Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

2 KELET-MAGYARORSÍÁG 1979. június 8. Nyíregyháza. Kun Béla úti látkép. (Császár Csaba felvétele) KÉRDÉSEK NYÍREGYHÁZÁRÓL (1.) Közlekedés, építés, Zöldség és tej Tiszadobról Száz hektár íj őszibarackost telepítenek még a nyáron elvégezzük, s ott őszibarackot telepítünk. De ezzel a melioráció nem fejeződik be, sőt inkább csak kezdődik. Ugyanis a Kelet­magyarországi Vízügyi Ter­vező Vállalatnál mar készül az egesz terület vízrendezés­sel együtt megvalósuló komp­lex talajjavítási terve. A ki­vitelezést előreláthatóan jö­vőre kezdjük meg. A Táncsics tsz két növény- termesztési- rendszerben dol­gozik. Ebből a gödöllői búza­borsó rendszerhez az idén kapcsolódtak. Az iparszerű kukoricatermesztésben pedig már régebben ténykednek. Az idei termelési tervük 65 millió forint. Ennek csak­nem a fele származik az ál­lattenyésztésből — azon be­lül is az 1600 szarvasmarha tartásából. Hatszázötven te­henük van és a jövőben az állományt háromszázötven­nel gyarapítják. Tavaly egy tehén átlagosan 3265 liter te­jet adott, összesen másfél- millió litert" adtak el. A tej és hús egységnyi mennyisé­géhez az országos átlagnál kevesebb abrakot használtak fel. Cs. Gy. Pénteken diszkó volt a 9. számú általános iskola előtti térségen és nem ál­líthatom, hogy osztatlan sikert aratott. Este hattól tízig zengett a környék, bömböltek a hangerősítők. Aki televíziót akart nézni, választhatott: vagy a be­csukott ablakok mögött fulladozik a hőségben, vagy maximális hangerőre kapcsolva készülékét, pró­bál meg konkurrálni a külső ricsajjal. A nyolc órakor aludni tett gyere­kek nyugtalanul forgolód­tak, a szülők pedig re­ménykedtek: egyszer vé­get ér a műsor. A műsor véget ért, hi­szen örökké nem tartha­tott, a táncoló néhány tu­catnyi ifjú hazaballagott. Most izgatottan várják a környéken lakók: mi lesz a legközelebbi pénteken? Mert a műsorközlő újabb diszkót ígért; igaz, kilá­tásba helyezte, hogy a leg­közelebbit majd zárt he­lyen tartják. Most csak a remény éltet: hasonló mű­élvezetben többször nem lesz részem. Táncoljon, hallgasson zenét, aki akar, jó dolog ez, de mások nyu­galmát felbolygatva tenni ezt, enyhén szólva tapin­tatlanság. (speidl) Hogyan élnek a kollégisták? Diák, mint pótsziilő Sok közérdekű kérdés is elhangzott Nyíregyházán a májusi városi pártfórumokon. Az alábbi összeállításunkban közöljük a szélesebb körben is érdeklődésre tartó kérdése­ket és a tanács illetékeseinek válaszát. — Van-e lehetőség a Jó- savárosban tanácsi érté- kesítésű területen garázs építésére? — kérdezték a papírgyárban. — Jelenleg nincs lehetőség iújabb garázsok építésére, összefogással sem. A terve­zők a házgyári lakótelepen lényegében minden talpalat­nyi helyet kihasználtak; a meglévő szabad területeket parkoknak, sétányoknak kell_ meghagyni, tehát garázsépí­tésre csak távolabbi területe­ket lehet számításba venni. — A város lakótelepein sok helyen a lakóházak között mossák az autó­kat. Megengedhető-e ez? — hangzott el a 7-es számú körzeti pártszer­vezetnél. — A lakóházak közötti au­tómosás nincs megengedve. Akik ilyet észlelnek, a rend­szám és az időpont megjelö­lésével bejelenthetik a városi tanács műszaki osztályának. Az autókat a Szavicsav Kó- taji úti telepén, vagy a Május 1. téren lévő kocsimosónál le­het mosni. —' Mikor kerül sor a ve­szélyes közlekedési cso­mópontok átépítésére, például a postánál, vagy a Tanácsköztársaság té­ren? — kérdezték a Fémmunkás vállalatnál. — A városközpontban lévő veszélyes közlekedési csomó­pontok a kiskörút megépíté­sével megszűnnek. A körút építése 1979-től folyamatos lesz, ezért a megszüntetésre szánt csomópontok átépítésé­re további pénzeket költeni nem célszerű. — Egyre több színes té­vé működik a megyé­ben, azonban javításuk­kal csak ketten foglal­koznak — tették szóvá a Patyolatnál —, több szakember beállítására lenne szükség. — A színes tévék javításá­val a Gelka foglalkozik. A városban és a nyíregyházi já­rásban jelenleg kettő. Kis­várdán és Mátészalkán egy- egy szakember végzi ezt a munkát. A javítás bővítésé­hez szükséges műszerek idei beszerzése után a nyíregyhá­zi járásban kettő, a jósavá- rosi szervizben pedig szintén további két szakember gon­dozza majd a színes tévéket. Jelenleg ezek javítása két­szállítás három napot vesz igénybe, kivéve a képcsőcserét. — Az északi lakóne­gyedben a gyerekek a járdát használják kerék­párúinak. ami veszélyez­teti a járókelőket; intéz­kedni kellene — hang­zott el a faipari válla­latnál. — Az új lakótelepeken ke­rékpározásra nincs hely a gyerekeknek. A lényegében megoldatlan helyzetben nem lehet jobb javaslatot tenni, mivel a kerékpározó gyerme­ket a gépjárművektől zsúfolt utakra irányítani még bal- esetveszélyesebb lenne. — A Krúdy lakásépítő szövetkezet a parkosítás­ra 800 ezer forinttal ren­delkezett. Mikorra vár­hatják a lakótelepiek a parkosítást? — kérdez­ték a háziipari szövetke­zetnél? — A lakásépítő szövetke­zet valóban rendelkezik 800 ezer forinttal, azonban a par­kosítás teljes összege megha­ladja az 5 milliós értéket. A rendelkezésre álló összegből csak az előkészítő munkát tudják elvégezni, a teljes parkosítást pedig csak több év alatt. — A Tempó szövetkezet tüzelő-szállítását szíve­sen veszik igénybe az emberek, de a kapacitá­sát bővíteni kellene — javasolták a Zöldért vál­lalatnál. — A szövetkezet a tüzelő- és építőanyag-szállítást je­lenleg 19 tehergépkocsival és több pótkocsival végzi. Az igények rohamosan nőnek, ezért a szövetkezet még ez évben új tehergépkocsik és pótkocsik beszerzésével szá­mottevően növeli szállítóka­pacitását. — A Debrecen felől Nyíregyházára érkező autósok, akik nem isme­rik a várost, a Debrece­ni út lezárása miatt a terelő utakkal sokszor bizonytalankodnak. Ja­vasoljuk a „Centrum” tábla kihelyezését, ese­tenkénti megismétléssel — hangzott el az OTP- nél. — Az érintett útszakaszon indokolt a javasolt jelzőtáb­lák elhelyezése, s ezt a ta­nács a KPM Közúti Igazgató­ságától már meg is kérte. — Oroson és Nyírszőlő­sön a városfejlesztési hozzájárulás a közigaz­gatási egységesítés után a korábbiaknak körülbe­lül a kétszeresére emel­kedett. Mi az oka en­nek? — kérdezték a ruházati szövetkezetben. — A kérdés félreértésen alapulhat, mert Oroson és Nyírszőlősön egyaránt 300— 300 forint volt a fizetendő községfejlesztési hozzájáru­lás, tételesen pedig 1500 fo­rint jövedelemadó esetén an­nak 20 százalékában állapí­tották meg. Az egyesítés után a Nyíregyházi Városi Tanács­nál is érvényben lévő ha­sonló összegű községfejlesz­tési hozzájárulást kell fizetni. A tiszadobi Táncsics Ter­melőszövetkezet 5300 hektár­nyi földterületen gazdálko­dik. Birtokuk ötödrészén nő a kenyérnek való, ugyaneny- nyín pedig az egyik nélkü­lözhetetlen takarmánynövé­nyünk, a kukorica. A többín zöldséget, gyümölcsöt cukor­répát, pillangósokat, továbbá csillagfürtöt termesztenek. A szálas takarmányok első nö- vedékének lekaszálásával jú­nius elején végeznek. A ker­tészetben 15 hektáron a pap­rika, hatszor annyin pedig zöldbab hoz majd termést. A szövetkezetét is sújtják a belvíz okozta károk. Pél­dául emiatt 300 hektárt nem tudtak bevetni kukoricával. A búzavetésből a víz és a fagy összesen 480 hektárt pusztított ki. E területen a veszteséget; mintegy hatvan százalékban szálas takarmá­nyok termelésével csökken­tik, aminek haszna az állat­tenyésztésbén realizálódik. — Gazdálkodásunk ered­ményességének növelése azt követeli, hogy az adottsága­inkat még fokozottabban használjuk ki — mondja Bán György tsz-elnök. — így szü­letett az a döntés, hogy az erősen belvizes földeken az őszi betakarítású növények termesztését csökkentsük, he­lyettük csillagfürtöt, illetve borsót termeljünk. Egyéb­ként az idén először napra­forgót is vetettünk. — Nagy gondot fordítunk a hasznosíthatatlan területek termővé alakítására — veszi át a szót Porkoláb Károly fő- agronómus. — Például 100 hektár talajjavítási munkáit Megjelent a História Üj színfolttal gazdagodik a magyar népszerű tudományos sajtó. Évente négy alkalom­mal jelenik meg a Magyar Történelmi Társulat új folyó­irata, a História. Állandó ro­vatai : a „Figyelő”, amelyben filmekhez, könyvekhez, tv- műsorokhoz, színművekhez fűz megjegyzéseket a törté­nész. A „Közös dolgaink” című rovat a Kárpát-meden­ce népeinek ittélésével, egy­máshoz való viszonyával, együttélésük lehetőségeivel foglalkozik. Eltűnt utcákról, terekről, városképekről, gaz­daságokról olvashatunk az „Elsüllyedt világ” rovatban. A május végén megjelent első számban L. Nagy Zsuzsa írását olvashatjuk az 1919--- 20-as évek Párizs környéki békéiről. Svéd László a Lu- dovika Akadémia 1919-es ostromáról ír, Hajdú Tibor az 1918—19-es forradalmak­ról. Az Októberi vasárnap című filmről Sipos Péter közli ész­revételeit, s olvashatjuk a rendezővel készült interjút. Érdekes olvasmány Győrffy György, Hanák Péter, Mak- kai László és Mócsy András kerekasztal-beszéigetése, a Kárpát-medence honfoglalás előtti etnikai állapotáról, (t.) Karádi Zoltán 39 éves kis- várdai lakos házasságát két évvel ezelőtt bontotta fel a bíróság. Karádi elköltözött, kijelentkezett a lakásból, va­gyonukat megosztották, majd egy idő után kibékültek, s néhány hónapig ismét össze­költöztek. Az együttélés nem tartott sokáig, Karádi három hónap után ismét elköltözött. A múlt év novemberében úgy gondolta, hogy a két év­vel ezelőtti vagyonmegosztás igazságtalan volt, s egyik Falusi portán képzeli ma­gát az ember, pedig Nyíregy­házán, a Dózsa György úti Benczúr-kollégiumban jár. Az épület öreg, roskatag, sza­nálásra ítélt. Ódon falai kö­zött a „sok jó ember kis he­lyen is elfér” gondolat je­gyében él 80 középiskolás fiú. ★ A tanulószobákban szoro­san egymás mellé tolt fel­nyitható fedelű padok. Ezek mellett tanulnak a diákok, s ezekben tartják tanszereiket is. Ha valamelyik megmoz­dul, feláll a helyéről, odafi­gyel a többi is. Ezért nem szeretik a pedagógusok, ha a hozzátartozók tanulófoglal­kozás alatt látogatják a kol­légistákat. Zsúfoltak a hálószobák is. Húsznál kevesebben egyik­ben sem alszanak. Óhatatla­nul felbukkan a kérdés: ho­gyan lehet tanulni, pihenni ilyen körülmények között? A választ az eredmények ad­ják meg. A Benczúrban a ta­nulmányi átlag — ezt „házi használatra” kiszámították — 3,5 fölött van. Többször ke­rült már diákjuk országos ta­nulmányi verseny legjobbjai közé. A jó eredmények, per­sze, nem maguktól születnek. Igen jelentős, hogy a neve­lők megmaradnak ebben a kollégiumban. Három ma­gyar, két matematika és egy közgazdász szakos pedagógus foglalkozik a bentlakókkal. A legtöbb gondot okozó tantár­gyakból (magyar, matemati­nap, amikor nem volt ott­hon volt felesége, behatolt a lakásba és elvitt egy lemez­játszós rádiót, 4 olajfest­ményt, ágynemű-garnitúrá­kat, 1000 forintot és még néhány apróságot. Feljelentés útján került az ügy a nyíregyházi járásbíró­ság elé, ahol Karádit jogta­lan behatolás útján elköve­tett lopásért 5000 forint pénz- büntetésre ítélték. Az érték­tárgyakat lefoglalták, s visz- szaadták tulajdonosának. Az ítélet jogerős. ka) házon belül is meg tud­ják oldani a korrepetálást. Mindez csak erősíti az indo­kot: jó volna mielőbb embe­ri körülményeket teremteni a diákoknak! Megszervezték a tanulók egymás közötti segítését is. Legjobban természetesen a kicsiket, az elsősöket gyámo- lítják. Rá is szorulnak erre, mert az elején még a fiúk is pitysregnek esténként, az ágyra kuporodva. A negyedi­kesek közül a fiúk mellé pót­papát, a lányok mellé pót­mamát választanak. A máso­dikosok feladata pedig, hogy rendszeresen kikérdezzék tő­lük a leckét. ★ Nyíregyháza 12 kollégiuma közül 5 az utóbbi 10 évben épült. A modern kollégiu­mokban a kép egészen más­ként fest, mint a régiekben. A város északi- részén egy­más mellett emelkedő kollé­giumi épületeket akár szállo­dakomplexumnak is nézhet­né valaki. ★ Első osztályú hotelben sem kívánhatna különb ellátást magának valaki annál, mint amiben például a Münnich Ferenc kollégium 210 lakója részesül. A hálószobák lak­osztálynak is beillenek, egy- ben-egyben hárman alsza­nak. Az emeleteken tágas ta­nulószoba van, ahol nyugod­tan elmélyedhetnek a ta­nulók. A könyvtárban 4000 kötet könyv és 25 féle folyó­irat között válogathatnak. Az iskolai tananyagon kívül itt ismerkednek meg a modern könyvtár kezelésével is. Dél­utántól estig a barkácsmű- helyben, a klubszobában zaj­lik az élet. Ilyenkor próbál a kollégium citerazenekara, az irodalmi színpad, az ének­kar, a néptánccsoport. Jut idő és hely a szórakozásra, táncos rendezvényekre is a tágas falak között. Többször volt már disco, amire a „mün- nichesek” meghívják más kollégiumok diákjait is. A pityergő kisdiákokból 4 év alatt önálló — saját ma­gára mosni, vasalni tudó, magabiztos — fiatalok neve­lődnek a kollégiumokban. S az érettségi papírja mellé ez sem lényegtelen bizonyít­vány. Kádas Viktória lég Nyírgelséről A nyírgelsei hűtőházban naponta 350—409 mázsa jeget készítenek. Nagy megrendelőik közé tartozik az Alföldi Ven­déglátó Vállalat és az állami gazdaság. (Elek Emil felvétele) Vitte a festményt, a garnitúrát Meglopta volt feleségét

Next

/
Thumbnails
Contents