Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 3 Humánus segítőink □ Vöröskereszt céljai Szabolcs-Szatmár negyvenkét és fél ezer tagot számláló alapszerve­zeteiben sikeresen valósul­nak meg — ájlapították meg a párt megyei végre­hajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén. Ezt bizonyít­ják azok az eredmények, amelyeket megyénk alap­szervezeteiben a Magyar Vöröskereszt V. kongresz- szusa óta értek el. Az egészséges életmódra nevelésben fokozódó szere­pe van az egészségügyi is­meretek terjesztésének. Jól felkészült szakemberek az elmúlt esztendőben a kü­lönböző témakörökben 663 előadást tartottak. Ezeket több mint tizennégyezer ember hallgatta meg. Nagy figyelmet fordítottak az üze­mi, az iskolai és a közleke­dési balesetek megelőzésére, a korszerű agrotechnika­technológia ártalmainak is­mertetésére, a megváltozott életmód káros következmé­nyeinek elkerülésére. Környezetvédelmi tevé­kenységük a kongresszus óta új lendületet vett. A vö­röskeresztes tagság által szervezett tisztasági akciók, a parkosítás, a különböző társadalmi munkák elősegí­tik a közösségi nevelés, az egymás iránti felelősség ér­zésének kibontakozását is. A családvédelemben a vö­röskeresztesek megyénkben is a korszerű családeszmény kialakításának segítésére, az anyaság, és a több gyer­mekes családok fokozottabb megbecsülésére, az ifjúság családi életre nevelésére törekszenek. Aktívan mű­ködnek közre a veszélyezte­tett környezetben élő fiata­lok felkutatásában, és a hátrányos helyzet felszámo­lásában. Állami gondozás­ba vétellel, nevelő intézmé­nyekbe való elhelyezéssel, nevelő szülők bevonásával igyekszenek a veszélyezte­tett gyermekek nevelésének feltételeit biztosítani. Országosan elismerten jó hagyományai vannak me­gyénkben az idős kordákról való gondoskodásnak. Az alapszervezetekből tavaly huszonegy tanfolyamon négyszázkét házi betegápo­lót, gondozót képeztek ki. Százharmincegy alapszer­vezetben tartottak öregek napját, és vendégelték meg az idős embereket. Szabolcs-Szatmárban is egyre jobban növekszik a véradó mozgalom társadal­mi jelentősége. Egyre töb­ben értik meg, hogy a fej­lődő egészségügyi ellátás­ban fokozódik a vér és a vérkészítmények szerepe, bővülnek a felhasználás te­rületei. Ennek biztosítása csakis a vöröskeresztesek Óriás gázpalackok Június elejétől meg­kezdték az új 22 kilo­grammos alumínium gáz­palackok töltését a TI- GÁZ pébégáztöltő üze­mében. A korszerű kivi­telezésű — a hagyomá­nyos acél palacktól jó­val könnyebb súlyú — alumínium palackot a közeljövőben már meg is vásárolhatják a fogyasz­tók. Juhász Pálné gázzal tölti fel a palackokat. (Császár Csaba felvétele) előítéletek nélkül Cigányok, traktoron Hatalmas területen fekszik a tuzséri—tisza- bezdédi termelőszövet­kezet. Sok munkáskézre van itt szükség. Már ter­mészetesnek tűnik, hogy a legjobb tsz-tagok kö­zött cigányok is vannak, akik valaha putrikban laktak. Többen közülük párttagok. Hajnalban elsők közt ülnek a traktorra, cipelik a tele zsá­kot, villázzák a szálas takar­mányt. Nem csupán fellángo­lásról, idénymunkáról van szó. Valamennyien évtizedek- óta élen járnak