Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG Napi külpolitikai kommentár Kínos start AMI AZ ELSŐ JELEKET ILLETI, a start kínos. Mond­hatnék: aggasztó. Közöny, fé­lig üres urnák, ebben som- mázhatnók az EGK parla­ment képviselőinek megvá­lasztását, pontosabban a vá­lasztások első fordulóját, amelyet csütörtökön négy nyugat-európai országban rendeztek. Anglia, az Ír Köz­társaság, Hollandia és Dánia után vasárnap a „kilencek” további öt államában: Olasz­országban, az NSZK-ban, Franciaországban, Belgium­ban és Luxemburgban szólít­ják az urnák elé a választó­kat. f Csupán jellemzésül érde­mes megemlíteni, hogy a Kö­zös Piac és a sokat emlege­tett — legalábbis kontinen­sünk nyugati felén gyakran idézett — „európai eszme” nem hozta tűzbe például a brit választókat. Thatcher asszony, miniszterelnök ugyan történelminek minősítette a közvetlen szavazást, ennek azonban az angol közvéle­ményben nem támadt külö­nösebb visszhangja. Egyetlen körzetben sem érte el a vá­lasztók aktivitása az 50 szá­zalékot, sőt, Leedsben húsz, Liverpoolban pedig 15 száza­lék körül maradt a részvéte­li arány. Persze, nemcsak az ango­lok tüntettek távollétükkel. Hasonlóképpen nyilvánítot­tak véleményt Írországban, s alig jobb a hollandiai arány. Dániához fűződik az érdek- telenségi rekord: ott a vá­lasztóknak mindössze 45 szá­zaléka élt a jogával. Meglehet, a második for­dulóban, vasárnap még a dá­nokat is lepipálják. Például Itáliában, ahol a múlt vasár­nap milliók hiányoztak, s a szavazóhelyiségek helyett — pedig saját törvényhozásuk­ról kellett volna dönteniök — inkább az árnyas kirán­dulóhelyeken, vagy a tenger hűs hullámaiban kerestek felüdülést. Kár lenne azonban a kö­zönyt, a távolmaradás látvá­nyos jelenségét csupán a szo­katlan kánikulával magya­rázni. A 410 tagú úgynevezett európai ^parlament iránt első­sorban tervezett hatásköre miatt lanyha az érdeklődés. Nem egy nyugat-európai ál­lamban a lapok úgy fogal­maztak: a csúcsszerv legfel­jebb a sajt vagy a vaj árá­nak eldöntésére hivatott, másra nincs felhatalmazása. Ha némileg túlzás is ez a megállapítás, Nyugaton sze­retnék a kilencek „lelkiisme­retének” feltüntetni a leendő parlamentet. NOS, E LELKIISMERET IRÄNT csekély érdeklődést tanúsítottak eddig az érin­tettek. A 260 milliós közös­ségben túlontúl sok gonddal bajlódnak: legalább hétmillió a munkanélküli, feltartóztat­hatatlan az infláció, s a gaz­dasági egyhelyben topogás terheli a sokat emlegetett lel­kiismeretet. így aztán nem valamiféle lelkiismeretlen­ség, hanem csupán a realitá­sok' iránti érzék diktálta a választók csütörtöki távol- maradását az urnáktól, s aligha nehéz megjósolni, hogy hasonló módon jut majd kifejezésre vasárnap Nyugat- Európa öt másik államában a félreértelmezett „európai esz­me” iránti fenntartás. Gyapay Dénes Kormányalakítási tárgyalások Portugáliában Nyugat-európai parlamenti választások Bonn: harc a jobboldalon Eanes portugál államfő pénteken megkezdte a kor­mányválság megoldását célzó tárgyalásait a fő politikai pár­tok vezetőivel. Elsőként a leg­nagyobb párt, a Portugál Szocialista Párt vezetőjét, Mario Soarest fogadta. Ezt követően látogatott el az el­nöki palotába Francisco sa Carneiro, a jobboldali szoci­áldemokraták elnöke. Soares az államfővel foly­tatott kétórás megbeszélése után mindössze annyit közölt, hogy „jelenleg az a kérdés, hogy tartsanak-e rendkívüli választásokat, vagy sem”. Nem részletezte Soares, hogy valójában mi az „a demokra­tikus alternatíva”, amelyet pártja az idő előtti választá­sok megtartása helyett java­solt. A szocialistákkal ellentét­ben a jobboldali pártok rend­kívüli választások kiírását követelik az őszre. Eanes a pénteki nap fo­lyamán tárgyal még Alvaro Cunhallal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkárával és Freitas do Amaraddal, a CDS elnökével is. Viszonylag csekély válasz­tási részvétel, lanyha érdek­lődés jellemezte a négy nyu­gat-európai országban, Nagy- Britanniában, az ír Köztár­saságban, Hollandiában és Dániában csütörtökön tartott közös piaci parlamenti vá­lasztásokat. Közvéleménykutató intéze­teknek az esti órákban, a szavazóhelyiségek lezárása után végzett felméréseiből kitűnik, hogy Nagy-Britan- niában a választásra jogosul­taknak alig 50 százaléka, Ír­országban szintén nem egé­szen a fele járult az urnák­hoz. Hollandiában — ahol az A nicaraguai hazafiak mind hevesebb támadásokat intéz­nek a somozista erők ellen és jelenleg az ország hét na­gyobb városát tartják ke­zükben — jelentették a hír- ügynökségek. Mint korábban arról hírt adtunk, a sandinista front fegyveresei elfoglalták Ma- tagalpa városát, valamint a fővárostól mintegy 50 kilo­méterre lévő Jinotepét és Granadát. Az ország második legna­gyobb városában, Leonban folytatódnak az összecsapá­Az iráni ideiglenes kor­mány államosította a kö­zép-keleti ország összes bank­jait. Mehdi Bazargan mi­niszterelnök az államosí­tást bejelentő rádióbeszé­dében kifejtette, hogy a bankok állami kézbe vétele biztosítani fogja a pénztőke hatékonyabb felhasználását, megakadályozza a tőke ki­áramlását az országból és elősegíti Irán gazdasági-tár­sadalmi fejlődését. A bankok élére állami testületek kerül­A kabuli rádió jelentése szerint csütörtökön pakisztá­ni milicista egységek hatol­tak be Afganisztán két keleti tartománya, Nangarhar és Paktia területére. A rádió je­lentése szerint a péntekre virradó éjszaka súlyos har­cok folytak a támadó pa­1977-es országos parlamenti választáson 88 százalék volt a részvételi arány — ezúttal a választásra jogosultaknak csak körülbelül 58 százaléka szavazott Dániában a legala­csonyabb ez az arány: nem egészen 45 százalék. A négy országban csütörtö­kön a 410 tagú „európai par­lament” 137 tagját választot­ták meg. A szavazatok meg­oszlása csak a jövő hétfőn, az EGK többi öt tagállamá­ban vasárnap tartandó vá­lasztás lezárása, az összes voksok összesítése után lesz ismeretes. sok. Managuától délre, Cara- zo tartományban a gerillák szétszórták a nemzeti gárda utánpótlást szállító egyik ko­csioszlopát. Nicaragua déli tartományában, Rivasban a sandinisták a somozista lé­gitámadások ellenére is meg­szilárdították naranjói, mo- jonesi és ostionali állásaikat. A fővárostól 25 kilométerre lévő Masaya birtoklásáért is heves harcok dúlnak. A je­lentések szerint a várost a kormányerők több száz kato­nája védi. nek majd. A kormányfő azt is közölte, hogy a rendelet csütörtökön lépett hatályba és hogy a bankok a pénteki ünnepnap után szombaton és vasárnap is zárva lesznek. Az AFP hírügynökség a rádióbeszédet ismertetve azt jelentette, hogy Bazargan közlése szerint a bankok ál­lamosítását a kormány és a forradalmi tanács együttmű­ködve döntötte el. kisztáni erők és az afgán csa­patok között. Az afganisztáni egységek súlyos veszteségeket okoztak a támadóknak. A rá­dió Dzsalladab város térségé­ből is harcokat jelentett. A rádió beszámolt arról is, hogy Afganisztánban pakisztánel- lenes tüntetésekre került sor. A nyugatnémet politika jobb oldalán álló „uniópár­toknak” a bonni felsőház parlamenti erőviszonyai kö­vetkeztében sikerült megle­hetősen „barna” múltú jelölt­jüket, Carstens professzort az államelnöki székbe ültet­niük. Ez az akció szimbólu­ma volt ugyan a fasiszta múlttal fertőzött emberek és áramlatok makacs továbbélé­sének az NSZK-ban — az ország tényleges politikai életére és politikai döntései­re azonban nem gyakorolt különösebb befolyást. Az el­nöki palota lakójának ugyan­is nincs lehetősége arra, hogy meghatározza az ország poli­tikai magatartását. A Strauss- bomba Ezzel az akcióval csaknem egyidőben a nyugatnémet politika jobb oldalán olyan személyi-politikai