonlóan Kerülő Ferenctől is mindössze egy képet láttunk. Az Asszonyok feketében balladái hangú, „emlékezz a halálodra” hangulatú festménye a paraszti élet ihletéséből fakad. Lakatos József egyik erénye a népművészeti motívumok stilizált feldolgozása. A paraszti tárgyak szerkezetét analizáló munkáinak egyike a Szövőszék II. több mint puszta dekoráció. Pál Gyula a valóságot tartja a legnagyobb titoknak és csodának. A szülőföld ad számára erőt, mint a mondabeli Anteusznak. Konstruktív kubista formái, kurta színskálája a nyírségi ember és táj lelkiségét érzékelteti — n- m mechanikus próbálgatása ez az izmusoknak. „Személyes igazságait kollektív igazságok erősítik” — írta róla Kovács Gyula a Kortárs 1967/2. számában. Most látható munkái közül az Örökváltság már megjárta a Műcsarnokot is (Festészet 77.). A sort Tóth Sándor zárja, akinek kiállított munkáival már találkozhatott a közönség a Benczúr-teremben és Hajdúböszörményben. A firenzei Vasari-pályázat III. helyezettje tíz érmét és a Sztélét állította ki. A Bence és a Beatrice portrékból megismert mély emberismerete most a Szentgyörgyi Albert és a Kelemen diák érmékből sugárzik fel. Anatómiai ismereteit a plasztika formanyelvén elsősorban erotikus kisplasztikáin kamatoztatja (Énekek éneke). A teljesség igénye nélkül készült ismertetőben a Haj- dú-Bihar megyeiek közül csak Móré Mihály linómetszeteit, Révész Napsugár litográfiáit és Kapcsa János festményeit említem meg. A többiek is igényes, de már látott anyaggal vannak jelen. A két megye képzőművészeti tevékenységét felmérő kiállítás szorosan kapcsolódik a Hajdúság5 Nemzetközi Művésztelep munkájához, hiszen a kiállítók nagyobb része már volt a telep tagja. Az idei turnuson két megyénk- hez kötődő képzőművész vesz részt: a nyíregyházi Lakatos József és á mátészalkai születésű, Veszprémben élő Csizmadia Zoltán. A tárlat július 30-ig tekinthető meg. T. P. Hi legyen az elsősök iskolatáskájában ? A leendő elsősök szülei közül sokan már ezekben a napokban, hetekben megvásárolják gyermeküknek a tanszereket. A beszerzést az Oktatási Minisztériummal egyetértésben összeállított egységcsomagok árusításával könnyíti meg a kereskedelem. Az egységcsomagok — mint az Oktatási Minisztériumban közölték — 3 db 14— 16 számú, 2 darab 17—16 számú, egy-egy darab 20—40, és 21—32 számú füzetet, egy-egy csomag írólapot, színes pa- pírkészletet és hajtogatólapot, tíz darab rajzlapot, egy mérőszalagot, egy doboz számolókorongot, egy köteg számolópálcát, két-két grafitceruzát, postairont és piros-kék ceruzát tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy a gyermekek egy része nagyobb testvéreinek eszközeit is használhatja, több — a tanuláshoz szükséges — tanszer nem került be az egységcsomagba. Szükségük lesz azonban majd az elsősöknek rajztáblára, gyurmára, hat színt tartalmazó vízfestékre, színesceruza- és zsírkrétakészletre, egy-egy vékony és vastag ecsetre, két darab dobókockára, tubusos ragasztóra, és egy 32 centiméteres vonalzóra. A „Technika 1.,” készletet egyes boltokban külön árusítják majd. Kék csomagolópapírt a továbbiakban nem gyártanak, így alkalmazásuk természetesen nem is kötelező — annál is kevésbé, mert a füzetek fedőlapjának minősége fölöslegessé teszi a külön becsomagolást. Sikátorba vonszolták az idegent... Csavargók rács mögött A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán megnyílt a Magyar Képzőművészeti Szövetség Keletmagyarországi Területi Szervezetének tárlata. Bár a kollektív kiállításról többen távol maradtak (megyénkből Soltész Albert), ennek ellenére valós képet nyerhetünk Szabolcs és Hajdú képzőművészeti életéről, az újabb kísérletek eredményeiről. A minden páros évben megrendezésre kerülő debreceni Országos Nyári Tárlatok pótlására „beszúrt”, a két megye eredményeit leltározó bemutatón mintegy száz műalkotást — festményt, grafikát, plasztikát, mobilokat — láthat az érdeklődő közönség. Igazi meglepetést nem okoztak a kiállítók (a munkák nagy részét már láthattuk az egyéni tárlatokon), de egyenletes színvonalú, igényes anyagot mutattak be. Berecz András valóságfeltáró szándékai érett színkultúrával és szerkezeti egyszerűségre való törekvéssel társulnak. Grafikái és festményei közül az Alföld című tempera bizonyítja a fentieket. Népdalsorozatának egyik változata a Felszállott a páva már a népdal szintetizálása, nem valamelyik mozzanatának megragadása. Mindössze egy fesménnyel szerepel Horváth János. Az Üzenetek a kísérletező festő belső vívódásait, mint intellektuális élményt, a kompozíció ziláltságával teszi hitelessé. Huszár István túllépve az „aranyfüsttechnikán”, újabb bizonyságot nyújtott kísérletező kedvéről. Pauszra festett képei jelzésszerű formákból és tagolt felületekből álló monokróm kompozíciók (Rémek között, Megalázva). Kádas István kifogyhatatlan fantáziával megkomponált alugrafikái közül említést érdemel a politikai, moAz új matematikatanításnak szenvedélyes harcosa Boroska Miklós. És minden szinten: a kis matematikusok körétől a szülők számára szervezett TIT-szabadegye- temig, a több megyében terjesztett tanmeneteitől a kollégáival készített, immár országosan elfogadott feladat- gyűjteményig minden lehetőséget megragad, hogy jobban tudjon tanítani. — A gyermekekkel kapcsolatot kell építeni, közösen gondolkodni — ez a legfontosabb. Ezt a kifejezést, hogy „anyagot leadni”, legszívesebben száműzném a magyar nyelvből. Persze a jó tanárnak ezenkívül sem elég csak szaktárgyát tudni — több jeles osztályzatú főiskolás csapnivalóan tanítja a matematikát, míg közepes vizsgázók magukkal ragadják kisdiákjaikat. De ehhez azt is tudják, hogy játékosan tanított matematika nem játék, hanem komoly munka, amely akkor jó, ha erőfeszítést kíván, a figyelmet maximálisan leköti, s az óra végén kellemes fáradtságot érez a tanuló. Ha agyában forognak azok a bizonyos kerekek, azaz önállóan gondolkodik. így nem nehéz a matematika... Boroska Miklóst 1975-ben pedagógiai munkásságáért „Kiváló Tanár” címmel tüntették ki. A napokban kiemelkedő matematikatanári tevékenységéért kapta — az idén megyénkben egyedül — a matematikai társulat megtisztelő Béke-Emlékdíját. Marik Sándor A csavargás szülte Magyar Károly és fiatalkorú társa rablásának gondolatát. Ez év májusában Nyírbátorban szórakoztak néhány könnyelmű ismerősükkel. Italozás közben hol barátkoztak, hol verekedtek, végül vitájuk odáig fajult, hogy a barátok egyikével szemben a rendőrségnek kellett intézkednie. Nem tetszett ez Magyar Károlynak és fiatalkorú barátjának, s mindjárt az jutott es. ükbe: verjük meg azt az ismeretlent, aki miatt barátunkat a rendőrség bevitte. Nem sokkal később utol is érték a Kossuth utcában az állomásra tartó idegent. Két oldalról kézen fogták, a közeli sikátorba vonszolták és már el is szabadultak ökleik. Földre verték a nyírbo- gáti fiatalembert, akit még fekvő helyzetében is össze- rúgdosták. A bántalmazásban egységes garázdáknak azonban más célja is volt: ha már földre verték, miért ne vehetnék el a pénzét is. És va- lamelyikőjük elvette a földön fekvő sértett pénztárcáját, amelyben 1000 forint volt. Hogy ki, azt valószínű, majd a földrevert sértett vallomása dönti el: a „két barát” ugyanis egymásra hárítja a pénztárca kivételét. Előzetes letartóztatásban várják a fiatalkorúak bíróságának ítéletét. Dr. T. Gy.