a mezőgaz­dasági munkában. Alvás a barázdában Délelőtt tizenegy óra. Ott­hon találjuk Orgován István traktorost. Zömök, erős em­ber. Pihenni jött haza. Tágas, sok ablakú háza közvetlenül a tiszabezdédi orvosi rendelő mellett van. Mentegetőzik, nehogy naplopással gyanúsít­suk. Már kora hajnalban in­dította a traktort, de nap­szállta előtt ismét kihajt a gyümölcsösbe permetezni. Ti­zenéves korában kezdte a ne­héz íizikai munkát. Nem sokkal később kormos trak­torra ültették. — Amikor megszűnt a gép­állomás, alapító tagja lettem a tsz-nek. A traktorosság mellett kitanultam a mező- gazdasági gépész szakmát is. Feleségemmel felneveltem hét gyermeket. Mindegyiknek szakmát adtunk. Tisztességre neveltem őket. Megérttettem velük, hogy csak a munka • vezet boldoguláshoz. Ügy ér­zem, tisztelnek érte ők is, az emberek is. formára metszett, szakszerű­en és elégszer permetezett a gyümölcsöse. Elégedetten vé­gignézzük á jó termést ígérő fákat, aztán a még üresen álló szomszéd telekre mutat: „Hajtós" traktoros — Ez is a miénk. Iker fia­im vannak, ikerlakást épí­tünk ide nekik. Dolgozunk, hajtunk, hogy meg legyen rá a pénzünk. „Hajtós” traktoros Lakatos Győző is, őt keressük. Laká­sa homlokzatán fényes táb­la: „Tiszta udvar, ' rendes ház”. A kertjében találjuk, szőlőjét kötözi. Fekete, gön­dör hajában ősz szálak is ve­gyülnek. Sokat zötyögött a traktorok nyergében. — Körmösön kezdtem, az­tán 1960-ban kertész szak­mát szereztem. De maradtam a traktoron. Az MTZ-t ma reggel kilenckor állítottam le. De már hajnali négykor kint voltam a gyümölcsösben! A traktoros nem késhet, fon­tos, hogy alkalmazkodjon, a növényvédelmet időben kell elvégezni. Csaknem 30 éve, 1950-től vagyok párttag, az­óta mindig bennem van, hogy én nem késhetek, egy nap sem lazíthatok. Tekintély, munkával Lakatos Győző irigylésre nem méltó gyermekkorában csak négy osztályt járt ki, de felnőtt fejjel még elvégzett két általánost és szerzett két szakmát. Kemény kötésű, 28 éves fiatalember Orgován József. A cipekedéstől keményedtek meg izmai. Több mint tíz éve rakodómunkás a tsz-ben. Az IFA tehergépkocsi mellett beszél a munkáról, a család­ról. * — Kijártam a nyolc osz­tályt, elvégeztem a fűrész­gépkezelő tanfolyamot, de maradtam a rakodásnál. Itt télen-nyáron jó pénzt lehet keresni. A 4—5 ezer forintért szívesen cipelem a legnehe­zebb zsákokat is. Kell is a pénz, mert a négy gyermek nevelése mellett építettem fe­leségemmel egy nagy házat. Van rajta 80 ezer forint OTP- kölcsön. Márta László, a tsz párt- alapszervezetének titkára: — Ez a három ember a munkájával tekintélyt vívott ki magának. A két falu lakó­inak már nincs előítéletük velük kapcsolatban. Orgován Istvánt az ellenőrző bizott­ságba is beválasztották, az ő egyik fia a tsz gépműhelyé­ben esztergályos és jól dolgo­zik. Az iskolából kikerülő ci­gánygyerekek is utánpótlást jelentenek a tsz-nek. Már van előttük jó példa. A La­katosok, az Orgovánok példá­ja. Elég-e csak példát ven­ni, á beilleszkedés útjá­ra lépni? Az is szüksé­ges, hogy legyen olyan közösség, amely befo­gadja azokat a fiatalo­kat, akik munkára eme­lik kezüket. Nábrádi