Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
1979. június 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nyitott család S zocialista társadalompolitikánk a családot tekinti a társadalom alapegységének. Nem ok nélkül: a KSH Demográfiai Évkönyvének adatai szerint a húszéves — és ennél idősebb — férfi népesség 77, és a női népesség 69 százaléka hazánkban házas családi állapotú. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973. évi határozata, majd az ennek nyomán hozott népesedéspolitikai és szociálpolitikai intézkedések a monogám család erősítését célozzák: azét az intézményét, amely a mai szocialista társadalom igényeinek legmegfelelőbb együttélési és gyermeknevelési forma. Ezt bizonyítják a számok is: 1970-ben csaknem 9 millió ember élt 2,89 millió családban. A család életének, működésének számtalan problémája ismert korunkban, a családi termeléstől és fogyasztástól a születések számának alakulásán át az életmódig, mi azonban ezúttal csupán a kereső családtag és a munkahely, munkavállaló és a munkáltató kapcsolatát vizsgáljuk. Az egyik vidéki gyárban arról panaszkodtak a munkások, hogy az igazgatójuk nem köszön, ha szembejön velük a műhely folyosóján vagy a gyárudvaron. „Mire vág fel vajon, hiszen ő is munkás volt azelőtt, most meg tőlünk függ a prémiuma! Ha jól dolgozunk van pénze, ha nem, nézheti” — heveskedtek az asszonyok műszak végén az öltözőben. Később a pártbizottság titkárával megtárgyaltuk az ügyet. Szó, ami szó, az igazgató modorában tényleg akad kivetni való. Csakugyan elmegy az emberek mellett anélkül, hogy köszönne, ám ennek oka nem a gőg, hanem a szórakozottság, ami csak magyarázat, de nem mentség. Az sem ritkaság nála, hogy jól leteremtí a beosztottait; hirtelen haragú, ezt kár is lenne szépíteni. De ugyanez az igazgató, folytatta a pártbizottság titkára, ott. volt valamennyi dolgozója gyermekének üzemi névadó-Ünnepségén, a szakszervezeti nőbizottság országjáró kirándulásain, szívügyének tekinti a nyugdíjasok foglalkoztatását, és országosan elsőként dolgoztatta ki az üzem középtávú szociálpolitikai intézkedési tervét, még mielőtt kötelezték volna erre az üzemeket. Nos, hát ilyen ember. . . Félreértés ne essék: az ember és a munkahely viszonyában nem az igazgató modora a meghatározó. Az már annál inkább, hogy mit tesz az igazgató, pontosabban szólva a munkahelyi kollektíva a nehéz helyzetbe jutott dolgozójáért. a válságba került családokért? Válóperes bírók, családszociológusok szerint a munkahelyi kollektíva, elsősorban a szocialista brigád az eddiginél jóval többet tehetne a családi életek harmóniájáért. A szocialista brigádmozgalom hármas követelményébe sokkal inkább beletartozik a szocialista erkölcs számonkérése. a szocialista családmodell kialakítása, mint — teszem azt — a közös színházi látogatások erőltetése. Más szavakkal: nem jó munkahelyi vezető, nem jó kollektíva az, amelyik nem veszi észre — vagy elnézi —. hogy dolgozója éveken áit erőn felül hajszolja magát, számtalan túlórát, másodállást vállal, esetleg nem riadva vissza még a fusizástól, kontárkodástól sem; hogy egyik-másik brigádtag hónapról hónapra elissza a pénzét, csak töredékét látja a család a keresetének; hogy a súlyos családi gondokkal, beteg gyermekkel küszködő munkatársnő végére ért anyagi-fizikai erőtartalékának; hogy az otthonát házilagos kivitelezéssel építő fizikai munkás éveken át napi 18—20 órát dolgozik; hogy a sokgyerekes dolgozó anya kis úttörő korában volt utoljára üdülni. Szinetár Ernő családszociológus ezt írja A családterápia néhány mozzanata című művében: „Védekezni kell a család befelé fordulása, a szociális izoláció ellen. A család ... legyen nyitott, barátok, rokonok, munkatársak, általában a társadalmi kielégülés felé.” A család nyitottsága azonban nem csak a családtagokon múlik: a környezeten is. A rokonokon, barátokon, munkatársakon. A beosztottaival jóban- rosszban együtt lévő brigádvezetőn; a kapcsolatteremtésben járatosabb szakszervezeti bizalmin; a beosztottaiban nemcsak a munkaerőt, hanem az embert is becsülő művezetőkön; az igazgatón, aki amellett, hogy felkészült vezetője egy adott munkahelynek, az sem árt, ha köszön.,. D. É. RUHAEXPORT VASAROSNAMCNYBÚL. Az 1979-es év első öt hónapjában 54 640 darab férfi szóló- és öltönynadrágot gyártottak szovjet exportra a VOR vásárosnaményi üzemének dolgozói. Poór Erika, Szücsné Markovics Katalin és Puskás Ibolya a nadrágokat elemeiből állítja össze. Á nyereségteremtés titka Kemecsén Mélyponttól a különdíjig Veszteség után nyereség. Röviden ennyi lehetne az 1978-as gazdasági év krónikája a Ke- mecsei Állami Gazdaságban. Ennél aötonban bonyolultabb a kép, hiszen tavaly 1977-hez viszonyítva több, mint 30 millió forintos eredményjavulást értek el. A rossz és a megfelelő eredmények oka bővebb elemzést kíván. A gazdasag 30 eves történetében 1977 volt a legfeketébb, tizenhétmillió forintos veszteséggel. Mi változott 1 év alatt? — Amíg 1977-ben veszteséges volt a növénytermesztés, addig tavaly jó eredményeket értünk el — mondja Kicska Antal, a gazdaság igazgatója. — Két évvel ezelőtt búzából az állami gazdaság nem érte el a megyei átlagot. hektáronként 27,8 mázsa termett. Tavaly már megközelítettük a negyven mázsát. Hasonló volt az őszi árpa is. Mi okozta a veszteséget? Ez persze több kérdést vet fel. Talán 1977-ben nem tudtak termelni, de 1978-ra megtanultak? Vagy inkább csak egyszerűen formaingadozásról van szó? a Nem. Valószínűbb, hogy nem figyeltek oda eléggé a termelésre. Arról nem is beszélve, hogy az állami gazdaságok a mezőgazdaság A hivatalban, ahol dolgozom, időnként minden munkatársnak adnak egy terjedelmes kérdőívet, hogy töltse ki. Ezek a felmérő papírok arra jók, hogy a válaszok alapján a hivatalvezetés job- ' ban megismerje a kádereket. Egy alkalommal, amikor kitöltöttem a kérdőívet, boldogan jelöltem meg, hogy levelező tagozaton elvégeztem az egyetemet. Lelki szemeimmel már láttam, hogy amikor Miskin, a személyzetis ezt megtudja, egyből siet az igazgatóhoz és ünnepélyesen bejelenti: — Lám, lám, Tyihon Pav- lovics, hogy nőnek nálunk a káderek! Radiszkin'barátunk- nak már egyetemi végzettsége van! Szeretném felhívni a figyelmét, eléggé jelentéktelen beosztásban foglalkoztatjuk őt Többre lenne képes. — Ez igen! Talpraesett legény ez a Radiszkin! — kiált fel az igazgató, és azonnal magához rendel, hogy felajánljon egy osztályvezetői állást, vagy legrosszabb esetben egy vezető mérnöki beosztást. Sajnos, senki nem hívott sehová. Ügy, mint régen, most is különböző ügyiratokat rakosgattam, olyan szaladj ide-szaladj oda küldönce voltam továbbra is mindenkinek. * Egy év múlva, amikor isnökben töltöttem, négy vad- házastársam van, és két illegális sörfőzdét üzemeltetek. Amikor összeszedték a kérdőíveket, izgatottan vártam, hogy hivassanak. Valóban, másnap már üzentek értem. Kérdőívek mét kitöltöttem a soron következő kérdőívet, beírtam, hogy letettem a kandidátusi alapvizsgát és felvettek a levelező aspiránsok közé. Na, gondoltam, most aztán a főnökség a képzettségemnek megfelelő állást keres majd nekem. De hát minden maradt a régiben. Ezért a legközelebbi kérdőív-ceremóniánál elhatároztam, kerül, amibe kerül, felhívom magamra a figyelmet. Bátran beírtam a kérdőívre, hogy mindössze négy osztályt végeztem, pénzhamisító az eredeti szakmám, életem felét különböző börtö— Micsoda munka ez, Radiszkin elvtárs? — leckéztetett szigorúan Miskin, a személyzetis. — A kérdőívet rendesen kitöltötte, de mit képzel, ki fogja aláírni maga helyett?! — Ez minden? Más baj nincs? — kérdeztem sápadtan. — Persze, hogy nincs — válaszolt nyugodtan a személyzetis. — írja alá, és legközelebb figyelmesebb legyen! Egy ilyen kérdőív nagyon komoly, fontos okmány. Ezzel nem lehet viccelni! Megértette? I. Martyanov „krémjei”, tehát joggal elvárható, hogy példát mutassanak a többi mezőgazdasági nagyüzemnek. Éppen ezért érthetetlen — beleszámítva a kedvezőtlen időjárási tényezőket is — az alacsony búza- és ősziárpá-hozam, majd a hirtelen javulás. — A két évvel ezelőtti veszteséget az alma minőség- romlása okozta — folytatja az igazgató. — Az 1976 őszén betárolt és a következő év tavaszán kitárolásra került alma romlása miatt keletkezett árbevétel-kiesést már az év első negyedében láttuk. Az ésszerű költséggazdálkodásra intézkedési tervet készítettünk, valamint a különböző ágazatok eredményének növelésére törekedtünk. Ezek az intézkedések sem tudták ellensúlyozni a nagymérvű árbevétel-kiesést. A nagy veszteséget tehát a téli alma tárolása eredményezte. Az 1978-as nyereséget pedig a téli alma eredményességének köszönhetik. Nincs itt valami félreértés? Szó sincs róla. Az köztudott, hogy milyen mértékben befolyásolja a termelést az időjárás. Ezt pedig szabályozni nem lehet, esetleg csak enyhítheti a szakember a károkat. Természetesen ez nemcsak Kemecsén, hanem mindenütt így van. Almából 912 vagon termést terveztek 1978-ban. 300 vagonnal kevesebbet takarítottak be az ismert okok következtében. (Az egész megyében gyengébb volt a termés.) Ennek ellenére a 6 millió forintos nyereségtervüket közel 230 százalékra teljesítették, mert a kiesést a biztosító térítette. Ebben az évben intézkedési tervet készítettek a nagyobb mennyiség és a jobb minőség elérése érdekében. Csak ettől azonban nem lesz jobb a termés. Már a metszésnél, az első permetezéseknél oda kellett figyelni, gondosan végezni a munkát, nem beszélve majd a szedésről, a csomagolásról és a tárolásról. A lelkiismeretesség minden intézkedési tervnél többet ér. Országos siker A gazdaságban kiemelkedő eredményeket érnek el az állattenyésztésben. Négyszázötven tehenük van, és átlagosan 4257 liter a tehenenkénti hozam. Még jobban érzékelteti ezt a számot az, hogy három évvel ezelőtt a 3400 literes tejtermelési átlagról indultak, így nem véletlen, hogy az országos tejtermelési versenyben különdíjat kapott a gazdaság. A tejirányú szakosodás érdekéljen a Hungaro- friz fajták előállítását és tartását tűzték ki célul. Ezek nagy tejtermelő képességű tehenek, jobbak, mint a korábban tartott állatok. A Kemecsei Állami Gazdaság jó körülmények között gazdálkodik. Nyírségi viszonylatban magas az egy hektár aranykorona-értéke, megközelíti a tizenhetet. A dolgozók kétharmada szak- és betanított munkás, a vezető beosztásban dolgozóknak pedig a harmada felsőfokú végzettségű. Ez a megyén túl, már országos viszonylatban is kedvező. Űj beruházásként hamarosan elkészül 251 hektáron a téli alma csepegtető öntözése, és még ebben az évben sor kerül a gépjavítóműhelyük egymillió forintba kerülő bővítésére is. — Tavaly százötvenmillió forintos termelési értéket állítottunk elő, a nyereség pedig tizennégymillió forint volt — mondja befejezésül Kicska Antal. Az ágazati — gyümölcstermesztés, növénytermelés és állattenyésztés — eredmények összessége a gazdaságtól kapott írásos adatok szerint meghaladja a tizenhatmillió forintot. Talán félreértés lenne, hogy nem egyezik a két szám? Hiszen kétmillió forint nem kevés pénz, nem tűnhet el csak úgy, egy veszteséges év után. S hogy hol van ez az összeg ... ? Nem tudni, hol akadt el a gazdaság számviteli rendszerében, de hogy valahol hiányzik, ez biztos. • Bevetni a tartalékot Az ötödik ötéves tervből még két év van hátra. Ez a két év komoly erőfeszítést igényel, hogy pótolni tudják Kemecsén az 1977-es lemaradást. Az eredmények növelése érdekében minden tartalékot be kell vetni, csak így lehet megvalósítani a kitűzött célokat. Sportnyelven szólva: állandósítani kell a formát, mert a feltételek adottak. Sipos Béla Védelemre szorulnak EGY IDŐS ASSZONY eltartási szerződést kötött egy fiatal házaspárral. Valaki megkörnyékezte, és arra akarta rábírni, hogy mondja fel az eltartást, mert egy jobb van kilátásban. Csaknem ráállt már erre az asz- szony, de végülis megkérdezte a nőbizottság elnökét, Aczél Bélánét, és titkárát, Erdős Jenőnét, hogy helyes- lik-e a dolgot? Ök megvizsgálták az ügyet, és az idős asszonnyal megérttették: helytelenül járna el, ha 15 év után most felbontaná ezt a szerződést és cserbenhagyná azokat a fiatalokat, akik hosszú évekig gondját viselték, ápolták. Semmi oka sincs a szerződés felbontására. Meggyőzték. De ez a ritkább eset. Inkább az a jellemző, hogy az idősebb emberek szorulnak védelemre. Legtöbbször ezért kérik a nyíregyházi Il-es körzetben a pártszervezet, a népfront- bizottság égisze alatt működő 60 tagú nőbizottság támogatását. Ha inspirálják is ezt a hatvan asszonyt, és a nőbi- zottság vezetőit, hogy törődjenek a tanácskörzetben élő sok magatehetetlen nyugdíjassal, mindenképpen dicsérendő, ahogy szívükön viselik sorsukat. Ezt az aprónak tűnő pártós népfrontmunkát aligha tartják számon. Nem is elismerésért végzik nagy igyekezettel ezek az aktívák, párttagok és pártonkívüli- ek, hanem tevékenységük emberszeretetből fakad. Gyakorlat már itt, hogy a kerületben eltartási szerződést kötött idős embereket rendszeresen meglátogatják. Beszélgetnek a fiatal eltartókkal és az idős emberekkel. Megvizsgálják, nincs-e súrlódás közöttük és ahol szükséges, „békebíróként” járnak el, nem avatkozva be családi ügyeikbe. A nőbizottság vezetői és tagjai talpalnak a fiatalokért, iskolát, óvodát, öregeket patronálnak. Leleményességükre vall, ahogyan gondoskodtak a Család utcai iskola és óvoda, a Dózsa György utcai öregek napközi otthona részére bőr- és textilhulladékról. Ami a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnek már hulladék, s amit már nem tudott felhasználni a Háziipari és Népművészeti Szövetkezet, abból az iskolában a gyerekek, s az otthonban az idős emberek dísztárgyakat készítenek. SOK AZ IDŐS EMBER, párttag és pártonkívüli a nőbizottságban is. ök így gondoskodnak társaikról, értelmes és hasznos elfoglaltságot igyekeznek szerezni nekik. Nem nagy dolgok ezek, de emberiek. Olyanok, amelyeket igazán csak a hasonló korúak tudnak értékelni. F. K. Kórustalálkozók Fehérgyarmaton Fiatal városaink nemes szándéka, hogy olyan művészeti, művelődési hagyományt alakítsanak ki, mely jó hírüket viszi a megyében, s majdan az országban is. Fehér- gyarmaton ennek a kezdeményezésnek a jegyében rendezik meg az idén is a zenei tagozatos általános iskolák kórusainak megyei találkozóját. Ebben a hónapban, június 10-én délelőtt kerül sor a nagy találkozóra, amelyen tizenegy énekkar vesz részt. Nyíregyházi, kisvárdai, ibrá- nyi, tiszavasvári, fehérgyarmati, nagyeesedi, mátészalkai zenei tagozatú iskolák küldik el énekkaraikat, hogy a kiaszszikus és modern kórusirodalom legszebb számait mutassák be nemes vetélkedés keretében. A találkozóval kapcsolatban Baji László, a fehérgyarmati tanács művelődési osztályának vezetője a következőket mondta: — Szerényen, lehetőségeink határán belül szeretnénk kezdeni, majd a jó alapokon továbbfejleszteni ezt a találkozót. Szeretnénk, ha fesztivállá nőné ki magát, mélyen minden évben sok száz iskolásgyermek mutatná be tudását, ismerkedne, s a későbbiekben jól szórakozna városunkban.
