Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
Magyarország g^^VJ^golyam, 129. szám ARA; 1,20 FORINT 1979. június 5., kedd ■ Napirenden a gyermekek jogainak elismerése Tanácskozik Budapesten a nemzetközi fórum Látogatás klubokban, gyermekintézményekben A Parlamentben hétfőn folytatta munkáját a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma, amelyen az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, több mint 70 ország delegátusai a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vitatják meg. A délelőtti plenáris ülésen, amelyen Alvaro Karaiga Z alles, a Bolíviai Köztársaság budapesti nagykövete, egyben a bolíviai delegáció vezetője elnökölt. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere. Az első szekció témája a gyermekek jogainak elismerése és érvényesítése. A résztvevők meghallgatták és megvitatták az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi irodájának jelentését. A második szekcióban azokról a gazdasági, szociális és egészségügyi kérdésekről esett szó, amelyek a jövő nemzedékének érdekét szolgálják; beterjesztették az ülésen az UNICEF-nek (az ENSZ nemzetközi gyermekalapjának), továbbá a WHO- nak, a FAO-nak és az ILO- nak, azaz az Egyesült Nemzetek Szervezete' egészség- ügyi, mezőgazdasági és élelmezésügyi, illetve munkaügyi szervezetének jelentéseit, amelyek egyebek között felölelték a gyermekegészségügy és élelmezés helyzetét, a falusi gyerekek nevelésének speciális kérdéseit. A harmadik szekció ülésének résztvevői az oktatás és nevelés kérdését tűzték napirendre, az UNESCO jelentése nyomán vitatták meg a teendőket. Az eszmecsere valamennyi résztvevője hangoztatta, hogy a gyermekév budapesti fórumának egyaránt hivatása és kötelessége szót emelni a békéért, a fegyverkezés ellen. Hiszen a világ minden gyermekének alapvető joga, hogy békében és biztonságban éljen, növekedjék. Többen kifejezték, hogy az emberiség bizakodással tekint a közelgő szovjet—amerikai csúcs- találkozóra, a SALT—2 tárgyalásainak záróakkordja elé. Délután szekcióülésekkel folytatta munkáját a fórum. Az első szekció témája a gyermekek jogainak elismerése és érvényesítése volt. A második szekcióban azokról a gazdasági, szociális és egészségügyi kérdésekről esett szó, amelyek a felnövekvő nemzedék érdekeit szolgálják. A harmadik szekció ülésének munkájában részt vevő küldöttek és ENSZ-szakértők a társadalmi-gazdasági fejlődéssel összefüggő oktatási és nevelési kérdéseket tűzték napirendre, az UNESCO jelentése nyomán megvitatva a teendőket. A nemzetközi fórum több küldötte napközben budapesti gyermekintézményekben, klubokban szerzett közvetlen tapasztalatokat a magyar fiatalok életéről. Az érdeklődők megismerkedtek a zeneoktatás Kodály-módszerével. A budapesti fórum ma folytatja a vitát. MA Erdők az embernek (2. oldal) • Emberi tmk (3. oldal) Környezetünk védelmében (4. oldal) Forrón érkezett a meteorológiai nyár Kihasználni az öntözőberendezéseket! Negyedik hete tartja magát a meleg, száraz, napos idő. A megyei meteorológiai állomás adatai is bizonyítják: az idei május elütött a sokévitől, akár a hőmérsékletet, akár a lehullott csapadékot, vagy a napsütéses órák számát tekintjük. Május 18-a óta csak egyetlen napon nem volt 30 Celsius-foknál melegebb. Ehhez fogható forró május tíz esztendeje nem köszöntött ránk. A meteorológiai nyár első napján, június X-én 31 fokig kúszott a hőmérő higanyszála, s a kánikula a hónap eddigi napjain is folytatódott. A májusi eső aranyat ér — tartja a mondás. Ezek szerint az idei május igen szegénynek bizonyult. A májusi csapadék összegének sokévi átlaga ugyanis 61 milliméter, idén pedig mindössze 38 mil- liméternyi esett. Ennél kevesebb az utóbbi tíz esztendőt tekintve csak 1969 és 1970 májusaiban hullott. Sajnos ebből a szempontból a június sem hozott eddig kedvező változást. Kétszázhetvennégy napsütéses óra volt májusban, aminek főleg a strandolok és az előszezonban üdülők örültek. Nekik volt idejük, módjuk lebarnulni. A napsütéses órák száma egyébként az elmúlt hónapban az átlagos májusi értéknél 23 órával volt több. A központi előrejelző intézet ügyeletes szinoptikusától kapott jelentés szerint a száraz, meleg, napos idő a hét közepéig tartja magát. A hét második felétől azonban csapadékos idő várható, a napi legmagasabb hőmérséklet 23—28 Celsius-fok lesz. Száraz a talaj, vízért epe- deznek a növények. Sok helyen már betonszilárdságúra keményedéit a föld, repedezik, töredezik. Ezekben csak sínylődik a legigénytelenebb kultúrnövény is. Szabolcs-Szatmár megyében az öntözésre kialakított terület — vízkivételi művel, csőhálózattal ellátva — hu- szonkétezer hektár. A gazdaságok kétszáznegyven hordozható berendezéssel rendelkeznek. ami fedi az öntözhető területet. A nyírségi és a felső-szabolcsi gazdaságok korán felismerték az öntözés szükségességét. A nyír- tassi, a székelyi, a nyírbog- dányi, a kemecsei, a tisza- berceli, a tiszavasvári, a ti- szanagyfalui, valamint a nagyecsedi, kocsordi, mátészalkai és győrteleki termelő- szövetkezetben öntözik a zöldségféléket. Indokolt lenne, ha nagyobb mértékben hasznosítanák az öntöző berendezéseket Szatmárban és Beregben is. Nagyon kevés helyen öntözik a legelőket, sőt nem is érzik ennek szükségességét. Akkor már késő, amikor felsül a gyep. Nagyobb gondot kellene fordítani a folyamatos üzemeltetésre is, hiszen az éjszakai öntözésnél minden csepp víz a földre hull, míg nappal 45 százalék is elpárologhat. A megyei nagyüzemek a rendelkezésre álló öntözőkapacitás negyedrészét sem használják ki. Pedig a vizet minden növény meghálálja. (kádas—sípos) Pótalkatrészek a betakarításhoz Képeinken Csura János és Valent József, a Vöröscsillag Szocialista Brigádból pótalkatrészt készítenek. (Jávor Lász ló felvételei) A pótalkatrész-ellátás mindig gond, sokszor üröm az örömben, mely a legszebbnek mondható munkát, az elvetett mag betakarítását nehezíti meg. Hogy mi lesz idén, az majd elválik, De minden hír, ami arról tudósít: valahol azon dolgoznak, hogy a gondok enyhüljenek, — ez mindig egy csepp remény. A MEZŐGÉP nagykállói gyáregységében is úgy igyekeznek, hogy a gondok kiseb- bedjenek. A Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat részére például a PM—4 jelű pótkocsikhoz készítenek vonóháromszögeket. Lehet, hogy apróságnak tűnik egy ilyen alkatrész az óriási erőgépek, kombájnok között. Azonban ha az itt elkészített egyszerű kellékek azt eredményezik, hogy a betakarítás, a szállítás akár egy fokkal is könnyebb lesz, akkor az itteniek munkája nem volt hiábavaló. (speidl) Csengerben ülésezett a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport — Hosszú László elnökletével — hétfőn Csengerben tartott ülést, amelyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az állami pénzügyekről szóló törvénytervezetről tárgyaltak elsőként a képviselők; a szakmai kérdésekről és a megye pénzügyi helyzetéről Farkas Ferenc, az MNB megyei igazgatója adott tájékoztatást. Többek között elmondta: társadalmunk építésének eredményei és a gazdaságirányításban szerzett tapasztalatok lehetővé, ugyanakkor a fejlődés követelményei szükségessé teszik, hogy az állami pénzügyi viszonyokkal összefüggő kérdéseket és legfőbb előírásokat magas szintű jogszabályban állapítsák meg. Az állam ugyanis széles körben felhasználja a pénzügyeket a társadalmi termelés szervezéséhez, gazdasági feladataink tervszerű végrehajtásához. A népgazdasági tervvel összhangban lévő és jól működő pénzügyi rendszer képes arra, hogy a hazai termelési költségek, a nemzetközi ár- és értékviszonyok révén egységes mércét és egységes követelményeket állítson a gazdasági döntések elé. A megye pénzügyi helyzetéről elmondta: a gazdálkodó szervek terveiből kitűnik, hogy a párt- és állami határozatok alapján a korábbinál jobb intézkedéseket tettek a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Az eredetileg tervezett beruházások teljesítésének pénzügyi akadálya nincs, és biztosíthatók a mezőgazdasági termelőszövetkezetek indokolt gépbeszerzési hitelei is. Agócs József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője az 1978. évi tanácsi gazdálkodás mérlegét vonta meg, s arról tájékoztatta a képviselőket, mire költötték s hogyan használták fel a tanácsok a költségvetés 2,5 milliárdos összegét. A törvénytervezet és a költségvetés feletti vitában felszólaló Biszku Béla azt elemezte, hogy a pénzügyi eszközök miként segítik a jobb gazdálkodást, a gazdaságpolitika eredményesebb megvalósítását. Hangsúlyozta: nagyobb gondot kell fordítani arra; hogy a külpiacokon ne értékesítsük termékeinket veszteségesen, a beruházások előkészítésénél pedig jobban vegyük figyelembe a várható eredményt: mit, hogyan és mennyiért termelhetünk, s az gazdaságosan értékesíthető-e. Szviridov Ivánné a mezőgazdasági és tanácsi útépítések összehangolását kezdeményezte, s javasolta: oldják meg a társadalmi munkából összegyűlt pénzek beruházási célú hasznosítását, amelyet most pénzügyi előírások korlátoznak. Szabó Béla olyan szabályozás kidolgozását javasolta, amelyek révén a mezőgazdaságban a juttatásoknál jobban figyelembe veszik a végtermék minőségét, az év közben végzett, jó munkát. Gulyás Emilné dr. a társadalmi munkával épült intézmények fenntartásának kérdéseivel, pénzügyi feltételeivel foglalkozott, Szabó Gusztáv a lakossági befizetések (gyermekgondozási díjak, lakbér hátralékok) problémáiról, megoldási lehetőségeiről szólt, dr. Pethő Ferenc a bankhitelek mértékéről, arányos igénybevételének fontosságáról beszélt. Több közérdekű kérdés, javaslat is elhangzott a képviselőcsoport ülésén. Grácsin András a lakossági pénzbeA közelmúltban a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói elkezdték a Tisza szabályozását Tokaj és Komoró között. Idén is figyelemre méltó munkálatokat végeznek az igazgatóság szakemberei. Folytatják a Szamos mederrendezésének második ütemét, a beregi belvízrendszer fejlesztése év végén fontos állomásához érkezik. Ebben az évben az igazgatóság 90 millió forintos beruházást valósít meg, ebből a saját kivitelezés 55 millió forint értékű lesz. A Tisza Tokaj és Komoró közti szakaszát több ütemben szabályozzák. A munkálatok során megerősítik a partokat, megszüntetik, illetve átalakítják azokat a helyeket, ahol télen a jég torlódni szokott. A szabályozás első üteme 1982-ig tart. Ebben az időszakban összesen 56 millió forintot költenek a munkálatokra. Mostanában Balsa térségében végeznek szabályozást és Gávavencsel- lö közelében erősítik, biztosítják a folyó bal partját. A szabályozás után a folyó szakasza a hajózás szempontjából is biztonságosabb lesz. vételek első negyedévi alakulásáról kérdezett (az illetékesek elmondták: öt százalékkal nőtt a lakosság készpénz- bevétele). Gáspár Istvánná a kisvárdai felüljáró-építés új időpontjáról érdeklődött, s javasolta, ivóvízként is palackozzák a kisvárdai gyógyvizet. (László András, a megyei tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást: a felüljáró a VI. ötéves terv első felében megépül; a gyógyvízpalackozás lehetőségét meg keli vizsgálni). Sörés István a megyei kórház rekonstrukciójáról, az építkezések késéséről kérdezett: László András elmondta: alapozási, műszaki problémák voltak, amelyeket megoldottak, az építkezést meggyorsítják. A továbbiakban a képviselők az országgyűlés soron következő ülésének előkészítésével foglalkoztak, majd megtekintették a csengeri cipőüzemet, a nagyközség bölcsődéjét és a Szamos közi lokalizációs árvízvédelmi gátrendszert. M. S. A Szamos töltését a zárógát és az országhatár között a jobb parton erősítik. A bal parti töltést Tunyogmatolcs térségében fejelik, szélesítik. Az említett munkálatok 18 millió forintba kerülnek. Sza- mosújlaknál még tart a töltésbiztosítás, itt kétmillió forint értékű munkát végeznek az igazgatóság dolgozói. Három műtárgy is épül a Szamos mellett. A Szamossályi közelében épülő zsilip év végére lesz kész. Tunyagmatolcs közelében a közeli napokban kezdik az új zsilip építését. Csengerben hamarosan új mérőállomás építését kezdik el. Az említett három műtárgy idei beruházása tízmillió forint lesz. A beregi belvízrendszerhez tartozó tiszaszalkai zsilip és a szivattyútelep építése jó ütemben halad. Az építkezés fontosabb része az idén véget ér. Ezt követően a zárótöltést elbontják. A tiszaikai beruházások idei összege 11 millió 500 ezer forint. Ebben az összegben benne van a gépek beszerzése, beszerelése is. N. L. Tokaj és Komoró között Szabályozzák a Tiszát