Lajos Mi a véleménye? Nagy Jenő, Támcsu Mihály, Márkus Imre. Á betakarítási felkészülésről „Minden mezőgazdasági nagyüzemben fel kell ké­szülni a kiváló minőségű áru termelésére, betakarí­tására, feldolgozására, táro­lására és értékesítésére.” (A megyei pártbizottság 1978. december 19-i határozatá­ból.) A GAZDA: NAGY JENŐ, az újfehértói Lenin Terme­lőszövetkezet főmezőgazdá­sza: — Első és legfontosabb növény, ami betakarításra vár, a búza. Alig egy hónap múlva már kezdhetjük az aratást. — Elsősorban a nyári betakarításra kell maximá­lisan felkészülni, mert ez meghatározza az ősziek kombájnolását is. Sok a ka­lászosunk, az 5500 hektár­ból 1600 a gabonaféle. Ezért a gépjavító műhelyben idő­ben elkezdtük a gépek ja­vítását, ezzel egyidőben fo­lyik a szárító karbantartása és takarítása is. Ez a fel­készülés egyik oldala. A másik oldalon a személyi felkészítés áll. Szerencsére minden évben az összeszo­kott, jó munkát végző kom- bájnos brigád arat. Ebben az évben is ők veszik bir­tokba az arató- és cséplő­gépeket. A problémánk az, hogy évek óta nem tudjuk saját erőinkből megoldani a gabonafélék betakarítását, ezért most is a tyukodi ter­melőszövetkezettel kötöt­tünk megállapodást. Két kombájnnal segítenek a nyár folyamán. A GÉPÉSZ: TÁMCSU MIHÁLY, gépesítési fő­mérnök: — Ember, anyag, szerve­zés. Ez a három dolog szük­séges, de mi szűkében va­gyunk ezeknek. Talán a szervezéssel lehetne ki­egyenlíteni, illetve kell ‘is. A szervezést nem rutinból végezzük, hanem az előző évek tapasztalataira ala­pozzuk. — A betakarítás napja­inkban teljes egészében gé­pesítést jelent. Meg sem tudnánk mozdulni ezen monstrumok nélkül. Azzal kezdtük tavasszal a mun­kát, hogy összeállítottuk az anyagmegrendelést, és egy pár nappal ezelőtt meg­kezdtük a szerelést. Az al­katrészellátás a szállítójár­művekhez, különösen az IFA-hoz nem kielégítő, sok­kal jobb a kombájnoké. Pe­dig mi IFA-val és traktor­ral fogunk szállítani. — Decemberben, a kuko­ricatörés után leállítottuk a gépeket, most javítjuk. Vé­leményem szerint az idő nem teszi tönkre a kom­bájnokat. Sokkal inkább árt ezeknek a nagy értékű ma­sináknak az egyenetlen ta­laj, nem beszélve a kezdő kombájnosokról. Jól hala­dunk a javítással, és hama­rosan megtarthatjuk a gép­szemlét. Ügy érzem, tőlünk nem fog függni a betakarí­tás sikere. A SZERELŐ, MÁRKUS IMRE, kombájnos: — Traktorosként dolgo­zom a termelőszövetkezet­ben. Három hete szálltam le az erőgépről, két hete pe­dig megkezdtük a kombáj­nok felkészítését. Nálunk a szövetkezetben régi hagyo­mány, hogy akik kombáj- noznak, javítják is a gépet. Ez nagyon jó, hiszen min­denki magának javítja ki azt, amivel több héten ke­resztül dolgozni fog. Ez azért is jó, mert a kisebb- nagyobb műszaki hibákat a tábla szélén magunk kija­víthatjuk. Voltak és vannak problémáink, de alkatrész- hiány miatt még nem áll­tunk. — Már bizsereg a tenye­rem, legszívesebben a volán mellé ülnék. Hosszúnak és kissé unalmasnak tűnik a javítás. A legjobb lenne már aratni, de jól tudjuk, elő­ször fel kell készítenünk a gépeket. Sípos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents