Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Magyarország g^^VJ^golyam, 129. szám ARA; 1,20 FORINT 1979. június 5., kedd ■ Napirenden a gyermekek jogainak elismerése Tanácskozik Budapesten a nemzetközi fórum Látogatás klubokban, gyermekintézményekben A Parlamentben hétfőn folytatta munkáját a nemzet­közi gyermekév budapesti fó­ruma, amelyen az ENSZ sza­kosított szervezeteinek kül­döttei, több mint 70 ország delegátusai a gyermekek bol­dogabb és biztonságosabb jö­vőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vi­tatják meg. A délelőtti ple­náris ülésen, amelyen Alvaro Karaiga Z alles, a Bolíviai Köztársaság budapesti nagy­követe, egyben a bolíviai de­legáció vezetője elnökölt. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere. Az első szekció témája a gyer­mekek jogainak elismerése és érvényesítése. A résztvevők meghallgatták és megvitatták az ENSZ emberi jogok bi­zottsága genfi irodájának je­lentését. A második szekció­ban azokról a gazdasági, szo­ciális és egészségügyi kérdé­sekről esett szó, amelyek a jövő nemzedékének érdekét szolgálják; beterjesztették az ülésen az UNICEF-nek (az ENSZ nemzetközi gyermek­alapjának), továbbá a WHO- nak, a FAO-nak és az ILO- nak, azaz az Egyesült Nem­zetek Szervezete' egészség- ügyi, mezőgazdasági és élel­mezésügyi, illetve munka­ügyi szervezetének jelentése­it, amelyek egyebek között felölelték a gyermekegészség­ügy és élelmezés helyzetét, a falusi gyerekek nevelésének speciális kérdéseit. A harma­dik szekció ülésének résztve­vői az oktatás és nevelés kér­dését tűzték napirendre, az UNESCO jelentése nyomán vitatták meg a teendőket. Az eszmecsere valamennyi résztvevője hangoztatta, hogy a gyermekév budapesti fó­rumának egyaránt hivatása és kötelessége szót emelni a békéért, a fegyverkezés ellen. Hiszen a világ minden gyer­mekének alapvető joga, hogy békében és biztonságban él­jen, növekedjék. Többen ki­fejezték, hogy az emberiség bizakodással tekint a közel­gő szovjet—amerikai csúcs- találkozóra, a SALT—2 tár­gyalásainak záróakkordja elé. Délután szekcióülésekkel folytatta munkáját a fórum. Az első szekció témája a gyermekek jogainak elismeré­se és érvényesítése volt. A második szekcióban azokról a gazdasági, szociális és egész­ségügyi kérdésekről esett szó, amelyek a felnövekvő nem­zedék érdekeit szolgálják. A harmadik szekció ülésének munkájában részt vevő kül­döttek és ENSZ-szakértők a társadalmi-gazdasági fejlő­déssel összefüggő oktatási és nevelési kérdéseket tűzték napirendre, az UNESCO je­lentése nyomán megvitatva a teendőket. A nemzetközi fórum több küldötte napközben budapes­ti gyermekintézményekben, klubokban szerzett közvetlen tapasztalatokat a magyar fia­talok életéről. Az érdeklődők megismerkedtek a zeneokta­tás Kodály-módszerével. A budapesti fórum ma folytatja a vitát. MA Erdők az embernek (2. oldal) • Emberi tmk (3. oldal) Környezetünk védelmében (4. oldal) Forrón érkezett a meteorológiai nyár Kihasználni az öntözőberendezéseket! Negyedik hete tartja ma­gát a meleg, száraz, napos idő. A megyei meteorológiai állomás adatai is bizonyít­ják: az idei május elütött a sokévitől, akár a hőmérsék­letet, akár a lehullott csapa­dékot, vagy a napsütéses órák számát tekintjük. Május 18-a óta csak egyetlen napon nem volt 30 Celsius-foknál mele­gebb. Ehhez fogható forró május tíz esztendeje nem kö­szöntött ránk. A meteorológiai nyár első napján, június X-én 31 fokig kúszott a hőmérő higanyszá­la, s a kánikula a hónap ed­digi napjain is folytatódott. A májusi eső aranyat ér — tartja a mondás. Ezek sze­rint az idei május igen sze­génynek bizonyult. A májusi csapadék összegének sokévi átlaga ugyanis 61 milliméter, idén pedig mindössze 38 mil- liméternyi esett. Ennél ke­vesebb az utóbbi tíz eszten­dőt tekintve csak 1969 és 1970 májusaiban hullott. Sajnos ebből a szempontból a júni­us sem hozott eddig kedvező változást. Kétszázhetvennégy napsü­téses óra volt májusban, aminek főleg a strandolok és az előszezonban üdülők örül­tek. Nekik volt idejük, mód­juk lebarnulni. A napsütéses órák száma egyébként az el­múlt hónapban az átlagos májusi értéknél 23 órával volt több. A központi előrejelző inté­zet ügyeletes szinoptikusától kapott jelentés szerint a szá­raz, meleg, napos idő a hét közepéig tartja magát. A hét második felétől azonban csa­padékos idő várható, a napi legmagasabb hőmérséklet 23—28 Celsius-fok lesz. Száraz a talaj, vízért epe- deznek a növények. Sok he­lyen már betonszilárdságúra keményedéit a föld, repede­zik, töredezik. Ezekben csak sínylődik a legigénytelenebb kultúrnövény is. Szabolcs-Szatmár megyé­ben az öntözésre kialakított terület — vízkivételi művel, csőhálózattal ellátva — hu- szonkétezer hektár. A gazda­ságok kétszáznegyven hor­dozható berendezéssel ren­delkeznek. ami fedi az ön­tözhető területet. A nyírségi és a felső-szabolcsi gazdasá­gok korán felismerték az ön­tözés szükségességét. A nyír- tassi, a székelyi, a nyírbog- dányi, a kemecsei, a tisza- berceli, a tiszavasvári, a ti- szanagyfalui, valamint a nagyecsedi, kocsordi, máté­szalkai és győrteleki termelő- szövetkezetben öntözik a zöldségféléket. Indokolt len­ne, ha nagyobb mértékben hasznosítanák az öntöző be­rendezéseket Szatmárban és Beregben is. Nagyon kevés helyen öntözik a legelőket, sőt nem is érzik ennek szük­ségességét. Akkor már késő, amikor felsül a gyep. Na­gyobb gondot kellene fordí­tani a folyamatos üzemelte­tésre is, hiszen az éjszakai öntözésnél minden csepp víz a földre hull, míg nappal 45 százalék is elpárologhat. A megyei nagyüzemek a rendelkezésre álló öntözőka­pacitás negyedrészét sem használják ki. Pedig a vizet minden növény meghálálja. (kádas—sípos) Pótalkatrészek a betakarításhoz Képeinken Csura János és Valent József, a Vöröscsillag Szocialista Brigádból pótalkat­részt készítenek. (Jávor Lász ló felvételei) A pótalkatrész-ellátás min­dig gond, sokszor üröm az örömben, mely a legszebbnek mondható munkát, az elve­tett mag betakarítását nehe­zíti meg. Hogy mi lesz idén, az majd elválik, De minden hír, ami arról tudósít: vala­hol azon dolgoznak, hogy a gondok enyhüljenek, — ez mindig egy csepp remény. A MEZŐGÉP nagykállói gyáregységében is úgy igye­keznek, hogy a gondok kiseb- bedjenek. A Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat részére például a PM—4 jelű pótko­csikhoz készítenek vonóhá­romszögeket. Lehet, hogy ap­róságnak tűnik egy ilyen al­katrész az óriási erőgépek, kombájnok között. Azonban ha az itt elkészített egysze­rű kellékek azt eredménye­zik, hogy a betakarítás, a szállítás akár egy fokkal is könnyebb lesz, akkor az itte­niek munkája nem volt hiá­bavaló. (speidl) Csengerben ülésezett a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport — Hosszú László elnökleté­vel — hétfőn Csengerben tartott ülést, amelyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az állami pénzügyekről szóló törvénytervezetről tár­gyaltak elsőként a képvise­lők; a szakmai kérdésekről és a megye pénzügyi helyzeté­ről Farkas Ferenc, az MNB megyei igazgatója adott tájé­koztatást. Többek között el­mondta: társadalmunk építé­sének eredményei és a gaz­daságirányításban szerzett tapasztalatok lehetővé, ugyanakkor a fejlődés köve­telményei szükségessé teszik, hogy az állami pénzügyi vi­szonyokkal összefüggő kér­déseket és legfőbb előíráso­kat magas szintű jogszabály­ban állapítsák meg. Az állam ugyanis széles körben fel­használja a pénzügyeket a társadalmi termelés szerve­zéséhez, gazdasági feladata­ink tervszerű végrehajtásá­hoz. A népgazdasági tervvel összhangban lévő és jól mű­ködő pénzügyi rendszer ké­pes arra, hogy a hazai terme­lési költségek, a nemzetközi ár- és értékviszonyok révén egységes mércét és egységes követelményeket állítson a gazdasági döntések elé. A megye pénzügyi helyze­téről elmondta: a gazdálkodó szervek terveiből kitűnik, hogy a párt- és állami hatá­rozatok alapján a korábbinál jobb intézkedéseket tettek a hatékonyabb gazdálkodás ér­dekében. Az eredetileg ter­vezett beruházások teljesíté­sének pénzügyi akadálya nincs, és biztosíthatók a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek indokolt gépbeszerzési hitelei is. Agócs József, a megyei ta­nács vb pénzügyi osztályának vezetője az 1978. évi tanácsi gazdálkodás mérlegét vonta meg, s arról tájékoztatta a képviselőket, mire költötték s hogyan használták fel a ta­nácsok a költségvetés 2,5 mil­liárdos összegét. A törvénytervezet és a költségvetés feletti vitában felszólaló Biszku Béla azt elemezte, hogy a pénzügyi eszközök miként segítik a jobb gazdálkodást, a gazda­ságpolitika eredményesebb megvalósítását. Hangsúlyoz­ta: nagyobb gondot kell for­dítani arra; hogy a külpia­cokon ne értékesítsük termé­keinket veszteségesen, a be­ruházások előkészítésénél pe­dig jobban vegyük figyelem­be a várható eredményt: mit, hogyan és mennyiért termel­hetünk, s az gazdaságosan értékesíthető-e. Szviridov Ivánné a mezőgazdasági és tanácsi útépítések összehan­golását kezdeményezte, s ja­vasolta: oldják meg a társa­dalmi munkából összegyűlt pénzek beruházási célú hasznosítását, amelyet most pénzügyi előírások korlátoz­nak. Szabó Béla olyan szabá­lyozás kidolgozását javasolta, amelyek révén a mezőgaz­daságban a juttatásoknál jobban figyelembe veszik a végtermék minőségét, az év közben végzett, jó munkát. Gulyás Emilné dr. a társa­dalmi munkával épült intéz­mények fenntartásának kér­déseivel, pénzügyi feltételei­vel foglalkozott, Szabó Gusz­táv a lakossági befizetések (gyermekgondozási díjak, lakbér hátralékok) problé­máiról, megoldási lehetősé­geiről szólt, dr. Pethő Ferenc a bankhitelek mértékéről, arányos igénybevételének fontosságáról beszélt. Több közérdekű kérdés, javaslat is elhangzott a kép­viselőcsoport ülésén. Grácsin András a lakossági pénzbe­A közelmúltban a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság dolgozói elkezdték a Tisza szabályozását Tokaj és Komoró között. Idén is figye­lemre méltó munkálatokat végeznek az igazgatóság szak­emberei. Folytatják a Szamos mederrendezésének második ütemét, a beregi belvízrend­szer fejlesztése év végén fon­tos állomásához érkezik. Eb­ben az évben az igazgatóság 90 millió forintos beruházást valósít meg, ebből a saját ki­vitelezés 55 millió forint ér­tékű lesz. A Tisza Tokaj és Komoró közti szakaszát több ütem­ben szabályozzák. A munká­latok során megerősítik a partokat, megszüntetik, illet­ve átalakítják azokat a helye­ket, ahol télen a jég torlódni szokott. A szabályozás első üteme 1982-ig tart. Ebben az időszakban összesen 56 millió forintot költenek a munkálatokra. Mostanában Balsa térségében végeznek szabályozást és Gávavencsel- lö közelében erősítik, bizto­sítják a folyó bal partját. A szabályozás után a folyó sza­kasza a hajózás szempontjá­ból is biztonságosabb lesz. vételek első negyedévi alaku­lásáról kérdezett (az illetéke­sek elmondták: öt százalék­kal nőtt a lakosság készpénz- bevétele). Gáspár Istvánná a kisvárdai felüljáró-építés új időpontjáról érdeklődött, s javasolta, ivóvízként is pa­lackozzák a kisvárdai gyógy­vizet. (László András, a me­gyei tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást: a felül­járó a VI. ötéves terv első felében megépül; a gyógyvíz­palackozás lehetőségét meg keli vizsgálni). Sörés István a megyei kórház rekonstruk­ciójáról, az építkezések késé­séről kérdezett: László And­rás elmondta: alapozási, mű­szaki problémák voltak, amelyeket megoldottak, az építkezést meggyorsítják. A továbbiakban a képvi­selők az országgyűlés soron következő ülésének előkészí­tésével foglalkoztak, majd megtekintették a csengeri cipőüzemet, a nagyközség bölcsődéjét és a Szamos közi lokalizációs árvízvédelmi gátrendszert. M. S. A Szamos töltését a záró­gát és az országhatár között a jobb parton erősítik. A bal parti töltést Tunyogmatolcs térségében fejelik, szélesítik. Az említett munkálatok 18 millió forintba kerülnek. Sza- mosújlaknál még tart a töl­tésbiztosítás, itt kétmillió fo­rint értékű munkát végeznek az igazgatóság dolgozói. Há­rom műtárgy is épül a Sza­mos mellett. A Szamossályi közelében épülő zsilip év vé­gére lesz kész. Tunyagmatolcs közelében a közeli napokban kezdik az új zsilip építését. Csengerben hamarosan új mérőállomás építését kezdik el. Az említett három műtárgy idei beruházása tízmillió fo­rint lesz. A beregi belvízrendszerhez tartozó tiszaszalkai zsilip és a szivattyútelep építése jó ütemben halad. Az építkezés fontosabb része az idén vé­get ér. Ezt követően a záró­töltést elbontják. A tiszaikai beruházások idei összege 11 millió 500 ezer forint. Ebben az összegben benne van a gé­pek beszerzése, beszerelése is. N. L. Tokaj és Komoró között Szabályozzák a Tiszát

Next

/
Thumbnails
Contents