válság robbant ki, amelynek jelen­tősége sokszorosan felülmúl­ja áz elnökválasztásét. A válság két résztvevője a két uniópárt: a Keresztény- demokrata Unió (CDU), amely Bajorország kivételé­vel az NSZK összes tartomá­nyában az alapvető jobbol­dali tömegpárt, valamint a Keresztényszociális Unió (CSU). Ez az utóbbi csak Ba­jorországban működik, ott vi­szont a CDU-nak csak for­mális szervezetei vannak. A két uniópárt jellege bi­zonyos értelemben már meg­határozza politikájukat is. A CDU-nak egész sor tarto­mányban kell képviselnie a jobboldalt: ezért szükségsze­rűen egy árnyalattal realis­tább, az ország és a nemzet­közi élet tényleges erőviszo­nyait inkább tekintetbe vevő magatartásra kényszerül. A CSU, amely Bajorországra, az ország hagyományosan egyik legjobboldalibb tarto­mányára koncentrál, lénye­gesen erőszakosabb, harcia- sabb és szélsőségesebb maga­tartást képvisel. A helyzetet leegyszerűsítve azt lehetne mondani: a nyugatnémet par­lamentben és az általános politikában a CSU voltakép­pen a CDU jobbszárnyának szerepét játssza. A nyugat-németországi po­litikai bomba május utolsó napjaiban robbant. Strauss CSU-vezér ekkor bejelentet­te, hogy az 1980 őszén esedé­kes nyugatnémet parlamenti választásokon az uniópártok nevében ő pályázik a kancel­lári tisztségre. Ez természe­tesen mindenekelőtt az egyébként is meggyengült pozíciójú CDU-vezetőt, Kholt hozta kényelmetlen helyzet­be. Ezen túlmenően azonban országos méretű belpolitikai kihívást is jelentett. Néhány évvel ezelőtt Stra­uss már felvetette azt az igé­nyét, hogy a CSU lépjen ki a bajor tartományi keretekből és váljék országos párttá. Ezt azzal indokolta, hogy egy erő­szakosabb, határozottabb po­litikára van szükség a szoci­áldemokraták és a szabadde­mokraták kormánykoalíció­jának megbuktatására. Albrecht előnyei Most formailag Strauss nem ismételte meg a CSU or­szágos párttá tételére vonat­kozó követelését. Nyilvánvaló azonban, hogy kancellárje­löltségének bejelentésével voltaképpen ezt tette. Hiszen győzelemre csak akkor szá­míthat, ha a továbbiakban a CDU is elismeri őt kancellár­jelöltjének és a választáso­kon ílymódon az egész nyu­gatnémet jobboldalt maga mögött tudhatná. Strauss kihívására a CDU a megadás helyett a harc módszerét választotta. A CDU politikusai számára az vilá­gos volt, hogy a politikailag fáradt és meggyengült Kohl e belharcban nem jelenthet többé megfelelő ellensúlyt Strauss-al szemben. Ezért új pártvezért választottak, -a Kohlnál jóval fiatalabb alsó- szászországi miniszterelnök, Albrecht személyében. Politi­kai értelemben Albrecht ép­pen úgy a nyugatnémet jobb­oldal centrista vonalát kép­viseli, mint Kohl. Ugyanak­kor azonban számos taktikai előnye van. Fiatal és dina­mikus politikus, aki több megértésre számíthat a női választók és a jobboldali haj­landóságú fiatal választók körében. Másrészt taktikai előnynek számít az is, hogy Albrecht az NSZK egyik északi tartományából szár­mazik. Márpedig az ország északi részén legerősebb a szociáldemokrata párt. Ebből a szempontból az elgondolás nyilván az, hogy a dél és min­denekelőtt Bajorország egyébként is jobbra szavaz majd; az uniópártok pozícióit tehát északon kell erősíteni. Nicaragua Támadásban a hazafias erük Államosították a bankokat Iránban Afganisztán Pakisztáni csapatok támadása Erdélyi Gábor: megigazítom a rekamiéhuza- tot, és mosolyogva megyek ajtót nyitni.------aw— «v. ' - — — Rendben — mondom magabiztosan. Ekkor hirtelen kicsapódik ’ r.-----**«■-» í- i.:n1ót%TTrvm messze, szabad a pálya. A dohányosoknak szól jó napot helyet. Szavaknak nagy a tá­volság. Az asszonyok csak magukban köszönnek vissza. A füttyhöz igazítják az ebé­det. Még egy óra van addig. Taktikai manőver A következő lépést immár a bajor CSU-nak kell meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents