Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 5. Á felújított szülőház A Móricz-emlékekben gazdag fehérgyarmati járásban több kulturális program jelezte a nagy író 100. születésnapjára való készülődést. Június elsejére kellett beküldeni azokat a pályázatokat, amelyekben a mai Móricz-emlé- keket gyűjtik össze. A közelgő jubileumra új külsőt öltött a tiszacsé- csei Móricz-ház is. Molnár Károly a tiszakóródi útról nézve örökítette meg a felújított házat. Hég 700 hektár kellene a megyeszékhelyen „Olyan a föld, akár a kő11 Erdők az embernek Esernyőből napernyő Olvadni készült az aszfalt. Az őstermelőknek szólni is alig van kedvük, máskor gyorsan pergő nyelvük kiszáradt a forróságban. A né- zelődők is szórakozottan állnak meg az áru előtt. Elcsigázva, nehéz, teli szatyrokkal, kosarakkal róják a piacot Nyíregyházán, a Búza téren. Zöldség. gyümölcs van bőven. A cseresznyét, megy- gyet 18-ért kínálják reggel, de ahogy melegszik az idő, adják olcsóbban is, csak hogy minél előbb fogyjon. Hatvan forint a paradicsom kilója, ötven a földieperé. — Drága? Hát drága aranyoskám! Nincs eső! Kiég minden! — néz elő ernyője alól az eladó. Sokan tartanak esernyőt a fejük fölé — így védekezve a tűző nap ellen. — Olyan a föld, akár a kő. Alig lehet belevágni a kapát még locsolás után is. Öntözni is nehéz. Délutánra alig folyik víz a csapból. Isten tudja, mi lesz így a terméssel — panaszkodnak egy másik helyen. Elpilledve törölgetik a homlokukat, igyekeznek fedett kőpult alá húzódni az asszonyok, hogy legalább árnyékot leljenek. De a fémtető is átforrósodik, árnyék helyett inkább még az is melegít. A röpke nyári otthon- kák, ruhák alatt fénylik a bőrük. Hajnal óta ülnek a piacon. Már akkor érezték, hogy nagy lesz a hőség. Gondolkodnak, mikor is volt ilyen makacs kánikula május közepétől. Van annak ötven esztendeje is, ha nem több. Délre, mikor elcsitul a forgalom, a nyüzsgés, összepakolják a maradék árut. Nem fogyott el minden, szinte mindenkinek maradt mit visszavinnie. Délután locsolni kell, ha mégoly fáradtak is, ha nehezükre is esik, htfgy átvészelje valahogy a növény ezt a nagy szárazságot. K. V. Egészségnevelési kiadványok Italozó fiatalok és házipatika A város szennyezett levegőjének, zajának, kőrengetegének fogságából szabadulni akaró ember életében egyre nagyobb szerepet tölt be az erdő. A munkaidő csökkentésével, a szabad szombatok bevezetésével megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésének is egyik módja lehet az erdei pihenés. Szabolcs-Szat- már, Bereg erdői festői szépségükkel is csalogatják a természet kedvelőit. Az erdészeti főhatóság a sétáló-, pihenőparkerdők kialakításával gondoskodik az erdőben üdülni vágyó lakosságról. Tájvédelmi szempontból is nagy jelentősége van az erdőknek. 1990-ig 1124 hektáron létesítenek pilhenő célokat szolgáló erdőt. A megye városai mellett kevés az erdő. Nyíregyházának például a meglevőn kívül még több mint 700 hektár erdőre lenne szüksége. Ezt csak újabb és sürgős telepítéssel lehet pótolni. A szakemberek véleménye szerint sétálóerdőket általában a pihenőerdők tőszomszédságában érdemes kialakítani. A közeljövőben a meglevő erdőkben 520 hektár, az új telepítésűekben pedig 218 hektár sétálóerdő kialakítása indokolt, s mintegy kétezer hektáros kirándulóerdő telepítése is a közeljövő feladata, A legtöbb kiránduló- erdővel Nyírbátor dicsekedhet. Nyomában Mátészalka következik. A Nyírség üdülőerdői önmagukban nem tudnának szert tenni országos jelentőségre. Keresettségükkel mégis számolni kell. Műemlékekben, történelmi emlékhelyekben, népművészeti kultúrában és természeti különlegességekben gazdag megyénk egyre nagyobb vonzást gyakorol a látogatókra. Ezért országos jelentőségű üdülőer-' dőként kell számbavennünk Nyíregyházán a Sóstói erdőt, Nyírbátorban a gyulaji és a rozsnyárasi erdőt, Kisvárdán a vár környékét, Fehérgyarmat térségében a kömörői erdőt, valamint a tivadari és rakamazi Tisza-partokat, a kastélyparkokat. Az üdülőjelleg, a természet- és tájvédelem követelményein túl az erdők fejlesztésénél a termelési funkcióra is figyelemmel kell lenni. Az erdőre, mint megújítható nyersanyagforrásra is irányul a figyelem, de a természet egyik leggazdagabb tárháza is az erdő. Az ember és az erdő napjainkban egyre jobban egymásra vannak utalva. A technikai fejlődés, a kémiai előrehaladás, a szabad idő szerepének további növekedése a jövőben ezt még fontosabbá teszi. Ezért szólni kell a környezet- és természetvédelem fokozódásának jelentőségéről, az erdő mindennemű szennyezésének minimálisra csökkentéséről. Csak így válhatnak üdülő-, sétáló- és parkerdőink igazi pihenőhelyünkké: (sigér) A fiatalság körében egyre növekszik az alkoholfogyasztás. Már közhelynek hat a megállapítás, melyet a megyei egészségnevelési csoport egyik új kiadványa komor számadatokkal támaszt alá. POHÁRRAL A KÉZBEN Középiskolások közül — felmérés adatai szerint — a fiúk 72, a lányok 43 százaléka fogyaszt szeszes italt, ha alkalma nyílik rá. Még rosz- szabb a helyzet a szakmunkástanulók körében. Egy fővárosi vizsgálódás adatai bizonyítják, hogy az ifjú szakmunkásjelöltek 83 százaléka iszik rendszeresen vagy alkalomszerűen. Miért? Az italozó fiatalok leggyakoribb válasza, hogy az ital jó hangulatot teremt, a társas kapcsolatokban oldja a gátlásokat. Sokan arra hivatkoznak: ha nem innának, kigúnyolná őket a társaság. S különben is felnőttebbnek érzik magukat pohárral a kezükben ... Mindezt „A serdülőkornak védelme az alkoholizmus ellen" című kiadványban olvashatjuk. Az ismeretterjesztő füzet egyúttal tanácsokat is ad: mit tehet a család, hogyan küzdhet az iskola, a kollégium az alkoholizmus ellen. STERIL GÉZ ÉS SEBHINTÖPOR Egy külön kiadvány az alkoholista betegek gondozásához ad útmutatást. Megtudhatjuk belőle, milyen betegségekhez vezet a túlzott ital- fogyasztás — a májkárosodástól az idegrendszeri zavarokig —, hogyan lehet felkutatni, gondozni, gyógyítani áz alkoholistákat. A részletes útmutatót főleg az • orvosegészségügyi dolgozók, gondozónők forgathatják haszonnal. A káros szenvedélyek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Magyar Vöröskereszt egyik egészségnevelési füzete. Szót ejt a dohányzásról — amely egyre szélesebb körben terjed főleg a nők körében —, az alkoholizmusról, valamint a túlzott gyógyszer- fogyasztásról. A füzet egyúttal tanácsot is ad ahhoz, hogy mi minden legyen a házipatikában: például sebhintőpor, fájdalomcsillapító, kalmopyrin és néhány tekercs steril géz. A kiadványok Nyíregyházán, a megyei egészségnevelési csoportnál (KÖJÁLL épülete) szerezhető be. <h) Nagy sikerrel mutatkozott be a nyíregyházi közönségnek a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Művészegyüttese június 3-án, a színházban. A hetven tagú együttes ízelítőt adott Kuba népművészetéből, dalaikból, táncaikból, szólistáik pedig felelevenítették a dicső forradalom eseményeit, hőseit. Ezzel a műsorral európai turnéra indul az együttes. Képünkön: a finálé. (Both Pál Ambrus felv.) 3 KÉPERNYŐ HTmII Csak üdvözölni lehet a Nézőpont (a televízió kulturális folyóirata) készítőinek ama törekvését, hogy a többnyire szükségképpen vázlatos kaleidoszkópműsorok helyett az utóbbi adásokban egyes fontos témák alapos, elmélyülő feldolgozását prezentálják nekünk. Múlt kedden például az első osztályos általános iskolai olvasástanítás régi és új módszerei körül folyt vitát foglalta össze Érdi Sándor szerkesztő-műsorvezető, Szegvári Katalin és Vitézii László elemző, kitűnő filmriportjai alapján. Az új tanterv bevezetése kapcsán meghirdetett ABC-s tankönyvpályázaton díjnyertes fiatal pedagógus-házaspárral ,s a régebbi, szótagoló olvasástanítást felváltó szóképtanítást (egyelőre kísérletileg) továbbfejlesztő, ún. globális anyanyelvi program „bábáival”, valamint az Országos Pedagógiai Intézet felelős munkatársaival készített filminterjúkon átsütött a jó szándékú szenvedélyesség tüze. A műsör ettől lett igazán „életes”. Hát kit ne érdekelt volna a felnőttek, a szülők közül éppen az első osztályos kisiskolások olvasni tanulásának megkönnyítésére, örömtelibbé tételére irányuló sok — tudományosan megalapozott —, áldozatos munka és máris jól érzékelhető eredmény? Az új módszerek alkalmazásában továbblépni kívánók egyfajta egészséges türelmetlenségét bizonyos fokig méltányolhattuk. De voltaképpen arról győződhettünk meg, hogy az új tanterv is az új módszerek bevezetését kívánja meg. Persze azokét, amelyek a kísérletek során már beváltak, — s megtartva a régiekből is az erre érdemeseket. Tehát — ahogy mondani szokás — az illetékesek nem öntik ki a fürdővízzel együtt a gyermeket is. A nézetkülönbségek főleg az új módszerek továbbfejlesztésének és általánosabb alkalmazásának üteméből, meg az ez irányú kísérletek befejeződése iránti türelmetlenségből adódtak. Ám- korántsem a „tanügyi bürokrácia” a gátja az új, a jobb, a korszerűbb módszerek gyorsabb és szélesebb körű elterjesztésének ... Némi vitára csupán az ingerelhet, hogy — szerintem — nemcsak az olvasás technikai készsége elsajátíttatásának régebbi, kétségkívül elavult módszerei miatt nem olvas rendszeresen hazánk lakosságának mintegy harmada. Az ösz- szefüggést senki sem tagadhatja, de ezt arra, az egyetlen (mégoly fontos!) tényezőre sem lehet kizárólag redukálni, hogy milyen gyorsan, s mennyi örömöt adó- an tanítják meg a gyermekeket az ABC-re. Az eredményes írni-olvasni tanítás egyébként is a legszélesebb körű társadalmi figyelmet kelti föl, és a pedagógusok munkájának mindig különösen megérdemelt elismerését váltja ki. Merkovszky Pál A múlt héten mutatta be az Ifjúsági Rádiószínpad Szántó Péter rádiójátékát, a Játsszunk szakítást! A szerző a megszokott, helyesebben a szokványos helyzetbe, helyzetekbe kerülő szereplőit egyáltalán nem szokványos reagálásokra készteti. Arról van ugyanis szó, hogy egy már megálapodott életvitelű, szemléletű, tulajdonképpen már nem fiatal, de még nem is öreg falusi házaspár úgy kezd viselkedni, ahogyan senki, még saját lányuk se várta volna tőlük. Fiatalos kedv költözik beléjük, szemléletük, a dolgokról való vélekedésük nagyon messze van attól, amit a fiatalok általában a szülők konzervatívizmusaként szoktak emlegetni. Az alaphelyzet szokványos. Az egyetemista lány látogatóba viszi szüleihez azt a fiút, akivel szeretik egymást, akivel „együtt jár”. Még az is eléggé általános, hogy a fiú „kissé” különösen viselkedik. Egyáltalán nem feszélyezett, sőt egyenesen otthonosan érzi magát a számára idegen környezetben. Ez az otthonosság azonban nem mesterkélt, hanem belülről fakad. A fiú nem játszik. Azonban természetesnek tartja, hogy minden úgy történjen ezután, ahogyan ő akarja. Szinte egy nap alatt megváltoztatja a szülők megrögzött szokásait, fiatalossá válnak. A szokványos reagálás a fiú kezdeményezéseire az lenne, ha a szülők elenállásába ütköznének ezek az ellentmondást nem tűrő szelíd erőszakosságok. De nem. A szülők szinte rakétagyorsasággal és örömmel váltanak át u fiú hullámhosszára. A leány részéről a sablonos reagálás az lenne, ha örülne ennek. Ám az ellenkezője történik. Idegesíti, bántja, hogy szülei ennyire a fiú kedvében járnak, hogy szinte kivetkőztek régi mivoltukból. A lány a fiút okolja ezért (okkal), és szakít vele .(oktalan módra). Pedig csak annyi történt, hogy a lány nagyobb jelentőséget tulajdonított az állandóságnak, a szülői karaktert vélte megrontottnak, holott csupán a még nem idős emberekből előcsillant a fiatalság, a másra, az újra való érzékenység, s a lány maradt hozzájuk képest konzervatív. Leegyszerűsítve: Szántó Péter valami olyasmit mond el ezzel, hogy fiatalon is meg lehet öregedni (gondolkodásban), és viszont: „öregen” is lehet fiatalosan gondolkodni. Persze az is lehet, hogy az egész egy görbe tükör, melyben a fiataloknak az öregektől (a szülőktől) való minden áron való különbözni akarása jelenik meg, kissé nagyobbra torzítva. Egyébként nem véletlenül használtam a recenzió elején azt a kifejezést, hogy „ ... nem szokványos reagálásokra készteti”. Ugyanis — tisztelettel adózva a szándéknak — azt is megmondom, hogy valami kimódoltság érzik ezen a hangjátékon, a szituációkon, a fejtetőre álított reagálásokon, még akkor is, ha belekalkuláljuk a lány viselkedésének motívumaiba azt, hogy talán maga sem tudja, mit akar, s ezzel szintén zavarokat okoz. E bíráló megjegyzéssel együtt is bevallom, szívesen halgattam ezt az üde, jól pergő hangjátékot, leginkább Vajda László (Pi- pec) és Szabó Éva (a lány, Éva anyja) játékáért, egyébként pedig a darab többi figurájáért is. A légkör hitelét Siklós Olga rendező teremtette meg. Seregi István
